Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

\ Karacs Teréz emlékünnepségre készülnek Békésen Megjelent a Békéscsabai Műsorkalauz októberi száma A másfél esztendős Békés­csabai Műsorkalauz októberi száma az elmúlt hét végén hagy ­ta el a nyomdát. A narancsszínű borítású kis füzet 3 .oldalán közli a hónap kiemelkedő kulturális esemé­nyeit, majd az Ifjúsági és Űt- törőház, a Jókai Színház, a Brigád, a Szabadság és a Terv mozi, a Megyei Művelődési Központ és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat értel­miségi klubjának programját közli. Ismertetőt jelentet meg a műsorkalauzban a Megyei Könyvtár és a békéscsabai mú­zeum. Tájékoztatót olvashatunk a Megyei Művelődési Központ film- és szemléltető eszközök tárának őszi—téli felkészülésé­ről, valamint a közművelődési hétfők októbertől decemberig terjedő programjáról is. A Hazafias Népfront Békés megyed és Békési Járási Hon­ismereti helytörténeti bizott­sága, a Hazafias Népfront Bé­kési Községi Bizottsága és nagyközség tanácsa 1972. ok­tóber 9-én Karacs Teréz Em­lékülést rendez a nagyközségi tanács tanácstermében, a nő­nevelő és írónő halálának 80- ik évfordulója tiszteletére. Ezt megelőzően az említett szervek már hosszabb ideje gyűjtik az anyagot az 1 800- as évek végén Békésen élő, haladó gondolkodású nőnevelő Megyénk IV. ötéves tervének eredményeiről tárgyal a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők megyei csoportja október 5-én tartja ülését Békéscsabán, a Ha­zafias Népfront megyei titkár­ságán. A tervezett négy napi­rendi pont között szerepel Varga Zsigmond csoportvezető tájékoz­tatója az országgyűlés soron kö­vetkező ülésszakának előkészíté­séről. A képviselők tanácskozására meghívták Csepregi Pált, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, aki a megyei IV. ötéves terv végre­hajtásának eddigi eredményei­re’, valamint a településhálózat fejlesztéséről tájékoztatja me­gyénk országgyűlési képviselőit. Tudósítást Pénzéből A darukezelő Ha az ember teljesen átadja magát a munkának, a társada­lomnak, akkor érezhet csak elégedettséget, akkor kaphat csak elismerést. Mindennek jó példája — Marija Koszova, üzemünk darukezelője. A műhely, mint mindig, sok­féle zajjal teli. Itt oldalt hosz- szú, levegőt hasító lángnyelvek látszanak; a gázzal vágók igye­keznek befejezni az előkészí­tést. Mellettük kékes fények vilióznak, az elektromos he­gesztők ,,varrják” a leendő ké­szülékek egységeit. Kissé távo­labb a lakatosok dolgoznak. Mögöttük az esztergályosok se­rénykednek. Minden mozgásban van, mindennek időben kell el­készülnie. Az alkatrészek súlyo­sak, hatalmasak, a .munkások nem várakozhatnak. Marija viszont nyugodt. Min­dent, ami a műhelyben törté­nik, figyelemmel kísér. Most a lakatosoknak kell a daru, hogy lemelje a munkapadról a ha­talmas gépeket. Már elkészül­tek a munkával. A jelzésre a darukezelő azonnal odavezeti a gépet. Alighogy befejezi ezt a műveletet, már az esztergályo­sok hívják. És ez így megy, egész álló nap... Marija négy évvel ezelőtt jött az üzembe, amikor itt lét­rehozták az előkészítő műhelyt. Ekkorra már elismert szakem­bere volt munkájának. És nem véletlen, hogy az egyik legfele- lősségteljesebb munkát bízták rá. Irigylésre méltó hozzáértés­sel és ügyességgel vezeti daru­ját. Csodálatosan munkaszerető ez az asszony. Családanya, még­is van ideje a közösségi ügyek­kel is foglalkozni — aktív népi ellenőr. Marija Koszovói, a 8. ötéves terv feladatainak sikéres telje­sítéséért a „Munka Érdemrend”- de| tüntették ki. V. Sirokov, a „Penzhimmas” dolgozója, a Területi Tanács küldötte Fordította; Sass Attila életéről, munkásságáról. Nem­régiben készült el az emlék­ülés részletes programja. Ezek szerint a részvevőket a dél­előtt 10 órakor dr. Sós Sándor tanácselnök köszönti, majd ezt követően Hajdú Károly, a HNF községi bizottságának al- elnöke megnyitja az emlék­ülést. Elsőként Gácsér József, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője tart elő­adást, melynek címe „A hon­ismereti munka jelentősége az iskolai oktató-nevelő munká. ban”. Karacs Teréz életéről és munkásságáról dr. Sáfrán Györgyi irodalomtörténész mond emlékbeszédet, majd ezt követően kerül sor a Már­ki Sándor honismereti hely- történeti alapítvány átadásá­ra és a megyei helytörténeti pályázat díjainak kiosztására. Délután felavatják Karacs Te­réz egykori lakóházán elhelye­zett emléktáblát, s végül az ünnepségsorozat a nagy nőne­velő sírjánál történő megem­lékezéssel zárul. Békésen nemrég tartottak véradónapot, s ez alkalommal jubilált Balogh Lászlóné, a kö­töttárugyár békési telepének dol­gozója, aki tizedszer adott vért. A Vöröskereszt felhívását szemé­lyének szóló kérésnek veszi: adj vért — életet mentesz! Je­len van minden véradáson, sőt magával viszi két-három mun­katársát is. Ügy érzi nagyon szép szolgálat ez, s természetes­nek tartja, hogy segítsen má­sokon, hiszen egészséges, fiatal, s át tudja érezni' mások fájdal­mát. Köszönet ezért az áldo­zatkészségért és minden vér­adónak, aki a helyszíni véradó­napokon jelentkezik mások megsegítésére, Képeinken Ba­logh Lászlónét ^mutatjuk be gépe mellett az üzemben és a véradáson. (Fotó: Márton László) Népművészek Budapesten Eleki és méhkeréki táncosok az Operett színházban Négyszáz szereplőt vonultat I fel ma este 7 órakor a Fővá­rosi Operettszínházban bemu­tatásra kerülő „Ugorjunk a táncba!” című műsor. Az or­szág különböző vidékeiről ér­keznek Budapestre hagyomány- őrző falusi együttesek, hogy a fővárosban mutassák be régi, híres táncaikat. A cigándi, du- naszekcsői, nagykállói, nagy- ecsedi, madocsai, mohácsi népi együttesek mellett fellép a programban az eleki és a méh­keréki nemzetiségi együttes is. Ez a két együttes képviseli a Békésben és Biharban élő ma­gyarországi románok táncait, amelyeket szoros rokoni szálak fűznek az erdélyi magyarság tánckultúrájához. A Tiba And­rás és Dúló György irányításá­val működő csoportok gazdag ritmikájú román táncait ország­szerte sokfelé táncolják fiatal együttesek. A s^ai esti „Ugorjunk a tánc­ba!” folklór-műsor tájékoztató­jából kitűnik, hogy a bemutató létrejöttében értékes előkészí­tő munkát végzett dr. Martin Titkári tanfolyamokat szervez a TIT A Békés megyei Tanács Ipa­ri. Építési, Kereskedelmi, Me­zőgazdasági és Élelmezési Osz­tályának segítségével a TIT megyei és városi szervezete tit­kárnői tanfolyamokat szervez. Jelentkezhetnek a titkárnői, adminisztrátori és más hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók. A tanfolyam egy­éves gazdasági, munkajogi is­mereteket ad, betekintést nyújt a munkahelyi légkör szocioló­giájába és pszichológiájába. A foglalkozásokon a résztvevők megismerkedhetnek az ügyfe­lekkel való tárgyalás módsze­reivel, a titkárnői etikettel, a levelezéssel és egy idegen nyelv­vel. A kétéves gyorsírási tagoza­ton 90 órában tanítanak gyors­írást. Akik az órák 80 százalé­kát látogatják, vizsgát tehetnek és oklevelet szerezhetnek. A tanfolyamok foglalkozásait he­tenként egy alkalommal kiváló szakemberek vezetik Békéscsa­bán. Az érdeklődők 1972. októ­ber 3-ig a TIT megyei titkár­ságán jelentkezhetnek. Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Budapesten Október 2-a és 7-e között Bu­dapesten tanácskozik a textil-, ruházati- és bőripari szakszer­vezetek nemzetközi szövetsé­gének elnöksége, adminisztratív bizottsága, pénzügyi és ellenőr­ző bizottsága, valamint a tex­tilipari szakmai bizottság. A ta­nácskozás napirendjén a nem­zetközi szövetség munkájával, tevékenységével összefüggő több téma szerepel. Egyebek között értékelik a nemzetközi szövet­ség titkárságának legutóbbi — 1971-ben Berlinben tartott — ülése óta kifejtett tevékenysé­gét; megvitatják a nemzetközi munkaügyi hivatal számára a textiliparról készülő memoran­dumot; értékelik a nemzetközi szövetség keretében működő szakmai bizottságok munkáját, s egyben meghatározzák a to­vábbi feladatokat. (MTI) Györgjf és dr. Pesovár Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai. A műísort Vásár­helyi László, a Népművelési Intézet munkatársa rendezte. Politikai írók fóruma: Fegyház a Körúton A Megyei Művelődési Központ Közművelődésd Hétfői Politikai írók fórumának befejez* estjén, október 2-án 7 órakor a Fegyház a Körúton című könyv szerzőjé. vei találkozhatnak az érdeklő­dők, olvasók. A Kossuth Könyv­kiadónál 1970-ben megjelent kö_ tét a háború idején játszódó eseményekkel ismerteti meg a mai fiatalokat, idézi fel azokat a kortársaknak. így mutatja be a könyvet a „fülszöveg”: 1944 nyarán a budapesti Kör­úti fegyház egyébként sem egy­hangú életét váratlan hír kavar, ja fel: transzport megy a front­ra. Világos a parancs: mennie kell minden elitéltnek — szélhá­mosnak és tolvajnak, katonaszö­kevénynek és kémnek, kommu­nistának és bibliásnak egyaránt, A bonyolult helyzetben min­denki állásfoglalásra, döntésre kényszerül, és noha a választás­ra nincs sok lehetőség, az emberi vágyak, elképzelések, szenvedé­lyék és elkötelezettségek, szán­dékok és tervek összecsapnak mind az egyénekben, mind a kö­zösség tagjai között. Mindenki megmutatja az arcát, benső lé­nyegét, s az olvasó előtt kibomió képben láthatóvá válnak azok Is, akik csak saját bőrüket mentenék, s azok, akik még itt is, ekkor is csak népük, ügyük érdekeit tekintik sorsuk meghatározójának. S mire a transzport végül elindul, az olva­só a regény alakjai közül egye­seket meggyűlölt, másokat meg­szeretett már — részesévé vált azok sorsának, akik egy ember­telen korban is emberek tudtak maradni. A hétfői találkozón a szerző a regényt — amelyből néhány hó­nappal ezelőtt sikerült átdolgo­zást sugárzott a televízió — kí­vánságra dedikálja a megjelen­teknek. 5 Btmjmsm 1972. OKTÓBER 1. Tizedszer adott vért

Next

/
Thumbnails
Contents