Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
(ninuiEUiiimmssnaniEiiiiiiiMmHHiiiuiimii: insiiimiiinmiuimiiiiimHHmmi» Á foghúzásról Az iskolások tízóraija lttlrnlnfi» iáro gyermekeJaKUIdUa ink zöme reggel 7 óra körül kis ré&zük még korábban — reggelizik. Akár napközi otthonba járnak, akár az otthonukba térnek vissza a tanítás után 1 óra előtt aligha ebédelhetnek. Inkább későbben, hiszen vannak napok, amikor í óra után fejeződik be a tanítás. 6—7 órának nem szabad eltelnie közbeiktatott kisebb étkezés nélkül. Ehhez az igényhez igazodik az iskolák szünperc-rendje. 10 óra körül — rendszerint a második tanítási óra után — van egy úgynevezett „nagy szünet”, ami 15 esetleg 20 percig tart. Ekkor ehetnek a tanulók. Ügy gondolom, nem tesszül: feleslegesen, ha szólunk néhány szót arról, mit adjunk tízóraira a gyermeknek és hogyan csomagoljuk azt. A „mit adjunk” kérdésben atKötött tunika A modell anyaga színes bufc- léfonal kib. 450 g. Mélírozott hatását úgy érjük el, hogy két különböző színű vékony büklé- fonalat összefogunk. Szép színhatású a középkék cikűámen- színneíL A kötéshez 3 Yires és 4-es kötőtűt használunk. Mun- ikánkat a tunika hátrészén alul kezdjük a megfelelő szemszámmal. Először 3 és V2_es tűvel kötünk 10 sort egy sima, egy fordítottal. Ezután 4-es tűvel színén fordítottan, bal oldalán simán kötünk és szabásminta szerint fogyasztunk, szaporítunk. Elejét a hátával azonos módon kötjük, de a derékvonaltól számítva 12 cm után két részben dolgozunk és a szabásmintának megfelelően kerekítjük a nyakrészt. Az ujjakat szintén 3 es r/2_es tűvel 1 sima, 1 fordítottal kezdjük és IQ sor után a szabásminta szerint szaporítunk, majd kialakítjuk a kerekítést. Kidolgozás: Az egyes darabokat kitűzve átgőzöljük. Teljes kihűlés után az eleje-kivágást két soron rövidpálcával behorgoljük és gomlyuknak hurkákat horgolunk a gomboláshoz, majd összevarrás után a nyakkivágást is két soron rövidpálcával behorgoljuk, a gombokat felvarrjuk. tói függ a tanács; hogy hány évesekről van szó. A kis foghíjas hatéveseknek mást kell adnunk, mint a kamaszodó nagyeveknek. Általános tanács, hogy olyan ennivalót készítsünk össze, amit könnyen elfogyaszt a gyermek a megadott idő alatt Meny- nyiségileg is annyi legyen, ami a gyerek étvágyának megfelelő és minőségét tekintve is olyan, ami nem piszkít, nem folyik szét, nem kenődik el stb. A kis elsősnek vajazott kiflit adni, vagy két vékonyka szélet kenyér közé fogott párizsit, szalámit, sonkát. Nehezen birkóznál: meg a tej fogukat már elhullatott I.—II. osztályosok a kenyér hójával, ezért helyes, ha azt körbe „hámozzuk” előre, vagyis kenyér beléből álló karéjokat illesztünk össze. , A „száraz” evés után szomjasak a gyerekek. Helyes, ha a napi tízórai mellé mindig adunk egy kis gyümölcsöt te, aminél szintén vigyázzunk, hogy ne legyen nehezen csomagolható. Leghelyesebb elnégyelt, kivágott magházú almát adni. Télen hámozott sárgarépát, tavasszal retekkel egészíthetjük ki az elkészített harapnivalót A gyümölcs, a sárgarépa, a paprika, a retek nem csak a szomjúságot oltja, hanem nagyon egészséges is, hiszen. mindegyiknek magas a vitamin tartalma. Nem helyes, totatle«£ csaknem 10 hónapon át nap-nap után ugyanolyan tízórait kap a gyermek. Gondoljunk arra, hogy mi magunk is mennyire szeretjük a változatosságot. Ugyanígy a gyermek is. Sajnos, előfordul az is, hogy túrós palacsinta kerül a tízórai csomagba, ami nehezen fogyasztható el az iskolában éppen úgy, mint a rántott hússzelet, vagy a csirkecomb. Biztos, hogy ezeket is a szülői szeretet adja útrava- lónak, csak éppen arra nem gon. dóinak, hogy nem terített asztalnál esznek a tanulók. Köny- nyen zsíros lesz a padjuk, ruhájuk és minden, ami körülöttük van. Kell szólnunk néhány szót azokról a gyermekekről, akik nem hoznak magukkal tízórait. Azt szoktam mondani a szülőknek a szülői értekezleteken, hogy azokat a sóvárgó, éhes szemeket legalább egyszer látni kell ahhoz, hogy, soha-soha többet ne indítsák útnak gyermeküket ennivaló nélkül, ami ma már nem anyagi kérdés, hanem egyszerűen gondatlanság, hanyagság. A tízórait nem hozó gyermekek csoportja mellett akad minden osztályban egy-két gyermek, aki a különlegességekkel szeret tüntetni. Hatalmas, há- mozatlan narancsot (7—8 forintba kerülhetett) ' hoz magával. A hámozással illóolaj felhőbe burkolja magát, ingerli csörgő nyálú kis pajtásait. A narancs elfogyasztása szertartásosan folyik. Sokszor úgy látom, sm 1972. NOVEMBER 12. 11 hogy a társak bosszantására; „Nekem van, neked nincs!” Valami ilyesféle érezhető a hatást- váró körültekintésben. Bár a tanítónőnek nincs joga megtiltani a narancstízórait, de helyes, ha se banán, se narancs, se mandarin nincs a kis csomagokban. Azt egyék meg a gyerekek otthon. Az iskolában csak olyat egyenek, amit minden család megengedhet mágiának. Sokkal egyszerűbb kérdés a tízórai ügyes csomagolása. Leghelyesebb papírszalvétába, vagy kis vászonkendöbe göngyölni, majd nylonzacskóba helyezni az egészet. Végtelen a szülők ötletessége. A tízórait kiegészítő paprikát, répát, retket, gyümól- - csőt, kiürült műanyag dobozkába (krémtúróéi, mustáros, stb.) teszik. Általában újságpapírba csomagolt tízórai, ami átzsírosodott, s bizony sokszor pecsétesek lettek tőle a könyvek és a füzetek is. No, de ez régen volt. Azóta már szebben, könnyebben és egészségesebben élünk, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy erről a jelentéktelennek tetsző kérdésről ilyen részletességgel elbeszélgethettünk. Dr. Gergely Károlyné AZ EGÉSZ EMBERISÉG leggyakoribb betegségle a fogszuvasodás. Ma már száz ember közül alig akad három, akinek ne lenne vagy ne lett volna egy vagy több szuvas foga. Ellentétben más betegségekkel — amelyeknél a szervezet rendelkezik olyan képességekkel, hogy a beteg állapotot hosszabb- rövidebb időn belül önmaga is képes külső segítség nélkül megszüntetni, — a beteg fog magától soha nem gyógyul meg. A fog romlásával arányosan egyre inkább károsítja a szervezetet. A fogszuvasodás, mint folyamat egyre mélyebben rombolja a fogat, a benne megrekedt étel. maradék bomlása néha elviselhetetlenné teszi a leheletet, a fog belsejében olyan folyamatot indít meg, melynek végieredménye a Eogideg gyulladása. Sokszor kegyetlen fájdalommal jár — és sajnos egyre többen vannak azok, akik ezt már saját tapasztalatukból ismerik. A fogfájás az az állapot, ami miatt vagy azonnal ki kell húzni a beteg fogat, vagy amennyiben a fogibélcsatoma jól hozzáférhető és végig tömhető — el kell távolítani a fog gyulladásos idegét. Ilyenkor a fog megmarad, azonban ha gyógyul is — nem teljes értékű. Ha a fogbélgyul- ladás bekövetkezett a fog „magától” is fájni kezd. A fájdalom rendszerint éjszaka, elvi selhetetlen rohamokban kínozza a beteget SOKAN MÁSNAP megköny- nyebbülést keresve sietnek a fogászatra, és számukra a foghúzás a fájdalom megszűnését, a megkönnyebbülés kezdetét jelenti. Előfordul, hogy a makacs be tegen, aki még ilyenkor sem megy fogorvoshoz a fájdalmak alábbhagynak, majd megszűnnek. Ez azonban nem jó jel, Blúzok — minden alkalomra 1. Bordűrös anyagból, hosszú ujjú, egyenes szabású, kívül- hordós blúz. A minta színével egyező színű övvel. A blúz nadrághoz való. 2. Napsárga- színű jersey anyagból készült, tüzessel díszített blúz. 3. Piroskék kockás, ferdén nyomott anyagból, rövidujjú, klasszikus ingnyakú blúz. 4. Mintás ba- tisztból készült teli részen elvágott. lefelé bővülő, hosszú- ujjú blúz nadrághoz. 5. Mintás anyagból, húzott ujjú, a derékon négy centiméter’ szélesen gumírozott blúz. 6. Magasnyakú, húzott elejű, kívül kö- tős blúz, nadrághoz, egyszínű jerseyből. 7. Mintás jerseyből, vagy vászonból, derékig érő kabátka (lehet bélelt is), nadrághoz, szoknyához. 8. Csíkos anyagból, klasszikus ingblúz. 9. Mintás batisztból, húzott nyakú és húzott ujjú, bővülő aljú blúz nadrághoz. 10. Kockás anyagból, elől gombos, két zse- bes, gumizott aljú és derekú, derékig érő blúz. 11. Bordűrös anyagból, vagy kendőből, nadrághoz varrt, elől gombos, magas nyakkal csukódó blúz. 12. Jerseyből vagy műszál ballisztből varrt, húzott derekú, húzott ujjú blúz. Rolnival kötött nyákrésszel és derékrésszel behúzott apró gombokkal. ugyanis a fogbél elhalt és kialakul a fcgbélüszök — a gang- . réna. Gennyesedé» keletkezik. A genny tovább terjedhet és a foggyökeret beborító gyokérhórtyát is gyulladásba hozhatja, ilyenkor a fog hidegre már nem, de melegre, nyomásra, érintésre is fáj. A fog gyökere az áll csonton ül a gyökérhártya magával a csonttal van érintkezésben. Hamarosan tehát a csont is megbetegszik a fog gyökere körül, majd a csontot bevonó csonthártya is (csonthártyagyulladás, periostitis). Ez még hevesebb fájdalmakkal jár, az arc is megdagad, a beteg lázas lesz, rosszul érzi magát. A genny utat törhet magának a csonton — csonthártyán s az ínyen keresztül „sipoly” keletkezik. Ilyenkor már sürgősen szükséges a foghúzás elvégzése, hiszen az antibiotikumok, és más gyógyszerek mellett a fertőzés továbbterjedését megállítani, a gennyes váladékot levezetni a kihúzott fog természetei helyén a legalkalmasabb. Itt kell eloszlatnunk egy téves nézetet, főleg az idősebb betegek körében, — hogy a fog- * húzást csak az arcduzzanat megszűnése után javasolt elvégezni. A gyors gyógyulást csak a fog mielőbbi eltávolításával remélhetjük! Fájdalommentes-e a foghúzás? Ma már orvostörténeti érdekesség, hogy az orvosi gyakorlatban a gyógyszeres érzéstelenítést először a fogászatban alkalmazták. Ez szinte forradalmasította a fogászatot. Előtte a fogorvosi rendelőkből kiszűrődő zajok és hangok leginkább a középkori inkvizációs vallatásokra emlékeztettek. KEZDETBEN ÉTERREL hódították el a betegeket, de körülményessége és lehetséges utóhatásai miatt gyorsan felváltotta a helyi érzéstelenítés. Kezdetiben novetoaint használtak injekciónak de mellékhatásai, esetleg érzékenység és szívpanaszok miatt ma már sokkal korszerűbb érzéstelenítőkkel helyettesítik. Sőt az érzéstelenítés időtartamának növekedését bizonyos érszűkítőkkel alkalmazzák. Ezért hangsúlyozzák a fogorvosok; hogy a foghúzás után két órán. keresztül nem szabad rágni! Az érzéstelenített -nyálkahártya könnyen a fogak közé csípődből. — mivel fájdalomérzés nincs — így szabályosan a saját foghúsát is összerághat j a a tapasztalatlan ember. Bátran mondhatjuk, hogy ma már a lege modernebb érzéstelenítő injekciók mellett a legfájósabb fogat is fájdalom nélkül szinte észrevétlenül el lehet távolítani. A foghúzástól a íáldalom miatt félni alaptalan és nem érdemest A FOG ELTÁVOLÍTÁSA után a száj kiöblítése vízzel nem javasolt, mert a szájban lévő baktériumokat a víz könnyen bejuttathatja, a friss sebbe és megfertőzheti azt. A foghúzást követő enyhe kis vérzés szinte , sterilen lezárja a sehet, a vér 1 megal vadasa után — két óra múlva már megindul a seb gyógyulása. Ha foghúzás utón még mindig vérzést tapasztalunk keressük meg a fogorvost, 9 megfelelő gyógyszerekkel a vérzést csillapítja. Előfordul. hogy a foghúzásé követő harmadik- negyedik napon a foghúzás helye ismét fájni kezd a seb elgennyesedik és a fog helyén egy üreg tátong. Bizalommal forduljunk a fogorvoshoz, mert a fájdalmat hamarosan megszünteti két—három nap múlva a gyógyulás folytatódik. Ellenkező esetben hetekig kínlódhatunk és a foghúzásról csak rossz emlékeink maradnak, VÉGEZETÜL EGY .10 TA- NÁCS: ne várjuk meg, míg a szuvas fogunk fájni kezd, rendszeresen jelentkezzünk fogorvosnál, hiszen a mai modem tömőanyagok mellett az időben való jelentkezés esetén minden rossz fog megmenthető.
