Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

Sajthéssítés Zalaegerszegen A Zala Tej Vállalat zalaegerszegi központi üzemében napon­ta 80 ezer liter tejet dolgoznak fel. A Göcsej elnevezésű sajt olyan népszerű lett, hogy a kezdeti hat mázsáról már 12 má­zsára kellett felemelni a napi termelést. (MTI fotó— Koppány György felv. — KS) amminioiiiHmniniHiiiMHaiMiiiMiiiMOBHimiumiiiiinin, Szakszervezeti felmérés a vidéki textiles dolgozók élet- és munkaköriilményeirííl Visszatérül a 6 százalék Hogyan élnek a vidéki ipar­telepek dolgozói, hogyan ala­kulnak munkakörülményeik, milyen szociális ellátottságuk? — e kérdésekre kereste a választ a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének felmérése. Idő­szerűségét az adta, hogy az ipar területi elhelyezkedésében az elmúlt évtized során nagy­arányú átalakulás ment végbe. Míg az 1960-as évek elején a textilipari dolgozóknak csak­nem háromnegyede Budapesten, valamint Győr és Csongrád megyében koncentrálódott, ad­dig e területek az idén már ■ csak a létszám 60 százalékát tömörítik. Az 1967-ben megin­dult erőteljesebb vidéki ipar- telepítés nyomán hazánkban ma már szinte minden megyé­ben van textilipari üzem. A szakszervezet a bérügyi vizsgálódást a köt szövő iparra összpontosította, mivel itt a leg- jelentősebb a bővülés. A köt- szövő vállalatok 1967 -és 1971 között 14 vidéki telepet léte­sítettek, s ezekben ma már csaknem 5 000-en dolgoznak. A korábbi agrár-területeken élő mezőgazdasági munkához szo­kott nehézkezű embereknek nem volt könnyű a helyhez, időhöz kötött finomabb kész­séget és nagy munkafegyelmet igénylő munkához illeszkedni­ük. Az új ipartelepeken dolgo­zók több mint egyharmada még egyéves munkaviszonnyal sem rendelkezik, kevésbé gyakorlot­tak, s ezért keresetük-is keve­sebb, mint a törzsgyárban dol­gozóké. A vállalatok azonban ösztönző bérformák széles ská­lájával (például prémiumos idő­bérrel, pótlékolt teljesítmény­nyel, lépcsős normakövetel­ménnyel) igyekeznek megolda­ni az átmenet problémáit. A vállalati kollektív szerződések tanúskodnak: mindenütt töre­kednek a vidéki gyárak, tele- oek balvzaláa ja­vítani. Munkakörönként szabá­lyozzák az újonnan belépők ta­nulási idejét, a betanításhoz, az átképzéshez minden segítséget megadnak, s a lehetőségekhez képest figyelembe veszik a la­kásgondokat is; a gyárak lakás­fejlesztési alapját differenciál­tan állapítják meg. A továbbiakban a vizsgálat kiterjedt minden 1968. után te­lepített üzemre. Mivel az új vi­déki üzemek többsége nem ki­fejezetten textilipari tevékeny­ség céljára tervezett épületben kapott otthont, jórészük zsúfolt, rendezetlen. A szakszervezet megállapítot­ta: sok új telepen igen magas­szintű a szakszervezeti szerve­zettség, meghaladja a vállalati átlagot, s ez arra vall, hogy az iparba belépő új dolgozók szí­vesen kapcsolódnak be a moz­galomba. A felmérés tapasztalatai alap­ján a szakszervezet elnöksége több javaslattal fordult a helyi bizottságokhoz: segítségüket kérte a vidéki telephelyeken dolgozók szakmai fejlődésének előmozdításához, hogy mielőbb elérhessék a magasabb kereseti szintet, s felhívta a figyelmet a szociális és egészségügyi ellá­tottság javítására is. (MTI) Ez volt a híres Reinhardt kő- i műves brigád. Elsők között a Békés megyei Állami Építőipa-1 ri Vállalat szocialista brigádjai- j nak sorában. Reinhardt András | nyugdíj ha_ ment, örökébe Rusz- nák Pál lépett, a brigád hírneve azonban megmaradt. Kilencszer érdemelte ki a szocialista címet az utóbbi két évben az aranyko­szorús jelvényt is. Békéscsabán a Lencsési úti lakások építkezésén dolgozik a brigád. Rusznák Pállal régi is­merősként üdvözöljük egymást. Még a Reinhardt brigádról ír­tam valamikor riportot, s arra akar emlékeztetni, amikor mo­solyogva mondja: A „kapzsi” brigád... Volt és ma is az. örökség, amit meg­őrzőnk. A kapzsi szó persze csak idé­zőjelbe téve érvényes. Tagadha­tatlan, hogy valamennyien sze­retik a pénzt. „Hajtanak” is rá, de becsületes munkával. Abból pedig nemcsak nekik, hanem a társadalomnak is haszna szár­mazik. Hogy ez a „hajtás” milyen, arról Varga József, a brigádve­zető helyettese ejt néhány szót: — Jöttek hozzánk szerencsét próbálni. Egyszerre négyen. Hal­lották, hogy nálunk lehet ke­resni. Kiderült, hogy lehet is, csak több munkával, mint amennyihez ők hozzá vannak szokva. S ez már nem tetszett nekik. El is mentái úgy, ahogy jöttek. Vérbeli építőmunkások Egyébként a brigád nem „át­járóház”. Az évek során azonban mégis történtek változások. Az idősebbek nyugdíjba mentek, a fiatalabbakat katonának hívták be, egyesek pedig elő­reléptek. " Került már ki szakoktató, műveze­tő. technikus és üzemvezető is a brigádból. A helyükre újak kerültek. Voltak, akik nem bír­ták ki a „próbaidőt” ég odébb álltak. Most 18 tagú a brigád, 11-en szak-, 7-en (betanított) segéd­munkások. De milyen segéd­munkások? Olyanok, akik min­den külön magyarázat néűkül a kőművesek „keze alá” dolgoz­nak. Ha ppdig a brigádvezető szakmunkával bízza meg őket, nem kell attól tartania, hogy abban hiba lesz. Érthető, hogy ezek a .vérbeli épitőmunkások nagy érdeklődés­sel olvasták az újságban az MSZMP KB állásfoglalását, kü­lönösen azt a részt, amely meg­határozza, hogy 1973. március 1-től az állami kivitelező építő­ipar munkásainak és műveze­tőinek a bérét átlag 6 százalék­kal keli emelni. Annyit máris bi­zonyosnak tartanak, hogy ők ebből nem maradnak ki. De lesz ennek a 6 százaléknak ; más hatása is Erről pedig Rusz­nák Pállal, Varga József bri- gádvezető-helyettessel és Valen- tényi László művezetővel foly­tatok egy kis eszmeserét. Kezdjük pedig azzal, hogy ed­dig sok jó szakmunkás elment a vállalattól kisebb építőipari vállalkozásokhoz azért, hogy na­gyobb keresethez jusson. Egyes helyeken, ahol hagyományosan építkeznek és igen alacsony a termelékenység, mégis jóval több bért fizetnek. Számoljunk tehát! Eredményesebb munka Előkerül a notesz, abba je­gyez Rusznák Pál: — Nálunk az egy főre jutó éves termelési érték 240 ezer forint. Ha ott, ahol a .gépesí- | tés” csupán a „malteros láda” és mondjuk 80 ezer forint értéket termel egy kőműves, akkor egy fő után egy évben 60 ezer fo­rint veszteség éri a társadalmat. Ráadásul még több munkabért is fizetnek. A brigád tagjai közül 1966 óta senki nem ment el a több ke­reset reményében kisebb építő­ipari egységhez. Valamennyien vállalták a munka nehezét, s amit megtermeltek, az után kap­tak pénzt. Éppenséggel nem Is keveset. — Wábel Ferenc építésvezető számít ránk. Mindig tudjuk, hogy mit fogunk csinálná. Hó­napokra előre tervezünk — mondja Rusznák Pál. — S a jövőben? ■— kérdezem. — Nálunk továbbra sem lesz hiba, — A vállalatnál? — Csák javulhat a helyzet. Bizonyára nem fordul majd elő, hogy aki idejön, az se szó, se be­széd, mindjárt munkát kap. & meg is lehet szabadulni a do- logkerülőktól, a selejttemnelök- től. Valenfcényl László veszi át a szót: — Szerintem ezzel megterem­tődik a vállalat eredményesebb gazdálkodásának a feltétele is. Ha pedig nagyobb nyereséget érünk el, több részesedést kapunk. Egyúttal a műszaki fejlesztésre | is nagyobb összeg jut a követ­Az Egészségügyi Közlönyben miniszteri rendelet jelent meg az egészségügyi törvénynek a szerv, szövet kivételére és át- I ültetésére vonatkozó intézkedő- I seinek végrehajtásáról. A ren­delet szabályozza a szervátül­tetés során felmerülő összes or­vosi, jogi és etikai problémákat. A rendelkezések vonatkoznak egyrészt azokra az esetekre, amikor a szerv-kivétel vagy -átültetés ólő személyből, más­részt, amikor nem élő személy­ből történik. A rendelet szerint élő ember testéből más személy testébe csak a páros szervek egyikét szabad átültetés céljára kiven­ni. Ilyen műtét az ország öt egészségügyi intézményében vé­gezhető; a Budapesti Semmel­weis Orvostudományi Egyetem, a debreceni, a pécsi, a Szegedi Orvostudományi Egyetem klini­káján, valamint a Miskolci Me­gyei Kórházban (Szentpéteri kapu). Annak elbírálására és igazo­lására, hogy az orvostudomány állása szerint az adományozó­nál a szerv kivételének felté­telei fennállnak, a betegnél a szerv átültetése indokolt és az átültetés feltételei nála is meg­vannak, a gyógyintézet vezetője az intézmény szakorvosai közül három olyan orvost jelöl ki, aki a szerv kivételében és át­ültetésében nem vesz részt. A kijelölt három orvos dönti el, hogy az adományozó egészségét a páros szerv egyikének ki­vételével nem éri-e helyrehoz­hatatlan károsodás, továbbá kező években, ami meggyorsítja az építkezést és megkönnyíti a munkát. Lépést kell tartani Helyesen állapítja meg Varga József; — A 6 százaléknak kamatos­tul vissza kell térülnie. Ám a technika fejlődésével lépést is kell tartani. Rusznák Pál 11, Var­ga József 14 éve kőmű­ves. Amikor mint ifjúmunkások kerültek a vállalathoz, kismére­tű és magasított téglából építet­ték a falakat, csiga segítségével húzták fel a magasba a habar­csot, a segédmunkások trepnin (pallófeljárón) hordták a mal­tert és lapáttal „keverték” a betont. — Ma pedig? — Már nem vagyunk a régi értelemben vett kőművesek, ha­nem inkább épületszerelők, ami­hez pedig sokkal nagyobb fel- készültségre van szükség — válaszol Rusznák Pál, s az épít­kezésen körbemutatva sorolja: — Az ott gyorsfelvonó, az ha­barcsszivattyú, az meg vakoló­gép. Ezeket a négyemeletes há­zakat itt a Lencsési úton pedig nem téglából, hanem középfal- blokkból építettük. Rusznák Pál és Varga József most művezetői tanfolyamra jár. Az épitésvezető ajánlatára. Ha elvégzik a tanfolyamot, műveze­tők lesznek. Nem kell attól tar­taniuk. hogy kevesebb lesz a ke­resetük. És talán Pusztai Ferenc se­gédmunkás rászánja magát, hogy tanuljon és szakmunkás­vizsgát tegyen. Vele együtt Gul- ler György és Samu Pál is. Egyi­kük sem fiatal, de másfél-két évtized gyakorlat van mögöttük) Ismerik a kőművesség és az épületszerelés minden csínját- bínját. Csak az elméleti tudást kell megszerezni. Ehhez pedig szívesen nyújt segítséget Rusz­nák Pál, Varga József és Valen- tényi László is. ígérik. Pásztor Béla megvizsgálják a szervátültetés indokoltságát, stb. A végrehajtási rendelet elő­írja, hogy a szerv kivételét végző orvos alaposan, teljes részletességgel köteles tájékoz­tatni az adományozót a szük­séges műtétről, az azzal járó kockázatról és a jövőben bekö­vetkezhető esetleges veszélyek­ről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie annak közlésére is, hogy szervet adományozni csak ingyenesen lehet. Az adomá­nyozó közjegyző előtt köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy önként s minden befolyástól mentesen járul hozzá a szerv, vagy szövet kivételéhez. A ren­delet értelmében az orvos hoz­zájárulás esetében sem folytat­hatja a műtétet akkor, ha a szerv kivételével kapcsolatos te­vékenysége közben veszélyes helyzet áll elő. Nem élő személyből átültetés céljára szervet kivenni csak az előzőekben felsorolt gyógyinté­zetekben szabad. Olyan szervet, amelyet csak a halál bekövet­kezése után igen rövid időn be­lül lehet átültetni, abban az esetben szabad kivenni, ha a halált háromtagú orvosi bizott­ság megállapította. Nem lehet a bizottság tagja az az orvos, aki a szerv kivételében, vagy át­ültetésében részt vesz. Előírja a végrehajtási rendelet azt is, hogy nem kerülhet sor szerv ki­vételére, ha ez ellen a meghalt személy életében tiltakozott és ezt közölte kezelő orvosával. (MTI) MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Budapest Kőbánya-felső pu. SKODA AD. 100 típusú új autódarura gépkocsi vezetői képesítéssel rendelkező darukezelőt keres felvételre Jó kereseti lehetőség. Minden szombat szabad. Jelentkezés a fenti címein, levélben. x Megjelent a szervátültetést szabályozó egészségügyi miniszteri rendelet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents