Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

A 20. szélességi folttól északra Nixon fogadta a laoszi miniszterelnököt flz USü 7. flottája beszüntette harci tevékenységét Saigon . Az Egyesült Államok 7. flot­tájának az indokínai vizeken ] állomásozó hajói heszüntették harci tevékenységüket a 20. szé- | lessógi foktól északra lévő vize- I ken és csökkentették tűzerejűket az ettől délre fekvő parti léte­sítmények ellen — jelentették be hétfőn Saigonban. Laird amerikai hadügyminisz­ternek a légi tevékenység kor­látozásáról szóló múlt heti be­jelentéséhez hasonlóan nyugati megfigyelők ezt az újabb lépést is az amerikai „jószándék” tün­tető kinyilvánításának tartják, ugyanakkor rámutatnak, hogy a haditengerészet szóvivői nem hajlandók közelebbi adatokat közölni arról, mit is jelent va­lójában a korlátozó intézkedés, vontak-e ki hadihajókat a had­műveleti körzetből. Ugyancsak válasz nélkül maradt a sajtó­tudósítóknak az a kérdése, hogy történtek-e lépések a VDK ki­kötőit lezáró aknák hatástalaní­tására, illetve eltávolítására. (MTI) A megállapodás aláírása előtt Washington engedményeket szeretne kicsikarni A Washingtonban tartózkodó Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök találkozott Nixon el­nökkel. Kép: Souvanna Phouftia (balra) Nixon elnök, Henry Kissinger és William H. Sullivan nagykövet. (Telefotó: AP — MTI __ KS) U nióra lép a két Jemen Sikerrel értek véget Jemen és a Jemeni Népi Köztársaság kö­zött egy hónap óta tartó test­vérháborút lezáró békéltető tár­gyalások. 1972. október 23-án Jemen és a Jemeni Népi Köz­társaság a két ország egy éven belül végrehajtandó unióját ha­tározta cl. A megegyezés értel­mében egy alkotmányozó és hét szakbizottságot állítanak fel, amelyek a megvalósítandó unió intézményterveinek kidolgozá­sát végzik. A JEMENI ARAB KÖZTÁR­SASÁG Délnyugat-Azsiában 195 ezer knv’-en elterülő ország. Az 5.9 milliós lakosságát főleg ara­bok, kis mértékben szomáliaiak, perzsák, indiaiak adják! A né­pesség egytizede nomád és fél- nomád törzsekben él, több mint 90 %-a analfabéta. Gyengén fejlett mezőgazdasá­gi ország, feudális és törzsközös­ségi termelési viszonyokkal. A mezőgazdaság adja a nemzeti jövedelem kétharmadát és a tel­jes exportot. A, egy főre jutó nemzeti jövedelem 60 dollár. A lakosság 0,3 %-át az ipar. 85 %-át a mezőgazdaság foglalkoz­tatja. A megművelt terület 5,5 millió hektár, ahol teraszos mű­veléssel durrakölcst, árpát, bú­zát, kukoricát, hüvelyeseket, va­lamint gyapotot termelnek. Leg­fontosabb terménye a hegyvidéki lejtőkön termelt kiváló minősé­gű „mokka” kávé. Az ásványi kincsek feltáratlanok, csak az alabástrombányászat, és a sóle­párlás jelentősebb. Nagy remé­nyeket fűznek az ország terüle­tén folytatott olajkutatásokhoz. VI. Pál pápa sürgette a vietnami békeszerződés megkötését Az ország iparának és infrastruk­túrájának kiépítését külföldi, elsősorban szovjet (kikötő, re­pülőtér), kínai (textilgyár, mű­szaki főiskola, út), valamint nyugat-német (postaszolgálat ki­építése) segítséggel hajtják vég­re. A JEMENI NÉPI KÖZTÁR­SASÁG 300 400 km2 területű or­szág. Másfélmilliós lakosságának 90 %-a arab, a többi pakisztáni, Szomáliái, néger és európai. A népesség 90 %-a írástudatlan. Az állam 1967. nov. 30-án nyer­te cl függetlenségét, a brit gyar­mat. a Délarab Szövetség és a Kelet-Aden védnökség területén alakult meg. Gazdasági élete mezőgazda- S ságra, az adeni olajfinomító ter- ! melésére és a külföldön dolgozó 1 millió dél-jemeni munkás pénzküldeményeire támaszkodik. (Az évi 8 millió torina kapaci­tású adeni olajfinomító az or­szág importjának 41,8 %-át használja fel, az exportnak 76 %-át adja.) A szocialista országok jelen­tős segítséget nyújtanak a fiatal ország gazdaságának fejlesztésé­hez. A Szovjetunió a légiközle­kedéshez, a Hadhramauth te­rületén kút-, gát.- és öntözőmű­építéshez, a tengeri halászat fej­lesztéséhez és halkonzervgyár létesítéséhez járul hozzá. Az NDK hiteleivel, a közigazgatás megszervezését és a mezőgazda­ságot támogatják, a Kínai Nép- köztársaság támogatásával pe­dig az útépítést, valamint az egészségügyi ellátás megoldását segítik. Budapestre érkezett a Bangía Besb Népi Köztársaság külügym.niszlere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett Abdusz Szamad Azad, a Bangia Desh Népi Köztársaság külügyminisztere, valamint kí­sérete. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Fri­gyes, a külügyminiszter első he­lyettese, Garai Róbert külügy­miniszterhelyettes és a Kül­ügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ugyan­csak ott volt az érkezésnél Sve- tozár Starcevic, a jugoszláv nagykövetség tanácsosa. (MTI) Vatikánváros VI. pál pápa vasárnapi beszé­dében sürgette a vietnami béke megkötését, a tárgyalások befe­jezését és a békeszerződés mi­előbbi aláírását. „A Vietnamban dúló harc az egész világ drámája. Senki, aki­ben csak cseppnyi emberi együttérzés vagy társadalmi fe­lelősségérzet van, nem vonhatja ki magát ezeknek a napoknak feszültsége és reménykedése alól” — mondta a pápa. „Végé­hez közeledik ez az annyi szen­vedést okozó háború, amely még értelmetlenebbé és gyűlöleteseb­bé tette az egész emberiség sze­mében a háborút, a fegyveres vak erőszak alkalmazását”. VI. Pál sürgette a fegyver­szünet gyors megkötését és han­goztatta, hogy a feleknek tarta- niok kell magukat a-tárgyaláso­kon vállalt kötelezettségekhez. „Igazi és igazságos békére van szükség minél előbb” — jelen­tette ki. (MTI) Párizs Párizsban hétfőn, a Washing­tonból érkező hírek alapján a korábbinál borúlátóbban Ítélik meg annak kilátásait, hogy ked­den sor kerüljön a vietnami kérdést ' rendező megállapodás aláírására. A Figaro washingtoni tudósi­tója szerint Nixon taktikája most arra irányul, hogy időt nyerjen, s csak az elnökválasz­tás irtán írja alá a megállapo­dást. A tudósító a Fehér Házból származó információkra hivat­kozva azt írja, hogy Washington az aláírás előtt még hat-hét „nagyon konkrét részletkérdés újbóli megtárgyalásához ragasz­kodik és azokban engedménye­ket szeretne kicsikarni az ószak- vietnamiaktóL”. A tudósító szerint Nixon most valóságos pókerjátszmát folytat és „kivárásra” rendezkedik be. A most felmerült nehézséget az okozza, hogy Washington és Hanoi között nincs egyetértés a „nemzeti megbékélés és egyet­értés tanácsának” pontos ha­tásköre kérdésében. Washington azt kívánja, hogy ez a szerv csupán adminisztratív jellegű legyen, döntéseit egyhangúlag hozza, s azok alkalmazását nem­zetközi bizottság ellenőrizze. (MTI) A chilei reakció újabb mesterkedései Santiago A chilei reakció miután nem tudott politikai engedményeket kicsikarni a Népi Égység kor­mányától, most kiadta a jelszót: „A márciusi törvényhozási vá­lasztások előtt meg kell dönteni Allende kormányát!” A demok­ratikus konföderáció (CODE), amely az egész jobboldali ellen­zéket magába foglalja a hét vé­gén úgy döntött, hogy alkot­mányjogi vádat terjeszt elő a belügy-, oktatásügyi, földműve­lésügyi, gazdaságügyi miniszter, valamint a kormány titkára el­len, sőt fontolóra veszi a kabi­net többi tagjának bevádolását is. Allende elnök a jelenlegi hely­zetet a következőképpen körvo­nalazta: „Most a nép és a kor­mány vívja harcát az összees­küvés és a fasizmus ellen. A külső és belső erők támadását a kormányt védelmező munkásság meghiúsítja”. A hadseregről szólva az elnök rámutatott, hogy a fegyveres erők betöltik fő fel­adatukat, „a törvényes úton ha­talomra került kormány védel­mét és támogatását”. (Prensa Latina MTI) A Szovjetunió és az arai» vilii«­Amikor három hónappal ezelőtt végétért a szovjet kato­nai tanácsadók megbízatása (Egyiptomban, az arab reakció azt remélte, hogy döntő fordu­lat történhet a szovjet—arab vi­szonyban. A kairói sajtóban olyan vádak is elhangzottak, hogy a Szovjetunió tulajdonkép. pen érdekelt a közel-keleti vál­ság rendezetlenségében, mert ez a térségben való „jelenlétét” segíti elő. A még Nasszer elnök idejében félreállított polgári po­litikusok a tanácsadók távozását megelőzően petícióban követel­ték az államfőtől a szovjet— egyiptomi kapcsolatok felülvizs­gálását. A reakció erői lényegé­ben vissza akarták forgatni a történelem kerekét, fékezni akarták hazájukban a társadal­mi fejlődés folyamatát, s egy­általán nem érdekelte őket az, hogy ezzel valójában megayengí. tik Egyiptomot, Izrael malmára hajtják a vizet. Naiv illúziókra építettek ezek a reakciós erők: olyan elméletekre, hogy az Egye­sült Államok most már nyomást gyakorol Izraelre, s eléri majd, hogy az izraeli megszálló csapa­tokat vonják ki áz arab terüle­tekről. Ebből a vágyból semmi sem lett: az amerikaiak tovább, ra is felfegyverzik, pénzelik, minden módon támogatják kö­zel-keleti szövetségesüket, s nem Izraelre, hanem Egyiptom­ra próbálnak nyomást gyakorol­ni. Homokra épültek azok a számítások is, hogy majd Nyu- gat-Európa siet Kairó segítségé­re, szembefordulva Izraellel is, az Egyesült Államokkal is. E kudarcok nyomán aztán fokoza­tosan megváltozott a hangnem, mind több kommentár húzta alá, hogy a Szovjetunió támo­gatása nélkülözhetetlen és pótol­hatatlan Egyiptom számára. Ezt egyébként a hivatalos egyipto­mi politika mindig is hangoztat­ta. Amikor az egyiptomi minisz­terelnök legutóbb Moszkvába Iá. togatott, a szovjet kormányfő utalt ugyan arra, hogy a szovjet —egyiptomi együttműködés megpróbáltatásokon ment ke­resztül, de azt húzta alá elsősor­ban, ami a döntő, ami a meg­határozó, ami az állandó ténye­ző: az antiimperialista együtt­működést, a -nemzeti felszabadí­tó mozgalomnak nyújtott inter­nacionalista támogatást. A moszkvai tárgyalásokról kiadott közös közlemény hangsúlyozta, hogy a barátság erősítése közös érdek, s hogy a két ország együttműködési szerződése min­den területen továbbra is ala­pot nyújt a kapcsolatok megszi­lárdítására. Ugyanakkor zavartalanul fej­lődnek a szovjet—szíriai és a szovjet—iraki kapcsolatok, meg­szilárdítva Damaszkusz és Bag­dad nemzetközi pozícióit, a nem­zeti erők összefogását, a nemzet- gazdaság alapjait. Kölcsönös érdekek vé­delméről és szolgálatáról van szó. A szovjetunió nem támasz­pontokat akar, nem erőszakol­ja rá „jelenlétét” a Közel-Kelet arab országaira, hanem osztály­politikájának, internacionalista hagyományainak, szocialista el­veinek megfelelően segíti az arab nemzeti felszabadító moz­galmat, a haladás útjára lépett független arab köztársaságokat. Tiszteletben tartja az arab népek függetlenségét és sajátosságaikat

Next

/
Thumbnails
Contents