Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

Papír-prognózis a KGST-országoknak Elkészült a, KGST-tagorszá- gok 1990-ig várható papírigé­nyének előrejelzése a , Papír­ipari Kutató és Fejlesztő Inté­zetben. A KGST cellulóz- és papíripari munkacsoportjának felkérésére kidolgozott prognó­zis segítséget (kíván nyújtani a baráti országoknak a szakosítás megvalósításához. A papírgyártás szakosításá­nak különösen nagy a jelentő­sége, mert a cellulóz- és papír- gyártás rendkívül eszközigényes és a nyersanyagul szolgáló tű­levelű erdők egyre fogynak. Ezért csak hatalmas cellulóz- gyár termelése igazán gazdasá­gos, mégpedig ott, ahol a kö­zelben (kiterjedt fenyőerdőiben sincs hiány. Hazánkban — és több más szocialista országnak — — hiányoznak ehhez az adott­ságai, ezért, mint ismeretes, a Szovjetunióban, a szibériai Usz- ty-Ilim-ben mór épül is az óri­ás, évi 500 000 tonna cellulózt termelő gyár, amely nők beru­házásához több KGST-ország, közöttük hazánk is hozzájárul. (A Dunaújvárosban működő legnagyobb hazai papírgyár évi cellulóz-termelése 22 000 tonna.) Az Uszty-Ilim-i gyár felépülte után a megállapodás szerint a KGST-országokat is ellátja cel­lulózé-vall. A Papíripari Kutató és Fej­lesztő Intézet prognózisa a to­vábbi beruházásokhoz is útmu­tatóul szolgálhat. A felmérés­hez az intézet közgazdászai kü­lön tematikát dolgoztak ki, az összeállított „kérdőíveket” szét- küldték az összes európai KGST-tagországoknak, s a beér­kezett válaszokat feldolgozták. A vizsgálódásból kitűnt: a KGST-tagországokban jelenleg átlag 35 (kilogramm egy lakos papírfelhasználása évente, s ez megfelel a világátlagnak. Ma­gyarország, a 45 (kilogrammos egy főre jutó fogyasztáséval a középmezőny élén jár, előttünk áll a ranglistán Csehszlovákia 62 és a Ném,et Demokratikus Köztársaság 71 kilogrammos felhasználásával. 1990-re hazánk egy főre jutó papírigénye meg­kétszereződik, akárcsak a töb­bi KGST-országban, 90 kilo­gramm lesz várhatóan a sze­mélyenkénti papírfelhasználás. A papír iránti növekvő igényt az ipar és a csomagolástechni­ka fejlődése határozza meg, az áruk bővülő választéka egyre több csomagolópapírt igényel. Ezt jelzik a prognózis adatai is. Míg a különböző csomagoló és egyéb papírokból, kartonokból 1970-ben 7,3 millió tonnát hasz­náltak fel az európai KGST- tagországok összesen, adig 1990- ben előreláthatólag 27,2 millió tonna ilyen papír áll majd rendelkezésükre. Ezenkívül a kulturális színvonal emelkedé­se is hozzájárul a fokozódó pa­pírkereslethez. Az adatok tanú­sága szerint még a televízió is serkentően hat a papírfogyasz­tásra: az ismeretterjesztő mű­sorok ugyanis fokozzák a nézők érdeklődését, a könyvek, folyó­iratok, újságok iránt is. Rész­ben ennek eredményeként a KGST-országokban 1990-ig megháromszorozódik a nyom­dákban felhasznált papír meny- nyisége. (MTI) Védjük meg elveinket! A szocializmus és a kapita­lizmus eszméjének küz­delme nemcsak világmé­retekben folyik. A marxista és anldmarxista nézetek nap, mint nap összecsapnak nálunk is, a különböző munkahelyeken, a társadalmi és termelési gyakor­lat minden területén. Éppen ezért, a kommunistáknak min­denütt kötelességük a marxiz­mus—leninizmus tisztaságának óvása, a párt politikájának vé­delme. Természetesen ahhoz, hegy a párttagok és a tömegszervezeti aktivisták szembeszállhassanak az ellenséges vágj" téves nézetek, kel, tudni kell: ki hogyan tá­mad: milyen eszközökkel tör a párt politikája ellen és milyen módon lehet a káros törekvése­ket, a tőlünk idegen eszmék ha­tását leküzdeni. Az első, amivel tisztában ken lennünk, hogy a mindennapok gyakorlatában általában nem tudatos ellenséggel állunk szemben. A téves nézetek hir­detői rendszerint. jóhiszemű, félrevezetett, vagy ferdén látó emberek, akiket megtéveszteaek a gyakorlati benyomások, vagy hátassal van rájuk a burzsoá propaganda. Ezért a harc nem Magyar—szovjet gyógyszer-kooperáció Ebben az évben már eléri a hárommillió rubelt a magyar— szovjet gyógyszeripari kooperá­cióban gyártott termékek érté­ke. A közös termékek a Chi- noinban, a Leningrádi Gyógy­szergyárban és a Kaunasi Sani- tas Gyógyszergyárban készül­nek. A gyártási együttműködés a különböző gyógyszerek és ke­mikáliák kölcsönös szállításá­ból fejlődött ki, a gyógyszer­kereskedelem gyümölcsöző ta­pasztalataira alapozva. A Chí­Négy és fél évtized a kémények között Nem régien szerény ünnepség zajlott le a Békés megyei Ké­ményseprő Vállalat Kun Béla úti klubhelyiségében. E meghitt ünnepségen részi vettek a ké­ményseprő vállalat gazdasági, a párt- és szakszervezeti vezeted. Itt búcsúztatták az őszülő hajú, mindig vidám tekintetű Hriv- nák Lajos bácsit, aki több mint 45 évet töltött a tetőn és megér­demelt pihenésre, nyugdíjba vo­nult. Régen volt 1928. ősze, ami­kor Lajos bácsi Békéscsabát! mint inasgyerek élethivatásának vállalta a szakmát. Az eltelt évek alatt mind vé­gig a lakosság szolgálatába állt. Járta a területeket gyalogosan, kerékpárral. Hidegben, sárban. Sok időbe telne amíg összeszá­molnánk azt a kéményegységet és tüzelőberendezést, melyeket rendbehozott. A négy és fél év­tizedes és a Kéményseprő Vál­lalatnál a 23 évi munka során kivívta a dolgozótársad és a vf zetők megbecsülését, szeretettét. Tanította a fiatalokat a szakma fortélyára. Nem maradt távol, amikor a közért tenni kellett. Példamutató szakmunkás. Nála ismeretlen fogalom volt, hogy nem lehet. — Többször érdemel, te ki a „Kiváló Dolgozó” kitün­tető címet. Több oklevél fém­jelzi a munkában eltöltött idejé­nek eredményességét. Tulajdo­nosa a törzsgárda-jeivény arany fokozatának. Szocialista brigád­tag. Megkapta a vállalat vezeté­sétől a jubileumi jutalmat. Nyugdíjba vonulása alkalmá­ból méltón emlékeztek egy nagyszerű szakemberre. Ebből az alkalomból a vállalat, pórt és Szakszervezet vezetői a szociális _ ta brigád tagjai sok ajándékká! és meleg szeretettel halmozták el. Kívánva neki, családja köré­ben jó pihenést. Back Gyula nőin gyógyszerszállítása a Szov­jetunióban ugyanis évről évre nő, tavaly már elérte a 21 millió rubel értéket. Az utóbbi években a magyar gyár export­ja főleg a speciális, kis meny- nyiségben szükséges gyógysze­rek szállítására szorítkozott. A mindkét ország érdekeit figye­lembe vevő gazdaságossági meggondolásokból ugyanis a nagy tömegben szükséges gyógyszerek gyártására a Szov­jetunió rendezkedett be. hiszen helyben jóval nagyabb felvevő piaccal rendelkezik, mint Ma­gyarország. így már a Szovjet­unióban gyártják a Chinoinnál kifejlesztett és régebben pro­filjába tartozott Algopynnt, Amidasophent, Demalgont, Bar- bamidot és a Streptomycin! is. Ezek a termékek részben kész gyógyszerként érkeznek vissza hazánkba, egy részük hatóanyagként jut el a Chinoin- ba, ahol feldolgozzák. A koope­ráció kiterjed a szakemberek rendszeres tapasztalatcseréjére, a technológiák átadására és közös adaptálására, valamint a vizsgálati módszerek egyezteté­sére is. Speciális szerszámok készítésében is létrejött együtt­működés. Ezt a gyümölcsöző kapcsola­tot a Chinoin és a szovjet gyógy szergyáriak továbbfejlesz­tik; a jövőben főleg az enzi­mek kutatásával és előállításá­val foglalkoznak. Korunknak ez a sokat ígérő új vegyület- csalládja egy sereg kémiai fo­lyamatot befolyásod és nagyobb hatásfokkal elvégez, mint a hagyományos kémiai reakció. Az együttes munka célja, hogjr a különböző gyógyszeripari technológiákban alkalmazható új enzimeket állítanak elő. (MTI) A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet felvesz: azonnali belépéssel magascpíioiparí technikummal rendelkező, kivitelezés, ben és műszaki adminisztrációban jártas, gyakorlat­tal rendelkező építésvezetőt, továbbá közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező technikust admi­nisztratív munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Vörös Október se*r. Minden szombat szabad. 229522 ellenük, hanem téves nézeteik ellen folyik. N apjainkban különösen két területen támadnak ben­nünket. Egyrészt a szocia­lizmus építése során jelentkező hibákat, ellentmondásokat a rendszer lényegéből fakadónak tüntetik fel. Másrészt eredmé­nyeinket a legfejlettebb kapitar- liista országok gazdasági, techni­kai eredményeivel hasonlítják össze, s ebből vonnak le elma­rasztaló következtetéseket. Hogyan jelentkezik ez a tá­madás az első problémakörrel kapcsolatban? Ha valahol a szocialista elveknék ellentmcn dó esetet, tényt látnak, nyom­ban felteszik a kérdést: „Ez a szocializmus?” És a mi agitá­toraink ilyenkor nem egy eset­ben tehetetlenül hallgatnak, ahelyett, hogy őszintén meg­mondanák: „nem, ez nem a szo­cializmus, ez néhány embernek, esetleg egy rossz vezetőinek a hibás cselekedetéből fakad”. Egyesek, ha hanyagságot, fe Időtlenséget látnak. azt is nyomban a szocialista rendszer rovására írják. Pedig az nem más, mint az ellenőrzés, a fede- lősségrevonás hiányának a kö­vetkezménye. Az alapszervezet­ben dolgozó kommunisták, tö~ megszervezeti aktivisták felada­ta ilyenkor nem az, hogy megí- védjék, kicsinyíteni, vagy lep­lezni próbálják a hibákat, ha­nem az, hegy megkeressék a hanyagság, a felelőtlenség oka­it, és mielőbb megszüntessék azokat. Ha kell — ha nem megy másként —, akkor mozgósítsák az egész kollektívát. Teremtse­nek dyam légkört, olyan üzemi, hivatali szellemet, amelyben nincs élettere a hanyagságnak, a felelőtlenségnek. Az ellenséges nézetekkel szemben a, leghatásosabb érv a helyes gyakorlat. A szópárbaj­ban egyik ember, megcáfolhatja a mások nézeteit, de ezzel az ellenséges ideológia nem semmi­sül meg, más emberek tovább terjesztik. Csakis a marxizmus helyes gyakorlata, hdyes alkal­mazása az, mely véglegesen rá­cáfol minden téves nézetre, mely megsemmisítheti a vele szembenálló ideológiai hatáso. kát. V álasszunk állításunk, bizo­nyítására egy gyakorlati példát. A marxista tanítás szerint a szocialista építés idő­szakában az az egyetlen helyes dcsztási elv. hogy mindeki a végzett munkája szerint része­süljön a megtermelt javakból. Előfordul azonban, hogy egye­sek munka hdyett ügyeskedés­sel, más emberek rovására gyűj­tik saját javaikat. Mások viszont —i akik helytelenítik a harácso- lást — nemcsak a harácsolókat marasztalják el, hanem bírál­ják magát az elosztás elvét is, egyenlőedit követelnek. A kérdés megint csak az: mit tehetnek a kommunisták, a pórt politikájának hirdetésé­re, elfogadtatására hivatott ak­tivisták? »Magyarázzák a? elv helyességét es próbálják kiseb­bíteni a torzulásokat? Nem! Ak_ kor cselekednek helyesen, ha harcot indítanak a torzulások megszüntetéséért és érvényesí­tik a helyes elvet a gyakorlat- j ban. A pártszervezet, a kommu-i nista kollektíva sehol sem tűr- j heti el, hogy valakit érdemein! felül bérezzenek, vagy jutái-1 mazzanak. Mindenütt megvan ai mód, a lehetőség arra, hogy a pártszervezet, a szakszervezet, \ az ifjúsági szövetség hallassa aj hangját az anyagi javak elosz-1 tásánál és megakadályozza a! durva torzulásokat. A kommu-] nista kollektívának — és min­den egyes párttagnak külön-kü-l lön is — kötelessége, hogy le­leplezze, azokat az embereket,) akik mások bőrén élősködnek, akik meg nem érdemelt jövede­lemhez próbálnak jutni. E lveink védelmének másik frontján — a kapitaliz­mussal való összehasonlít­sa tásban — sem lehetünk meg­alkuvók. Annál kevésbé, mert ha reálisan, igazságosan vetjük össze helyzetünket, akkor min­den- területen kibírjuk az össze­hasonlítást. Csodálattal állunk meg a nyugati gépkocsik előtt. Az angol, francia, német gép­kocsigyártásnak százéves múlt­ja van. A mi autóbusz- és mo- torvonatgyártásunk alig néhány évtizedre tekint vissza, még­sem kell miatta szégyenkeznünk az összehasonlításnál. Mennyi­vel kisebb az érdemünk? Az amerikai mezőgazdaság gépesítése a múlt század végén kezdődött. A mienk 1959-ben Az angolok a televíziózást az az 1920-as évek végén kezdték, mi az 1950-es évek végén kezd­tük. A fejlett kapitalista álla­mokban a háztartások gépesíté­se a századforduló idején kez­dődött, nálunk 1950-ben. Milyen versenyfutás ez? Száz évet és ptvenet kellett behoz­nunk : húsz év alatt. Lé vagyunk maradva? Le! De mennyivel? Néhány évvel? Ki futott job­ban? Van nekünk szégyenkezni valónk? Életszínvonal? Lássuk. Egy francia munkás átlagkeresete 1 200 frank. A magyar munkásé 2 300 forint. A frank értéke öt és félszerese a forint értékének. Ha a kereseteket összehasonlít­juk a francia munkás csaknem a háromszorosát I keresi, mint a magyar’ munkás. Budapesten egy modem háromszóba-össz- komfortos lakás bére, rezsije maximum 1000 forint. Párizs­ban 1200 frank (azaz mintegy 6500 forint). Egy átlagkeresetű francia munkás , legfeljebb ál­modhat modem háromszoba- összkemfortes lakásról, de nem lakhat benne. Egy kiló marha­hús nálunk 30—35 forint. Fran­ciaországban 20—22 frank. (110—120 forint). A többit nem, soroljuk. A ruha olcsóbb, a ci­pő nem. Tessék beosztani a ke­resetet. P árizs csillog, Párizs csodá­latos. A mi turistáink ei- ámulnak a gyönyörtől, ha meglátják. Csak éppen azt nem veszik észre, hogy a lény, a pompa, a csdlllogás, nem a mun­kásoké. Aikik csak egy-két he-' tét töltenek Párizsiban, azok vé­gig sétálnak a Champs-Elisées- én, megállnak a Concorde téren., megcsodálják az Bví'fel-tomyot, a diadalívet, a Notre-Dame-t, cíe a munkásnegyedekbe nem jut­nak el. A párizsi életről szerzel* benyomások egyoldalú, „élmény­beszámolójuk” pedig emiatt: gyakran félrevezető. Budapesten kisebb á fény és a pompa, mint Londonban, Pá­rizsban vagy Rómában. De a külvárosiban ijgyanúgy öltöznek és ugyanúgy étkeznek az embe­rek, mint a belvárosban. Ami szép és jó, az nem egyeseké, nem a kiváltságosaké, hanem , mi ndirvkább mindenkié! Nem is szólva a társadalmi életről: a mi közösségünkről és a kapitalista társadalomról. Ná­lunk a munkásnak — bármilyen (kiesd is — elhadik a hangja az igazgatóig. Ha kéül, megmond­hatja a magáét bárkinek. Elme­het igazával a járáshoz, a me­gyéhez, bármelyik központi ál­lami vagy pártszervhez. Ott, a gyártulajdonos döntése ellen nincs fellebbezés! A tőke érdeke a döntő. Lehet ellene tiltakozni, tüntetni, sztrájkolni, de a hata­lom az övé. j M inderre ná lehet muiaitmii; ki lehet fejteni, meg le­het világítani. A kommu­nisták ne féljenek az ilyen vi­táktól. Álljanak ki bárhol, bár­mikor, bárkivel szemben, nem maradinak alul Szabó Sándor 1972. NOVEMBER 24. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents