Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-03 / 260. szám
Kisebb gép-, nagyobb vegyszerforgalom a mezőgazdaságban Ühz elmúlt évben meglehetősen nagy műtrágya- és növény- védősaerkéssietek gyűltek össze a ralktáraikbaTi. mert a mezőgazdasági termelők inkább gépeket vásároltak. Idán fordult a helyzet, lényegesen keresettebbek a vegyszerek, műtrágyák. A* AGROTRÖSZT összesítése szerint a mezőgazdasági nagyüzemek, háztáji gazdaságok és a káskert-tulajdonosofc idén eddig .négymillió tonna műtrágyát vásároltak, lényegesen többet, mint 1971 azonog időszakában. Örvendetes, hogy javult a nitrogén, foszfor és kálium műtrágyák aránya. A gazdaságok egyre inkább felismerik, hogy hiába használnak flel egyik rovására többet a másikból, ezzel nem igein növelhetik a terméseredményeket, s a kereskedelem is egyre nagyobb tételeket szerez be külföldről műtrágyákból, amelyekből a 'hazai üzemek csak korlátozott mennyiséget tudnák készíteni. Foszfarműtrágyából októberben nagyabb mennyiség érkezett Ausztriából, s kálisóból is 20 százalékkal többet importáltak, mint a^ elmúlt évben. Növényvédőszerekből egész évben zavartalan volt az ellátás, miután a tavalyinál 30 százalékkal többet hoztak forgalomba. A termelők több mint 250 féle készítményből válogathatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A gépek iránt megcsappant az érdeklődés, a telepek forgalma eddig kisebb az elmúlt évinél. Októberben ugyan a kedvezményes vásárlási lehetőségek hatására valamelyest fellendült az érdeklődés, de a raktárkészletek még így is igen nagyok. A gazdaságok a jelek szerint az új gépek vásárlása helyett szívesebben újítják fel a*régi berendezéseket, amit az is jelez .hogy az idei alkatrészforgalom máris 100 millió forinttal haladja meg az elmúlt évit. A MÉM szakemberei szerint örvendetes, hogy megnőtt a műtrágyaforgalmazás, de nem tartják helyénvalónak, hogy | nagyszámú gép áll november ■ elején a raktáraikban. Á minisztériumban tanulmányozzák, hogy jövőre miképpen lehetné fellendíteni a gépek iránti érdeklődést. Megállapították ugyanis, hogy a nagyüzemek gépparkjának több mint húsz százaléka már olyan állapotban van, hogy üzemeltetésük gazdaságtalan. A több éves, elavult gépek száma is magas, emiatt szükség van a korszerűsítésre, a a géppark fejlesztésére. 'MTI) A világ élelmiszergazdaságának legrohamosabban fejlődő ágazata a hűtőtárolás, a mélyhűtés, a konyhakész- és a félkésztermékek gyártása. Ezt a fejlődést jól szimbolizálja a magyar hűtőipar tízéves munkája is. Egy évtizeddel ezelőtt 1200 vagon körüli árut gyártott hűtőiparunk, most pedig egyedül a békéscsabai ebben az esztendőben ezer vagonnal bocsát ki. Hűtőiparunk fejlődésére felfigyeltek barátaink* A Szovjetunió, a Német stófndkrati kus Köztársaság, Bulgária és a hazai szakemberek részvételével1 nemzetközi munkabizottságot hoztak létre két évvel ezelőtt az élelmiszertermelés gépesítésére, automatizálásának fejlesztésére, tanulmányozására. A munkabizottság megalakításának fő célja az volt, hogy a tagállamok együttműködése, kooperációja folytán kialakítsák a négy országnak legmegfelelőbb korszerű nagy hűtoház- típust. Gulyás Béla, a Hűtőipari Országos Vállalat vezér- igazgatója e munkabizottság tagjaként tegnap, november 2- án szovjet, NDK és bolgár vendégeket kalauzolt Békéscsabára, Európa egyik legmodernebb, Megjutalmazzák a törzsgárdatagokat A Békés megyei Vegyesipari Vállalat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójának tiszteletére november 4-én tart ünnepséget. Ez alkalommal a békéscsabai részlegek 26 és a gyomai gyáregység 25 dolgozója közül hárman kapják meg a 20, 11-en a 15, 8-an a 10 és 29-en az 5 éves törzsgárda-tagság'gal járó jelvényt, valamint pénzjutalmat. Hasonlóan pénzjutalomban részesül 40 társadalmi munkában élenjáró dolgozó, háromnak pedig egy hatnapos moszkvai társasutazás költségeit téríti meg a vállalat. legkorszerűbb hűtőházának megtekintésére. A vendégeket Márton Pál hűtőházi igazgató köszöntötte, majd az üzem megtekintése után folytatódott az eszmecsere. Az Országos Hűtőipari Vállalat vezérigazgatója kérdésünkre elmondotta, hogy a munka- bizottságban résztvevő négy tagállam a hűtőház-fejlesztés gyorsítására külön feladattervet hagyott jóvá, melyet teljesen önkéntes alapon vállaltak a kooperáció tagjai. A szovjet hűtőipari szakemberek a hústárolással kapcsolatos hő- tani változásokat kutatják, ezek megelőzésére keresik a legjobb hűtőházi technológia kialakítását. Az NDK képviselői a hűtőházi gépészetben, berendezésben és automatizálásban, a bolgárok a nagy hűtőházi komplex anyagmozgatás megoldásában, a hazai szakemberek pedig az építészet és ,a szigetelés- technikában, kivitelezésben vállaltak feladatot. A munkabizottság tegnap Békéscsabán befejezett ülésén jegyzőkönyvet írtak alá, melyben lényegében a hűtőipar gyorsütemű fejlesztésére tesznek javaslatot a tagállamok kormányainak. Nemzetközi kooperáció korszerű, nagy hfitfiiiáz kialakítására uimnufiiitmiuniinnnnnuilnHiimiMMMnniiuiMiimmiiinmiiiiiiinilMiiintinniiii msiiaaiiaiMaiiMBWaMMM veres intervenciót, ezúttal kiterjesztve az új szocialista országok egész csoportja ellen is. Aztán jött a hidegháború korszaka, amely a nyomás és a blokád eszközei mellett ugyanezt, a tőkés állami erőszakkal való fenyegetést tartotta fenn. A második világháború utáni tőkés fejlődésnek egyik alapvető jellemvonása lett az állam szerepének kiterjesztése. Az ál- lammonopólista kapitalizmusban már nemcsak háborúval, vámokkal, távoli országok kormányainak megvásárlásával, fenyegetésével, nemcsak felforgató tevékenységgel segítik a tőkés állam hatalmi szervei a profit- szerzést, hanem a gazdasági tevékenység mindennapjaiban olvad össze a tőkés termelés és értékesítés folyamata az állam funkcióival. A költségvetés, hadimegrendelések, kutatási programok pénzelése, nyersanyagimport és kitermelés biztosítása, energiahordozók olcsó árszinten tartása — mind a fejlett tőkés állami tevékenység rutinfeladatai közé sorolódott Már nemcsak az ellenségeskedés, az országok közti feszültségek idején, hanem a békés együttélés formái közt, a gazdasági-kulturális együttműködés területén is lehetetlenné vált megkerülni, kikapcsolni a szocialista és a tőkés államok közti érintkezést. Í M gy vált a szocialista világforradalomnak utat építő népek és mozgalmak számára kötelezővé és elkerülhetetlenné az államok közti kapcsolatokban való számolás, gondolkodás, az ehhez illő cselekvési formák keresése, az ebből fakadó előnyök kihasználása — és az ezzel járó korlátok és veszélyek vállalása. Ha a Szovjetunió utolsó esztendei külpolitikai lépéseit sorra vesszük, így tudjuk csak felmérni, hogy ennek a diplomáciai, állami-politikai tevékenységnek milyen forradalmi jelentősége van. A világ legtöbb országában nincs akut forradalmi helyzet. Ilyen helyzetben a szocializmus építésének feltételeit, s a tőkés országok dolgozói számára a szocializmushoz vezető út nyitva tartását egyaránt a békés egymás mellett élés biztosítja, amely a Szovjetuniónak és a szocialista világrendszer országainak állami politikája. Olyan politika, amely csak a proletár államok egész hatalmának, fegyveres erőinek súlyával is támogatva nyerhetett általános elismerést. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés, a két Németország közti megállapodások, Nixon moszkvai útja — mind annak a jele, hogy a békés egymás mellett élés politikája az egyetlen lehetséges út ma a világpolitikában. A nemrég még kizárólag a fegyveres forradalmi harcra esküdött Kínában sem gerillavezérek, hanem tőkés államok külügyminiszterei, miniszterelnökei, államfői elé terítik ma te a piros szőnyeget. Túl az ideológiai el- ; lentéteken, a társadalmi rend- ■ szerek különbözőségén: az álla- | mok szerepe a nemzetközi ősz- ! tályharcban megmásíthatatlan; ténnyé vált. S ez által sokszo- jj rosára növekedett annak a je- * lentősége, milyen államról, me- | lyik osztály ’képviseletében küz_ | dő, milyen politikát, a többi ■ nemzet függetlenségéhez, érdé- g keihez milyen viszont kialakító, ■ gyakorló államról van szó? Ezért S is több, mint elméleti kérdés — S gyakorlati jelentősége van, hogy » a soknemzetiségű, a proletárdjk- ! tatúra új formái, az osztálynél- 3 kiüli társadalom szocialista ossz- ; népi állama felé fejlődő szovjet j állam fél évszázados tapasztala- S tait mérlegeljük és hasznosítsuk ; a magunk számára. N em ünnepnapi, hanem min- ■ dennapi feladatunk ez. S jj jellemző a szociális- ! ta országok — valameny- : nyi ellentét és bonyo- * dalom ellenére fennálló, alap- ■ vető — érdekközösségre, hogy ez ■ nyilvánvalóan egyszerre hazafias : és internacionalista feladat. An- ■ nál inkább az, mert az állam ■ ereje belülről, az osztály erejé- • bői, egységéből, öntudatából táp- : lálkozik. A nép cselekvő támo- ■ gatősa áll a leghatalmasabb erő- j forrásként a szocialista államok •’ külpolitikai akciói mögött is. Ezt S láttuk a szovjet állam történe- | tének nagy sorsfordulóin. Ebből • tanuljunk, ezt ünnepeljük az S idei évfordulón. P. I. JUBILÁLÓ KÖZÉPISKOLA Mint arról már többször is hírt adtunk, a battonyai „Mikes Kelemen” Gimnázium és Szakkör zépiskola a napokban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Tegnap „Mikes Kelemen ülésszakot” rendeztek, melyen részt vett dr. Bánkúti Imre kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője, dr. Hopp ■ Lajos kandidátus, az MTA főmunkatársa, dr. Kelemen József kandidátus, az MTA fűmunkatársa, Moldoványi Ákos, a Televízió riportere és Veress Dániel a sepsiszentgyörgyi magyar színház dramaturgja. Délután felavatták az intézet pinceklubját és könyvtárát is. A klubavató foglalkozáson Dömény Ferenc és Petrovszky Mihály számolt he olimpiai élményeiről, A lemezjátszó-sarok az új pinceklubban, Sándor Lajos tanár, a könyvtár vezetője mindig kész a jó ta. n áccsal. Felvétel az ünnepi iskolagyűlés kultúrműsorából: a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola vendégszereplő népi együttese nagy sikert aratott. (Fotó: Balk*#
