Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

Világranglistán a vetőmagunk, mégis összezsugorcdott a kertimagtermesztás Ebben az esztendőben to- j vábbzsugorodott a kertészeti nö_ vények vetőmag termesztésére fordított terület. Korábban öt­hatezer hektárt hasznosítottak erre a célra itt a megyében, most pedig ennek alig a felét. Miért, következett be ez a csök­kenés,? Hogyan lehetne a zöld­ségnövények vetőmagtermeszté­sét a régi színvonalra emelni Békésben és a Bél-Alföldön ? Ezt a célt tűzte maga elé az a ta­nácskozás, melyet november 22-én Orosházán tartottak. Ti- borcz György, a MÉM oszíály- vezetöhelyettese a maga valósá­gában tárta fel a vetőmagter­mesztést kisérő jelenségeket. Szenvedélyesen, a szakma, és a hivatás szeretetétől fűtve beszélt arról, hogy évente miért impor­tálunk egymillió dollár értékű vetőmagot a tőkés államokból, amikor a hazai üzemeik képesek lennének ennek előállítására. Különben az import mag nagy részét, céltermeltetés keretében itt, a Dél-Alföldön termesztik. Nyugati üzletemberek megbízást adnak a VETŐMAG Vállalat­nak bizonyos fajtájú növények szaporítására, a termést megvá­sárolják, majd dollárért vissza­adják. A magyar mezőgazdaság ,a korábbi évtizedben arról volt nevezetes az egész világon, hogy kiváló minőségű Vetőmagot ter­mesztett és exportált. Vetőmagr impcrtunk csali a káposzta-fé­lékből állt, de ez évente alig tett ki 100 ezer dollárt. B kerti növények vetőmag- termesztése akkor érte el csúcs­pontját, amikor másfél évtized­del ezelőtt az állami gazdasá­gokból célgazdaságokat jelöltek ki, melyek speciális gépekkel, eszközökkel rendelkeztek. Ké­sőbb megszüntették ezeket aj célgazdaságokat azzal, hogy a, vetőmag-előállítás ne legyen egy-két üzem joga, hanem est-, nálja bárki, aki erre vállalko­zik. A vége az lett, hogy az ál­lami gazdaságok vetés-szerke­zetéből — mivel az árpolitika nem volt kedvező — a kertimag növények vetőmagtermesztése teljesen kiszorult. Maradtak a termelőszövetkezetek, ahol spe­ciális felkészültségű szakember és eszköz nem volt. Az ágazat tehát visszaesett. A meghirdetett zöldségtermesztési program is elsősorban < külföldi fajtákra épül, mert, a hazai ér­tékek felfedezése, a kutató mun­ka, a nemesítés inspirálása, anyag és eszköz-ellátása időköz­ben harmadrendűvé vált. A szentesi kutató intézet csak úgy tudja fenntartani önmagát, hogy friss fogyasztásra zöldséget ter­meszt eléggé nagy területen. Va_ lamire rá kellene jönni felsőbb szerveinknek, mert ebben, a zöldségtermesztési és vetőmag- előállítási témában nincs min­den rendben. fl november 22-i tanács­kozás résztvevői egészségtelen­nek mondották a mai vetőmag- termesztési helyzetet. A zöldség­termesztési program mögött ugyanis nem áll egy kiegyen­súlyozott vetőmag-előállítás. A vitában felszólaló dr. Szalva Pé­ter, a Kertészeti Kutató Intézet szentesi telepének vezetője még azt is megkockáztatta, hogy a mezőgazdaságnak ez az ágazata többek által lebecsült. Említet­te: egy hold búzavetőmag érté­ke 600 forint körüli, egy hold paprika vető,mag értéke pedig alig kerül többe 200 forintnál. Milyen kockázattal jár az egyik és milyennel a másik megter- mesztése? Hektárra számitva mit hoz az egyik és mit. a má­sik? De így vagyunk más ker­tészeti növények esetében is. Szentesen olyan kiváló új zöldségfajtákat nemesítettek ki, melyek a külföldiekkel azonos értékűek. Ezek mégis csak na­gyon nehezen terjednek az or­szágban. Viszont a külföldi ma­Növény termesztő gépészek lesznek Hajdúszoboszlón a Mezőgazdasági Szakmunkásképző ískoli ban 1962 óta képeznek növénytermesztő gépész szakmunkáso­kat. A szakmunkástanulóknak az elméleti oktatás mellett meg kell ismerniük nyolcféle erőgép és több mint százféle mun­kagép szerkezetét és működését. Hajdúszoboszlón hagyomá­nyai vannak a mezőgazdasági szakemberképzésnek, az iskola jövő évben ünnepli 75 éves jubileumát. Képünkön: A szak­munkástanulók a csillagkeretes remisodrógép működését ta­nulmányozzák. (MTI foto— Balogh P. László felv. — KS) gok annál jobban. Banálisán hangzik, de lehet, hogy van benne valami igazság: más pénznemben számolják el a ki­küldetési díjat a Hollandiába utazónak és más nemben annak, aki Szentesre utazik vetőmag- vásárlásra. Talán még az öszr szeg nagyságában is eltérést le­hetne felfedni. Az az érdekes az egészben, hogy a hazai vetőmag- értékekre gyakran a külföldi partnerek irányítják rá az ille­tékesek figyelmét azzal, hogy ez és ez a fajta az önök Bél- Alföldjéről származik. Iz ország és a világ egyik legjelentősebb vetőmag-bázisá­nak élünk — állapították meg a tanácskozás résztvevői, majd hozzátették —, hogy a búza és a kukorica vetőmagtermesztése mellett nem leime szabad meg­feledkezni a kerti növények ve­tőmagtermesztéséről! S ezzel kapcsolatban a közgazdasági szabályozók felülvizsgálását em­lítették! Jövedelmezővé kellene tenni ezt az ágazatot is, s ak­kor lenne vetőmag. A jelenle­ginél több jutna belföldre is és külföldre is. A közgazdasági szabályozók azonban egymagákban nem, old­ják meg ezt a nagyon égető problémát. A kerti növények ve_ tőmagtermesztéséhez ugyanis olyan berendezésekre, eszközök, re, anyagokra lenne szükség, melyeket az ipar nem gyárt, a kereskedelem nem forgalmaz. Cséplőgépek, szelektorok, tri- crök, vetőgépek, szárítók, táro­lók, a betakarításhoz szükséges kézi eszközök már alig szerezhe­tők be. Ugyanakkor az élőmun­ka ráfordítás a vetőmagtermesz­tésre nagy. A bérnövekménnyel járó közterhet az ágazat nem bírja el. Akadnak tennivalók a szak­emberképzésben, a speciális fel­készültségű mérnökök számának növelésében is. Békésben 65 nagyüzemben foglalkoznak ker­timag előállítással. Azt, hogy hány szakmérnök irányítja ezt a munkát, jobb ha nem kérdez­zük. Néhány t&z-íc agronóm a sa levelező úton, most tanul a Gö­döllői Agrártudományi Egyeltem Vetőmagtermesztő Szakmérnöki karán. Gk néhányan azonban kevesek ahhoz, hogy megoldják ezt a nagyon összetett feladatot. A szakmérnökök számának nö­velése nagyon fontos lenne. Ösztönözni kellene a dél-alföldi üzemekben dolgozó szakembere két, hogy többen tanuljanak h> váttb, szerezzenek szakmérnöki diplomád. De a szakmunkáskép­zésben. is előrébb kellene lép­nünk. A vetőmagtermesztés ugyanis nagyobb felkészültséget követel a vele -foglalkozóktól, mint az árutermesztőktől. B külföldek a Dél-Alföld egyik igen értékes kincsének tartják az itt termesztett vetc^ magot. E kincs feltárásával, a lehetőségek hasznosításával ki. csit többet kellene törődni el­sősorban Budapesten. A jelenle­ginél jobban kellene programoz ni ezt az ágazatot, még mielőtt a tsz-ek vetés-szerkezetéből is törlik. Van mit menteni, hiszen a hímévből olykor még fel-fel- csillan valami. Érezzük ezt ak­kor, amikor a külföldi cégek céltermesztésre szerződést aján­lanák. S ha a jelenlegi szűkös eszköz- és anyagellátás égi sza­bályzók mellett évi 20 millió dollár export vetőmag előállítá­sára képesek az üzemek,' akkor egy kicsit jobb anyagi érdekelt­séggel, eszközellátással még eredményesebben szolgálhatnák a magyar kertimagtermesztés régi hírnevének visszaszerzéséi. Dupsi Károly 4 átHHÍBSa 1973. NOVEMBER 25. Kg Milyen változások lesznek ra 1973. január 1-ével Dl a nyogiliiszakályikian 3. A CSALÁDTAGKÉNT KÖZÖS MUNKÁBAN TÖLTÖTT ÉVEK NYUGDÍJÉVKÉNT FIGYE­LEMBE VÉTELE A termelőszövetkezeti tagnak az a családtagja, aki a termelő- szövetkezetbe tagként belépett, belépésétől számított 1 éven be­iül kérheti annyi — legfeljebb azonban 5 naptári évnek nyug­díjévként történő beszámítását, j amely években, mint segítő családtag a nyugdíjév megszer­zéséhez szükséges munkaegysé­geket (férfi 120, nő 80), ilfetőieg 1967-től kezdődően a szükséges munkanapokat (férfi 150, nő 100) a közös munkával teljesítette, és a nyugdíjjárulékot ezekre az évekre utólag megfizeti. Az ismertetett szabály tovább­ra is érvényben marad. Mivel pedig többen voltak olyanok, akik beléptek a termelőszövet­kezetbe, de elmulasztották a be­lépéstől számított 1 éven belül kérni a családtagként eltöltött idők nyugdíjévként való beszá­mítását, az 1973. január 1-én ha­tályba lépő új rendelkezés lehe­tővé teszi, hogy 1973. december 31-ig azok is kérhessék a csa­ládtagként eltöltött idők figye­lembevételét. akik eddig azt el­mulasztották Az a családtag azonban, aki 1972. december 31-e után lép be a termelőszövetke­zetbe, továbbra is csak a belé­pését követő 1 éven belül kér­heti a családtagi évek elismeré­sét:. AZ ÖREGSÉGI JÁRADÉKOS KÖZÖS MUNKÁBAN ELTÖL­TÖTT ÉVEINEK NYUGDÍJÉV­KÉNT FIGYELEMBE VÉTELE Az a szövetkezeti tag; aiki öregségi járadékban részesül,1 nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett, és így a közösben végzett munkájával nyugdíjévét nem szerezhet. A jogszabály azonban lehetőséget adott arra, hogy az öregségi járadékosként közös munkában eltöltött idejé­nek a beszámítását a járadékos kérhesse, ha — .az öregségi járadék meg­állapítását követő munkatelje­sítménye alapján annyi nyugdíjévét szerezhetett vol­na, amennyi ténylegesen szer­zett nyugdíjévéit az öregségi nyugdíjhoz szükséges 10 nyug­díjévre egészítené ki, és — a nyugdíjjarulékot utólag megfizeti. A beszámítás lehetőségét az 1972. december 31-ig fennálló rendelkezésék úgy korlátozzák, hogy a járadékos nem kérheti a járadékosként közös muriké­ban töltött idejének az utólagos beszámítását, ha a járadék meg­állapítása előtt szerzett nyug­díjevek száma ötnél kevesebb volt. Az új rendelkezés szerint a beszámítást 1973. december 31. napjáig az a járadékos is kér­heti, aki a járadéka megállapí­tásáig 5 évnél kevesebb nyug­díjévét szerzett, ha a járadék megállapítása után teljesített munkája alapján az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szük­séges 10 nyugdíjévből hiányzó nyugdíjeveket nyugdíjjárulék fi­zetése esetén 1973. végéig meg­szerezhette volna. Több nyugdíj­évét azonban nem lehet beszá­mítani, mvn+ ahány évre a 10 Palántanevsiést vállal egyéni termelők és termelőszövetkezetek részére a Munkácsy Mg. Tsz. Gyula, Telefon; 208. ’SGÍÍll nyugdíjév eléréséhez szükség van. Kimondja viszont az új ren­delkezés azt is, hogy a jövőben az a járadékos, akinek öregségi járadékát 1972: december 31-e után állapítják meg, járadéká­nak megállapítása után munká­ban töltött évek beszámításét egyáltalán nem kérheti. AZ ÖREGSÉGI ÉS A MUNKA­KÉPTELENSÉGI JÁRADÉKOS házastArsa közös mun­kában ELTÖLTÖTT ÉVEI­NEK FIGYELEMBEVÉTELE Az öregségi és a munkakép­telenségi járadékosnak, az öreg­ségi járadékra jogosító életkort (férfiaknál a 70., nőknél a 65. életév) betöltött házastársa nyugdíj járulékot a hatályos ren­delkezések szerint — 1972. de­cember 31-ig — nem fizetett. Ezért eddig az időpontig nyug­díjéveket akikor sem szerezhe­tett, illetőleg szerezhet, ha a közös murikéban rendszeresen részt vett, illetőleg ez év v de­cember 31-ig részt vesz. Az 1972. december- 31_ig hatályos rendel­kezések ezeknek is lehetővé te­szik a nyugdíjjárulék utólagos megfizetésével a közös munká­ban töltött időkből annyi évnek — (legfeljebb* azonban 5 évnek — a beszámítását, amennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges 10 nyugdíjévből hiányzik, felté­ve. hogy a járulék fizetése alól mentesült házastárs, a mentesí­téséig legalább 5 nyugdíjévét szerzett. A házastárs járulékfizetés alól való mentessége az új rendel­kezés hatálybalépésével megszű­nik, és 1973. január 1-től már szerezhet nyugdíjévét, ha a kö­zös munkában rendszeresen részt vesz. A nyugdíj járulék fizetése diói mentesített ilyen házastárs 1973. december 31-ig kérheti azoknak a naptári éveknek a beszámí­tását, amelyeket ezideig a nyugi- díjjárulék alóli mentesítése mi­att nem vehették figyelembe. A beszámítást akkor is kérheti, ha a járulék alóli mentességéig 5 nyugdíjévét nem szerzett, de a beszámítható évek figyelembe­vételével, öregségi nyugdíjra jogosulttá vált, vagyis ezzel meg­van a 10 nyugdíjévé. Azokat a naptári éveket, amellyel a nyug­díjévék száma a 10-et megha­ladná, a házastársinál sem lehet figyelembe venni. A beszámít­ható évekre a nyugdíj járulékot természetesen utólag meg kell fizetni. A beszámítást 1973. decem­ber 31-ig nem kérheti az a há­zastárs, akinek a részére ezt az időpontot megelőzően, illetőleg a beszámítási kérelem előtt, öregségi vagy munkaképtelen­ségi járadékot állapították meg. Ezt a korlátozó rendelkezést, azért fontos megjegyezni, mert az új rendelkezések szerint a járadékosnak a vele együttélő házastársa is kaphat öregségi járadékot, illetőleg — amint er­ről később még bővebben lesz szó — megkaphatja az öregségi járadék felét. Az öregségi, ille­tőleg a munkaképtelenségi já­radékosnak az öregségi járadék­ra jogosító életkort betöltött há­zastársa tehát 1973-ban a kö­vetkező két lehetőség közül vá­laszthat: — viagy kéri az öregségi já­radék megállapítását és így meg­kapja az öregségi járadék fe­lét, vagyis 1973-ban havi 209— Pt-ot, / — vagy a nyugdíj járulék utó­lagos megfizetésével kéri a já­rulékfizetés mentessége alatt a közös munkában töltött idejének nyugdíjévként történő elismeré­sét, és ennek alapján öregségi nyugdíj megállapítását, amely­nek összege 1973-ban legalább havi 488.— Ft lesz. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents