Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Várakozások hangulata Hazautazott Moszkvából a bolgár párt­ós kormányküldöttség Változatlanul Vietnamra irányul a világ figyelme, az emberiség türa'jnetlenül várja, mikor üt végre a fegyvernyug­vás órája, hiszen a vietnami— amerikai megállapodás már idestova négy hete készen van, csak az aláírás hiányzik. Vagy még újabb tanácskozásokra, to­vábbi alkudozásokra kerül sor? Ilyen érzést kelt sokakban, hogy Kissinger Párizsba készülődik, ahová már megérkezett Le Dúc Tho, a VDK küldöttségének kü­lönleges tanácsadója. Vietnami részről eleve kizárták annak le­hetőségét. hogy a Le Dúc Tho— Kissinger tárgyalásokba bekap­csolódjék Thieu képviselője is. Ez a nyilatkozat persze közvetve megerősíti a sejtést, hogy az USA és a VDK különleges meg­bízatású képvisa'ői viszont való­ban tárgyalni fognak. A négyes konferencia, (a VDK, a DNFF, az USA és a saigoni rezsim de­legációinak tárgyalás-sorozata) már a 167. ülésnél tart, de itt még mindig semmi eredmény, — látszik, hogy a diplomáciai küzdelem súlypontja a bizalmas vietnami—amerikai találkozók­ra terelődik át. A jövő hét csü­törtöké az Egyesült Államokban nemzeti ünnep, a négyes konfe­rencia így a következő ülését csak november 30-án tartja. Ad­dig eredményes lesz a Le Dúc Tho—Kissinger kontaktus? Sok diplomáciai megfigyelő válaszol Párizsban igennel erre a kérdés­re. Közben Vietnamra tovább hullanak az amerikai bombák. Sőt! a hét hozta a gyászos re­kordot: amerikai források sze­rint az egy napon ledobott rob­banóanyag mennyisége sohasem vöt ekkora, mint a hét elején. Felvetődik a kérdés: miért ez az embertelen pusztítás a háború végén? Kézenfekvő a felelet: az „erő helyzetéből” akar tárgyalni, „keménységet” mutat engedmé­nyek kicsikarása végett. De le­het egy kiegészítő magyarázat is: üzlet, még hozzá véres, ke­gyetlen üzlet ez mert azzal, hogy felhasználódik tömérdek hadi­anyag, újabb fegyvereket és ha­dianyagot rendelhet majd az amerikai állam a hadiipar tő­késeinél. Kapitalista logika ez, idegen tőlünk, s el is borzaszt. Közben egyre több szó esik a világban arról, hogy a készülő vietnami fegyverszüne­tet — hogyan és kik ellenőriz­zék. Indonéziát úgy emlegetik, mint a valószínűleg négy or­szág szakértőiből álló bizottság egyik tagját. Szuharto tábornok, Indonézia elnöke mindenesetre a hét elején Párizsban járt — igaz, a’sősorban az indonéz kül­kereskedelmi kapcsolatok bőví­tése céljából —, s kíséretének tagjai kapcsolatot találhattak a Vietnam-konferencia részvevői­vel is. Ami magát a fegyverszü­neti ellenőrző bizottságot illeti, olyan találgatásokat olvasni, hogy összesen kb. 5000 szakértő helyszíni munkájára lesz szük­ség, két szocialista ország és két tőkés ország egyenként 1250— 1250 embert adnának talán e bi­zottságba. A vi'ág ezekben a napokban a Német Szövetségi Köztársa­ságra is figyel, hiszen a vasár­napi törvényhozási választások nemcsak a nyugatnémet belső hatalmi harcot döntik el, hanem kihatnak Európa politikai fej­lődésére is. Ugyanakkor pedig bizonyos értelemben valóságos népszavazásoknak is tekinthető: akarja-e a nyugatnémet vá­Peking Csou En-'aj, a Kínai Kommu­nista Párt KB Politikai Bizott­sága Állandó Bizottságának tag­ja, a Kínai Államtanács elnöke pénteken fogadta Le Thanh lasztótestület többsége a két né­met állam közti kapcsolatok jó­zan, méltányos rendezését nem­zetközi jogi alapon, a már elké­szült alapszerződés segítségével? — így lehetne ennek a „népsza­vazásnak” a kérdését megfogal­mazni. Kár lenne jósolgatni, találgat­ni, hiszen már hétfőn reggel megtudjuk az eredményt. Aki pedig netán a késő éjszakai órákban is rádiózik, olyan köz­léseket hallhat, amelyeket a kompúterek számításaira alapoz­nak majd. A részeredményekből az elektronikus számítógépek szinte csalhatatlanul tudnak kö­vetkeztetni a végeredményre. A várakozás hangulata nyom­ta rá bélyegét az elmú't hétre: nemcsk az újabb vietnami— amerikai találkozót, nem csupán az NSZK-választásokat előzte meg az érdeklődés, hanem ter­mészetesen a jövő hét nagy ese­ményét; az európai értekezlet sokoldalú előkészítő munkájá­nak helsinki kezdetét. A finn kormány kiküldte a meghívókat és szerdán Dipoliban. a Helsinki Műszaki Egyetem ifjainak híres otthonában, ebben a kisebbfajta építészeti csodában, összeülnek 30-nál több európai ország Hel­sinkiben akreditált diplomatái. (A jövő héten pedig folytatód­nak a szovjet—amerikai SALT- tárgyalások Genfben a rakéta­fegyverek korlátozásáról). í Klze!-Kelefeil szintén vá­rakozást érezni. Az ENSZ-köz- gyűlésre nemsokára hozzálát a közel-keleti dosszié megvitatá­sához. A jövő héten lesz a Biz­tonsági Tanács nevezetes hatá­rozatának ötödik évfordulója, amely Izraelt a megszállt terü­letek kiürítésére először szólítot­ta fel. Az izraeli szándékokra Dajan hadügyminiszter wa- shintogni látogatása derít fényt: Dajan újabb fegyvereket kér az Egyesült Államoktól, azon a címen, hogy Izrael biztonságá­hoz további garanciákra van szükség, mielőtt Tel Aviv bár­milyen kompromisszumos meg­oldásba belemenne. A hadügy­miniszter washingtoni utazását az az izraeli aggodalom is indo­kolja, hogy Nixon a választások után bizonyos fokig szabad ke­zet kapott az USA közel-keleti politikájának meghatározására, mi több: módosítására is. Tizenegy arab ország hadügy- és külügyminiszterei Kuwaitban napokon át tárgyaltak egységes diplomáciai tervekről, illetve azok alátámasztására közös ka­tonai tervekről is. Az értekezlet csak tanácskozó jellegű volt. A határozatai csak az egyes arab kormányok jóváhagyása után érvényesülhetnek. A kairói sajtó minden esetre kétkedő hangon írt az értekezlet várható ered­ményeiről ,s kételyeit arra ala­pozta, hogy hat arab onszág kép­viselői hiányoztak, a jelen vol­tak viszont igen-igen eltérő vé­leményeket hangoztattak. Érdemes felhívni még a figyelmet a kubai—amerikai vi­szonnyal kapcsolatos hírekre: az amerikai kormány tíz év óta elő­ször nyilatkozott pozitívan a kubai kormány egy cselekedeté­ről — három amerikai néger géprablót Havannában rendőr­kézre adtak, a gép és utasai gyorsan visszakerültek az Egye­sült Államokba —, utána pedig nyilatkozatok hangzottak el mind Havannában, mind Wa­shingtonban egy olyan megálla­podás feltételeiről, amely a gép- eltérítéseket lenne hivatva meg­akadályozni. Nghit, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságá­nak tagját, a VDK miniszterel­nök-helyettesét és az általa ve­zetett vietnami gazdasági kül­döttséget. (MTI) Moszkva A bolgár párt- és kormánykül­döttség, amely Todor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunist^ Párt Központi Bizottsága első titká­rának, az Államtanács elnökinek vezetésével az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Mi­nisztertanácsának meghívására | november 13-tól látogatást tett i a Szovjetunióban, szombaton ha­zautazott Moszkvából. A bolgár vendégek Moszkván kívül ellá­togattak a grúz fővárosba — Tbiliszibe is. A vendégeket Leonyid Brezs- nyev, Nyikólaj Podgornij, Alek- szej Koszigin és más hivatalos Részlet a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja történetéből: „1942. október közepén a né­metek a gyári negyedben leg­alább nyolc hadosztályt vontak össze. Itt akarták a fő csapást mérni ránk. Október 14. nehéz nap volt a város védői számára. A német szárazföldi alakulatok reggel közvetlenül a légierő erős bombázásai után támadásra in­dultak. Egyik támadó hullám a másikat követte”. A sztálingrádi csata e nehéz napjairól írta riportját Vasziiij Grosszmann író, egykori hadi- tudósító közvetlen Gurtyev ez­redes szibériai alakulatainak súlyos harcai után: , A Gurtyev-féle hadosztály szibériai ezredei éjszaka foglal­ták el a védelmi vonalat. Égy hatalmas gyár látványa sohasem tájkép, de amit a hadosztály ka­tonái láttak ezen az októberi ! reggelen, az borzalmas volt. Ha­■ talmas műhelyek hevertek ro- 5 mokban, összegörbült sínek csil- ; lógtak a hajnali harmattól, min­• denütt rozsdás vasak hevertek, ■ kiégett vasúti kocsik, acéloszlo­• pok hegyei, s az éjszakai szél re_ í ménytelenül kergette a gyárud­■ var vörös salakját, szénporát. A • gyárkéményeket szitávé lyukasz- : tották a német gránátok. Az asz­• faltozott gyárudvaron hatalmas • bombatölcsérek sötétlettek. A hadosztály azt a parancsot • kapta, hogy az utolsó emberig személyiségek búcsúztatták a Vnukovói repülőtéren. A bolgár párt- és kormány- küldöttség látogatásának ered­ményeiről záróközleményt adtak ki. Szófia A bolgár párt- és kormány­küldöttség Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, az Államtanács elnökének veze­tésével szombaton hazaérkezett Moszkvából. A küldöttség — mint jelentettük — az SZKP Központi Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának meghívá­sára, hivatalos baráti látogatá­son volt a Szovjetunióban. védelmezze a gyárat. Hátunk mögött a sötét és hideg Volga hömpölygött. Az éjszaka leple alatt az utászok feltörték az asz­faltot és a sziklás-köves ta’aj- ban csákányokkal vágták ki a lövészárkokat, a gyár­épületek vastag falain tö­réseket ütöttek, a romok alatt a pincékben pedig óvóhe­lyeket rendeztek be. Markelov és Mihajlov ezredei védték köz­vetlenül a gyárat. Az egyik pa­rancsnoki posztot a főműhelyek alatt húzódó betonozott csator­nában rendezték be. A Szerge- jeklo-féle ezred azt a terepet védte, amely a gyári munkások lakónegyedből a Volga felé hú­zódott. Hátunk mögött csak a Volga . jeges árja és Oroszország sorsa volt. A németek megszámlálhatat­lan mennyiségű aknavetőjük és mintegy 1000 ágyújuk tüzét zúdí­tották a város északi részére, főképp az ipamegyed központ­jában levő Barrikádok gyárra. A németek mindent bevetettek, a legnehezebb tűzokádó páncélo­sokat, a hatcsöves aknavetőket, a szirénázó stukák egész sere­gét, a gyújtó- és repeszbombák tömegét. A német géppisztolyosok robbanógolyókat használtak, a tüzérek és az aknavetők termit- lövedéket. A német tüzérség minden nehézfegyverét felvonul­Vietnami hadifelentés Saigon A saigoni bejelentés szerint az amerikai B—52-es bombázók az utóbbi 18 órában négy bevetést hajtottak végre a VDK területe elten, tízet pedig Dét-Vietnam területéin. A saigoni főparancsnokság köz­leményéből az derül ki, hogy a felszabadító erők az utóbbi 24 óra folyamán 58 támadást in­tézitek a saigoni egységek ellen (ebből 44 ráké*-’- és aknavető­támadás volt). Szombaton hétórás ülést tar­tott a dél-vietnami nemzetbiz­tonsági tanács. Az ülésen Thieu elnökölt. A, elnöki palota hiva­talos lapja, a Tin Song, egy hi­vatalos forrást idézve azt írja, hogy továbbra sem változott Dél-Vietnam álláspontja, s nincs szó ideiglenes békeszerződés (tűzszünet) aláírásáról. (MTI) Grecsko marsall napiparancsa Moszkva Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere napiparancsban üdvözölte a szovjet hadsereg és a haditen­gerészeti flotta katonáit és ten­gerészeit, tisztjeit, tábornokait és tengernagyait, a szovjet vé­delmi iparban dolgozó munká­sokat, mérnököket, technikuso­kat abból az alkalomból, hogy november 19-én ünnepíik a Szovjetunióban a rakétacsapatok és a tüzérség napját. Grecsko marsall elrendelte, hogy a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában és a többi hős vá­rosban — Leningrádban, Vol- gográdban, S ze vaszto porban, Odesszában és Bresztben a hős erődben, valamint a szövetséges köztársaságok fővárosaiban ün­nepi tűzijátékkal köszöntsék a rakétások és a tüzérek napját. (TASZSZ) tatta. Piros és zöld labdákra ha­sonlító aknákat lőttek ki, a légi aknák tölcséreibe egy kéteme­letes ház is belefért volna. A tü­zek és a rakéták fényétől éj­szaka is nappali fény volt, a nappal viszont sötétlett a lángoló épületek és a németek álcázó ködbombáinak füstjétől. A fegy­verek robaja összefüggő zajjá olvadt, s a néhány másodpercig tartó csend szinte félelmetesebb volt a legborzalmasabb ágyúdö­rejnél. A német Junkersek nyolc órán át támadták és bombázták a hadosztály állásait, nyolc órán keresztül egy percnyi szünet nél­kül üvöltöttek a szirénák, süví­tettek a bombák, reszketett a föld és hullottak az amúgy is romokban heverő épületek tég­lái. A szibériaiak nyolc órán át kézifegyverekkel lőtték a német repülőgépeket: az égő s füstbeboi- rult védelmi vonal makacsul tü­zelt kézifegyvereiből, golyószó­róiból, páncéltörő ágyúiból és légelhárító ágyúiból. A németek azt hitték, hogy ebben a pokol­ban minden élőlény megsemmi­sül. De a szibériai hadosztá’y a földhöz tapadva tüzelt, rendület­lenül. Ekkor az ellenség beve­tette nehéz aknavetőit és nehéz tüzérségét. Az aknák és a löve­dékek süvítő hangja egybeol­vadt a szirénák búgásával és a repüiőbombák robbanásával. így ment ez éjfélig. A hadosztály ekkor csendben eltemette halot­tad. A német ágyúk és aknave­tők egész éjjel szóltak, és a’igha akadt ember, aki egy percet is pihent volna ebben a pokolban. A német tüzérség éjszaka is dolgozott és alig emelkedett a nap a felperzselt föld fölé. ami­kor 40 zuhanóbombázó jelent meg Ismét vijjogtak a sziré­Csou En laj fogadta a vietnami delegációt Brandt vagy Barzel? London egyik legnagyobb bukméker (fogadási) irodájában ké­szült a felvétel: a nyugatnémet választások előtt így áll a foga­dás a Brandt—Barzel „mérkőzésre”. (Telefotó—AP—MTI—KS) „Hátunk mögött Oroszország sorsa volt...” A harminc év előtti sztálingrádi ellentámadás megin­dításának emlékére a Szovjetunióban november 19-ét a tüzérség és rakéta csapatok napjává nyilvánították.

Next

/
Thumbnails
Contents