Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

Világ proletárjai, 1972. OKTOBER 31. KEDD Ara: I forint XXVII. ÉVFOLYAM, 357. SZÁM A búzatermesztési verseny eredményei ösztönzően hatnak a vetési munkák gynrsitására A kevermesi, a nagyszénás! és a pusztaföld vári tsz*ek a legjobbak közfitt A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­ge a búzavetés időszakában tette közzé az 1972. évi ágazati verseny eredményeit. Ezzel az volt a cél — mondotta Horváth Pál. a szö­vetség titkára —, hogy az ered­ményekkel ösztönzően hassunk a vetési munkák gyorsítására. Az idei terméseredmények ösz- szevetésénél a versenybizottság módosításokat javasolt. Ezek alapján a verseny helyezettjei­nek sorrendjét úgy állapították meg, hogy figyelembe vették az előző 3 év termésátlagát és a vetésterület nagyságát. Az érté­kelés alapján a megye déli kör­zetében 1972-ben A legjobb bú­zatermesztő gazdaság címet a ke- vermesi Lenin Tsz nyerte. Ter­mésátlaga holdanként 27,54 má­zsa, amely hektárra számítva, 48 mázsa hozamnak felel meg. Az előző 3 évben átlagosan 21,38 Ülést tartott az OBT ügyvezető elnöksége Az Országos Béketanács ügy­vezető elnöksége, amely hétfőn délelőtt tanácskozott a Belgrad rakparti nópfrontszeJiházban — meghallgatta a BVT chilei el­nökségi üléséről szóló beszámo­lót, amelyet Sebestyén Nándor- né, az OBT főtitkára terjesztett elő. Szó volt ebben a béke-világ- mozigalom 1973, évi programjá­ról, amelynek kiemel­kedő eseménye lesz az a béke-világkongresszus,v ame­lyet a jövő év őszén Moszkvában rendeznék „A bé­kéért, a nemzetközi biztonsá­gért és a nemzeti függ'etlensé- 'gért” jelszóval. A világtalálko­zón delegációval képviselteti magát a magyar békemozgalam is. Sok a dolguk a kombájnosoknak A több évi átlagnál most bővebben termett a kukorica a bé­késcsabai Lenin Tsz-ben. A nagy terméshozamokról híres kö­zös gazdaság kombájnosainak most ugyancsak sok a dolguk, mert a* egész termést gépek segítségével takarítják be. Ké­pűnk Pocsai Gáborról készült. (Fotó: Demény) Húszmilliós munka Orosházáért Reprezentatív létesítmények — Vízvezetékek, járdák, parkok * — Kihasználatlan a Diana A városi tanács közmű és kommunális üzeme egyre na­gyobb mértékben veszi ki ré­szét a különböző városi felada­tok megvalósításából. Czédula Imre, az üzem vezetője el­mondta. — s ezt egy pénzügyi vizsgálat is igazolja — szerve­Hiniszferfanácsi rendelet a képviselők munkájának támogatásáról Ä tanácsok közlönyében, meg­jelent a Minisztertanács határo­zata az államigazgatási szervék feladatairól az ’ országgyűlési képviselők tevékenységének tá­mogatásában. A határozat rámutat: Az or­szággyűlési képviselő hivatását gyakorolja, amikor a választók közérdekű ügyeiben az állam- igazgatási szerveknél élj ár, il­letőleg amikor e szervektől tá­jékoztatást kér. A képviselő az­zal a tevékenységével, hogy fel­hívja az illetékes szervek figyel­mét a törvénysértő, vagy bü­rokratikus intézkedésekre, elő­segíti a7 államigazgatási szer­vek munkájának javítását és a szocialista törvényesség érvé­nyesítését. A határozat hangsú­lyozza továbbá: A közérdekű ügyekben eljáró képviselő az államigazgatási szerveknél arról tájékozódik, hogy azok a jog­szabályok széliemében jártak-e el, illetőleg ha az ügyben mér­legelési jogkörben kellett dön­teniük, a szocialista humaniz­mus követelményeinek megfele­lően, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdeket kellően össze­hangolva foglalkoztak-e az ügy- gyél. Az államigazgatási szerv — ha képviselő fordul hozzá va­lamely ügyben — nem tagad­hatja meg az üggyel való fog­lalkozást. Kitér a határozat az állam­igazgatási szervek feladataira az országgyűlési bizottságok tevé­kenységével kapcsolatban. Töb­bek között hangsúlyozza: az or­szággyűlési bizottságok ülésein tett javaslatokkal kapcsolatban az ülésre meghívott miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői kötelesek állást foglalni. Ha erre az ülésen nincs lehe­tőség, az állásfoglalást 30 napon belül közük a képviselővel és a válaszról egyidejűleg az illeté­kes országgyűlési bizottság elnö­két is tájékoztatják. zetileg és gazdaságilag stabili­zálódott az üzem, növekedett az eredményessége. Míg 1970- ben 100 forint munkabérre 271 forint termelési érték jutott, addig ez tavaly 334, ez év jú­liusáig pedig 313 forint volt. Sokrétű, összetett feladatot lát el az üzem. Az idei terme­lési érték csaknem 21 millió forint, amelynek teljesítése biztosra vehető. Ebből az ősz- szegből mintegy ötmillió fo­rint lesz a parkfenntartás, parképítés és a virágtermesz­tés összege, a vízhálózat bővítésére két­millió forintot fordítanak, a köztisztasági feladatok ellá­tására 1,6 millió forint jut. Gyopáros tervezett bevétele 600 ezer forint, amely részben az időjárás függvénye is. Az idén különösen nagy volume­nű munkát végzett az üzem, kétmillió forintot fordítottak járdaépítésre, 2,6 millió fo­rintba került a mentőállomás, 2,3 millió forintba a gyopárosi fedett medence, s mintegy másfél millió forint jutott a politechnikai műhely építésé­re. Mindhárom nagyobb objek­tum minőségileg is kifogásta­lan, színvonalában megfelelő. Első helyen a gyopárosi fe­dett medencét érdemes meg­említeni, amely reprezenta­tív, s még hosszú évekig az is marad. Viszonylag rövid idő alatt, alig több mint fél év eltelté­vel építették meg a fedett me­dencét, amelyre valóban nagy szükség volt. A Hámán Kató utcában épült mentőállomás átadására e napokban kerül sor, s várhatóan elégedett lesz a bizottság a végzett munkával A politechnikai műhely is el­készül az idén, így az egyik legjelentősebb esztendőt zárja az üzem. A sokat vitatott Diana-für- dő sorsa is a megoldás felé ha­lad. Gazdaságossági számítások szerint a medence felújítása nem lenne célszerű, óriási ősz- szeget igényelne, így a legész- szerűbb megoldás, hogy itt kapjon helyet az üzem új köz­pontja, telepe. A kádfürdők egyelőre megmaradnak, bár az elmúlt egy év forgalmából ki­derül, hogy ezek üzemeltetése sem gazdaságos, mindenkép­pen indokolt a látogatási na­pok csökkentése. A Diana-für- dő udvarán már megkezdődött az üzem új telephelyének ki­alakítása, egy 60 méter hosszú műhely épül, garázst, betonkeverő­telepet, szociális létesít­ményt alakítanak ki ez év­ben és jövőre. Az épület falai között kap­nak helyet az irodák, s így fel­szabadul a jelenlegi rendkívül zsúfolt tanácsudvar. Az üzem új telephelyén, bizonyára jobb körülmények között dolgoz­hat, s veheti ki részét a mind nagyobb feladatok ellátásából. Világtakarékossági Nap Közel 50 éve a világ takarék- pénztárainak 1924 októberében Milánóban hozott határozata nyomán számos országban meg­rendezik a Világtakarékossági Napot. Hazánkban a felszabadu­lás után 1965-ben tartották meg első ízben: az OTP és a takarék- szövetkezetek rendezésében, az állami és társadalmi szervek tá­mogatásával. Az október utolsó munkanapján tartandó Világta­karékossági Nap célja az egyéni pénztakarékosság gondolatának elmélyítése. Ez mindenkihez szól, de elsősorban azokhoz, akik még nem tartoznak a takarékoskou. dók táborába. Folyamatosan mind kevesebb lesz az olyan család, amelyik ma még anyagi okokból nem számolhat azzal, hogy rendszeresen pénzt takarít­hat meg. De sokan vannak még akik kisebb-nagyobb összeget ta­karíthatnak meg reális életforma kialakításával, jobb beosztással, ésszerűbb családi pénzügyi terv készítésével S ide nem is első­sorban a nagy, vagy nagyobb jövedelműek tartoznak, mert tévhit, hogy csak a „sokból” le­het ég kel] takarékoskodni, ha­nem elsősorban a kisebb jöve­delműek. ahol a tervek valóra- váltásában, a család életszínvo­nalának emelésében nagyobb szerepe van a takarékosságnak Erre tanítani, nevelni kell az embereket, családokat, éppen annyira szükséges, mint a jobb, többnyire nagyobb keresetet biz­tosító munkára való nevelés. A takarékos, beosztó életmód kia­lakítása azonban egyénenként változik, nincs rá recept, ezt a legtöbb esetben kinek-kinek magának kell „felfedeznie”, A Világtakarékossági Nap al­kalmas arra, hogy a családok a takarékoskodás módszerén el­gondolkozzanak. Hogy érdemes takarékoskodni ezt számok is mutatják: 1951-ben hazánkban 224 ezer betétkönyv volt forga­lomban, 1961-ben már megha­ladta a két milliót, s ennek azó­ta több mint két és félszerese lett. Megyénkben is folyamatos a növekedés, jelenleg 140 ezer betétkönyvet kezei az OTP. A betétkönyvben elhelyezett pénz­összegekkel kapcsolatban néhány számadat: 1951-ben országosan 290 millió forint volt a betétál­lomány. 10 évvel később már 6,5 milliárd, jelenleg pedig több mint 53 milliárd. Megyénkben 1956-ban 27 millió, 1966-ban 848, millió, és 1972. szeptember 30-ig 1 milliárd 761 millió forint. Az idei év első felében a növekedés országosan 4,5 milliárd forint volt. A Világtakarékossági Nap cél­ja, hogy a családokat, az egyé­neket felvilágosítsa a különböu ző takarékossági formáról, s en­nek alapján ki-ki válasszon a neki legmegfelelőbbek közül. E napon az OTP, a takarékszövet­kezetek, társadalmi szervek sok­oldalúan igyekeznek tájékozta­tást adni e lehetőségekről. A cé­lok között változatlanul első az otthonalapítás, ezt leginkább az ifjúsági takarékbetét példázza, az itt elhelyezett összeg már 300 milüó forint. Méginkább erre vall, hogy — noha új takaré­kossági formákat is bevezettek — változatlanul legnépszerűbb (a betétállomány 80 százaléka, megyénkben 85 százaléka) a kamatozó takarékbetét. Igaz ma már valamivel könnyebb új au­tóhoz jutni, sokan mégis hosz- szúnak tartják a várakozási időt s ezért maradnak változatlanul a népszerűség második helyén a gépkocsi- nyereménybetétkönyv, melynek révén esetleg soron kí­vül juthat a szerencsés betét­könyves kocsihoz. Az idei VTN nyomán is nyil­ván hasonló lesz a helyzet, mint az elmúlt években: a felvilágo­sítás eredményeképpen növeked­ni fog a takarékoskodók tábo­ra. mázsa búzát takarítottak be hol­danként ebben a tsz-ben. Má­sodik helyre a nagyszénás! Le­nin Tsz került, hektáronként 46 mázsás hozammal. A pusztaföld­vári Lenin Tsz-ben hektáronként 44 mázsa búzát takarítottak be 1972-ben. Az orosházi Béke Tsz 42, a medgyesbodzás—pusztaott- lakai Egyetértés Tsz 40 mázsa hektáronkénti terméssel a búza­termesztő gazdaságok ranglistá­ján 5. lett. A tsz-szövetség versenysza­bályzatának megfelelően vándor­zászlót, elismerő oklevelet és pénzjutalmat kaptak az ágazati verseny legjobbjai. A verseny­bizottság — mondotta Zatykó Mihály, az orosházi Petőfi Tsz elnöke —• elismerő oklevelet adott még az újkígyósi Arany­kalász Tsz-nek, a telekgerendási Vörös Csillag Tsz-nek, a Csanádi apácai Üj Barázda Tsz-nek, az orosházi Dózsa Tsz-nek és a nagy bánhegy esi Zalka Máté Tsz- nek, mivel kimagasló teljesítmé­nyeikkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a megye déli körze-1 tében búzából hektáronként 35,44 mázsa termést takaríthattak be 1972-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents