Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata Új hadügyminiszter Egy i p to in ban A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe kezdettől fogva mélységesen elítélte az Egyesült Államok háborúját Dél-Vietnam népe ellen, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság bombázását, s erejéhez mérten minden tőle telhető segítséget megadott a szabadságáért és függetlenségé­ért küzdő testvéri vietnami nép­nek. A magyar nép mindig síkra szállt a vietnami probléma poli­tikai rendezéséért, s e téren is támogatta a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság és a Dél-viet­nami Ideiglenes Forradalmi Kormány erőfeszítéseit, amelye­ket a nemzetközi porondon, a tárgyaló asztalnál kifejtett. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság és a Dél-vietnami Köztár­saság Ideiglenes Forradalmi Kor­mányának képviselői az 1968 ősze óta tartó párizsi tárgyaláso­kon türelmes és következetes ma­gatartásukkal tanúbizonyságát adták annak, hogy a vietnami kérdés békés megoldására törek­szenek. Mindkét kormány szá­mos javaslatot tett, amelyek le­hetőséget adtak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei beszüntessék ko­runk egyik legszégyenletesebb háborúját. Ezt várták az Egyesült Álla­mok kormányától a világ népei, s maga az amerikai nép is. A vi­etnami nép emberfeletti áldoza­tokkal kivívott győzelmei, a szo­cialista világ és a haladó embe­riség szolidaritása végül is rá- kényszerítették az Egyesült Ál­lamok kormányát a vietnami há­ború tárgyalásos rendezésének útjára; ugyanakkor a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság Ideig­lenes Forradalmi Kormányának javaslatai lehetővé tették a ki­utat az Egyesült Államok szá­mára a kilátástalan helyzetből. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe nagy reményeket fűzött a tárgyalások sikeres elő­rehaladásához, a békés rendezés létrejöttéhez. A Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormá­nya október 26-án nyilatkozat­ban tudatta a világgal: kezdemé­nyezései alapján megegyezés született a Dél-Vietnamban lét­rehozandó fegyverszünetről és a kérdés politikai rendezéséről. A kormány-nyilatkozatból az is ki­derül, hogy az amerikai tárgyaló fél — a saigoni rezsim ellenállá­sára hivatkozva — halogatja a megállapodás aláírását. A Ma­megad Vietnam népének, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságnak és a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának. Fock Jenő« a kormány elnöke pénteken fogadta Hoan Cuong- ot, a VDK nagykövetét és Huynh Van Thant, a VDK nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivőjét, akik • átnyújtották a VKD kormányá­nak október 26-i nyilatkozatát és tájékoztatást adtak a viet­nami helyzetről. (MTI) Alekszej Koszigin, szovjet kormányfő kifejezte reményét, I hogy a vietnami rendezésre vo- , natkozó tárgyalásokat folytatni ' fogják és azok hamarosan el­vezetnek a tűzszünetre vonat­kozó megállapodás aláírásához. Ez nemcsak a vietnami és az amerikai nép érdekeinek felel­ne meg, hanem a világbéke ügyét is szolgálná. A fenti kijelentéseket a szov­jet kormányfő Vu Thoannak, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság és Kao Van Hungnak, a Dél-Vietnami Köztársaság ide­iglenes moszkvai ügyvivőinek pénteken a Kremlben történt látogatása során tette. A két diplomata átnyújtotta Koszigin­nek a VDK kormánya részéről október 26-án közzétett nyilat­kozat szövegét. A nyilatkozat — mint ismeretes — a vietna­mi rendezésre vonatkozó tár­gyalások alakulását ismertette. A két vietnami diplomata a VDK kormányának fent emlí­tett nyilatkozata alapján hang­súlyozta, hogy az Egyesült Ál­lamoknak a tárgyalásokon kö­vetett irányvonala próbálko­zást jelent a megállapodás alól való kibújásra és a hadműve­letek elhúzására. A VDK és a Dél-Vietnami Köztársaság kor­mánya minden tőle telhetőt MHMI Csütörtökön este benyújtotta lemondását Mohamed Ahmed Szadek. egyiptomi miniszterel­nökhelyettes, hadügy- ás hadi­ipari miniszter, a fegyveres erők főparancsnoka. A hadügyi tárca élére és a fegyveres erők főparancsnoki tisztébe Szadat elnök Ahmed Iszmail Ali tábornokot, a hír­szerző szolgálat eddigi vezető­jét nevezte ki. Ahmed Iszmail jelenleg 54 éves. 1938-ban végezte a kato­nai, majd 1950-ben a vezérkari akadémiát. Ezt követően Nagy- Britanniában, a Szovjetunió­ban, majd ismét otthon, a Nasszerről elnevezett hadtudo­mányi akadémián tökéletesítet­te tudását. 1956 és 1967 között a katonai hírszerzés vezetője volt. Harcolt a II. világháború­ban és mindhárom arab—izra­megtesz, hogy a vietnami nép nemzeti jogainak biztosítása alapján helyreálljon a béke Vietnamban. A megbeszélés szívélyes és baráti légkörben folyt le. (MTI) Abdusz Szamad, a Bengáli Népi Köztársaság külügymi­nisztere pénteken kelet-európai körútra indult. Felkeresi Ju­goszláviát, Magyarországot, Len­gyelországot, Romániát és a Né­met Demokratikus Köztársasá­got. Elutazása előtt adott nyilatko­zatában a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kelet-euró­pai államok felbecsülhetetlen támogatást nyújtottak hazájának a nemzeti felszabadulásért ví­vott harcában. Ezek a baráti országok nagy megértést tanú­sítanak nehézségeink iránt és tevékeny segítséget nyújtanak problémáink megoldásában • — fűzte hozzá. A továbbiakban rámutatott arra a hatalmas szerepre, ame­eli háborúban. 1937. júniusa után a csatorna erődítésein dol­gozott és több rajtaütés-szerű támadást — így az Eilat nevű izraeli romboló elsüllyesztését • is — irányított. 1968 végén a fegyveres erők hadműveleti fő­nöke, majd 1969 márciusában — a hősi halált halt Moneim Riad tábornok utódaként — vezérkari főnök lett. A hírszerzés vezeté­sét 1971. májusában, az Ali Szabri — Saravi Goma cso­port eltávolítása után vette át. Szadek lemondása és Iszmail kinevezése — hírügynökségi je­lentések tanúsága szerint — meglepetésként érte az egyip­tomi ügyek szinte valamennyi szakértőjét. Szadek tábornokot általában' „második embernek” tekintették az elnök mögött; ki­vált azután, hogy döntő érde­meket szerzett a fentebb emlí­tett csoport állítólagos puccskí­sérletének felszámolásában. Ugyanakkor megfigyelők azt is tudni vélik róla, hogy a Szov­jetunió és Egyiptom katonai együttműködését — különösen a legutóbbi időszakban — nem jótékonyan befolyásolta. A nyugati hírügynökségek megjegyzik még, hogy Szadek „kitűnő katonaként” ismert ve­zérkari főnöke, Szaadeddin Sazli tábornok megtartotta tisztét. (AFP) lyet a szocialista közösség or­szágai játszanak a fiatal köztár­saság nemzetközi helyzetének erősödésében. Ezek az országok — mondta — állandó támoga­tásban részesítik a Bengáli Népi Köztársaságot abban a vitában, amely ENSZ-tagsági kérelme körül folyik. A baráti szocialis­ta országok közvetlen közremű­ködése révén Bangla Desh nyolc nemzetközi szervezet tagja lett. Abdusz Szamad megemlítette a szocialista országok és hazája közötti gazdasági együttműködés állandó növekedését, s kijelen­tette, hogy a szocialista országok vezetőivel folytatandó tárgyalá­sain e kölcsönösen előnyös kap­csolatok további ^bővítéséről is szó lesz. (TASZSZ). Koszigin fogadta a vietnami diplomatákat A bengáli külügyminiszter Kelet-Európábán gyár Népköztársaság kormánya felhívja az Egyesült Államok kormányát, hogy időveszteség nélkül írja alá és hajtsa végre az Egyesült Államok és Viet­nami Demokratikus Köztársaság között 1972. október 22-én létre­jött megállapodást. A magyar nép kifejezi azt a reményét, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a megállapodás aláírásá­nak halogatásával nem okoz csa­lódást a világ békeszerető népei­nek. Reméli, hogy a megállapo­dás aláírása nem képezi majd belpolitikai jellegű vita tárgyát az Egyesült Államokban, s az amerikai kormányzat mindent megtesz azért, hogy a Dél-Viet­nam népe által gyűlölt Thieu se gördíthessen akadályokat a viet­nami békerendezés útjába. A Magyar Népköztársaság kormá­nya, az egész magyar nép to­vábbra is teljes erejével támo­gatja a vietnami nép önfeláldozó küzdelmét. A béke megterem­téséért, a vietnami promléma igazságos rendezéséért vívott ál­dozatos harcában továbbra is minden lehetséges segítséget smMfMsm 1972. OKTÓBER 28. Román—magyar egyezmény Dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Ion Dodu bálán, a román nevelésügyi és művelődésügyi tanács elnökhelyettese aláírta a magyar —román kulturális vegyesbizottság el­ső ülésének jegyzőkönyvét. a Te dongan- palotában Kedd óta tart Phenjanbam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában Észak- és Dél-Korea Vörös- kereszt küldöttségének har­madik ülése. A küldöttségek mindenekelőtt a majdnem három évtizede egymástól el­szakítva élő családok felku­tatása, a kölcsönös látogatá­sok szervezése, a levelezés, stb. kérdéseivel foglalkoznak, de ez a megbeszélés is része azoknak az országegyesítési tárgyalásoknak, amelyek ez év nyara óta Észak- és Dél- Korea között kormányszinten is megindultak. A tárgyalá­sok színhelye a Tedongan palota — ezt a közelmúltban építették kifejezetten a két országrész közötti megbeszé­lések céljaira. A Tedongan palota nagy­termében, a vöröskeresztee zászlókkal jelzett asztal két oldalán foglalt helyet Észak- és Dél hét-hét tagú küldött­sége, valamint a tanácsadók és a szakértők. Az épületet úgy képezték ki, hogy a tárgyalóterem fe­lett körbefutó karzaton az új­ságírók, tudósítók tartózkod­nak és az ablakon keresztül figyelhetik az eseményeket. Dél-Koreából a küldöttséggel húsz újságíró érkezett, s az észak-koreaiak mellett még a KNDK fővárosában tartózko­dó külföldi állandó tudósítók is hírt adnak az események- rőL A tárgyalások során egyéb­ként világosan látszik, hogy a KNDK Vöröskereszt-kül­döttségének álláspontja sze­rint az emberi kapcsolatok javításán túl törekedni kell a nemzeti kérdés megoldására is, mert a kettő elválasztha­tatlan egymástól és elősegíti Korea békés egyesítését. En­nek gátja, hogy Dél-Koreá- ban a családokat megfosztot­ták az elemi demokratikus és szabadságjogoktól, üldözik a kommunistákat, sőt mind­azokat, akiknek esetleg kap­csolata van észak-koreai csa­ládtagjaikkal. A KNDK kül­döttsége a megbeszélések so­rán javasolta; hozzanak létre közös V öt öskereszt-bi zottsá- gokat, sőt a továbbiakban mindkét országrészben közös Vöröskereszt _ képviseleteket létesítsenek. A dél-koreai küldöttség in­kább általánosságban a hu­manizmus és a semlegesség fontosságát hangsúlyozta, de egyelőre csak a közvetlen ro­konok közötti • kapcsolat meg­teremtésére tett javaslatot Ennyit tudtunk meg a nyílt üléseken, a továbbiakban a küldöttségek zárt körben folytatják tanácskozásukat. A Vöröskereszt-küldöttsé­gek eszmecseréje egyébként csak egyik fontos mozzanata annak a sokoldalú tevékeny­ségnek, amely egyre jobban kibontakozik Észak és Dél hivatalos szervei között az or­szág egyesítése érdekében. Kedden jelentették be, hogy november 2-án ugyancsak Phenjanban ülést tartanak Észak és Dél koordinációs bizottságának társelnökei is. Négy hétre rá, november 30-án pedig a dél-koreai fő­városban kerül sor a társel­nökök harmadik tárgyalásá­ra. Az érintkezés, az eszme­csere tehát állandósul Észak és Dél kormányzata között. Lőkös Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents