Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
MA AZ EMBERSÉGET NEM ÍRJÁK ELŐ REND ELETEK (5. oldal) KARACS TERÉZRE EMLÉKEZETT AZ UTÓKOR <5. oldal) Kicsi a gépek teljesítménye — Diák-segítség — Kedvezményes akció kukorieatárolók építésére Megkezdte munkáját az országgyűlés Kedden délelőtt 11 órákor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el- ' ilwaMiliHHllllnii 'III n ncke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az Alkotmány rendelkezésének megfelelően az ország- gyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság benyújtotta az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslatát, ezt is kézhez kapták a képviselők. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, — ezek tárgyát dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette a képviselőkkel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: O Dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója ß mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról. I O Az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslat. Interpellációk. / Ezután napirend szerint megkezdődött az első téma tárgyalása. Dr. Dimény Imre emelkedett szólásra. Dr. Dimény Imre beszámolója Az őszi mezőgazdasági mun-, kákát megyénkben operatív bizottság koordinálja. Ezt Csatári j Béla, a megyei tanács elnökhelyettese fogja össze, melyben a két Tsz-szövetség, a Gabona- j felvásárló és Feldolgozó Vállalat, az AGROKER. a MEZŐGÉP, a Vetőmaigternuelési Felügyelőség, a Vetőmag Vállalat, a Növényvédő Állomás, az Állami Gazdaságok Területi Főosztálya és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya képviselteti magát. A legutóbbi megbeszélésen, melyen a megyei tanács járási hivatalainak érdekelt osztályvezetői is részt Vettek, megbeszélték az őszi munkák végzésé közben szerzett tapasztalatokat. Megállapították többek között, hogy a csapadékos időjárás miatt a tsz-ekben, az állami gazdaságokban, továbbá a GFV- nél működő szárító-fcapaci tás nem elegendő ahhoz, hogy a betakarított szemeskukoricát tárolásra előkészíthessék. De nemcsak a szárító-kapacitás kevés, hanem a szállításé is. Általában kicsi a gépek, teljesítménye, mert két műszakban kérés traktort üzemeltetnek. A nyújtott műszakban foglalkoztatott gépek számát is növelni kellene. A betakarítási munkák gyorsítására — mondotta Gajdács György osztályvezető — az általános .iskoláit felső tagozatai és a középiskolák további tartalékot jelentenek. A művelődésügyi miniszter 14. tanítási nap munkával töltését engedélyezte. Sajnos megyénk termelőszövetkezetei az iskolák ilyen irányú segítségét nem nagyon veszik igénybe. Pedig jól jönne a diákok foglalkoztatása a cuÄ megyei tanács végrehajtó j bizottsága október 10-én Békés- | csabán tartotta ülését Nagy Já- i nos elnökletével. Az ülésen részt vett és hozzászólt dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A résztvevők a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat fejlődéséről, valamint a megye lakossága érdekében folytatott tevékenységéről szóló beszámolót tárgyalták, melyet Csíki József igazgató terjesztett elő. A beszámolóban többek között tájékoztatást kaptak a vállalatnál 1969. óta végbement változásokról, az eddig elért eredményekről, a lakosság hús- és töltelékáruval való ellátásáról és a fejlesztési célkitűzésekről, illetve rekonstrukciókról. Ha a számokat figyeljük, jelentős eredményeket ért el a vállalat, komépa-szedésiben, a kukorica- törésben, a gyümölcsszedésben és válogatásban, a konyhakertészetekben. Megyénk termelőszövetkezetei — mondotta a továbbiakban az osztályvezető — 18 millió forint hitelt kaptak az őszi betakarításhoz szükséges gépek, eszközök beszerzésére. Az az általános vélemény, hogy még további 10 millió forint hitei Ivnne szükséges ahhoz, hogy a következő hetekre, hónapokra torlódott feladatokat minőségi romlás nélkül oid- liassák meg a gazdaságokban. A hitelhez járási, városi lebontásban juthattak a tsz-efc. A hitel folyósítása általában jónak mondható egy-két helytől eltekintve, ahol nem alakult ki _ a kívánatos összhang a járási bankfiók és a megyei tanács járási hivatala között. Kukorieatárolók építésére kedvezményes akciót indított a MÉM. Az üzemi vezetők között folytatott közvélemény-kutatás során arra következtetett az operatív bizottság, hogy a MÉM és a PM rendeletét sokan nem ismerik. E kedvezményes akcióról a Mezőgazdasági Értesítő 39. számában olvashatnak az érdeklődők. melyben többek között az áll, hogy akik igénybe veszik, 30 százalékos ártámogatást kapnak, mentesülnek a 20 százalék saját erőtartalékolástól, s a beruházás megvalósításához hitelt igényelhetnek. Nyolc kukoricaxáralő-fcípust ajánlanak megvalósításra, melyből a megyében a nagy kukoricatermés ellenére mindössze csak két üzem épít egyet-egyet. (dupsi) j különösen a felvásárlás terén. I S ezén belül is elsősorban az egyéni termelőktől vásárolt sertéseknél. 1969-ben mindössze 18 ezer 846 sertést vásároltak a termelőszövetkezetek közvetítésével az egyéni termelőktől 1971-ben viszont Í35 ezer 182 darabot. A lakosság ellátását illetően lényegesen javult a választék az elmúlt időszakban, s törekvés van arra, hogy ezt tovább fejlesszék, úgy töltelékáruból, mint egyéb cikkekből. Szó volt a rekonstrukcióról, mely egyre sürgetőbb. A tervek szerint 1973-ban kezdik megvalósítani. Ezután a vb tájékoztatást kapott dr. Sarnyai Ferenctől, az egészségügyi osztály vezető főorvosától a Megyei Egészségnevelő Csoport munkájáról. Dr. Dimény Imre bevezetőben a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és az erdészet helyzetéről, fejlesztéséről szólt. A mezőgazdaság szocialista át. szervezése és az elért eredmények a párt ós a kormány agrár- politikájának helyességét és kö- vetkezetességét bizonyítják. A szocialista átszervezés során a munkásosztály nélkülömhetetlen eszmei-politikai és anyagi segítséget adott a parasztságnak. A termelőszövetkezeti rendszer kibontakozásában a munkásosztály politikai, erkölcsi és anyagi támogatása is megtestesül, a szocialista átszervezés teremtette meg a legfontosabb feltételeket ahhoz, hogy parasztságunk mind egységesebb politikái, társadalmi szemlélettel, egyértelműen a szocializmus ügye mellé álljon. Ezzel új tartalmat nyert a két testvéri osztály szövetsége, a munkás—paraszt szövetség. A szocialista termelési viszonyok kialakulásával a munkásosztály, de egész társadalmunk joggal élvárta és elvárja, hogy a mezőgazdaság, az é’elmiszeripar és a fa. gazdaság a megelőző időszakhoz képest gyorsabban fejlődjék, folyamatosan elégítse ki az egyre növekvő társadalmi igényeket. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy az érintett ágazatok hozzájárulása a társadalmi igények kielégítéséhez nagymértékben befolyá solja az életszínvonalat, ezzel együtt belpolitikai életünket, társadalmi közvéleményünket. Ágazataink i*ind. magasabb szinten képesek a társadalmi igények kielégítésére. Pedig az igények gyorsan növekednek. Ezt bizonyítja például, hogy az egy főre jutó fogyasztás hús-, és húskészítményekből, valamint tojásból az elmúlt évtizedben kereken annyival növekedett, mint az 1960. évet megelőző 22 esztendő alatt összesen. Ami a számszerűséget illeti: hús. és húskészítményből 12,2 kilogrammal, tojásból 5,6 kilogrammal, cukorból 6,9 kilogrammal, zsiradékból 4 kilogrammal növekedett az egy főre jutó fogyasztás a jelzett időszakban. A mennyiségi ellátás növekedésével egyidejűleg javult az élelmiszerek minősége, feldolgozottsága, csomagolása, általában az egész ellátás színvonala: Egyes élelmiszerekből vannak még ellátási gondjaink, mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt. A zöldség- és gyümölcsellátás terén mutatkozó nehézségekről szólva a miniszter aláhúzta: ezeknek a termékeknek — tömeges felhasználásuknál és a korszerű táplálkozásban betöltött szerepüknél fogva — mindig is nagy jelentőségük volt a fogyasztásban. A belföldi ellátás mellett fontos feladat a népgazdasági szempontból mindenképpen indokolt exportkötelezettségek teljesítése is. így például az idén szeptember 30-ig e cikkekből 82 millió rubel és 23 millió dollár bevételünk származott. Sajnos, a termelés nem kiélési tő alakulása miatt zöldségből és gyümölcsből a hazai fogyasztók növekvő igényeit — még az export időszakonkénti visszafogása mellett — sem tudtuk folyamatosan és teljesen kielégíteni. A zöldségtermesztésben nagy az ingadozás a vetésterület és a termésmennyiség vonatkozásában egyaránt. Jelenleg hazánkban az egy főre jutó évi zöldségfogyasztás 85 kilogramm, a gyümölcsfogyasztás pedig 65 kilogramm körül mozog. Ez az arány az össz-éJcimiszeriogyasz- tás magas színvonalán belül — figyelemmel az egészségesebb táplálkozásra és természeti adottságainkra — nemzetközileg közepes szintnek felel meg. A termelés ingadozása és bizonyos értékesítési problémák miatt, a zöldség, és gyümölcs- piacon a kereslet meghaladja a kínálatot. Ezért a fogyasztói árak emelkedtek, ami különösen a kis fizetésűeket, a nagycsaládosokat, a nyugdíjasokat és általában a nagyvárosi munkássá-1 got érintette hátrányosan. A zöldség- és gyiimölcsella- tás kialakult helyzetét sok ösz- szefüggésben lehet indokolni. Mindenekelőtt figyelmet érde- .mel, hogy a gyümölcsfélék árnövekedése a zöldségek áremelkedését is meghaladta. A gyümölcsfélék áremelkedése 1971- ben elérte a 21 százalékot, 1972 első félévében ez 30 százalékot tett ki. A második félévben ez mérséklődik, elsősorban az almafelhozatal hatására. A gyümölcsárait egész év átlagaiban várhatóan magasabbak lesznek az elmúlt évinél. Ebben nagy szerepe volt az elmúlt két esztendő gyümölcstermesztési szempontból igen kedvezőtlen időjárásnak közrejátszottak azok a termelési nehézségek is. amelyek általában a munkaigényes kultúrákat jellemzik. A zöldségfélék fogyasztói áru 1971-ben 14 százalék és 1972 első félévében 4 százalékkal emelkedett. Ez a II. félévben már nem folytatódni, annak ellenére sem, hogy az elmúlt napok hűvös és helyenként fagyos időjárása sok helyütt károsította az őszi betakarításé zöldségféléket. főleg a paradicsomot és zöldpaprikát, a másodvetésű zöldbabot és uborkát. Mégis azt láthatjuk, hogy különösen az év második felében az 1971-es helyzethez képest, bizonyos javulás van. Lakosságunkat nyilván el- (Folytatás a 2. oldalon) Fii cél a lakosság jobb ellátása, rekonstrukciók a húsiparban Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága
