Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
Az emberek alketé cselekedeteinek a párt a szervezője Rögzítő-gyűrűk a forgácsoló gyárnak Egy munkásnő egy műszakban hat-hétezer darab Seger- gyűrűt készít a békéscsabai szerszámgyárnak a Mezőbe- rényi Vas- és Villamossági Ktsz-ben. Képünkön: Győri Tamásné és Szakács Lászlóné présgépeken rögzítő-gyűrűket készítenek. (Fotó: Demény) HHfiMiiiiiiiiiiiiiiifniiiiiiiiiuinuiiiiiiiiiiintiiniiiiniiniNiitinHiniiini Parlamenti delegáció utastik Bulgáriába A Bolgár Népköztársaság i Nemzetgyűlésének meghívására I a közeli napokban Apró Antal- j nak, az országgyűlés elnökének! vezetésével parlamenti küldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba (MTI) t ó két ég fél évvel ezelőtt, *■* 1970 márciusában Vrbovszkj György elvtárs, a párt szarvasi városi bizottságának első titkára arról beszélt az MSZMP megyei bizottságának ülésén, hogy7 gond van a városban a demokratizmus érvényesülésével, a munkásokat mellőzik. A szövetkezeti ipar — ez az uralkodó Szarvason — munkásai becsületesen dolgoznak, de az üzemek politikai, gazdasági életéről keveset tudnak. Ha kérdezik tőlük, hogy mát lehetne tenni a demokratizmus kibontakozásáért, art válaszolják, ők nem tudják, mert az elnök eldönt mindent. A kommunisták sem ismerik jól feladataikat, mert a párttaggyűléseken kevésbé tárják fel a valóságos politikai, gazdasági folyamatokat, nem mérlegelik, hogy mi a jó, mi a javítanivaló. Előfordul, hogy a ktsz-elnök számadatokkal tömi tele a fejüket. Szó esik az országos, a megyei dolgokról, csak a helyiekről a legkevésbé. Most, november derekán alkalmam volt beszélgetni Vrfoovszkii György élvtárssal, az azóta eltelt időszakról. És elsősorban azt idézte fel, hogy a kommunistáknak nagy lökést adott a párt X. kongresszusára való készülődés. Nagy érdeklődést váltottak ki a kongresszusi irányelvék és a párt szervezeti szabályzatának módosítása. A két pártdokumentumról eleven eszmecserék voltak a taggyűléseken. Érezték és megértették többek közt a kommunisták, hogy a pártban egyforma joga és kötelessége van mindenkinek. Mint ahogyan nem jelent előnyt a magasabb tisztség, nem jelent hátrányt az alacsonyabb beosztás, vagy éppen az, ha valamelyik párttag nincs vezető pozícióban. Ennek a jobb felismerése aztán a vezetőségiválasztó párttaggyűléseken érdemi hatása volt. mert a párttagok bátran ráirányították a vezetőségek figyelmét a helyi politikai, gazdasági tennivalókra, AJT ajd 1970. novemberét kö- -*■ vetően a X. kongresszus határozatának végrehajtására serkentette a városi pártbizottság a pártszervezeteket. Az 1972. év eleji páirttaggyűlések, melyeken a vezetőségek az 1971-es évi munkáról adtak számot, jó! érzékeltették, hogy a kommunisták érzik a felelősséget a párt politikájjámiak alakulásáért, tudják, hogy a pártszervezeteknek, az egész párttagságnak nagy szerepe van a párt politikájának megvalósulásában. Erőteljesen kifejezésre jutott, hogy a párt a tömegek cselekedeted nők nemcsak eszmei ihletűje, hanem gyakorlati szervezője is. Ennek megfelelően a városi végrehajtó bizottság több alsóbb pártszerv és pártszervezet munkáját megtárgyalta különböző témákká], kapcsolatban. A talajjavító vállalat csúcsvezetőségének az ifjúság között végzett munkáját tette mérlegre, s miközben megállapította, hogy a talajjavító vállalatnál jól érvényesül a Kommunista Ifjúsági Szövetség párt- irányítása, feladatként megszab3 mmsrn 1972. NOVEMBER 19. ta, hogy több gondot kell fordítani azoknak a7 ifjaknak a politikai .ideológiai nevelésére is, akik nem tagjai a KISZ-nek. Nagyobb figyelemmel kísérjék és segítsék élő, hogy a fiatalok vegyenek részt a kőzeteiben, mert ez növeli önállóságukat és egyben kifejezi társadalmi megbecsülésüket. A végrehajtó bizottság ülése után a vállalatnál összehívták a pártalaipszervezetek üfkáradt, a KISZ-vezetőség tagjait. az üzemegységek vezetőit, ahol a városi vezetés állásfoglalásból eredő eszmecserében kifejtettek a konkrét tennivalókat, többek közt azt, hogy a külső munkahelyéken nagy gondot kell fordítani az ifjak politikai, erkölcsi nevelésére. Az igazgató pedig a vállalat vezetőivel az ifjúsági törvényből rájuk háruló feladatokat ismertette. A pártdemdkrácia helyzetét külön bizottság vizsgálta meg tíz alapszervezetben, melynek 12 tagja 80 kommunistával beszélgetett. Megállapították, hogy a párttagság nagyobb része érti, hogy az emberekben, a kommunistákban rejlő erők csak a páridemökrácia állandó izmosodásával tárulkozhatnak ki teljesebben, csak így adhatják közfcmocsé a kommunisták gondolataikat, ismereteiket, tehetségüket. Ez egyben azt is jelenti. hogy a pártdiemolkrácda szélesítésével a pártszervezetek, a kommunisták kapcsolata .erősödik a pártxmkívüldetókél, ami a párt éltető eleme. Mint ahogy az ógörög mitológiában szereplő kiváló hős, Anteus legyőzhetetlen volt, amíg kapcsolatban volt szülőanyjával a Földdel, s Herkules csak úgy győzte le, hogy felemelte a levegőbe. A mi pártunknak pedig a nép a szülőanyja és minden vita, eszmecsere gyökere, ami a párton belül van és lesz, abból kell fakadjon, hogyan szolgáljuk a népet, másként kifejezve: mennyi búzát termesztünk, milyen minőségű cipőt csinálunk, az ifjak kohójából, az iskolából milyen új nemzedék kerül M. És így tovább. Ebbőj az is következik, hogy a pártdemokrácia nemcsak szervezeti elv, hanem általános vezetési stílus, irányítási módszer, hiszen a párttagoknak így van módjukban véleményt cserélni, 'beszélgetni a meg nem értett dolgozóikról is. Mindez együtt azt jelenti, hogy a pártdemofcráciB meggyőzést, türelmet és nyilvánosságot foglal magában. Következik mindebből, hogy a kommunistáik cselekvőkéi zsége nőtt ebben az időszakban, amit. a vizsgálódás eredménye jól érzékelt, hiszen a párttagiők 60— 80 százalékának, pártszervezetenként változóan, konkrét párt- megbízatása vám. Abban a megállapításban melyet VrbovsZki György divtára 1910. márciusában tett, miszerint a púrt-taggy üléseken egyes ktsz-elnökök számadatokkal tömik tele a kommunisták fejét, benne rejlik az is, hogy vannak vezetők, akik a közvélemény tájékoztatását az ördög tudja hányád rangúnak tartják, ezért csali formálisan tesznek eleget annak, mintegy letudják, hogy ne érje szó a ház elejét. Nem ismerték még fel azt, ha nem adnak érdemi tájékoztatási a politikai, a gazdasági élet lényeges vonulatairól, akkor ezzel rontják a kommunisták vitapozícióját, és nem ők alakítják a közvéleményt, hanem mái’ kialakult és rendszerint torz ismeretekkel bíró közvélemény- nyel hadakoznak. Volt olyan ktsz-vezető, aki már azt bizonygatta, hogy neki nincs ideje politizálni. Elrugaszkodott attól az alapelviéi, hogy a vezetők első számú politikai tényezők. Természetesen nem maradhatott meg tisztségében. A tájékoztatás ma sem elégséges minden üzemben. Előfordult, hogy a felsőbb szervek egyes határozatait, állásfoglalásait úgy ismertetik, hogy az azokból adódó helyi feladatokat nem szabják meg. Olyan is előfordul, hogy a felsőbb szerv döntése az alapszervi párttÉt- kámál reked meg. Akarva akaratlanul ez a pártközvéüemény lebecsülése, és helyenként benne rejlik a nyilvánosságtól való félelem is, vagy az az illúzió, hogy amiről mi nem beszélünk, az nem is létezik. Pedig hát minden munkahelyen a munkások tudnak a különböző gondokról, melyek a tájékoztatás hiányában eltorzulnak és rontják a közhangulatot. Ha pedig a tájékoztatás rendszeres és érdemi, akkor ismerik a gondok megoldásának a lehetőségét. Errőj beszélnek, s ez alakítja a közhangulatot. Ezért is van nagy becse a megyei végrehajtó bizottság havonként kiadott és a pártcsoportvezetőkig eljuttatott írásos „Tájékoztató”-nalk; Az 1972. év eleji beszámoló párttaggyűléseken a kommunisták arról is beszélitek, hogy vannak párttagok vezetötiszfcségben is, akik nem tesznek eleget a szervezeti szabályzatban rögzített kötelességüknek. Nevezetesen nem vesznek részt teljes erejükkel alapszervezetük munkájában, nem járnak él rendszeresen a párttaggyűliésekre. Pedig ez alapvető követelmény; és hogyan is alakulna a cselekvési egység olyan pártszervezetben „ahol a párttagok akkor mennének a taggyűlésre, amikor kedvük szottyan. Sehogyan Pedig a cselekvési egység része a párt vezető szerepe érvényesülésének, amely döntő feltétele' hogy érvényesüljön és erősödjön a munkásosztály társadalmi vezető szerepe, valóra váljanak forradalmi eszméi, felépüljön a szocialista társadalom. Természetesen az ilyen párttagokban, jó szívvel figyeHmeztetésseii erősítették az alapvető követélmény betartásának jelentőségét. S azóta rendszeresebben részt vesznék ezek a párttagok is a taggyűléseken. agyon egyértelműen fejtették ki véleményüket a kommunisták a X. kongresszus előkészítése során arról is, hogy ahol a munkások észrevételeire, javaslataira nem reagálnak, érdemileg nem adnak azokra választ, és a meggyőző szó sem használ, ott vonják felelősségre a válaszadásra kötelezetteket. Mert a dolgozók véleményének, kritikai megjegyzéseinek semmibevevése, az osztálypoüitiika semmibevevése. E nélkü) a párt politikájának helyii alakítása, megvalósulása hiú ábránd, hiszen a munkások észrevételei a szocializmus építésének erőforrásai. Márpedig a párt politikájának helyi alakítása, megvalósítása, a munkásosztály érdekeinek az ér vényesülése, hatalmának erősítése. És emiék van alárendelve mindenütt minden. Ezért dolgoznak a pártszervezetek, az államhatalmi szervek, a gazdasági egységek. És nem másért. Cserei Pál nák, megint fekete fustfelhő borult a gyár fölé, eltakarta a földet, a romokat, a vagonroncsokat, a csonka gyárkéményeket. Az ellenség repülőgépei a harmadik napon már nem nyolc, hanem 12 órán át bombázták a hadosztályt- Az éjszakai égboltról a füstbeborult égő földre gőzkalapácsként zuhantak a szirénázó Junkersek gyújtóbombái. Sztálingrád térségében. 100 német tüzérezred működött. Hajnaltól késő estig tüzeltek a hadosztályra a német ágyúk és aknavetők. A frontnak voltak olyan pontjai, ahol a németek harmincnegyven méterre közelítették meg vonalainkat, a szibériaiak látták arcukat, tépett köpenyüket, hallották kiáltásaikat, fenyegetéseiket, nevetésüket, s miután a németek eltakarodtak, a hadosztályra ismét a zuhanóbombázók és a nehéztüzérség tüze zúdult. Egy hónap alatt a németek 117 támadást intéztek a szibériai hadosztály ezredei ellen. Rettenetes nap volt, amikor a német páncélos és gyalogos erők 23-szor indultak támadásra. És a szibériaiak 23-szor visszaverték őket, egy körülbelül másfél kilométer hosszúságú frontsza- liaszon. A csatazajjal az egész emberiséget meg lehetett volna süketíteni, a tűzzel egy egész államot el lehetett volna hamvasztani és megsemmisíteni. De az emberek csodálatosképpen nem törtek meg, idegzetük nem roppant össze, nem vesztették el önuralmukat. Szinte úgy érezték magukat, hogy mások lettek. A csendes percekben az emberek a föld alatti fürdőkben mosakodtak, étkeztek. Makarevics és Kamau^ov, a két ezredparancsnok. aki többhetes szakállával inafHmmnniimnminHiaiiiuiifiHi A 3 8 inkább falusi postásra hasonli- ■ tott, mint katonára, fáradhatat- 3 lanul buzdítottak és irányított- : tak, még arra is telt erejükből, ; hogy szétosszák az omszki, tyu- ! menyi, tobolszki vagy kraszno- : jarszki falvakból érkező levele- • két ,az újságokat, gúnyneveket 3 adtak a német hatcsöves akna- 3 vetőknek és zuhamóbombázók- j nak. Itt mindenki hős volt. Hősök j voltak a szakácsok, akik a ter- : mitbombák robbanása közben a ■ krumplit tisztították. Hősök az ! egészségügyiek, akik biztonsá- : gukkal mit sem törődve a leg- * nagyobb tűzben is fáradhatat!a- ! nul kötözték a sebesülteket. A huszadik napon a németek : döntő rohamot indítottak a gyár ; ellen. A roham előkészülete S szinte példátlanul áll a hadtör- : ténelemben. Tizennyolc órán á>t 3 működött a légierő, a tüzérség ! és működtek az aknavetők. Hó- 3 rom nap és három éjjel ewetlen • füstfelhő, lángtenger & dübör- ! gés volt az egész környék. Ebben a támadásban a néme- ; tefc erejük maximumát adták. Ez- J volt a legnagyobb csapás a fő j irányban. Ezt követően a német : nyomás ereje hanyatlani kéz- • dett. Három német hadosztály, • a 94.. a 305., és a 389. harcolt a : szibériaiak ellen. A 117 gyalogsa- • gi támadás 5 ezer német katona ! életébe került. A szétlőtt páncé- ! losokból körülbelül 2 ezer tanná- ! nyi ócskavas hevert a gyár előtt. : Megszámlálhatatlanul sok lőve- • dék, akna és repülőbomba zu- ■ hant a gyár udvarára, az épü- 3 letekre. A szibériai hadosztály : kibírta ezt az emberfeletti nyo- ■ mást. Egy tapodtat sem hátrált ■ a védelmi vonaltól, egyetlen egy- : szer sem tekintett hátra, mert ■ mögötte már csak a Volga, az • ország sorsa volt.
