Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. NOVEMBER 19., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Tovább a kijelölt úton a Kibővített ülést tartott az MSZMP Békés megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága no­vember 18-án, szombaton délelőtt kibővített ülést tartott, mely­nek során Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 11—15-i üléséről tartott tájékoztatót. Az ülésen részt vett és felszólalt Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese. Több fel­szólalás után az elnöklő dr. Szabó Sándor elvtárs, a párt megyei bizottságának titkára felhívta a kibővített ülés résztvevőit és ál­taluk a megye kommunistáit, hogy széles körben ismertessék és segítsék a Központi Bizottság állásfoglalásának ég határozatának megértetését és sikeres megvalósítását. MA AZ EMBEREK ALKQTÖ CSELEKEDETEINEK \ PÁRT A SZERVEZŐJE (3. oldal) VŐBIZOTTSÁGI TITKÁROK LÁTOGATÁSA OROSHÁZÁN (4. oldal) SENKIFÖLDJE A CSÖKÁSI TANYAVILÄG (4. oldal) • ÍGY ÉLNEK GÁDOROSON (10. oldal) Darvas József-est Orosházán A pán X. kongresszusának útmutatásai, határozatai helyes­nek bizonyultak, nem szorulnak kiigazításra — ez a legfőbb summázata annak a terjedelmes közleménynek, amely a Közpon­ti Bizottság kétnapos üléséről jelent meg, s amelyet a lapok pénteki számukban közöltek. A számvetést, amelyet a kongresz- szus óta eltelt két esz­tendőről a Központi Bizottság készített, nagy várakozás előzte meg, s fokozott figyelem fogad­ta. Érthető, indokolt ez, hiszen a társadalom nemcsak létreho­zója, hanem élvezője is az ered­ményeknek, ahogy viselője a gondoknak. Az összegezés magá­ban hordja az útmutatást. Természetesen az egyhangú­an elfogadott két dokumentum — a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáról, a jövő évi népgazdasági terv irányel­veiről — tartalma jóval bővebb, mintsem hogy azt itt összefog­lalhatnánk. Csupán arra van lehetőségünk, hogy kiemeljünk néhány gondolatot, rámutassunk azokra az összefüggésekre, ame­lyeket a Központi Bizottság ülése — a marxizmus-lenindz- mus alkotó alkalmazásaként soronlévo feladataink legfon- tosabbjaiként jelölt meg. így a többi között szilárd elkötele­zettségünket a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok mellett, belpolitikánkban, gaz­daságpolitikánkban a X. kong­resszus határozatainak eddigi­nél is következetesebb végrehaj­tását, a párt életében a lenini normák még szigorúbb alkalma­zását. Jónéhány kérdésben a párt vezető testület® a célok és a realitások összevetése nyomán világosan meghatározta a teen­dőket. így a többi között a gaz­daságos termelés eddiginél hat­hatósabb előmozdításának szük­ségességét, a belső munkaerő­tartalékok felszabadításának fontosságát — s ide kapcsolód­va bizonyos vállalatoknál a bér­tömeggazdálkodás bevezetésének hasznosságát —, a szakmai bé­rek országos táblázatának ki­dolgozását A kiragadott példák is érzékeltetik, hogy az elem­zés részi® és egészre, a gazda­ságban fellelhető jelenségekre és folyamatokra egyaránt ki­terjedt, s e nagy alaposság, a tapasztalatokra támaszkodó út­mutatás tükröződik olyan, táv­lati teendők megfogalmazásá­ban is, mint például a kormány szerveként az Állami Tervbi­zottság létrehozása, a közgazda- sági szabályozórendszer új me­tódusainak kidolgozása és ér­vénybe léptetése az ötödik öt­éves terv időszakától. A KB állásfoglalása hangsúlyozza, hogy folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Az értékarányos ár­rendszer kialakítását szolgáló intézkedések mellett maximáli­san biztosítani kell az árak sta­bilitását. A párt X. kongresszusának határozatai közül az egyik leg­fontosabb a, emberről való gondoskodás. Ennek következté­ben már történtek béremelések az építőipari, közlekedési, az egészségügyi, igazságügyi dol­gozók, valamint a pedagógusok és a fegyveres erők állománya körében. Az állásfoglalás rámu­tat arra, hogy egyes dolgozó családok életszínvonala — ki­váltképp, ahol kevés a kereső és sok az eltartott — alig, vagy nem emelkedett. A népgazdasági tervnek megfelelően a bérből ég fizetésből élő dolgozók ke­resete 1973-ban 4—5 százalék­kal emelkedik. Ezen túlmenően 1973. március 1-től külön köz­ponti bérintézkedéssel az álla­mi ipar munkásainak és műve­zetőinek bérét átlagosan 8 szá­zalékkal, a2 állami kivitelező építőipar munkásainak és mű­vezetőinek bérét átlag 6 szá­zalékkal emelik. Nyilvánvaló az is, hogy a ru­házati, az építőanyagipar szá­mára serkentően kell, hogy has­son a bírálat. Az államigazga­tás dolgozód bizonyára örömmel fogadják a 44 órás munkahét jövő év második felétől történő bevezetését. Az ig jelentős vál­tozást hoz a szövetkezeti lakás­ra váró többgyermekes munkás- családok esetében, hogy az elő­törlesztést egyéni elbírálás alap­ján, teljésen el lehet engedni. Minden bizonnyal a társada­lom különböző rétegei az állás- foglalásból elsősorban azt eme­lik majd ki, ami a maguk mun­káját, életét legközvetlenebbül érinti. Hiszen aligha elválaszt­ható valamennyiünk minden­napjaitól az olyan intézkedések jelentősége, mint például az épí­tőipari haszonkulcsok maximálá­sa, az állami lakásépítések üte­mének növelése, az áremelkedé­sek, azaz valamilyen formában mindannyian érintettjei vagyunk a közleményben összefoglalt ta­pasztalatoknak és teendőknek, s éppen ezért cselekvésre is min­denki illetékes. A Központi Bi­zottság mostani ülésén is — akárcsak korábban — nyomaté­kosan aláhúzta a társadalmi ak­tivitás jelentőségét, a szocialista demokratizmus fontosságát, azaz úgy szólt a feladatokról, gon­dokról, fes zülts őgeKről, hogy egyben továbbá összefogásra, újabb lendületre, friss nekigyür- kőzésre is oiztatást adott, s ter ­mészetesen nemcsak a gazdaság, Iranern az állami élet, a pártélet, a művelődéspolitika kérdéseiben is, azaz a társadalom valameny- nyi lényeges területén. Céljaink ugyanazok, mint amelyeket a párt X. kongresszusa megjelölt. A Központi Bizottság mostani állásfoglalása abban ad nagy se­gítséget. hogy e ' célok elérésé­nek eszközei tökéletesebbek, az­az hathatósabbak, tehát a célba- érést meggyorsítok legyenek. Az őszi határból jelentjük SZÉPEN sorjázó új vetés jel­zi, hogy az idei őszön kiváló munkát teljesítettek a Gyulai Állami Tangazdaság traktorosai. Olyan gyönyörű a gyulai határ, amilyen az utóbbi években — hasonló időszakot alapú.} véve — még nem volt. Az utóbbi napok­ban lehullott csapadék és a vi­szonylag kedvező, fagymentes időjárás jól neveli a gabonaveté­seket. Októberben minden mezőgaz­dasági munkát a búza optimá­lis időben történő elvetése alá rendelték ebben az üzemben. S mióta látszik ennek eredménye, szinte kettőzött erővel folyik a küzdelem az idővel, hogy a még lábon álló kukorica is So­réba kerüljön. A cukorrépa szál­lítását már el is felejtették. Kukoricából 34 ezer mázsát gó- réba raktak. A nagy termés lát­tán a gazdaság műszaki dolgo­zói 10 szükséggórét készítettek. Hat ZMÁJ-típusú csőtörővei két műszakban folyik a munka, hogy a még hátralévő 260 hóid kuko­ricát minél hamarább betaka­ríthassák. Ezzel egyi dobén jól haladnak a mélyszántással is. Nyolc traktor éjjel-nappal ha­sítja a barázdát. December 5-re, 6-ra valamennyi őszi munkát befejeznek. Csomós István igaz­gató kérdésünkre elmondta: Azért haladhattunk ilyen jól az őszi betakarítással, szántás­sal és a vetéssel, mert a Gyulai Román Gimnázium, a szabadkí- gyósi és a kétegyházd szakmun­kásképző iskola, a Gyulai Ker­tészeti Technikum és Szákközép­iskola növendékei sol«*t segítet­tek. AZ ELEKI Lenin Tsz-ben egy évvel ezelőtt pihenőre térhettek az emberek. Valamennyi őszi mezőgazdasági munkát befejez­tek. Most 100 hektár búza ve­tésével elmaradtak, a kukorica betakarítás felénél tartanak, szállítatlan a cukorrépa jó része, az őszi mélyszántásban is nagy a lemaradás. De nézzük élőiről a gondokat úgy, ahogyan azt Püspöki János üzemgazdász látja. — Termelőszövetkezetünk 1427 hektár őszi búza vetését tervezte, melyből november 10- ig 1324 hektárt teljesítettünk. Szeptembertől kezdve olyan ki­adós esőzések áztatták az eleki határt, hogy az őszi búza nagv- részét nem a korábban kijelölt helyre, hanem táblacserékkel tudtuk elvégezni 1324 hektáron. A búza jelentős részét nyári mélyszántásba voltunk kénytele­nek elvetni. A gyakori esőzések következtében elmaradtunk a betakarítással. Ezt a hátrányos helyzetet nagyon nehéz felszá­molnunk, bár a szövetkezet trak­torosai, növénytermesztői na­gyon keményen dolgoznak. Magunk is meggyőződhettünk arról, hogy Elek határában va­lóban gyötretaies küzdelem fo­lyik a cukorrépaszállításnál és a kukoricabetakarításnál. A talaj annyira felázofct, hogy bár­milyen géppel egy nyomon csak egyszer lehet elhajtani. Az ele- káek mégsem adtáik fel a küz­delmet, ilyen körülmények kö­zött folytatják értékeik menté­sét. D. K. taacaaasBaaaaaeaaaiRBaaavaaaRRaiaRBaaaaaaaeaaaa: A Kossuth-díjas író születésé­nek 60. évfordulója tiszteletére ünnepi irodalmi estet rendeznek szülővárosában, Orosházán. A Petőfi Művelődési Központban hétfőn 7 órakor kezdődő esten Tóth Lajos mond bevezetőt, majd részletek hangzanak el Darvas József Gyermekéveim cí­mű novellájából, a Harangos kút és a Részeg eső című regények­ből, s egyebek mellett két si­keres drámából, a Szakadékból és a Hajnali tűzből. A szemel­vényeket előadják Básti Lajos, Szirtes Ádárn és a Békés megyei Jókai Színház művészei. Az esten megjelenik, s beszé­det mond Darvas József. iBaiB«BiiiBBBBBBBiBi«iiBBBjBBBmiBBBBBBiaBa­Hőerőmű épül Debrecenben Tizenhat—tizennyolcezer lakás fűtését biztosítja majd a Tl- TASZ debreceni hőerőműve. A csaknem 140 millió forint ér­tékű beruházás első üteme 1953-ban készül el. (MTI Fotó — Balogh P. László t'elv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents