Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
Kooperáció, szaktanácsadás, rizs- és húsfeldolgozás a Szarvasi Állami Gazdaság programjában it! 11*1 vic$i ff sok szó esik iwanapsaji a rendkivlU nehéz őszről, a kedvezőtlen időjárás okozta gondökról, bajokról, a betakarítás, a szántás— vetés többlet-költségeiről. A 22 ezer holdas Szarvasi Állami Gazdaság vezetőit és fizikai dolgozóit — csakúgy mint más gazdaságokban — szintén alapos erőpróbára tette a szokatlan időjárás, A bő termés betakarításáról, a munkaszerve- | zésről beszélgettünk Nagy Jó- i zsef igazgatóval, aki csakhamar ; új témára terelte a szót: a gazdaság fejlesztési programjára. — Az őszi munkákkal akárhogyan is, de megbirkózunk. E mellett egy percig sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az élet nem áll'meg! Sőt, az állami gazdaságoktól a különböző kormányprogramok végrehajtásához példamutató segítséget várnak az illetékesek és joggal. Ezért szeretném röviden elmondani, hogy milyen sokrétű feladat foglalkoztat bennünket. Elöljáróban igazgató, hogy milyen nagyszerű dolog a kooperáció. A Szarvasi Állami Gazdaság a közelmúltban a város termelőszövetkezeteivel karöltve felépítette a szakosított sertéstelepet. Az anyagi erők összefogása jó elgondolás volt, már a kezdet kezdetén elfogadható a telep termelése. A csafoacsűdi Lenin Tsz-t gyakran kisegítették gépekkel, most a legnagyobb problémában, a szemeskukorica szárításában segíti vissza ezt a szövetkezet. A Pan- kotai Állami Gazdasággal közösen épül az új 400 vagonoß terménytároló. Saját erőből ezt a létesítményt bizony nem sikerült volna tető alá emelni. A Szarvasi Állami Gazdaság az idén 4 ezer holdon termelt rizst, a vetésterületet az elkövetkező években tovább növeli. A pankotaiakkal közösen dolgozzák ki a rizstermesztés zártrendszerű technológiáját s később más gazdaságoknak is adnak szaktanácsokat. — A feldolgozásból se vonjuk ki magunkat — folytatja Nagy József a tájékoztatást. — Dévaványára is vittünk rizst, de a saját rizshántolónkban legalább 400 vagon terményt „varázsolunk” konyhakész termékké Üjdonság lesz az is, hogy áttetsző műanyag-tasakoklba a szemre’ is nagyon tetszetős, Szarvasi Üveges Rizst csomagoljuk; ami a boltokban önmagát propagálja majd. — A rizsfel dolgozónk nem egyedüli melléküzemág. Épül a gazdaság saját húsfeldolgozó üzeme mintegy 12 millió forintos költséggel. A gazdaság régi, de korszerűsített telepein hizlalt sertésekből évente mintegy 15—16 ezret dolgozunk itt fel. A számítások szerint mintr egy 30 féle húskészítmény kerül innen a fogyasztók asztalára. Á bes/élgelés“brfg. ramra terelődött. Nagy elvtárs megfontolással, de lelkesen beszélt a tervekről, amelyeket különböző fórumokon többször megvitattak már s nem vitás, hogy megvalósítják: — Mi akkor sem mondtunk le a szarvasmarha-tenyésztésről, amikor ráfizetéses volt. Azon törtük a fejünket — s az ÖKI tudományos kutatóinák segítségével sikerült is —, hogy az öntözéses legelőgazdálkodással, takarmánytermesztéssel minél gazdaságosabbá tegyük .a tehenészetet. A legelőgazdálkodásban igen szép eredményeket értünk el. 1973-ban már 1 700 hold öntözött legelő ad olcsó tömegtakarmányt s tavasztól késő őszig a növendékállatok és a tehenek igen gazdaságosan termelik itt a húst, a tejet. A tehenészeti programról megtudtuk többek között: a hús- és tejtermelő fajtát egyaránt fejleszti a gazdaság. Erre a célra külföldről vásárolnak az elkövetkező években 500—500 darab import állatot, olcsó kivitelű istállókat is építenek. A meglévő állományból majd tenyészállatokat nevelnek s így 1980-ra háromezerre növelik a tehénlétszámot. Beszélt Nagy elvtárs arról is, hogy a gazdaság dolgozói 21 Békés, Csong- rád és Szolnok megyei mező- gazdasági üzemnek készítik el az öntözés fejlesztési tervét. Segítenek abban is. hogy felkutassák a régi rizstelepeket, szakmai tanácsot adnak a felújításhoz, az új telepek .építéséhez. A tervezői munkák már megkezdődtek. 4 sok oldalú ?jUfnfg: lesztési tervet úgy akarják végrehajtani, hogy állandóan javítják a dolgozók élet- és munkaikörülményeit. Csakis összeforrott törzsgárdával lehet saját maguknak és másoknak terveket készíteni, a kiviteli munkákban segíteni s a kormányprogramnak az elváráshoz méltóan eleget tenni. Ary Róza Előadások az Igazgatók Klubja, az MKT és az SZVT rendezésében A Békés megyei Igazgatók Klubja, tegnap, nov. 22-én, dr. Rózsa Józsefet, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjét látta vendégül. Ezen a szerda esti klubfoglalkozáson az igazgatók a munkaerőgazdálkodás és jövedelemszabályozás helyzetét, illetve a továbbfejlesztés gondjait vitatták meg a MŰM. főosztályvezetőjével. Az Igazgatók Klubjában lezajlott tegnapi vita után ma, november 23-án délelőtt dr. Rózsa József, a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság felkérésére tart előadást a megyei tanács nagytanácstermében, az Igazgatók Klubja tegnapi vitatémájáról. A gazdasági vezetőket, szakembereket érdeklő programok ezzel még mindig nem érnek véget, délután ugyanis a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezetének rendezésében előadás hangzik el a vállalati belső ellenőrzés időszerű kérdéseiről. A társaság békéscsabai Tanácsköztársaság úti klubhelyiségének ez alkalomból Badacsony György, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető helyettese a vendége. Növelik a táptakarmány gyártását Megyénk termelőszövetkezetei mintegy 77 különböző típusú táptakarmánykeverő-beren- dezéssel rendelkeznék, melyekkel az elmúlt évben 52 szövetkezetben 5951 vagon különböző táptakarmányt gyártottak. A termelőszövetkezetek ez- évben 7700 vagon táptakarmány gyártását tervezik, melyhez a szükséges alapanyag a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat részéről biztosítva van. A fokozottabban jelentkező táptakarmány-igény indokolja a termelőszövetkezetek keverékgyártási kapacitásának jobb kihasználását és ezen túlmenően a gabonafelvósárló és feldolgozó vállalat meglevő keverőkapacitásának korszerűsítését, illetve bővítését.- — .... ...... H ázavatáson A KNER NYOMDA felvesz (érfi segédmunhásokat Jelentkezni lehet: Békéscsaba. Lenin u. 9. Terv- és munkaügyi osztályon. x Amikor asztalos-szakmunkás lett Kovács István, a Békés megyei Vegyesipari Vállalathoz került. Példamutató szorgalmával, tisztességtudó magatartásával, szerénységével hamarosan magára vonta a figyelmet. Készségesen vállalt társadalmi megbízatásokat is. melyeknek mindig pontosan eleget tett. A vállalattól vonult be katonának, majd a tényleges szolgálati idő letöltése után ide is tért vissza. Vagy öt éve megnősült. Munkatársai, barátai szeretettel kívántak az esküvőn sok-sok boldogságot az ifjú párnak. Kovács István és felesége ezután nagy-nagy szorgalommal családi ház építéséhez kezdett Békéscsabán, a Kolozsvári utcában. A vállalat asztalosrészlege segített nekik. Az alap, a fal, a tető el is készült. Ám ez év májusában baleset történt. Az utcán egy tehergépkocsiról lezúduló vaslemezek felborították és az út szegélyére lökték a kerékpárján éppen arra haladó fiatal embert. Kovács István pillanatnyilag nem érzett különösebb fájdalmat, csak egy hónap múlva derült ki, hogy az akkor elszenvedet sérülése halálos volt. Két gyermeke, a négy éves Editke és a néhány hónapos Zolika fel sem tudta fogni, hogy milyen súlyos csapás érte őket. Annál inkább kétségbe esett az asszony, akinek férje halálával egy nagyszerű álom megvalósulása vált befejezetlenné. Mindent elveszettnek hitt. De a kisebb családnak azonnal segítségére siettek a nagyobb család, a vegyesipari vállalat vezetői, dolgozói. Átadták az asszonynak a közösség által felajánlott több mint 5 ezer forintot, egyúttal megígérték, hogy a házat még ez évben lakhatóvá teszik. Ettől kezdve Kovalcsik Mihály, az asztalos részleg vezetője munkatársaival együtt sok-sok szabadidejét töltötte a ház építésénél. És mentek a kőművesek, a kőfaragók, a festők, a vízvezeték- és villanyszerelők is. Kovács István, a fiatalon Kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett asztalos emlékéhez méltóan minden munkára nagy gondot fordítottak. A vállalat külön anyagi támogatást nyújtott. Minél kevesebb gond maradjon az asz- szonyra. A félárván maradt kis család már beköltözött a szép otthonba, ahol az emberi szívek melege >s védi az asszonyt és a két gyermeket. A házavatáson a vállalat képviselői ígéretet tettek, hogy ezután sem hagyják őket magukra. S nem szégyelni való, hogy lopva egy-egy könnycseppet is letörültek a szemükről. P. B. Milyen változások lesznek 1973. január 1-ével a nyugdijszabályokban i. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — módosította, illetőleg kiegészítette a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert, és a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíj- rendszerének egyes szabályait. A változások az állampolgárok nagy részét érintik, nemcsak azokat, akik 1973. január 1-e után mennek nyugdíja, hanem egyes termelőszövetkezeti rendelkezések azokra is vonatkoznak, akik már nyugellátásban részesülnek. Az új rendelkezések az érintett dolgozók, illetve ; szövetkezeti tagok nyugellátása tekintetében kedvező szabá'yo- j kát tartalmaznak; egyben újabb előrelépést jelentenek a szövetkezeti tagok és a munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíjszabályainak egységesítése terén. A továbbiakban folytatásokban ismertetni fogjuk a mező- gazdasági termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok nyugdíjára, valamint járadékára vonatkozó, továbbá a munkaviszonyban álló dolgozók és a kisipari szövetkezeti tagok munkabérátlagának számítására és korkedvezményére vonatkozó új szabályokat. Rámutatunk ennek keretében, hogy milyen volt eddig a szabályozás, és január 1-től mennyiben változik. Cikksorozatunkkal az a célunk, hogy időben tájékoztassuk olvasóinkat és így kellő tájékozottság birtokában érvényesíthessék jogaikat, illetőleg éljenek a jogszabály biztosította kedvezőbb lehetőségekkel. TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉS SZAKSZÖVETKEZETI TAGOK NYUGDIJÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A NYUGDÍJOSZTÁLYBA SOROLÁS SZABÁLYAI A jelenlegi szabályok szerint a termelőszövetkezeti és a szakszövetkezeti tagokat minden naptári év elején a megelőző naptári évben elért személyi jövedelmük alapján 21 nyugdíjosztályba sorolják. A nyugdíjosztály szerint figyelembe vehető átlagjövedelem havi 900 forintnál kevesebb és 5000 forintnál több nem lehet. Az új rendelkezések szerint a figyelembe vehető havi jövedelem felső határa 5 ezerről 10 ezer forintra változik és ennek megfelelően a nyugdíjosztályok száma 7 új nyugdíj osztállyal bővüli. A rendelkezésnek megfelelően a 21. nyugdíj osztálytól kezdődően a besorolási összeghatárok ‘ és a figyelembe vehető havi jövedelem a következő: Besorolási Figyelembe vehető Nyugdijosztály összeghatárok havi jövedelem forint forint 21. 4 801—5 200 3 000 22. 5 201—5 800 5 500 23. 5 801—6 600 6200 24. 6 601—7 400 7 000 26. 7 101—8 200 7 500 26. 8 201—9 000 8 600 27. 9 001—0 800 9100 28. 9 800-nál több 10 000 Továbbra sem sorolják nyűg- díjosztályba az öregségi és rokkantsági nyugdíjban, valamint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékban részesülő szövetkezeti tagokat. Nyug. díjosztályba kell viszont 1973- tól sorolni az öregségi vagy a munkaképtelenségi járadékos- házastársát akkor is, ha az öregségi járadékra jogosító korhatárt (férfi 70, nő a 63. életévét) betöltötte. A jövőben tehát az ilyen házastárs is szerezhet nyugdíjéveket és így jogosulttá válhat öregségi nyugdíjra. Változtak a szakszövetkezeti tagok besorolási szabályai. A nyugdíjban, járadékban nem részesülő szakszövetkezeti tagok közül is csak azokat kell nyűg- díjosztályba sorolni, akik a megelőző naptári évben közös munkával legalább 39— nők 24 — munkanapot teljesítettek, de ezeket is csak akkor, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy a besorolás naptári évében is legalább ennyi munkanapot teljesítenek. Erről a kötelezettségvállalásról a szakszövetkezeti tag a besorolás évének január 15. napjáig írásban köteles nyilatkozni. Termelőszövetkezetből évközben szakszövetkezetbe átlépő tag nyugidíjosztálya az átlépés évében már nem változik, ha az előző naptári évben 39 — nő 24 — munkanapot teljesített és az átlépés évében az átlépésig is teljesített ennyi munkanapot, vagy kötelezettséget vállal, hogy a hiányzó munkanapokat a szakszövetkezetben teljesíti. Lényegében ugyanezek a szabályok vonatkoznak arra a szakszövetkezeti tagra, aki évközben egyik szakszövetkezetből a másik szakszövetkezetbe lép át. Szakszövetkezetből évközben termelőszövetkezetbe átlépő tagot akkor is be kell sorolni a nyugdíjosztályba. ha a szakszövetkezetben a közös munkában egyáltalában nem vett részt. (Folytatjuk) Szerzők: Dr. Nagy József, Dr. Molnár József, Kovács Kálmán Autójavítók figyelem! A KNER Nyomda Békéscsaba elad 1 db autóvillamossági próbapadot Típus: EMET 542 R. Gyártási év: 1968. Érdeklődni: 11—230-as telefon, 115-ös mellék, Gárdonyinál. x. nimmiiiigu» S Hneaen* eimant 1 iciienmiiBii ■■■■■■■■■■■■■■■a UIIIIUUUU1I
