Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
A megyei tanácsülés állásfoglalása: Országosan felülvizsgálatra szorul a lakásépítés területi elosztása—Várhatóan újabb 40 ezer ember költözhet új lakásba — Együttműködési megállapodás a tanács, a népírnnt és a KISZ megyebiznttsága között—Interpellációk Ä megyei tanács október 4- én ülést tartott Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A testületi ülésen megjelent és felszólalt Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának első titkára. Részt vett az ország- gyűlési képviselők megyei csoportjának több tagja, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek megyei képviselői, a megyei tanács osztálya vezetői, meghívott vendégek. Az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásairól szóló jelentés elfogadása után Csep- regi Pál tanácselnök-helyettes előterjesztése, valamint szóbeli kiegészítése alapján megkezdődött a vita a lakásépítés, elosztás és gazdálkodás helyzetéről. A jelentések, valamint a hozzászólások abból a tényből indultak ki, hogy a lakásellátottság, a jó vagy rossz lakásviszonyok az életszínvonal alakulásának jelentős tényezői. Az utóbbi években a termelő beruházások mellett egyre jobban előtérbe került a jogos igények Kielégítéséi biztosító lakásépítés. Ennek érdekében jelent meg 1970 áprilisában az MSZMP KB és a Minisztertanács határozata a lakásépítés fejlesztéséről, elosztásáról, valamint a lakbérekről, A rendelkezések hatályba léptetése óta eltelt idő már lehetőségeket ad bizonyos következtetések levonására. Megállapította a tanácsülés, hogy a lakásügyi jogszabályok kedvező visszhangra találtak, mind az államigazgatási szervek, mind a lakosság körében; általában időszerűnek és igazságosnak tartják az új jogi rendelkezést. Különösen helyeslést váltott ki a közvéleményben a lakbérek emelésével együttjáró lakbérhozzájárulás bevezetése, amely a kezdeti időszakban biztosítja, a lakossági tehernek az élet- színvonal emelkedésével arányos viselését. Ugyancsak kedvező volt a szociálpolitikai kedvezmények rendezésével kapcsolatos fogadtatás, amely a bérlakások juttatásánál fizetendő lakáshasználatbavételi díj összegét, a családok létszámához és anyagi teherbíró képességéhez viszonyítva csökkenti. fi lakások fele egyszobás A kedvezőbb pénzügyi feltételek hatásaként az elmúlt évben megélénkült a magánlakásépítés; lakásépítő szövetkezetek alakultak, megnőtt az érdeklődés a különböző építési formák iránt. Lakásépítkezések vállalati támogatásáról szóló rendelkezések módosulásai pedig lehetővé tették a vállalatoknak, hogy fokozottabb mértékben támogassák pénzügyi és egyéb eszközökkel is dolgozóik lakásjuttatását. Sürgeti a lakásépítés gyorsítását az is, hogy a lakosság fele egyszobás lakásban lakik megyénkben. Ez is egyik jellemző mutatója a lakáskultúra elmaradottságának; A megyei tanács lényeges célkitűzése a lakáskultúra és lakások számának növelése. Indokolásul néhány számadatot említünk az előterjesztésből. A lakások számának növekedése 10 év alatt megyénkben 6,4 százalék volt, míg az országos átlag 14,5. Kedvezőtlenebb helyzetben csak Tolna megye 5 és Hajdú megye 6 százaléka volt. A nyilvántartásba vétel során azt is megállapították, hogy a már nem lakott lakások (főleg tanyák) szama 5645 és a csak nyáron lakott lakások (tanyák) száma 922. A lakások 69,4 százaléka a felszabadulás előtt épült. Szilárdalap nélküli vályog- és sárház aránya a városokban 38,4, községekben 50,6 százalék. Mindez a lakások elavult műszaki állagát jól tükrözi. Az elmúlt 10 évben 8310 lakás szűnt meg. így a felépített lakások 47 százalékát a megszűnők pótlására kellett fordítani. Az ezer lakosra jutó épített lakások száma a megyében évről évre az országos átlag 60—70 százalékát éri csak el. Az utóbbi évek lakásépítései pedig jelentősen befolyásolta a belvíz miatti újjáépítés. Például 1971-ben 3304 lakást építettek, 22 százalékkal többet, mint az előző évben, de ez ténylegesen alig több, mint a belvíz miatt lakhatatlanná vált lakások száma. A megye lakásfejlesztése legnagyobb részt a lakosság saját erőforrásából, illetve OTP-hitelre történt. A kölcsönigénylők szama ez évben is hasonló, de a családi házas építés iránt jóval nagyobb az érdeklődés. Ez az egyik oldal, a másik pedig mégis az elért eredményeket tükrözi. A harmadik ötéves terv időszakában a városokban 5076, a községekben 6870, összesen 11946 lakást építettek megyénkben. A7 öt év alatt mintegy 36 ezren költöztek egészséges, korszerű otthonba. A negyedik ötéves terv lakásprogramja Az életkörülmények fontos elemének, a lakáshelyzetnek a további javítása a negyedik ötéves tervben is a főfeladatok, a központi célkitűzések közé tartozik. Az előirányzat szerint 1971—75 között 13 ezer 600 lakás épül megyénkben, öt év alatt tehát — a lakásépítés ütemének megfelelően — várhatóan újabb 40 ezer ember költözhet új lakásba. A tervezett lakásprogramokat az új lakáspolitikai koncepció szellemében kell megvalósítani. A párt és kormány állásfoglalását megfogalmazó határozat a végrehajtáshoz fontos irányelveket ad. Ezek magukban foglalják többek között a lakásépítés erőforrásainak arányváltozását, a technológiai fejlesztés irányát, az elosztás alapvető szempontjait. A megye lakásfejlesztése igaz, hogy 13 600, azonban lakásmegszűnéssel is számolni kell, mintegy 6—7000-rel. Tehát a tényleges lakásszaporulat legjobb esetben is 7600 lakás. Ez a tervezett lakásfejlesztésnek csak 45—55 százalékát jelenti, mint tényleges lakásszaporulat. A lakásprobléma mielőbbi megoldása érdekében általános elv, hogy a rendelkezésre álló központi pánzalapot a legcélszerűbben kell felhasználni — hangsúlyozta a megyei tanács- 'ülés. Gondok A negyedik ötéves tervben a településfejlesztés lakásépítéssel kapcsolatos feladatait, nehézségeit a megyében főleg az okozza, hogy a központi pénzalapból építendő lakások száma nagyon alacsony, mindössze 1366. A családi házas lakásépítés nagyobb arányú az országosnál, például a megyében a lakásoknak csak 40 százalékát tervezik többszintes lakóházakba felépíteni, az országos 60—85 százalékkal szemben. A családi házas lakásépítés nagy aránya miatt egyrészt az építési terület biztosítása, másrészt a közműhálózat megfelelő hosszúságú kiépítése okoz gondot. Ugyancsak megoldatlan probléma a többszintes OTP- társasházak és öröklakások kapcsolódó és járulékos létesítményei pénzügyi fedezetének biztosítása. Súlyosbította a helyzetet az építőanyagárak nem várt növekedéséből eredően a magas lakásárak. A célcsoportos tanácsi lakásépítésnél a kedvezőtlen ármozgás miatt kevesebb lakás valósul meg, s a mutatkozó kiesés elsősorban városokban jelentkezik, ahol a lakáshiány a legnagyobb. Éppen ezért a főhatóságoknak szükséges volna a lakásépítés területelőkészítésnél mutatkozó pénzügyi és egyéb problémákat az építési célokkal ösz- szefüggésben felüliVizsgállná. A korszerű technológiák szerepe megnövekedett, ezért szükséges megvizsgálni az ilyen módon épülő lakások költségalakulását is. Az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta az építőiparban állandóvá vált a felfelé irányuló ármozgás. A legnagyobb áremelkedés a lakásépítkezéseknél tapasztalható. Mivel a lakásépítés túlnyomó többségét a magánerőből, illetve az OTP- kölcsönnel épített lakások teszik ki, ez a lakosság egy részénél kedvezőtlenül befolyásolja az életszínvonal alakulását. Emellett az anyagi megterhelést fokozza az építési kölcsön kamatterheinek növelése is. Lakáselosztás Különösen jelentős, hogy a lakáshoz jutni kívánók milyen jövedelmi, anyagi és szociális helyzet alapján igényjogosultak tanácsi lakás juttatásra. A tanácsi rendeletek a bérlakáshoz juttatás egyik feltételét helyesen úgy állapították meg, hogy. az igénylő egy családtagjára jutó havi jövedelem 1200—1500 forintnál több nem lehet, a tanácsi értékesítési lakásoknál pedig havi 2000—2500 forintot nem haladhatja meg. A lakásigénylők közül a tanácsok a társadalmi bizottságok bevonásával állapították meg, hogy a tanács- rendeletben előírt feltételek alapján kik, és kik nem jogosultak az állami bér- vagy tanácsi értékesítési lakásra. Ennek alapján állították össze a lakáskiutalási névjegyzéket is. Ebbe a névjegyzékbe annyit vettek fel, ahány igény egy éven belül kielégíthető. Összegezve megállapítható, hogy a megyében a következő években is a lakossági építkezés dominál. Az új lakások számának változatlanul csak kisebb hányada növeli viszont a lakásállományt. A szerényebb jövedelmű rétegek, elsősorban a kiskeresetű városi családok lakáshelyzetének megoldása továbbra is jelentős problémaként jelentkezik. Végül is a jelentést a vita során elhangozot- tak figyelembevételével a testületi ülés elfogadta és utasította a végrehajtó bizottságot; kérje fel az Országos Tervhivatal, az Építési és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy az ellátottság megítélésénél ne csak a száz lakásra jutó népesség alapján történjen a központi program területi kialakítása, hanem a kereteknél vegyék számításba azokat a nehezítő körülményeket is, melyek a látszólagos kedvező laksűrűség (tanyavilág) mögött húzódnak meg megyénkben. Továbbá szükségesnek tartotta a testület a társaslakóház építési kedv állandósítása és növelése érdekében a lakásépítési hitelkonstrukció finomítását; hitelfelvételek, kamatok megváltoztatását. A viharos, de az ügy előrevi- tele érdekében elhangzott hozzá, szólások akár interpellációk is lehettek volna. így többek között: Or. Viiló István, Gyula: Sajnálatosnak tartjuk, hogy a korszerű technológia ilyen magas, .kedvezőtlen költséggel jár Meddig tart még az építőiparnak az árak felfelésrófolása? Mihály András. Orosháza : Komfort nélküli olcsóbb lakásokat is kellene építeni, — erre Orosházán is igény van. Körösi Béla. Békéscsaba: Csillagászati számok a telekáraknál. Egész megyében nincs cement! Ehhez a témához hasonlóan fejtették ki véleményüket Hajdú Mihályné Kondoros, Gyalogh Mihály Kunágota, Sarkadi István Békéscsaba, megyei tanács, tagok. Az Országos Tervhivatal nép- viselője, Tóth László felszólalásában a lakásépítés országos területi elosztásának Békés megyére, és más tanyás megyékre hátrányos gyakorlatát vette védelmébe. Ezt a tanácsülés határozottan visszautasította. A továbbiakban Nagy János tanácselnök-helyettes jelentése alapján a tanácsülés elfogadta a kulturális nevelőmunka fejlesztésére vonatkozó előterjesztést és szóbeli kiegészítést, s egyben kimondta, hogy az anyagban szereplő feladatoknak a tanácsok a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szervei és mindé, nekelőtt a közművelődési intézmények munkájának alapjául kell szolgálnia. A megyei tanács kiemelt feladatként jelölte meg a városi, nagyközségi és községi tanácsoknak a kulturális nevelőmunka fejlesztését. Kimondta: tanácsaink legyenek a helyi közművelődési tevékenység szervezői, koordinálói. Fokozottabban építsenek a helyi hagyományok adta lehetőségekre, a termelőüzemek nagyobbmérvű anyagi támogatására. Több mint 10 ezer közérdekű javaslat Az 1971. évi választások je- íclőgyűlésein és egyéb fórumokon elhangzott közérdekű javaslatok helyzetéről a betegség miatt távollevő dr. Kertész Márton vb- titkár tett írásos jelentést. Az előterjesztésből megállapítható, hogy az állampolgárok javas, lataikkal valóban a legégetőbb, legindokoltabb helyi igényekre irányították a tanácsok és vezetőik figyelmét. A helyi tanácsoknál összesen 11 ezer 293 javaslatot rögzítettek melyből 10 ezer 642-t minősítették közérdekűnek. Az elvégzett csoportosításokból kitűnik, hogy minden erőfeszítés ellenére a negyedik ötéves terv időszakában 2499 javaslat nem valósulhat meg. Ezek részben irreálisak, másrészt jog, szabályi, vagy egyéb akadályai vannak megvalósulásának. Egy részük a későbbi távlati tervekben kerülnek ismét napirendre. A megvalósíthatatlanság további okaként említhető, hogy a tanácsok (főleg a nagyközségek) pénzigénye nagyobb a lehetőségnél. Számottevő azonban a megvalósításra fordított teljes pénzösszeg, mely megyei szinten 2§1 millió 725 ezer 746 forint volt. A megvalósításban jelentős szerepet töltött be a lakosság társadalmi munkavállalása is. A választók nemcsak igényeltek, kezdeményeztek, hanem aktív kivitelezők is voltak. Több helyen jó mozgalommá alakították ki a közérdekű javaslatok megvalósítását. Szükség van erre továbbra is, hiszen ismert, hogy a megye a társadalmi munka szervezésében és teljesítésében országosan kedvezőben helyen álL Az egy főre jutó megyei teljesítés 28 forint, az orszägos 96 forint. Több helyütt probléma merült fel a társadalmi munkáknál felhasználandó anyagok biztosításánál. A helyi tanácsok vezetői ezt a problémát pénzhiányra vezették vissza. Ezzel az indoklással azonban nem lehet egyetérteni — állapította meg a tanácsülés — mert a társadal, mi munka jelentős mértékben kibontakozhat egészen csekély anyagi ráfordítással is. A részletes taglalás alapján mintegy következtetésként vonta le a megyei tanácsülés azt a lényt, hogy a nehezítő körülmények ellenére a tanácsok a közérdekű javaslatok megvalósítása érdekében komoly erőfeszítéseket tettek. A kiemelkedő eredmények ismeretében a tanácsi vezetők és a tanácstagok méltán élvezhetik a választópolgárok bizalmát. Biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy az új tanács- vái'asztásokat megelőző jelölő- gyűléseken és egyéb fórumokon később felmerülő közérdekű javaslatok is a választópolgárok érdekeinek megfelelően nagy, részt megvalósulhassanak. Ezt követően a tervgazdálkodási bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadása után Klauko Mátyás "előterjesztésére a megyei tanácsülés elfogadta és jóváhagyta a Hazafias Népfront megyei bizottságával és a KISZ megyebizottságával kötendő együttműködési (megállapodást, és megbízta a megyei tanács elnökét a megállapodás aláírására. Majd tudomásul vette Csatárt Béla általános elnökhelyettes tájékoztató jelentését a megyei tanácstagok járási, városi csoportjainak munkájáról. Ezt követően a művelődési osztály előterjesztéssel élt a Bé, késcsabai Kemény Gábor Szak- középiskola tevékenységi körének megváltoztatása ügyében. Az előterjesztés alapján a megyei tanács jóváhagyta 1972— 73 tanévtől kezdődően a Békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskolában működő gépészeti szak megszüntetését. Egyidejűleg a közlekedésgépészeti (gépjármű technikai) egy I. osztályt párhuzamosítja, valamint a 72 tanévben gépészeti szakon végzett első osztályt az új szakra irányítja. A hét napirendi pont vitája ban a. már említetteken kívül felszólaltak: Borka Sándor Bat- tonya, Heszler József Battonya, Csepregi Mihályné Orosháza, Földesi Istvánná Kamut, Káplár Károly Orosháza, Jánki Sándor Kötegyán, Nyári Sándor Mezőhegyes, Kaczkó Sándor Nagyszénás és Megyeri Sándor Gyoma, megyei tanácstagok, illetve meghívottak. Interpellációk Végül a bejelentések tudomásulvétele után interpellációt jelentett be négy tanácstag. Tóth Sámuelné: A dolgozók hazajárásának érdekében a MÁV és a Volán közötti menetrend egyeztetését kéri Kaszaper és Végegyháza között. Borka Sándor és Vrbovszki György együttesen kértek intéz, kedést a magyarbánhegyesi töi’- pevízmű vizének bevezetésére — ugyanis 67 .lakásnál régen kiásott csatorna várja a vízmű szerelőit, hogy megkezdjék a munkát. Székely Ilona. Almáskamarás és Nagykamarás közötti helyi, busz kérelmét mondta el. Megoldást kért továbbá a bánkúti iskolás gyermekeknek a nagy- kamarási iskolába való utazásuk ügyében is. A megyei tanács utasította dr. Romvári László és dr. Takács János osztályvezetőket, hogy intézkedésüket tegyék meg az interpellációkkal kapcsolatban és arról 15 napon belül írásban tá_ jékoztassák az érdekelt megyei tanácstagokat. Az ülés az elnök zárszavával ért véget. Rocskár János
