Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
Az elbocsájtó közösség határozza meg az író útját Naplómból FUadeIfi Mihály I. ünnepi interjú a hatvan éves Darvas Józseffel rosházán született 1912-ben. Ez szániára a meghatározó. A volt „legnagyobb magyar falu”, a család, a barátok, az emberek, ahonnan elindult. Nagyivá pálya szakasza ez a hatvan év. Kétszeres Kossuth-díjas; író és politikus amióta világosan kijelölte sorsa és önmaga helyét ebben a világban. A Körösök vidékének vonzása kiapadhatatlan az író számára. De a politikus számára is. Visszatér ide, hazajön ha visszatér, legyen csak néhány napos is az útja errefelé. Holnap újra érkezik. Irodalmi estet rendeznek Orosházán a hatvan éves Darvas József ünneplésére. Hozzá igazán nem illik ez a szó, a külsőségek fénye eredendően távol áll Darvas Józseftől. Ebben az interjúban is a tőlünk indult, e vidéki embert — írót kerestük. Hogy megtaláltuk azon nyomban, ez is Darvas Józsefre jellemző. Az írószövetség elnöki szobájában előbb az otthonvalókról kérdez. Aztán a mi kérdéseink következnek. * I Ha szülővárosáról, Orosházáról hall, mire gondol? Milyen erős ma a volt „legnagyobb magyar falu” vonzása Darvas Józsefre? — Ha jól meggondolom, első irodalmi estem lesz ez a november 20-i Orosházán. 1934-ben, vagy 35-ben Móricz Zsigmondck akartak irodalmi estet rendezni itt, és az írók között szerepeltem volna én is. Nem engedélyezték, tehát az első kísérlet nem sikerült. Pedig íróként akkor jelentkeztem volna otthon először. A felszabadulás után sokszor és sokféléképpen jártam Orosházán, főleg politikusként szerepeltem, volt néhány író-olvasó találkozó is, de irodalmi est, ez a mostani lesz az első. Ezért is várom izgalommal. Ha igaz, márpedig igaz az. hogy a gyermekkor és a fiatalévek élménye alapvetően meghatározza az íróvá válás útját, akkor ez velem is így volt. Orosháza csinált belőlem írót, ezt elfelejteni soha nem lehet, ez nagyon sokmindenben ott van, ott a Fekete kenyér-ben az első megjelent könyvemben, ott van a Vízkereszttől szilveszterig hőseinek sorsában, az Egy parasztcsalád történeté-ben. A legnagyobb magyar falu-ban, hiszen Orosháza az. De még ott van a Hajnali tűz-ben is, és inás müveimben, a közvetlen élmények, a figurák abból a talajból nőttek ki. Vagy a Törökverő-ben, a regény népi környezetében, a színekben, a hangulatokban: mindenbe belejátszik az, ami felgyűlt valamikor bennem Orosházán. Sokszor nyilatkozott írói páI lyakezdéséről. Annak meghatározó erejéről. Akkori önmagát megidézve mit mond a mai fiatal, pályakezdő íróknak? falok gondjaiban, problémáik megoldásának akarásában ez az erő nem érvényesül elég határozottan. I Az ünnepi alkalomból azt hiszem, nem indokolatlan, ha legkedvesebb regényéről, ' , drámájáról kérdem, és azt is, hogy miért azok? — Nehéz kérdés. Minden művéhez ragaszkodik az ember és szereti. Ügy vagyok velük, mint az anya a gyermekeivel: az első születésekor érezte meg az anyaság örömét és gyötrelmeit, a legutolsó gyermeke pedig a legfiatalabb, a vele kapcsolatos érzések a legfrissebbek... Mégsem térek ki a kérdés elől, ilyen formában sem. Az Egy parasztesalád történetét nagyon szeretem. Az irodalomtörténészek számvetése szerint is egyik legjelentősebb művem. A másik kedves regényem, a Harangos kút. A legenda, amiről szól, orosházi legenda... Ha a színhely nem is Orosháza, a világa az én szülőfalum világa, a múlt század derekának felidézése... A másik kedves könyvem, a Részeg eső. A második kötetével adós vagyok. Üj terveim közé tartozik, hogy megírjam azt is. Sehol nem beszéltem még arról, hogy változtatásokat tervezek az első kötetben. Egy-egy részét átírom, amikor írtam, túlságosan közel volt még az 1956-os tragédia. a teljes írói objektivitáshoz bizonyos távolság kell. Az átformálás után jó elrugaszkodás lesz majd a második kötethez. A drámák közül természetesen a Szakadék áll a szívemhez legközelebb. Az első drámám. És egy másik, egy közelibb: A térképen nem található. Formája, igazságtartalma, szenvedélyessége. Tudjuk, hogy drámát ír TöI rökverő című regényéből a Gyulai Várszínház számára. Lehet ebből már bemutató is a Várszínház 10. jubileumán, a jövő nyáron? — Igen, — más írókkal együtt — felkértek, hogy írjunk drámái a jubiláns várszínháznak. Nem az én gondolatom volt a Törökverőből drámát formálni, bár régóta halogatott belső indítékkal is találkozott. Terveztek már filmet belőle, drámát írni azonban régóta mocorgott bennem a gondolat. Láttam a nyáron a várszínház egyik előadását, tetszett. A színpadot kitűnőnek érzem, a vár történelmi hangulata nagyszerű. A drámához hozzáfogtam, talán az év végére be is fejezem. Ha sikerül, ha elfogadják, lehet belőle premier a jövő nyáron. I Ünnepi, de mégis hétköznapi kérdés: mit ír most Darvas József, és mit tervez megírni pályájának újabb, elkövetkező évtizedében? — Egyszer a Törökverő, a Gyulai Várszínháznak. Különben is erősen vonz a színpad. További dráma- terveken gondolkozom. Rendkívüli módon foglalkoztat az, hogy 1919-et is bemutassam. Egy 19-es dráma beleillik a Hunyadi-, a Zrínyi-drámák sorába, a Szakadék, a Kormos ég, a Hajnali tűz sorába. Ezek mind a magyar történelem különböző fázisait elevenítik meg. Izgat és töprengésekre késztet, hogy a magyar történelmi köztudatnak nem lett még úgy része 1919, mint például 1848—49. Miért nem? Erre keresem a választ, és a válasz megtalálásához az író sokat adhat. A magyar forradalmi folyamatosságnak az irodalomban is élnie kell. — A hatvan évemhez tartozik: önéletrajzhoz gyűjtöm az anyagot. Nem olyan önéletrajzra gondolok, mely a gyermekkortól napjainkig ível, az emberi öntudat fejlődésének elemző megírására vállalkozom. Húsz éves koromtól, 1932-től kezdődnek majd az események. Természetesen amellett, hogy az írás középpontjában a velem és a körülöttem történt dolgok állnak, társadalomtörténeti áttekintés is lesz, fél évszázadról. Mindez néhány évre elegendő munkát ad. Végül, egy talán különös, de I azt hiszem, nagyon jelentős kérdés: az embernek önmaga megvalósításában milyen szerepe van a barátságnak, az emberi összetartozásnak? Az ember önmagában nem ember, csak közösségben lehet az. A személyes relációk: a barátság, szolidaritás, az egy eszmét vállalók sokszor vitázó összetartozása éltető, meghatározó erő. Ez az íróra különösen vonatkozik, akinek anyaga az ember, a közösség... Számomra nagy megrendülés, hogy az utóbbi evekben a fegyvertársak, a barátok sora ment el: Veres Péter, Szabó Pál, Tamási Áron, Erdei Ferenc... Nagyon hiányoznak. Azt hiszem, ennél többet nem is mondhatok. író is, olvasó is érzi. mit jelent a barátság, az együvétarto- zás. hogy miért a legnemesebb érzések, a legnagyobb erők egyike. Ott Ülök a kerítés tetején megint a szérűskertben, egy meggyfaágba kapaszkodom. s úgy nézek végig minden idegemmel a poros országút buktatóin, föltűnik-e már az a kocsi, amelyen te ülsz batyuk és kosarak közt. és hozod nekünk mosolyod... így ülök mindig-sóvárgo szemmel és daccal is, jön-e még valami az országúton?! Valami szekér még az országúton! Haj, de fáj most valami ének! A batyuk között te, üres kosaraid reménnyel teli, haj, de fáj most valami ének! Torkomon forr a szó, s ami benn reked, a, az ének, amin a múltunk visszfénye rebben: egy országút pora, egy messzi tekintet, egy sóhajtás, ez az önmagunk siratása, s kell, mert egyetlen és örök, ami ott zihal sejtjeinkben: az az országút, ahonnan vártunk valakit vagy valami megfogható bizonyosságot... Elménk meggyfaágába kapaszkodunk, ha szédület kísért, hogy üres már az út, szekér sehol... 1913. SaPai Laios Házak _ Nem nagyon szeretem a tanácsok műfaját... Mindenkinek magának kell megküzdenie a maga útját. A tanács ebben nem sokat segít. Az én indulásomhoz képest a világ, a kor, az irodalom szerepe sokat változott. Egy biztos: időtálló, igazi irodalom mégis csak az elbocsájtó közösséghez való tartozásból születhet, a kötődésből azokhoz, akik az írót felnevelték és öntudatot adtak neki. Irodalmi divatok követése, másolása igaz értékeket soha nem szülhet... Az elkötelezettségnek, a realizmusnak változhatnak a formái, a közösséghez való tartozás mélyáramai azonban biztosan orientálják az írót. (a fiatal írót is!) igazi irodalmi értékek megalkotásához. Mégis úgy érzem, hogy a fia• ÍJDARVAS JÓZSEF HOLNAP HAZAÉRKEZIK. SZEKERE HAZÄJA. OROSHÁZA VÁRJA IRO- F1ÄT. AKI IZGALOMMAL KÉSZÜL ERRE A TALÁLKOZÓRA, AZ ELSŐ OROSHÁZI IRODALMI ESTJÉRE. KÖSZÖNTJÜK ITTHON. * Sass Ervin
