Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

Magának >.. hogy nem is olyan könnyű az az embernevelge- tés. Már úgy értem, hogy szo­cialista ember váljék abból, akit nevelgetünk. Maga is azt kérdezte a múltkor, hogy az újságíráson kívül próbáltam- e már személyes ráhatással, közvetlenül „elbeszélgetéssel” megnevelni valakit? Hát most már válaszolok: megpróbál­tam. Aránylag könnyű volt a választás, mert sok ilyen alak járkál szocialista alapzatun­kon. Megyénk szövetkezeti és álla­mi könyvboltjaiban minden előkészületet megtettek a téli könyvvásár sikeres lebonyolítá­sáért, a lakosság igényeinek kie­légítéséért. Az alábbiakban kö­zöljük három könyvbolt vezető­jének ezzel kapcsolatos tájékoz­tatóját. Lévay László, Békés. Több­ezer könyvet — mintegy 350 ezer forint értékben — adtunk ki 62 könyvbizományosainknak a téli könyvvásár idejére. Körös- tárcsán, Békésein és M'azöbe- rényben elsősorban a szépiro­dalmi és az ijúsági könyveket keresik. Az eladott mezőgazda- sági szakkönyvek száma általá­ban a készlet 25 százalékát adja. A békési olvasók a könyvnapok rendezvénysorozatában novem­ber 13-ám Hunyadi József író­val találkoztak. Decemberben Szabó Magda írónő látogat el a járásba. Püski Györgyné, Gyula. Fel­készültünk a decemberre várha­tó nagy könyvvásárra. Negyven­egy könyvbizományosunk 216 ezer forint értékű könyvet vett it .November 24-én Gerlán és i, 25-én Újkígyóson lesz író-olvasó talákozónk, ahol Molnár Zoltánt látjuk vendégül. Sajnos elképzelhető, hogy a me­zőgazdasági zárlat miatt az új­kígyós! találkozó elmarad. A most megjelent művek kö­zül érdeklődésre tarthat számot Németh László Irgalom-ja, Szil­vás! Lajos Vízválasztó-ja és a Hét évszázad magyar versei cí­mű kötet. Gyulán kirakodó könyvvásár lesz a harisnya- gyárban, a kórházban és a gim­náziumban. Praznoczy Iván, Szarvas. No­vember 27-én a mezőgazdasági főiskolán, majd Csabacsűdön ta­lálkozik az olvasókkal Kertész Ákos, a nagysikerű Makra című könyv írója. Könyvbizományos hálózatunk hat községben mint­egy 250 ezer forint értékű köny­vet terjeszt november és decem­ber hónapban. Vásárlóink között első helyen a Szarvasi Állami Gazdaság áll. Különösen a me­zőgazdasági szakkönyveke t ke­resik. de a szépirodalomban is igényesen válogatnak. Az újon­nan megjelent könyveknek vár­hatóan nagy sikere lesz az aján­dékozók körében. . R. I. Korrupció miatt került a vádlottak padjára a gyulai tanács csoportvezetője Szóval kiszúrtam azt a pa­sast, akit már régóta ismerek, s magas polcon ül. Azóta már olyan rátarti. Sohasem fogad­ja a köszönésemet. Pedig a fülhallása jó. Meggyőződtem róla. Ugyanis mindennap ta­lálkozom vele. Köszönök min­dig egyforma gesztussal és hangon, ö ugyanúgy egyfor­mán nem fogadja. És egyszer bizony nem köszöntem neki. Erre ő köszönés helyett meg­szólalt: — Mi van barátom, talán haragszol? Én: ugyan miért? ö: nem köszöntél! Én: érdekes, amikor kö­szöntem, azt sohasem vetted észre! — Azóta sem köszö­nök neki. így esett rá a választásom, nevelési szándékom. Hiszen nincs mire felvágnia, meg az­tán nem is szép az. Amíg vé­giggondoltam az egészet, für­dőit a lelkiismeret. Engem is terhel némi mulasztás, nem tettem személyesen semmit az ilyen egyének szocialista átneveléséért. Pedig erre kü­lönösen ráfér. Hadd váljék belőle épp olyan szerény, jó­indulatú, szorgalmas, pontos, emberszerető egyén, mint amilyen én vagyok. Igen, ez a személyes példamutatás ereje hatni fog rá! Másnap barátságosan kö­szöntem, ő is fogadta. Meg­álltunk beszélgetni. Megkí­náltam cigarettával, elfogad­ta. Érdeklődtem, hogy szol­gál az egészsége, mivel tölti szabad idejét? Ráértünk be­szélgetni, futotta a munka­időből. Már éppen közölni akartam nyájasan elképzelé­seimet, amikor ő még nyája­sabban megszólalt: — Kellemesen csalódtam benned. Mindig azt hittem, hogy te egy elfuserált, javít­hatatlan alak vagy. Úgy lá­tom válhat még belőled is épp olyan szerény, jóindulatú, szorgalmas, pontos, ember- szerető egyén, mint amilyen én vagyok. Még nem késő. És ezzel felém nyújtotta jobbját, úgy, mintha pilla­natra kölcsönadná; aztán el­sietett mellőlem. Azóta, ha ■utcán már-már találkozunk, ő a legszorgalmasabb kira­katnéző ., i A HIVATALI BÜNTETTEK közül a korrupciós bűncselek­mények jelentenek a legna­gyobb veszélyt a társadalomra. A Büntetőtörvénykönyv minisz­teri indoklása ezt a veszélyessé­get a következőkben állapítja meg. A korrupciós bűntettek aláássák a hatóságokba vetett bizalmat, megzavarják az ügyek részrehajlatlan és tárgyilagos intézését, s bizonytalanság ér­zését keltik az állampolgárok­ban ügyeik megfelelő elintézése tekintetében; mindezek folytán az ilyen bűncselekményeknek nagymértékben káros a politi­kai hatásuk, s veszélyességük a társadalomra jelentős. BOROS GÁBOR; Gyula, Hon­véd uitca 3. szám alatti lakos ügyét a Gyulai Járásbíróság tárgyalta. A Gyulai Városi Ta­nács Építési és Közlekedési Osztályának csoportvezetője jogtalan előny elfogadásának vádjával került a bíróság elé. 1971. júniusában Szilágyi János; Gyula, Bem u. 18. szám alatti lakos hivatalában felkereste a vádlottat. Szilágyi János ugyan­is belvízkárt szenvedett, s házát OTP-kölcsönből akarta felépí­teni. Ahhoz viszont, hogy, a köl­csönt megkaphassa, először az építési engedélyt kellett besze­reznie. Bár Boros Gábor meg­ígérte, hogy hamarosan intézke­dik a, engedély kiadásáról, en­nek ellenére még a kérelem ik­tatásáról is megfeledkezett. Szi­lágyi több ízben fel kereste az építési osztályt, hogy sürgesse az intézkedést. Boros egy napon azt válaszolta, hogy jöjjön el a lakására. Szilágyi a vádlott la­kásán 1500 forintot számolt le a.„ asztalra. S újra kérte, hogy adják ki számára az építési en­gedélyt, mert az OTP augusztus 31 után a belvizes házak újjá­építésére adható kölcsön folyó­sítását megszünteti. S 'emiatt nem tudja felépíteni a házát. A csoportvezető, noha most is kész­séggel tett ígéretet, az építési engedélyt azonban nem adta ki. SZILAGYI JANOS egy hét múlva újra felkereste. Szó­váltás támadt köztük. Boros sértődötten visszadta a pénzt és 1 kijelentette, hogy 1500 forintért nem ad engedélyt. Aki emeletes házat akar építeni, annak töb- bet kell fizetnie. Szilágyi mi­előtt eltávozott volna, megfe­nyegette Borost, hogy feljelenti. Ez hatott a csoportvezetőre. Másnap« ő kereste fel Szilágyit a lakásán, hogy számonkérje a fenyegetést. Üjabb vita követ­kezett. Ekkor Szilágyi kijelen­tette, hogy ismeri Boros mani­pulációit, s a visszaadott 1500 fo­rint után kamatot követelt, majd kérlelni kezdte, mondja el, hogy mit tud róla, Szilágyi kitálalt. Ügy látszik, hatásosan. Másnap ugyanis az építési és közlekedé­si osztály kiadta az építési en­gedélyt, Szilágyit „meghatotta ez a gyors intézkedés”, s a kö­vetkező találkozásikor Boros zsebébe csúsztatta a hálapénzt. VARGA GÁBORNÉ, Gyula, Martos Flóra utcai lakos esete is sok tekintetben hasonlít az előbbihez. Azt tükrözi, hogy a városban gyökeret eresztett a káros szemlélet; csak megvesz­tegetés árán lehet építési telek­hez vagy építési engedélyhez jutni. Ilyen meggyőződéssel ke­reste fel Varga Gáborné a múlt év februárjában az építési és közlekedési osztály csoportveze­tőjét a lakásán. Kérte, járjon közre, hogy Gyulán, a Martos Flóra utcában építési telket vá­sárolhasson. Boros hímezett, hámozott, végül azonban meg­ígérte, hogy utánanéz a telek­nek az OTP-nél. Az építési tel­keket ugyanis az OTP árusítot­ta. Az asszony egy borítékot tett az asztalra. Boros szemérmete- sen tiltakozott a megvesztege­tés ellen, de nem utasította el. A borítékban 500 forint volt. Varga Gáborné hamarosan meg­kötötte a telek adás-vételi szer­ződését az OTP-vel. „Szerencsé­jét” azonban nem Boros közbe­járásának köszönhette, a telek­re rajta kívül más vásárló nem akadt. .Ezt azonban csak később tudta meg. A JÁRÁSBÍRÓSÁG két rend­beli, a hivatali tevékenységgel kapcsolatban jogtalan előny el­fogadásának bűntette miatt Bo­ros Gábort 8 hónao szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetés­ként egy évre eltiltotta a köz- ügyek gyakorlásától. A szabad­ságvesztést börtönben kell le­töltenie. A bíróság enyhítő kö­rülményként értékelte, hogy a vádlottnak két gyermek eltar­tásáról kell gondoskodnia. Hi­vatalos személy működését a közérdek kárára befolyásoló vesztegetés miatt a járásbíróság Szilágyi Jánost és Varga Gá- bornét figyelmeztetésben része­sítette. Az ítélet nem jogerős. (S eredi) Milyen változások lesznek 1973. január l-ével a nyugdíjszabályokban 2. A NYUGDÍJ ALAPJÁT KÉPEZŐ ÁTLAGJÖVEDELEM SZÁMÍTÁSA A szövetkezeti tag öregségi és rokkantsági nyugdíja össze­gét — az eddigi szabályok sze­rint — általában azokra a nyug­díjosztályokra meghatározott jö­vedelem havi átlaga alapján ál­lapították meg, amelybe a nyug­díjazás évében a nyugdíj megál­lapítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt be volt sorolva. így például: ha a termelőszövet­kezeti tr« 1973. június l-ével menne nyugdíjba, nyugdíja ösz- szegét azokra a nyugdíjosztá­lyokra meghatározott havi jö­vedelem átlaga alapján kellene az ismertetett szabály szerint kiszámítani, melybe 1969. janu­ár 1-e és 1973. május 31-e kö­zötti időben be volt sorolva. Mondjuk, hogy 1969-ben az 5., 1970-ben a 8., 1971-ben a 9-, 1972-ben és 1973-ban pedig a 4. nyugdíjosztályba volt besorol­va. Mindegyik évben teljesítet­te a nyugdíjévhez szükséges 150 munkanapot., illetőleg a nyugdíj megállapítása évében az 5 nyug­díjhónapot. A Levelembe vehető havi jövedelem az 5. nyugdíj­osztály szerint havi 1300.—, a 8. osztályban 1600.—, a 9-ben 1700.—, a 4_ben 1200.—Ft. En­nek megfelelően az 1969. évre 12x1300=15.600.—Ft, az 1970.év_ re 12x1600=19.200.—Ft, az 1971. évre 12x1700=20.400.—Ft, az 1972. évre 12x1200=14.400.—Ft, az 1973. évre pedig 5x1200=6000. —Ff vehető figyelembe. A nyug­díj összegének alapját tehát 75.600:53= havi 1426.—Ft át­lagjövedelem képezné. A munkateljesítmény időskor­ban rendszerint csökken, de leg­alábbis ingadozik. Nem méltá­nyos ezért az öregkori pihenés biztosítását szolgáló nyugdíjat négy-öt év jövedelmének az átlaga alapján megállapítani. Az új rendelkezések ebben a tekintetben is változást hoz­nak. Azoknak a szövetkezeti ta­goknak a nyugdíját ugyanis, akik 1972. december 31-e után men­nek nyugdíjba, már nem négy év és a töredékév nyugdíjosz­tálya szerint hanem a nyugdí­jazást megelőző 5 naptári év közül a legkedvezőbb 3 év nyugdíj osztálya és a nyugdí­jazás évére irányadó nyugdíj­osztály szerinti jövedelem át­laga alapján állapítják meg. A legkedvezőbb 3 év és a töre- dékév nyugdíjosztálya szerint azonban csak annak a termelő­szövetkezeti tagnak lehet a nyugdíját megállapítani, aki a nyugdíjazását megelőző 5 nap­tári év alatt megszakítás nélkül termelőszövetkezeti tag' volt és a legkedvezőbb 3 naptári év mindegyikében teljesítette a nyugdíjévhez szükséges munka­napokat (férfi 150, nő 100 mun­kanapot). Az előbbi példában említett termelőszövetkezeti tagnál az 1968—1972 közötti 5 évből kell a legkedvezőbb 3 évet kiválasz­tani. Ismerni kell tehát a* 1968. évi nyugidíjosztályát is. Ha ebben az évben a 7. nyug­díjosztályba volt besorolva — amely szerint figyelembevehető havi jövedelme 1 500 Ft —, a nyugdíjazását megelőző 5 nap­tári év közül a besorolás szem­pontjából reá nézve legkedve­zőbb 3 naptári év az 1968., az 1970 és az 1971. év. Nyugdí­ja összegét ezért e három évi és a nyugdíjazása évé­re irányuló nyugdíj osztálya szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. Ennek megfele­lően az 1968. évre 12x1500= 18.000,— Ft. 1970. évre 12x1600 =19 200.— Ft, 1971. évre pedig 12x1 700=20400.— Ft jövedel­met vagyis a 3 évre összesen, 57 600.— Ft-ot vesznek számítás­ba. A nyugdíj alapját 57 600.— Ft + az 1973. évre eső 6 000.— Ft = 63 600:41 = havi 1552.— Ft. képezi. Az új szabály tehát a példabe­li esetben havi 126.— Ft-tal ma. gasabb átlagjövedelem figye. lembevételét teszi lehetővé nyugdíja megállapításónál, mint az eddigi szabály. A szabályok lehetőivé teszik azt is, hogy a nyugdíjba menő szövetkezeti tag az öregségi kor­határ elérését (férfi a 65. év, nő a 60. életéve betöltését) vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor (férfi 60, nő 55) betölté­sét megelőző nyugdíjosztálya szerint kérhesse nyugdíjának a megállapítását. Az átlagjövede­lem kiszámítása ebben az eset­ben úgy történik, hogy az élet­kor betöltéséig eltelt töredékidő, és az ezt megelőző 4 naptári év alatt történt besorolásának meg­felelő nyugdíjosztály szerinti jö­vedelmet vesznek figyelembe. E szabály csak abban az esetben kerülhet alkalmazásra, ha a termelőszövetkezeti tagnak az öregségi korhatár elérésekor, il­letőleg ennél 5 évvel alacso­nyabb életkor betöltésekor már volt 10 nyugdíjévé. Az 1972. december 31-e után nyugdíjba menő szövetke­zeti tag kérheti, hogy az emlí­tett négy naptári év nyugdíj - osztálya sezrinti jövedelme he­lyett, az öregségi korhatárt vagy annál 5 évvel alacsonyabb életkorát megelőző 5 teljes nap_ téri év közül annak a 3 évnek a nyugdíjosztálya szerinti jöve­delmet vegyék figyelembey amely számára a legkedvezőbb. A töredékidőre eső jövedelmet természetesen itt is figyelembe kell venni. Ennek a kedvez­ménynek azonban gyakorlati jelentősége majd csak a későb­bi időben lesz, mivel az 1968. előtti évekre egységesen havi 900.— Ft-ot lehet átlagjövede­lemként számításba venni. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán Az Orosházi üveggyár 6 tonnás autódarura, vizsgával rendelkező vezetőt keres felvételre Bérezés, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 445738 Megyénk könyvboltjaiban felkészültek a téli vásárra Megsúgom

Next

/
Thumbnails
Contents