Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-31 / 257. szám
Milyen tüzelő- és energiaellátás várható a télre? Erre kért tájékoztatást az MTI munkatársa az Országos Energiagazdálkodási Hatóság illetékeseitől. A tájékoztatás szerint a népgazdaság tüzelőellátása az 1972- es évben alapvetően kiegyensúlyozott, az energiahordozók termelése és behozatali teljes egészében fedezi a szükségletet és lehetővé teszi a téli felkészülést, a készletek felhalmozását. Az energiahordozók között nagyságrendben változatlanul a szén foglalja el az első helyet. Ebből a fontos tüzelőanyagból a készletek megfelelőek és az átlagosnál hidegebb tél esetén is elegendőek. A választék bővítésére és a speciális igények kielégítésére ez évben 1 370 000 tonna szenet importáltunk, s a következő negyedévben újabb 370 ezer tonna behozatalára kerül sor. Kőolajból az 1972-es év' tervei szerint 7,2 millió tonnányit dolgoznak fel. A tényleges helyzet nagyjából megfelel a terveknek, de némi elmaradás mutatkozik az import-szállításoknál — ez utóbbi a hazai szűk tárolókapacitással magyarázható. A szállítások a negyedik negyedévben meggyorsulnak, ez időszakban belép a Barátság II. szovjet kő- olajvezeték, amelyen az év utolsó három hónapjában 1,5 millió tonna kőolaj érkezik hazánkba. Az 1973-as év első negyedében 1,3 millió tonna szovjet kőolajat importálunk, s külkereskedelmi szerveink további 500 ezer tormás importról tárgyalnak. A kőolajtermékek kérésié- te rohamosan megnőtt ebben az évben. Az ipari célokra használt fűtőolaj termelése és az ellátás megfelel az igényeknek. Gázolajból a készletek jelenleg megfelelnek az előírásoknak, 150 ezer tonna van a tárolókban. Ez a mennyiség azonban, a lakosság rohamosan növekvő fogyasztása miatt december 31-re 60 ezer tonnára csökken, A folyamatos ellátás biztosítására 150 ezer tonna gázolaj importjáról gondoskodnak. A szállítások gyorsítására Romániától kért segítséget a MÁV, 92 kéttengelyes és 40 négytengelyes tartálykocsit béreltek a gázolaj szállítására. Egészében véve a gázolaj mennyisége elegendő, de a szűk tárolókapacitás időnként és helyenként átmeneti zavarokat okoz az ellátásban. Az ez évi földgáztermelés meghaladja a 4 040 millió köbIs; tiszteli jogaikat és történelmi tradícióikat is. A béke és a biztonság ügyét kívánja elősegíteni a Közel-Keleten is; továbbra is sürgeti a közel-keleti válság politikai rendezését, az izraeli agresszió következményednek felszámolása érdekében továbbra is segíti az agresszió áldozatait. A haladó arab rendszerek nemzetgazdaságában rendkívül fontos szerepet játszik az a több mint négyszáz nagy létesítmény, amelyet a Szovjetunió segítségével hoztak létre, vagy építenek jelenleg is. Egyiptom nem lenne képes nemzetgazdaságának, iparosításának gyors fejlesztésére a híres nílusi nagy- gát, az asszuáni vízierőmű olcsó árama nélkül. Ma az asszuáni építkezés méreteihez hasonló arányú gyárépítés folyik Kairó külvárosában, Haluánban, ugyancsak szovjet közreműködéssel: a haluáni acélkombinát szilárdítja meg az egyiptomi ipar alapjait. Szíriában az Eut- rátesz folyón szovjet segítséggel építenek gátrendszert, amely lehetővé teszi majd, hogy megkettőzzék az öntözhető mezőgazda- sági területeket. Egy harmadik példa: Irakban, ahol nemrég ragadták ki az imperialista olaj- társaságok kezéből a nemzet métert Eb a mennyiség, a rolya. matos termelést figyelembe véve, még a hidegebb tél esetén is zökkenőmentes ellátást garantál. Ugyanakkor azonban még érvényben van a nehézipari miniszternek az az utasítása, amely szerint rendkívüli hideg esetén egyes ipari fogyasztóknál — ahol variálható fűtésűek az erőművek, kazánok — korlátozhatják a fogyasztást. Az Országos Energiagazdálkodási Hatóságnál hangoztatták, hogy az esetleges korlátozások sem az olaj, sem. a gáz esetén nem érinthetik a lakosságot, hanem csak az ipart, ahol más energiahordozókkal pótolhatják a szénhidrogéneket. A jelenlegi készleteket figyelembe véve azonban nem valószínű, hogy ilyen korlátozásra sor [ kerüL A mezőgazdaság'állami nagyüzemei a kormányhatározat nyomán a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére átfogó tervet készítettek, amely messzemenően figyelembe veszi a hazai állattenyésztés hagyományait és az elmúlt években végzett tudományos és gyakorlati kutatások tapasztalatait. A terv szerint az állami gazdaságok 1971. januári 87 500-as tehénállománya 1375-re 100 ezerre gyarapodik, s 1935- ben az állomány eléri majd a 125—130 ezret. 1975-ig a fajtaösszetétel módosul, amennyiben az intenzív tejtermelő fajták és a keresztezések aránya megnő, s eléri az állomány 71 százalékát. Mindent egybevetve 1985- ben 100 ezer tejtermelő típusú, és mintegy 25—30 ezer hústípusú állatból tevődik majd össze az állami gazdaságok szarvas, marha-állománya. Ez az összetétel és a fejlesztés aránya megfelel a kormányhatározat előírás sainak, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium középtávú és távlati terveinek. Az állami gazdaságok az elmúlt években egész sor intézkedéssel javították a szarvasmar. hatenyésztés és tartási szakmai színvonalát 1969 óta 770 tenyészállatot vásároltak Kanaolajkinesét, a Szovjetunió és aj szocialista országok közreműkö- S dósé nélkül nem aknázhatnák ki: az olajat, amely a nemzetgazda- s ság legfontosabb bevételi fórrá- ; sa, a nemzeti jövedelem zömé- ■ nek biztosítéka. Ez a gazdasági ! segítség csak kiegészíti azt : amely a haladó arab országok • nemzetvédelmi képességének ■ megszilárdítását és fokozását ■ célozza. ■ E békepolitika, ez reálpolitika. j Nincs változás ebben a politi- ! kában — az együttműködés és • a barátság elvei változatlanok. • Az arab országok belső fejlődé- j se természetesen nem lehet nyíl- ■ egyenes, zökkenőktől mentes, s ■ magától értetődik az is, hogy a ] haladást sürgető és a haladást ; fékező erők küzdelme tükröző- : dik a kormány állásfoglalásai- : ban is. Ebben a helyzetben kü- ! lönösen fontos a türelem, a meg-! értés, a szilárd elviség. Mindez- : zel rendelkezik a szovjet diplo- [ mácia, mindez jellemzi a Szov- j jetunió arab-politikáját is. Az arab haladó erők ■ megértik ezt, hálásak érte. És • mind erélyesebben lépnek fel • mindazok ellen, akik a szovjet— j arab barátság bomlasztására tö- [ rekednek. R. L S Megnőtt villamosenergia-igé- nyünk is ez évben. A tavalyi 3 221 megawattos csúcsterheléssel szemben az idén 3 500 megawattos csúcsterhelés várható. Ez 8.7 százalékos növekedésnek felel meg, s a nagyobb szükségletet csak újabb import segítségével tudják kielégíteni; Az év végi csúcs idején már bekapcsolódik az ellátásba az új Szeged—Arad-i távvezeték, amely Romániából szállítja a villamosenergiát Ugyanakkor megállapodás született a román és a jugoszláv szervekkel, hogy szükség esetén a korábbi előirányzaton felül is importálhatunk tőlük villamosenergiát. A csúcsidőszak fogyasztásába kapcsolódik be á kelenföldi erőmű új gázturbinája is, amely ,12 megawatt energiát szolgáltat. dából, s ezeket törzstenyészetben' tartják, az enyingi gazdaságban. A magyar-tarka-állo- mány tejtermelésének fokozá- sára 700 vörös-tarka lapály üszőt vásárolt a Szombathelyi Állami Gazdaság holland tenyésztőktől. A kanadai Holstein Friesian fajta apaállataival több állami gazdaság keresztezte az állományt. Az egy- hasznú hústípusú állomány meghonosítására idén a hortobágyi és Ongai Állami Gazdaság 445 tenyészállatot importált az Egye_ sült Államokból. A házai kutatók útmutatása nyomán kiterjedt kísérleteket kezdtek a ma- gyar-tarka-állomáiny feljavítására, s ezek a próbálkozások is eredménnyel bíztatnak. Az állami gazdaságok szakemberei számításokat végeztek a szarvasmarha-tartás jövedelmezőségéről; megállapították, hogy a kormányintézkedés hatására az ágazat a tavalyi két százalékos veszteséggel szemben idén nyereségessé válik 16—17 százalékos nyereségre számítanak a gazdaságok, 3 ezer literes tejtermelési szint mellett A gazdaságokban a termelési eredményt rpntó brucella-beteg, ség elleni védekezésre az állatorvosok egész sor intézkedés* tettek. A szakemberek megvizsgálták, hogy milyen minőségű az idén termett takarmány. S az adatok ismeretében intézkedési tervet készítettek a hiányzó ásványi, táp- és vitaminanyagok pótlására. A gazdaságok felké. szülnek a keveréktakarmányok gyártásának fejlesztésére is. (MTI) Zártkertet nyitnak Kétsopronyban Megyénk fiatal községei közül Telekgerendás után a kétsopro- nyi határozta el sálikert nyitását. A település két oldalán zöldövezetet alakítanak ki, ebben a községben is. A lakosságnak — alkalmazottaknak és tsz- tagoknak — sőt a vidékieknek is, lehetőséget biztosítanak 400 négyszögöles területek vásárlására, szőlő, és gyümölcsös telepítésére. Az új zártkert nyitását ez év őszére tervezik. Ezért a lebonyolítás meggyorsítására a községi tanács és a Rákóczi Tsz vezetősége szélesebb körű propagandába kezdett. Az új tulajdonosoknak még ez év őszén szeretnék átadni a vásárolt területet, hogy abba a szőlőoltványokat és a gyümölcsfacsemetéket a fagyos vdők beálltáig elültet- kessék. Átfogó terv az állami gazdaságokban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére A jogok és kötelességek egysége A pártalapszervezetekben szinte mindenütt nagy gondot fordítanak arra, hogy a felvételre jelentkezők megismerjék a párttagsággal együttjáró jogokat és kötelességeket. Tudunk alapszervezetekről, ahol nemcsak az ajánlók és a jelentkező munkaterületén dolgozó pártcsoport, hanem a vezetőség valamennyi tagja is külön figyelmet szentel a kérelmező ilyen értelmű előkészítésének. Sok esetben azonban megelégszenek a jogok és kötelességek tételes ismertetésével és nem fordítanak gondot arra, hogy a jövendő párttagok értsék, érezzék: jogok és kötelességek egymásból következnek, elválaszthatatlanok egymástól, s a pártmunka gyakorlatában is szerves egységet képeznek.' Még régi párttagok között is tapasztalni, hogy a jogok és kötelességek együvétartozása elsikkad előttük, és legfeljebb morális követelményként merül fel akkor, ha valaki például kötelességet mulasztott. Ilyenkor — helyesen — hivatkoznak arra, hogy az illető milyen jogokat, lehetőségeket kapott és nem vagy rosszul élt azokkal. Vagy szóvá teszik: előszeretettel élt valaki a jogaival — aktívan részt vett a döntések előkészítésében, bírált, javasolt —, de az utolsók között volt a sorban, amikor a végrehajtásra került a sor. A morális felelősség felvetése minden ilyen és hasonló esetben jogos. Ám érdemes elgondolkodni azon is: nincs-e mulasztásunk abban, hogy elméletileg is tisztáztuk volna a tagság előtt: hogyan is függnek össze a jogok és kötelességek, miként következnek egymásból, milyen a kapcsolatuk a demokratikus centralizmushoz? A jogok és kötelességek mindenekelőtt szervesen összefüggenek a párt általános helyzetével, politikájának tartalmával, a pártmunka módszereinek fejlődésével, változásaival. Gondoljunk például arra, hogy néhány évvel ezc előtt a pártalapszervezetek még nem élveztek olyan nagy önállóságot, mint ma, s a felsőbb pártszervek sem támaszkodtak döntéseik előkészítésében úgy az alsóbb pártszervezetekre, mint napjainkban. A szocialista építés igényesebb, magasabb szintű feladatai szükségszerűen megkövetelték a pártdemokrácia fejlesztését, és ennek természetes következménye volt, hogy nagyobb, szélesebb jogokat és önállóságot kaptak az alapszervezetek, sót az egyes párttagok is. De lehet-e csak jogokat adni? Nem, hiszen a szélesebb jogkörrel, az önállósággal szükségszerűen emelni kell és emeltük is a kötelességek, a felelősség mércéjét. A párton belüli demokrácia fejlesztésével biztosítottuk például, hogy a párttagok tagjai növekedjenek a bírálatban, sőt a szervezeti szabályzatnak a X. kongresszuson elfogadott módosításával biztosítottuk a bírálók hatásos védelmét is. De nem álltunk meg itt, hiszen a párttagok kötelességévé tettük — a szervezeti szabályzatban is — nem egyszerűen a párt politikájának ismeretét, hanem annak képviseletét, védelmét is. A jogok bővülését természetsze3 1972. OKTOBER 3L rűen követte tehát a kötelességek, a felelősség növelése. A párttagok jogai és kötelességei tehát a párt általános helyzetével, politikájával, feladataival összefüggésben változnak, bővülnek. A jogok bővülése természetszerűen együttjárt a kötelességek növekedésével, és megfordítva: aki nagyobb kötelezettségeket vállal, azt méltán megilleti a szélesebb jogkör is. Mindez következik a demokratikus centralizmus elvéből, abból, hogy a pártban a döntést megelőző vita, a döntésekben való egyenjogú részvétel és a határozatok mindenkire egyformán érvényes kötelező végrehajtása elválaszthatatlan ,szerves egységet képez. N em állítjuk persze, hogy a jogok egyoldalú gyakorlásának, a kötelességek elmulasztásának esetén mindenkor elméleti tisztázatlanságról van szó. De kétségtelenül ez is közrejátszik abban, hogy sok esetben a jogok bővülésével nem tart lépést a kötelességtudat erősödése, a pártfegyelem megszilárdulása, hogy egyesek nem érzik: aki többet kap jogokban, annak többet, színvonalasabbat kell nyújtani a kötelességek teljesítésekor is. Ilyen esetben elsősorban arra van szűk ség, hogy tanítsuk, meggyőzzük a kötelességmulasztókat és a gyakorlati munkában bizonyítsuk: megnőttek a jogaid, teljesits többet és jobbat; részt vettél olyan döntések előkészítésében, amelyekhez azelőtt nem volt meg a jogod, most már nem léphetsz fel „kívülállóként”, kötelességed nemcsak elfogadni, hanem képviselni és védelmezni is a határozatokat. Más a feladatunk akkor, amikor nem elvi tisztázatlanságról van szó, hanem a kommunisták emberi gyöngéi mutatkoznak meg a jogok és kötelességek nem megfelelő gyakorlásában. Találkozni például azzal, hogy egyesek azért kívánnak egyoldalúan szinte csak a párttagsággal járó jogokkal élni, mert ez így kényelmes számiikra. Az első sorban vannak, amikor tetszetős, népszerű feladatokról van szó és az utolsók a kötelességteljesítésben, amikor a munka nehezét kell vállalni. Ma már aligha jelent bárki számára is anyagi, pozícióbeli előnyt a párttagság. De akadnak még, akik erre szeretnék felhasználni funkciójukat, amelyből — mi tagadás — ma még egy szolgalelkű környezetben előnyöket lehet húzni. Ilyen esetekben az illető rendszerint a párttag jogainak képviseletében lép fel, valójában azonban visszaél azokkal, kiváltságot keres a maga számára és ennek semmi köze a párttagok jogaihoz. A pártszervezetek helyesen teszik, ha időnként felülvizsgálják: lépést tartott-e náluk a jogok növekedésével, bővülésével az Igényesebb kötelességteljesítés, megértették-e a párttagok, hogy minden jog előfeltétele a kötelességek példamutató teljesítése. A jogok és kötelességek egységét, kölcsönös egymásra hatását szem előtt tartva kell elbírálni, minősíteni az egye» kommunisták, de a pártcsoportok, az alapszervezetek tevékenységét is Az ilyen önvizsgálat a legalkalmasabb módszer ahhoz, hogy a párttagság ne csak elméletben értse, vallja a jogok és kötelességek elválaszthatatlanságát, hanem az ebből következő szemlélet, magatartás áthassa egész munkáját. Faragó Jen®
