Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

Ülést tart a Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetősége Szerdán Puskin utcai szék­hazában összeült a Közalkalma­zottak Szakszervezetének köz­ponti vezetősége A tanácsko­záson — amelyen részt vesz Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a ! Központi Bizottság titkára is — | a szakszervezeti vezetők, meg­vitatják a tanácstörvény vég­rehajtásának tapasztalatait: a témáról dr. Papp Lajos állam­titkár, a Minisztertanács taná­csi hivatalának elnöke tartott Jobb volt az ellátás Kedvezően alakult a nyári zöldség- és gyümölcsfélék szeptember 31-ig tartó főszezon­ja. Sokkal több paradicsomot és némileg több zöldpaprikát értékesítettek a lakosságnak mint tavaly, s ebben közreját­szott a jobb termés mellett a jobban szervezett áruellátás is. Paradicsomból egyébként a múlt évi 1308 vagonos nyári forgalommal szemben az idén 1450 vagonnyit adtak el a ZÖLDÉRT boltjaiban. Több volt az uborka is, mert noha most 130 vagonnal többet dol­goztak fel a savanyító üzemek­ben is, kétszeresére nőtt az ap­ró csemege, illetve kovászolni való áru exportja. A burgonya — zöldség — és gyümölcs összeségét tekintve a felvásárlás a tavalyihoz képest 6,2, az export 13, az ipari érté­kesítés pedig 34 százalékkal nőtt, a lakosság összfogyasztása 96 százalék körül alakult. A hiányzó néhány százalékot az magyarázza, hogy például zöld­borsóból, zöldbabból, kevesebb volt mint tavaly, és jónéhány olyan árucikkből, amelyből a múlt évinél lényegesen nagyobb mennyiség állt rendelkezésre, kevés fogyott. tájékoztatót. A kétnaposra ter­vezett vezetőségi ülés első nap­ján hangzott el dr. Prieszol Ol­ga főtitkár referátuma a Közal­kalmazottak Szakszervezete ál­lami munkát segítő tevékeny­ségének aktuális kérdéseiről. (MTI) Tanácshozás az őszi megyei könyvhetekről Az őszi megyei könyvhetek előkészítésére október 7-én. szombaton délelőtt 9 órakor megbeszélést tartanak Békéscsa bán. a Hazafias Népfront helyiségében azok a szervek és intézmények, amelyeket a könyvheteik alkalmával felada­tokkal bíznak meg. A tanácskozáson megvitatják az ..Olvasó népért'’ mozgalom eredményeit is. Magyar vígjáték és NDK— lengyel fantasztikus film a hét moziműsorán de az elmúlt fél évszázad tör­ténete sajátos módon sok olyan helyzetet produkált, amikor egyes emberekben ezek a rossz- tulajdonságok felerősödtek. Az új filmet a békéscsabai Szabad­ság mozi vetíti csütörtöktől. A Brigád moziban NDK— lengyel ikoprodukciós filmet tűztek műsorra. A Meteorvadá­szok című film (képünik a film egyik főszereplőjét mutatja be), Carlos Rasch regényének motí­vumai nyomán készült. A XXI. században vagyunk... Az Ika­ros nevű űrhajó elindul a vi­lágűrbe, hogy valóra váltsa az emberiség nagy álmát: idegen, értelmes lényekkel teremtsen kapcsolatot. Egy idő után az űrhajó nem ad többé hírt ma­gáról. minden keresés hiába­való, nem sikerül nyomára akadni. .. A film a sei-fi kedvelők szá­mára különlegesen nagy él­ményt nyújt, szép színes felvé­telei emlékezetesek maradnak. A film alapjául szolgáló regény 1968-ban Meteorvadászok cí­men megjelent a Táncsics Könyvkiadónál. A héten új filmet vetít a ja- minai Terv mozi is, ezúttal ok­tóber 5—6-ón az Eper és vér című nagysikerű amerikai fil­met láthatják a nézők. Boróka úr, a kopaszra nyírt gyáva kis fodrász a főhőse Ba­csó Péter új magyar filmjének. Címe: Forró vizet a kopaszra! A rendező egyik nyilatkozatá­ban elmondta, hogy véleménye szerint a Borókához hasonló típusok, ha a történelmi hely­zet kritikus pillanatokat produ­kál, félelmetesekké tudnak vál­ni. Ellenmondásos természetük­ből a legembertelenebb tulaj­donságok kerülnek előtérbe. Elég talán utalni a nyilas idők budapesti városparancsnokára, aki „civilben” tyúkszemvágó volt... Ez csak egyetlen példa. Logopédiát — de ne gyulai módra! Kevesen ismerik még ezt a görög eredetű szót — logopédia. Egy tudományágnak a neve ez, tudomány, amely a beszédzava­rokkal. azok megelőzésével és gyógyításával foglalkozik. Hazánkban a beszédjavító (logopédiai) hálózat kiépítése. — szervezett formában — tulaj­donképpen csak 1968-ban in­dult meg, de azóta egyre erőtel­jesebben terebélyesedik. A há­lózat fejlesztését segíti a 35/1971. (XI. 3.) sz. Kormány­rendelet is, amely megteremtet­te annak az elvi feltételeit, hogy a legfontosabb szakmai és szer­vezeti kérdésekben — országos szinten is — egységesen járja­nak el az illetékes közoktatási szervek. Dicséretes módon megyénk­ben is kedvező visszhangot, majd eredményes indítást ered­ményezett a Jelzett határozat. Következésképpen, mind több óvodás és alsótagozatos iskolás­korú gyermekcsoportot alakítot­tak és alakítanak ki azzal a ne­mes céllal, hogy a különféle be­szédzavarban szenvedő gyerme­ket tiszta szókiejtésre és folya­matos beszédre tanítsák a hoz­záértő pedagógusok. Ám, ez az indokolt oktatási forma, a személyi feltételek biz­tosításán túl, jelentős anyagi­beruházást is igényelne. A fel­tételes mód használatára a gyu­lai helyzet késztet elsősorban, de nem egyedülálló ez a példa. Nem kívánok bizonyító-fejte­getésekbe bocsátkozni annak igazolása végett, hogy a beszéd­hibás gyermekeink gyógyításá­nak milyen felmérhetetlen je­lentősége van — a Gyulán az 1972/73-as tanévre beíratott 106- os létszám önmagában is egy segélykiáltás —, tehát át kell éreznUnk az igény jogosultságát. aztán meg kell teremteni a célt szolgáló, speciális intézeti for­mát a gyógyítást igénylő gyer­mekek és azok pedagógusai ré­szére. Nagy vonalakban kontúroz- nám a feladat gyakorlati meg­valósításának feltételeit: — a beszédjavító csoportokat központi fekvésű általános isko­lában vagy óvodában kell (!) — lásd a rendeleteket — elhelyez­ni; — a helyiség speciálisan fel­szerelt (logopédiai tükör, védő­köpeny, logopédiai foglalkozási anyagok, nyomtatványok stb, és higiéniailag kifogástalan, jól fűthető, szellőztethető, otthonias szoba kell, hogy legyen; — lehetőleg orvosi rendelőiéi ellátott, vagy orvosi rendelő közelségében nyerjen elhelye­zést a tanulószoba, a várakozó szülők részére várót is biztosít­va. Elrémitö példaként a gyulai áldatlan helyzetet említem meg. ahol a gyógyításra szorult gyer­mekeknek az „Erkel Ferenc” Művelődési Központ egyik szí­nészöltözője szolgál tanulószoba­ként, rossz világítással, gyenge szellőztetés! lehetőségekkel, „fel­nőtt’ asztalokkal, hozzájuk ugyanolyan székekkel s egy pi­ciny kétrészes szekrénnyel, amelynek csak az alsó része használható a foglalkozási esz­közök tárolására. S ha még eh­hez hozzávesszük, hogy ez az odú sem egy stabil otthon — szükség szerint rosszabbakkal is fel kell néha cserélni —, vi­tathatatlanul joggal kérhetjük a nomád helyzet megszüntetését Gyulán, s az ehhez hasonló kö­rülmények között működtetett logopédiai csoportoknál Is. — ah — A BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT OROSHÁZI GYÁRA férfi és női segédmunkásokért azonnali belépéssel felvesz. * Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni: a gyár munkaügyi irodáján. (x) A Mezőberényi Műszaki és Vasipari KSz felvételre keres hegesztő, lakatos szakmunkásokat, valamint női segédmunkásokat azonnali belépéssel. Bérezés a 7/1971. Mü. M. rendelete alapján. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél; Mezőberény, Népköztársaság úti központi telephelyen. x Békési szemmel a Dózsa tudományos konferenciáról Ipari üzem pályázatot hirdet általános gépészmérnöki, vegyészmérnöki vagy vegyésztechnikusi állás betöltésére Fizetés megegyezés szerint, 1973-ban szolgálati lakás biztosítással. Ajánlatokat a békéscsabai hirdetőbe Feltétel: legalább 5 éves szakmai gyakorlat. „UNIVERZÁLIS” jeligére kérjük leadni. 30849 Az országos Dózsa-ünnepsé- gek csúcspontját, egyben záró­aktusát jelentette a Magyar Tudományos Akadémián rende­zett négy napos nemzetközi tu­dományos konferencia. A konferencia tematikája 1514 történetének elemzését ki­terjesztette egész Közép-Kelet- Európa XVI-XVII. századi pa­rasztmozgalmára általában. A vizsgálódás eredményeképpen született általánosítás mellett világosan rajzolódott ki a ma­gyarországi, Dózsa György ne­vével összeforrt felkelés sok új vonása. Egy vaskos kötetre va­ló anyag gyűlt össze a magyar S és Európa szinte minden orszá­gát képviselt előadók, felkért hozzászólók megállapításaiból. Ezúttal midössze két vonatko­zásra térünk ki, mivel ezek Békés megye helytörténetét egészítik ki. — Mit tud a tu­domány mai állása a Dózsa-fé- le parasztháború ideológiájának születéséről és ceglédi-e a „ceg­lédi beszéd”? — erre a kérdés­re keresünk választ, továbbá kitérünk egy gazdaságtörténeti adalékra. A kérdést Szűcs Jenőnek, az MTA Történettudományi Inté­zete munkatársának „A közép- kelet-európai parasztmozgalmak ideológiájához” című előadása alapján válaszolhatjuk meg, aki az újabb kutatások ered­ményét ismertette. — Régtől vizsgált téma a magyarországi és az azt tíz év múlva követő németországi paraszt- háború egybevetése, az a ta­lány, hogy míg az 1524—5. évi németországi parasztháború eszmei előkészítése ötven éven át nyíltan folyt, addig az 1514. évi magyarországi szinte né­hány hét alatt robbant ki, és az utóbbi célkitűzései miért vol­tak reálisabbak az előzőénél. Az újabb kutatások eredmé­nyei alapján biztonságosabban magyarázhatók az események. Tudjuk, hogy a pápa által ki­bocsátott török ellenes keresz­tes hadra szólító bullát Balkócz érsek 1514. április elején bo­csátotta útjára. A templomok­ban kihirdetett érseki felhívás a vártnál lassabban talált vissz­hangra, mire az érsek a nagy létszámú, szervezetileg jól épült ferences szerzetes rendre bízta a mozgósítást. Az eddigi hiányos ismereteink miatt nem figyelhettünk fel arra, hogy 15T4. május elején a ferences központok — Abaújszántó, Gyula, Sárospatak és Várad — körül robbantak ki azok a nép­felkelések, amelyek később a Dózsa vezette fősereget is ma­gával rántotta. Május 2-án már menekült a megyei nemesség a nép haragja elől a gyulai vár­ba. Amikor Dózsa főserege Cegléden áthaladva május má­sodik hetében Békésbe érkezett, még nem a nemesség ellen igyekvő had. Ezt ma már meg­alapozottan állíthatjuk, tehát Cegléden áthaladva Dózsa nem mondhatta el a neki tulajdoní­tott beszédet. Dózsa május 15-e körül Békésben értesül Bakócz érsek keresztes hadjáratot le­tiltó, a sereg feloszlatását elren­delő parancsáról. Itt csatlako­zik seregéhez a Váradnál a ne­mesi haddal már csatázott Lő­rinc pap vezette egység, ame­lyet úrgyülöletében már visz- sza se lehetett volna tartani. A parasztháború ideológiája kérdésénél maradva: Ismeretes, hogy a ferences renden belül egy idő óta a rend reguláját mindenben elfogadó konzerva­tív és a feudális terhektől nyö­gő nép szenvedése ellen is tilta­kozó, a szerzetesi konzervati­vizmussal szemben álló tábor élt együtt. Az utóbbiak vagy az ő hatásukra a hadra hívó me­gyei hadnagyok — áthangolva a keresztes hadra hívó bullát is — az önkényeskedő birtoko­sokkal szembeni harcra buzdí- tottalk. „Az ilyen urakkal szem­ben bárki védekezhet”, a „nép panasza eljut a mennyei úr­hoz” — hangzottak az efféle buzdítások. Az adó-és vám- megtagadás, az adót préselő urak elleni közösségi bosszú legitimitásának gondolata beke­rült a megyei hadnagyok fel­hívásába (summáriumába). Bár nem egytényezős a felkelés ide­ológiája, hiszen szerepet ját­szik abban az a székely osz­tálytagozódás mentes társadal­mi modell is, amelyet Dózsa közelről ismert, de a ferences barátok szerepét nem vettülk eddig számításba. Bakócz érsek a keresztes had feloszlatását is a ferences rendre bízt», miként a megszervezést. A feloszlató iratban már szó esik az arposz- tata (eretnek) szerzetesekről, akik a május eleji helyi felke­lésekben részt vettek. Azokban a napokban, május 20-a körül, amikor pl. az aba- újszántói ferences kolostorban már folyik a „vétkes” barátok vallatása, Dózsa Békésben ér-

Next

/
Thumbnails
Contents