Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

MonkásSrSk őszi nagygyakorlata Békéscsabán A békéscsabai Kulich Gyula Munkásőr Zászlóalj október 6— 7-én kétnapos őszi nagy gya­korlatot tartott. A karhatalmi harcászati gyakorlaton Békés­csaba munkásőrei bebizonyítot­ták, hogy 1972-es kiképzési év emeltebb szintű feladatait jól elsajátították. A feladatokat éjszaka, nehéz terepen, rossz látási viszonyok között is ponto­son hajtották végre. A város környékén megtar­tott karhatalmi harcászatot 7- én hajnalban rendelte el a pa­rancsnokság. Az esős, ködös időben a munkásőrök pontról pontra végrehajtották a gya­korlatvezetés feltevésében fog­lalt feladatoka A zászlóalj személyi állomá­nyának és parancsnokainak nagy harci felkészültségét bizo­nyítja, hogy a hadműveleti tervben meghatározott feladato­kat másodpercnyi pontossággal hajtották végre. A gyakorlat záró foglalkozá­sán a Május 1 Termelőszövet­kezet területén jelen voltak a békéscsabai üzemek meghívott vezetői, az üzemi pártszerveze­tek titkárai, valamint a munkásőr ség megyei parancsnoka, Hugyik András és az MSZMP városi bizottságának munkatársa, dr. Pankotai István. Az üzemek vezetői elismerésüket fejezték ki a látottak alapján a városi munkásőrség parancsnokának. A gyakorlat pontos végrehaj­tásában kiváló eredményt el­ért három rajnak, két szakasz­nak és egy századnak a városi munkásőrség parancsnoka Tóth Pál dicsérő okleveleket, nyolc munkásőrnek tárgyjutalmat adott át. Együttműködés a szakszervezeti és a KISZ-szervek között — „Ki minek mestere" országos vetélkedő — „Az ifjúsági brigádok a negyedik ötéves tervért" Második félévét feladatairól tárgyalt a KISZ megyebizottságának Ifjúmunkás rétegtanácsa Szerdám, október 4-én a KISZ Békés megyei Ifjúmunkás réteg­tanácsa ülést tartott a békés­csabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban. Varga Imre, a KISZ megyei bizottságának politikai munka­társa a rétegtanács titkára is­mertette a SZOT Elnökségének és a KISZ KB Intéző Bizottsá- gának állásfoglalását a szak- szervezetek és a KISZ-szervek együttműködéséről. Az állásfog­lalás megállapítja, hogy az if­júság szocialista nevelése, mun­ka- és életkörülményeinek javí­tása, érdekeinek védelme össz­társadalmi feladat Varga Imre elmondta, hogy ezt alapul véve megyénkben is az ifjúság neve­lésével összefüggő politikai fela­datok tervszerű és folyamatos megvalósítása a korábbiaknál hatékonyabb együttműködést tesz szükségessé a Szakszerveze­tek Békés megyei Tanácsa El­nöksége és a KISZ Békés me­gyei Bizottsága között. A két szervezet együttműkö­dési megállapodásának részlete­zése után Balogh Miklós, a termelési munkabizottság veze­tője tájékoztatta a rétectanács tagjait arról, hogy a „Ki, mi­nek mestere” országos ifjúsági szakmai vetélkedő megyei elő­döntőit hogyan kell megrendez­ni. A fiatal öntők versenyébe egyébként minden 1943. január 1. után született szakmunkás je­lentkezhet 1972. október 29-ig a KISZ városi és járási bizottsá­gainál. A rétegtanács a tájékoztatót követően megtárgyalta azt a ja­vaslatot, amely „Az ifjúsági brigádok a negyedik ötéves tervért” mozgalom értékelésé­vel és a vetélkedő lebonyolítá­sával foglalkozik. A mozgalom­ban résztvevő brigádok egy éves munkájának legfonto­sabb értékmérője az, hogy az adott üzem gazdasági, politikai célkitűzéseinek megva­lósításához miként járultak hoz­zá. Ezt a javaslat szerint a no­vember 1-ig megalakuló ver­senybizottságok pontozásos rend­szer alapján ítélik meg. A KISZ megyei bizottsága végül a pont­számok figyelembevételével dön­tene arról, hogy mely brigádok nyerik el az „Élenjáró Ifjúsági brigád” címet. A KISZ Békés megyei Ifjú­munkás rétegtanácsa ülésének délelőtti programja a javaslat feletti vita lezárásával, az idő­szerű kérdések megbeszélésével és bejelentésekkel ért véget. Délután pedig a rétegtanács tag. jai munkabizottságokban foly­tatták tanácskozásukat. Fonodái munkára felveszünk fonó szakmunkásnőket és 16 évet betöltött nőket betanulónak • Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés: betanulási időre 1200,— Ft, Betanulási idő után: 1900—2500,— Ft. kereseti lehetőség. r ­Érettségizett fiatalembereket segédművezetőnek átképzünk! • Kéthetenként szabad szombat. Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. C I M c Pa muttexHl művek Fonógyára Budapest. XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. x A Szocialista Hazáért r Életre ítélve A Népfront megyei titkársár­gán gyűlnek a régi harcosok em­lékei. Közülük választottuk ki Fazekas Imre békésszentandrási idős harcos visszaemlékezésének néhány mozzanatát. Nem külön­böztetjük meg az új és régi har­cosokat, amikor a jogokról és kötelességekről van szó. Mégis megyénk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából nem tér­hetünk ki a gondolat alól, hogy ne emlékezzünk meg azokról, akik a társadalom fejlődéséért tudatosan és önként harcolni voltak hajlandók. Különböző a természetük mások az adottságaik, de egyben nincs közöttük különbség: évti­zedeken át a pártmunka, a kü­lönféle pártmegbizatások teljesí­tése jelentette életük tartalmát. Szabadságunk október 6-án, 28 évvel ezelőtt született, de bölcső, jét már korábban, több mint fél­évszázada kezdték faragni.. „Nekem szavazati jogom a felszabadulás előtt nem volt” — kezdő sora ez Fazekas Imre visszaemlékezésének. Ugyanezt leírhatja a volt Horthy rendszer csaknem hárommillió nincste­lenje. Leírhatja, csak nem min­denki folytathatja úgy, hogy ke­reste is a lehetőséget, hogyan szabaduljon meg ettől a meg­alázó megkülönböztetéstől. Ol­vassuk most együtt a tisztesség­ben megöregedett elvtárs sorait, onnan, ahonnan másodjára 1914 februárjában vitték be katoná­nak és itt történt élete egyik leg­szebb pillanata. A partizán „December 17-én Szomolnok községbe irányítottak. Itt talál­koztunk négy szovjet partizán­nal, katonaruhában voltak. Egy közülük tudott magyarul is. Megállítottak bennünket. Egy őrmester volt a parancsnokuk. Megkérdezték a partizánok, hogy hova megyünk és mit viszünk? Megmérték a szállítmányt. Mi akkor az első vonalba vittük épp az élelmet, ez volt a szállítmány. A partizánok azt mondták, hogy még találkozunk! És utunkra engedtek. Valóban, még két alkalommal találkoztunk ve­lük. Megmondták, hogy partizá­nok és hogy nem volna-e ked­vünk átmenni hozzájuk. Közöl­ték, hogy milyen formában szer­vezzük meg az átmeneteit. Mi­kor visszamentünk az élelmezési osztaghoz, többen megbeszéltük, hogy átmegyünk a partizánok­hoz. Az élelmezési osztag pa­rancsnoka egy hadnagy volt. Az­zal csak akkor közöltük, hogy átállunk, amikor odaértünk a partizánokhoz. Csehszlovákiáiba egy Pipiske nevű hegyre vittek bennünket. Ott megtudtuk, hogy a negyedik ukrán partizán ezredhez men­tünk. így lettünk partizánok. Vigant István őrmester. Mol­nár Miklós őrmester, Cseresz­nyés István, Havrán János és én magyarországiak és 30 székely fiú jött még velünk. Valameny- nyiüket felvették partizánnak. Következtek a megbízások. Andrejkó parancsnoksága alatt Árvácska nevezetű faluba kellett, menni. A németek egy szarvas­marha-csordát hajtottak, ezt kellett megakadályozni. Kassára hajtottuk és adtuk át. Kassán várt bennünket Pet- rovszkij kapitány és közölte ve­lünk, hogy partizán szolgála­tunk lejárt. Kormáoyőrségben Igazolással láttak el bennün­ket és Kassáról Nyíregyházára mentünk. Nyíregyházán Révész Géza elvtárssal találkoztunk. Közölte velünk, hogy Debrecen­ben megalakult az Ideiglenes Magyar Kormány. Kér bennün­ket, hogy nem mennénk-e el Debrecenbe, az Ideiglenes Kor­mány őrzésére. Heten mentünk Az ellenforradalmárok kísérik három kommunista társával együtt a rendőrségre. gróf Festecsics hallgatott ki. Kérdezte, miért politizált, bü­dös paraszt. Két hatalmas po­font kaptam tőle és visszakísér­tek a cellába, ahol addig is voltam. Így éreztem ismét a nagyúri rendet. í jra szabadon November 4-én reggel egy rendőr beszól a cellaablakon, aki őrzött bennünket, nem kér- nek-e cigarettát az elvtársak. folyamatosnak ismerték el. Most. Békésszentandráson a Szocialista Hazáért érdemrenddel járó nyugdíjából él 1968 óta kedves családjával, emlékei között. Emlékszik még az első szovjet katonára és a többiekre. Az összegyűjtött emlékek, évtizedek politikája. De megőrzi a hétköz­napok embereit is. Mi is tegyük ezt a rövid tör­ténetet a romeltakarítók, a ház és játszótér építők és a föld­osztók mellé ... Roeskár János el Debrecenbe. A székely fiúk Romániába mentek. 1945. január 10-én vettük át a szovjet elvtársaktól az Ideigle­nes Kormány őrzését. Parancs­nokunk Kovács István százados volt. 1945. júliusában a kor­mánnyal együtt Pestre mentünk. Ott leszereltem, mint katona. Lehetett jelentkezni a demokra­tikus rendőrséghez. Én is jelent­keztem. 1945. szeptember 1-én kineveztek Békésszentandrás őrsparancsnokánqk. 1949. októ­berig voltam rendőr. 1949 októ­berében rádión hívtak be jelent­kezni. A Sztálin úton találkoz­tam Halas Lajos alezredes elv­társsal, aki megismert, vele vol­tam Debrecenben a kormány­őrségnél. Kért, hogy menjek el ismét a kormányőrséghez. Él­mentem vele. Így kerültem vissza a kormányőrséghez. 1956. október 30-ig teljesítettem szol­gálatot a kormányőrségnél. Megalázva 1956. október 30-án az Orszá­gos Pártközpontnál teljesítettem szolgálatot. A pártközpontnál már csak négyen teljesítettünk szolgálatot. Major János, Tel­man István és Fehér István sza­kaszvezető elvtársak, én voltam a parancsnok. Mindhárom tény­leges katona volt. 1956. október 30. délelőtt fogtak el bennünket az ellen forradalmárok. A buda­pesti rendőrfőkapitányságra kí­sértek, Amikor kísértek az el_ lenforradalmárok, akkor fotóz­tak bennünket, mely fényképet csatolok az emlékeimhez. A fel­vétel a fehér könyvben is meg­jelent. Útközben egyik lakótár­sam, ahol laktam elkezdte kia­bálni, hogy ávósok. Az ellen­forradalmárokkal együtt jött a pártházból ez a Horváth nevű egyén, aki mint említettem ve­lem egy házban lakott. Az ellen- forradalom előtt a budapesti pártháznál dolgozott. A tömeg meg akart lincselni bennünket. A katonaság mentett meg a lin- cseléstől. A kapitányságon a 6- os cellába zártak. Együtt voltam bezárva két sorkatonával és az V. kerületi pártbizottság titkárá­val. Négy napig voltunk bezárva. Az ellenforradalom célját az is mutatta, hogy egy alkalommal Fazekas Imre: a sok kitünte­tés között ott ékeskedik a Ma­gyar Partizán Emlékérem is. Feltűnt nekünk, hogy elvtársak­nak szólított, holott csirkefogó­nak, meg minden piszoknak ne­veztek eddig. Elvtársi megszólí­tás akkor nem volt. Megkérdez­tük tőle, mi van odakint. Azt felelte: két szovjet harckocsi áll a kapitányság bejárata előtt. Mondtuk neki, nyissa ki a cel­laajtónkat. Kinyitotta. Utána elvettük tőle a többi cella ajta­jának kulcsait és kiengedtük a folyosóra a foglyokat. Vala­mennyi cellában elvtársaink voltak. A folyosóról .azonban nem tudtunk kimenni addig amig a szovjet elvtársak ki nern engedtek bennünket. Mikor a szovjet elvtársak kiszabadítot­tak, kerestük az igazolványain-, kát, iratokat. Egyik szobában lé­vő páncélszekrényben megtalál­tuk. Az én személyigazolvá­nyomban is benne volt az ítéle­tem. November 4-én 11 órakor lett volna a halálos ítélet végre­hajtva.” Nem sikerült És- ismét a szovjet katonák áldozatos har­cának győzelmei törölték min­den magyar haladó ember iga­zolványából: halálra ítélve! He­lyébe beírták: életre ítélve! ★ Ennyit vázoltunk fel egy em­ber életéből, akinek munkás­mozgalmi tevékenységét 1930- tól, párttagságát pedig 1933-tól

Next

/
Thumbnails
Contents