Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
Sajthéssítés Zalaegerszegen A Zala Tej Vállalat zalaegerszegi központi üzemében naponta 80 ezer liter tejet dolgoznak fel. A Göcsej elnevezésű sajt olyan népszerű lett, hogy a kezdeti hat mázsáról már 12 mázsára kellett felemelni a napi termelést. (MTI fotó— Koppány György felv. — KS) amminioiiiHmniniHiiiMHaiMiiiMiiiMOBHimiumiiiiinin, Szakszervezeti felmérés a vidéki textiles dolgozók élet- és munkaköriilményeirííl Visszatérül a 6 százalék Hogyan élnek a vidéki ipartelepek dolgozói, hogyan alakulnak munkakörülményeik, milyen szociális ellátottságuk? — e kérdésekre kereste a választ a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének felmérése. Időszerűségét az adta, hogy az ipar területi elhelyezkedésében az elmúlt évtized során nagyarányú átalakulás ment végbe. Míg az 1960-as évek elején a textilipari dolgozóknak csaknem háromnegyede Budapesten, valamint Győr és Csongrád megyében koncentrálódott, addig e területek az idén már ■ csak a létszám 60 százalékát tömörítik. Az 1967-ben megindult erőteljesebb vidéki ipar- telepítés nyomán hazánkban ma már szinte minden megyében van textilipari üzem. A szakszervezet a bérügyi vizsgálódást a köt szövő iparra összpontosította, mivel itt a leg- jelentősebb a bővülés. A köt- szövő vállalatok 1967 -és 1971 között 14 vidéki telepet létesítettek, s ezekben ma már csaknem 5 000-en dolgoznak. A korábbi agrár-területeken élő mezőgazdasági munkához szokott nehézkezű embereknek nem volt könnyű a helyhez, időhöz kötött finomabb készséget és nagy munkafegyelmet igénylő munkához illeszkedniük. Az új ipartelepeken dolgozók több mint egyharmada még egyéves munkaviszonnyal sem rendelkezik, kevésbé gyakorlottak, s ezért keresetük-is kevesebb, mint a törzsgyárban dolgozóké. A vállalatok azonban ösztönző bérformák széles skálájával (például prémiumos időbérrel, pótlékolt teljesítménynyel, lépcsős normakövetelménnyel) igyekeznek megoldani az átmenet problémáit. A vállalati kollektív szerződések tanúskodnak: mindenütt törekednek a vidéki gyárak, tele- oek balvzaláa javítani. Munkakörönként szabályozzák az újonnan belépők tanulási idejét, a betanításhoz, az átképzéshez minden segítséget megadnak, s a lehetőségekhez képest figyelembe veszik a lakásgondokat is; a gyárak lakásfejlesztési alapját differenciáltan állapítják meg. A továbbiakban a vizsgálat kiterjedt minden 1968. után telepített üzemre. Mivel az új vidéki üzemek többsége nem kifejezetten textilipari tevékenység céljára tervezett épületben kapott otthont, jórészük zsúfolt, rendezetlen. A szakszervezet megállapította: sok új telepen igen magasszintű a szakszervezeti szervezettség, meghaladja a vállalati átlagot, s ez arra vall, hogy az iparba belépő új dolgozók szívesen kapcsolódnak be a mozgalomba. A felmérés tapasztalatai alapján a szakszervezet elnöksége több javaslattal fordult a helyi bizottságokhoz: segítségüket kérte a vidéki telephelyeken dolgozók szakmai fejlődésének előmozdításához, hogy mielőbb elérhessék a magasabb kereseti szintet, s felhívta a figyelmet a szociális és egészségügyi ellátottság javítására is. (MTI) Ez volt a híres Reinhardt kő- i műves brigád. Elsők között a Békés megyei Állami Építőipa-1 ri Vállalat szocialista brigádjai- j nak sorában. Reinhardt András | nyugdíj ha_ ment, örökébe Rusz- nák Pál lépett, a brigád hírneve azonban megmaradt. Kilencszer érdemelte ki a szocialista címet az utóbbi két évben az aranykoszorús jelvényt is. Békéscsabán a Lencsési úti lakások építkezésén dolgozik a brigád. Rusznák Pállal régi ismerősként üdvözöljük egymást. Még a Reinhardt brigádról írtam valamikor riportot, s arra akar emlékeztetni, amikor mosolyogva mondja: A „kapzsi” brigád... Volt és ma is az. örökség, amit megőrzőnk. A kapzsi szó persze csak idézőjelbe téve érvényes. Tagadhatatlan, hogy valamennyien szeretik a pénzt. „Hajtanak” is rá, de becsületes munkával. Abból pedig nemcsak nekik, hanem a társadalomnak is haszna származik. Hogy ez a „hajtás” milyen, arról Varga József, a brigádvezető helyettese ejt néhány szót: — Jöttek hozzánk szerencsét próbálni. Egyszerre négyen. Hallották, hogy nálunk lehet keresni. Kiderült, hogy lehet is, csak több munkával, mint amennyihez ők hozzá vannak szokva. S ez már nem tetszett nekik. El is mentái úgy, ahogy jöttek. Vérbeli építőmunkások Egyébként a brigád nem „átjáróház”. Az évek során azonban mégis történtek változások. Az idősebbek nyugdíjba mentek, a fiatalabbakat katonának hívták be, egyesek pedig előreléptek. " Került már ki szakoktató, művezető. technikus és üzemvezető is a brigádból. A helyükre újak kerültek. Voltak, akik nem bírták ki a „próbaidőt” ég odébb álltak. Most 18 tagú a brigád, 11-en szak-, 7-en (betanított) segédmunkások. De milyen segédmunkások? Olyanok, akik minden külön magyarázat néűkül a kőművesek „keze alá” dolgoznak. Ha ppdig a brigádvezető szakmunkával bízza meg őket, nem kell attól tartania, hogy abban hiba lesz. Érthető, hogy ezek a .vérbeli épitőmunkások nagy érdeklődéssel olvasták az újságban az MSZMP KB állásfoglalását, különösen azt a részt, amely meghatározza, hogy 1973. március 1-től az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek a bérét átlag 6 százalékkal keli emelni. Annyit máris bizonyosnak tartanak, hogy ők ebből nem maradnak ki. De lesz ennek a 6 százaléknak ; más hatása is Erről pedig Rusznák Pállal, Varga József bri- gádvezető-helyettessel és Valen- tényi László művezetővel folytatok egy kis eszmeserét. Kezdjük pedig azzal, hogy eddig sok jó szakmunkás elment a vállalattól kisebb építőipari vállalkozásokhoz azért, hogy nagyobb keresethez jusson. Egyes helyeken, ahol hagyományosan építkeznek és igen alacsony a termelékenység, mégis jóval több bért fizetnek. Számoljunk tehát! Eredményesebb munka Előkerül a notesz, abba jegyez Rusznák Pál: — Nálunk az egy főre jutó éves termelési érték 240 ezer forint. Ha ott, ahol a .gépesí- | tés” csupán a „malteros láda” és mondjuk 80 ezer forint értéket termel egy kőműves, akkor egy fő után egy évben 60 ezer forint veszteség éri a társadalmat. Ráadásul még több munkabért is fizetnek. A brigád tagjai közül 1966 óta senki nem ment el a több kereset reményében kisebb építőipari egységhez. Valamennyien vállalták a munka nehezét, s amit megtermeltek, az után kaptak pénzt. Éppenséggel nem Is keveset. — Wábel Ferenc építésvezető számít ránk. Mindig tudjuk, hogy mit fogunk csinálná. Hónapokra előre tervezünk — mondja Rusznák Pál. — S a jövőben? ■— kérdezem. — Nálunk továbbra sem lesz hiba, — A vállalatnál? — Csák javulhat a helyzet. Bizonyára nem fordul majd elő, hogy aki idejön, az se szó, se beszéd, mindjárt munkát kap. & meg is lehet szabadulni a do- logkerülőktól, a selejttemnelök- től. Valenfcényl László veszi át a szót: — Szerintem ezzel megteremtődik a vállalat eredményesebb gazdálkodásának a feltétele is. Ha pedig nagyobb nyereséget érünk el, több részesedést kapunk. Egyúttal a műszaki fejlesztésre | is nagyobb összeg jut a követAz Egészségügyi Közlönyben miniszteri rendelet jelent meg az egészségügyi törvénynek a szerv, szövet kivételére és át- I ültetésére vonatkozó intézkedő- I seinek végrehajtásáról. A rendelet szabályozza a szervátültetés során felmerülő összes orvosi, jogi és etikai problémákat. A rendelkezések vonatkoznak egyrészt azokra az esetekre, amikor a szerv-kivétel vagy -átültetés ólő személyből, másrészt, amikor nem élő személyből történik. A rendelet szerint élő ember testéből más személy testébe csak a páros szervek egyikét szabad átültetés céljára kivenni. Ilyen műtét az ország öt egészségügyi intézményében végezhető; a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a debreceni, a pécsi, a Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikáján, valamint a Miskolci Megyei Kórházban (Szentpéteri kapu). Annak elbírálására és igazolására, hogy az orvostudomány állása szerint az adományozónál a szerv kivételének feltételei fennállnak, a betegnél a szerv átültetése indokolt és az átültetés feltételei nála is megvannak, a gyógyintézet vezetője az intézmény szakorvosai közül három olyan orvost jelöl ki, aki a szerv kivételében és átültetésében nem vesz részt. A kijelölt három orvos dönti el, hogy az adományozó egészségét a páros szerv egyikének kivételével nem éri-e helyrehozhatatlan károsodás, továbbá kező években, ami meggyorsítja az építkezést és megkönnyíti a munkát. Lépést kell tartani Helyesen állapítja meg Varga József; — A 6 százaléknak kamatostul vissza kell térülnie. Ám a technika fejlődésével lépést is kell tartani. Rusznák Pál 11, Varga József 14 éve kőműves. Amikor mint ifjúmunkások kerültek a vállalathoz, kisméretű és magasított téglából építették a falakat, csiga segítségével húzták fel a magasba a habarcsot, a segédmunkások trepnin (pallófeljárón) hordták a maltert és lapáttal „keverték” a betont. — Ma pedig? — Már nem vagyunk a régi értelemben vett kőművesek, hanem inkább épületszerelők, amihez pedig sokkal nagyobb fel- készültségre van szükség — válaszol Rusznák Pál, s az építkezésen körbemutatva sorolja: — Az ott gyorsfelvonó, az habarcsszivattyú, az meg vakológép. Ezeket a négyemeletes házakat itt a Lencsési úton pedig nem téglából, hanem középfal- blokkból építettük. Rusznák Pál és Varga József most művezetői tanfolyamra jár. Az épitésvezető ajánlatára. Ha elvégzik a tanfolyamot, művezetők lesznek. Nem kell attól tartaniuk. hogy kevesebb lesz a keresetük. És talán Pusztai Ferenc segédmunkás rászánja magát, hogy tanuljon és szakmunkásvizsgát tegyen. Vele együtt Gul- ler György és Samu Pál is. Egyikük sem fiatal, de másfél-két évtized gyakorlat van mögöttük) Ismerik a kőművesség és az épületszerelés minden csínját- bínját. Csak az elméleti tudást kell megszerezni. Ehhez pedig szívesen nyújt segítséget Rusznák Pál, Varga József és Valen- tényi László is. ígérik. Pásztor Béla megvizsgálják a szervátültetés indokoltságát, stb. A végrehajtási rendelet előírja, hogy a szerv kivételét végző orvos alaposan, teljes részletességgel köteles tájékoztatni az adományozót a szükséges műtétről, az azzal járó kockázatról és a jövőben bekövetkezhető esetleges veszélyekről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie annak közlésére is, hogy szervet adományozni csak ingyenesen lehet. Az adományozó közjegyző előtt köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy önként s minden befolyástól mentesen járul hozzá a szerv, vagy szövet kivételéhez. A rendelet értelmében az orvos hozzájárulás esetében sem folytathatja a műtétet akkor, ha a szerv kivételével kapcsolatos tevékenysége közben veszélyes helyzet áll elő. Nem élő személyből átültetés céljára szervet kivenni csak az előzőekben felsorolt gyógyintézetekben szabad. Olyan szervet, amelyet csak a halál bekövetkezése után igen rövid időn belül lehet átültetni, abban az esetben szabad kivenni, ha a halált háromtagú orvosi bizottság megállapította. Nem lehet a bizottság tagja az az orvos, aki a szerv kivételében, vagy átültetésében részt vesz. Előírja a végrehajtási rendelet azt is, hogy nem kerülhet sor szerv kivételére, ha ez ellen a meghalt személy életében tiltakozott és ezt közölte kezelő orvosával. (MTI) MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Budapest Kőbánya-felső pu. SKODA AD. 100 típusú új autódarura gépkocsi vezetői képesítéssel rendelkező darukezelőt keres felvételre Jó kereseti lehetőség. Minden szombat szabad. Jelentkezés a fenti címein, levélben. x Megjelent a szervátültetést szabályozó egészségügyi miniszteri rendelet