Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
Analfabéták Az analfabéta szó írástudatlant jelent, s a görög nyelvből került hozzánk. De jelenti — átvitt értelemben — a műveletlen, tudatlan, hozzá nem értő embert is. S ez nem véletlen, hiszen aki ími-olvasni nem tud. önmagát fosztja meg az ismeretek bővítésének legnagyobb lehetőségétől. Hazánkban a felszabadulás előtt mintegy 600 ezer analfabétát! tartottak számon. A Föld lakosságának igen jelentős része — a legfrissebb adatok szerint 783 millió ember — még ma is írástudatlan. A 'hazai analfabétizmus jelenleg — így fejezik ki a hivatalos jelentésekben — már nem számottevő. Ennek ellenére semmi okunk a megnyugvásra. Igaz ugyan, hogy a statisztika szerint 1930-ban még a lakosságnak 9,3 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, áz arány 1970-re már 1,8 százalékra javult — és ez viszonylag valóban nem nagy szám, alig 186 ezer ember. Egyes megyékben eléri a 17—18 ezer főt — a lakosság 3—4 százalékát. S ez akkor is így vein, ha mindjárt hozzáfűzzük, a legtöbb helyen az elmúlt húsz év alatt több mint felére csökkent az analfabéták száma. Lehet játszadozni ezekkel 3 számokkal, viszonyíthatjuk más országokéhoz, kimutathatjuk, hogy még a fejlettebb országokban is akad ennyi írástudatlan. A tényeken azonban ez mit sem változtat. Ha átlagot számolunk is, azt jelenti, hogy megyénként legalább tízezer ember, amikor az aláírását kérik, csak keresztet rajzol a neve helyett, vagy legfeljebb a nevét tudta le- körmölni. Minden megyében egy uagyközségnyi ember számára a könyvesboltok kirakatai csak színfoltok, az újságok címlapjai csak tarka ákombákomok. A rohamosan fejlődő technika köréten ennyi ember még az útjelző táblákat sem tudja kibetűzni. Az UNESCO teheráni világ- kongresszusán 1965-ben határozták el, hogy világszerte harcra buzdítanak az írástudatlanság felszámolásáért. De nemcsak abszolút írástudatlanság létezik. Van átmeneti állapota is ennek. Van olyan, aki csak éppenhogy elvégzett egy-két iskolai osztályt, aztán kimaradt Igénye, műveltsége, szellemi felkészültsége alig különbözik az írástudatlanokétól. S ezeket ki tartja számon? A felkutatásuk is nehéz, mert rejtőznek, szégyenkeznek, leplezik tudatlanságukat, s takargatják ezt még a hozzátartozók is. Nem nagy ügy az a megyénkénti tíz-húszezer analfabéta, mondhatja bárki, kár ennyit beszélni róluk. De ha ez alatt nem csak írástudatlant, hanem az alapvető műveltség megszerzéséből kirekesztett embert is értünk. már nem lehetünk közömbösek. Van még tennivaló bőségesen. F. Tóth Pál I % A KISZ KB fflkára Békéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsabára érkezett Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, aki délelőtt a KISZ megyei bizottságának vezetőjével aktuális ifjúságpolitikai kérdésekről tanácskozott, majd délután előadást tartott a Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola KISZ vezetőképző tanfolyamán. Előadásában az ifjúsági mozgalom jelenlegi helyzetének és feladatának néhány kérdéséről szólva hangsúlyozta, hogy az ifjúságpolitika feladatait az egész társadalom közösen valósítja meg. A KISZ KB titkára a késő délutáni órákban utazott vissza Budapestre. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* 1972. OKTÓBER 28., SZOMBAT Ara: 1 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács Huszonöt éves a Battonyai Hikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tudomásul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját, dr. Franz Jonas- szal, az •Osztrák Köztársaság szövetségi elnökével a közelmúltban folytatott nemhivatalos baráti találkozójáról. A Minisztertanács előterjesztése alapján az Elnöki Tanács vezérőrnagyokat nevezett ki a Magyar Néphadsereg és a Belügyminisztérium állományába. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a dolgozók társadalombiztosításáról szóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás kedvezőbbé teszi a nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseket a túlnyomásos légtérben, valamint a korkedvezményre jogosító fokozott fizikai megterheléssel járó egyéb munkakörökben dolgozókra. Módosította továbbá az 1966. évi 30. számú törvény- erejű rendeletét. A most elfogadott törvényerejű rendelet felhatalmazza a Minisztertanácsot olyan rendelkezések meghozatalára, amelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok számára meghatározott körben lehetővé teszik, hogy más nyugdíj- rendszer alapján megállapított öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjuk módosítását kérjék — a mezőgazdasági termelő- szövetkezetben közös munkával elért idő alapján. A módosítások 1973. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt és egyéb időszerű kérdésekben döntött. (MTI) Az ünnepi program meghívója Mikes Kelemennek, az iskola névadójának a tudományról írt gondolatait , majd az 1947-ben keletkezett minisztériumi ügyiratot idézi, melyben hangsúlyozzák: Battonya községben állami gimnáziumot létesítenek. Battonyán október 31 és november 2 között az Országos Pedagógiai Intézet, a Zalka Máté Katonái Műszaki Főiskola, a Békés megyei Tanács. Művelődési Osztálya, Battonya Pártbizottsága és Nagyközségi Tanácsa. a gimnázium a 25 éves évfordulóját ünnepli. A gazdag program október 31-én délelőtt 9 órakor a tanács nagytermében pedagógiai tanácskozással kezdődik. A tanácskozáson „Az iskola és társadalmi környezete” témakörhöz kapcsolódó előadások és korreferátumok hangzanak el. Dr. Ravasz János, főiskolai docens „Tanári önképzésünk es a nevelésszociológia”, dr. Kozma Tamás aspiráns a „Hátrá- i nyos helyzet — az oktatásügy I kihívása”, dr. Takács László, a j battonyai gimnázium igazgató-! ja „Középiskolánk társadalmi szerepe egy jubileumi felmérés tükrében” címmel tart előadást, illetőleg mond korreferátumot. November 1-én 9 órakor a művelődési központ nagytermében jubileumi iskolagyűiést rendeznek, ahol Gácsér Józsej, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője mond ünnepi beszédet. Ezen az iskolagyűlésen alakítják meg az „Öregdiákok Mikes Kelemen Körét”, majd jubileumi műsort ad a gimnázium irodalmi színpada, énekkara és a testvérintézmény, a katonai főiskola aranydiplomás táncegyüttese, valamint citerazenekara. A november 2-i program Mikes-ülésszakán neves történészek tartanak előadást Mikes világa, Mikes nyelve és stílusa, Rodostói pillanatképek címmel. A délutáni sportvetélkedőn a romániai Pécska líceuma és a battonyai gimnázium és szakközépiskola kézilabda-csapatai mérik össze erejüket. A jubileumi program este 8 órakor a művelődési központban rendezett ifjúsági esttel zárul. naponta 10-11 vagon rizst dolgoznak fel Dévaványán A holdanként! átlagtermés a tavalyinál egy mázsával több A negyedik évad első kamarabemutatóin, szerkesztőségünkben A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dévaványai rizshántoló üzemébe szeptember vége óta szállítják az idei termést, amiből naponta 10—11 vagont dolgoznak fel. A rizs holdankénti átlagtermése a tavalyinál egy mázsával több, a nedvességtartalma azonban magasabb. A nedvesen learatott rizst már több gazdaságban a rizshánto- lóban kikísérletezett és a MEZŐGÉP dévaványai üzemében gyártott padozat-szárítóban tárolják, ami a minőség megőrzését szolgálja. Az idei termésből Dévavá- nyára 1600—1800 vagon nyersrizs érkezését várják, melynek mintegy 55 százaléka lesz étkezési rizs, mégpedig I A fényezett és I B matt megjelöléssel. Tervezik, hogy olcsóbb törme- lékrizst is forgalomba hoznak. A rizs vetésterülete évről évre nő, amit elősegít, hogy mind több a kombájn, kevesebb a ráfordítási költség és a gazdaságok egyre nagyobb jövedelemre tesznek szert. Három esztendővel ezelőtt nyílt meg az első kamara-bemutató Békéscsabán, a Népújság szerkesztőségének előcsarnokában. Azóta több mint negyedszáz kiállítást láthattak a művészetek barátai, és a kiállítók közül többen már országos hírű tárlatokon is nevet szereztek maguknak. A kamara-bemutatók negyedik évadja kezdődött tegnap délután fél 3 órakor Várkonyi János mezőberényi rajztanár-fesaB®B®®®BBSIBB»»BBIBBI»aSB]|BBBSBeBBBBB*BBBBBBBBBBBSBBBaBBBaBBBBBBBB9BBBBBaBB8BBBBBBBBBSBaBBBBB# fflBSBaBBBBBBaBaSflBBBBBBBBBBaaSBBHBBBHSHBSBaBS Tanácskozott az úttörőparlament Csütörtökön tanácskozott Békéscsabán a városi úttörőparlament az Ifjúsági és Üttörőházban. Az úttörőcsapatok képviselői beszámoltak életükről, munkájukról, problémáikról. Sok érdekes gondolatot vetettek fel, miként kellene még színesebbé, érd kesébbé tenni az úttörőéletei A pajtások megválasztották a nyolc tagú városi küldöttséget * megyei úttörőparlament ülésére. Képünkön az egyik kispajtás tartja beszámolóját. (Fotó: Demény Gyula) tőművész kiállításának megnyitásával. Békéscsabáról, és a megye több városából, községéből érkeztek érdeklődők, hogy részt vegyenek a fiatal művész első önálló bemutatkozásán. Ott volt a megnyitón társadalmi és művészeti közéletünk számos képviselője. Sass Ervin, lapunk kulturális rovatának vezetője üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy a Népújság szerkesztőségének előcsarnokában negyedszáznál több kiállítás hirdette már a közös akarások, a tettrekészség. művészetszeretet erejét, megvalósulását. Hisszük, mondotta, hogy jó az az út, amelyen a kamaratárlatokkal egyedül a mi szerkesztőségünk jár elől ebben az országban. Várkonyi Jánost, a kiállító művészt O. Kovács I-stván, a Békési Járási Hivatal elnökhelyettese mutatta be. — Nagyon fiatal, nagyon szerény és véleményem szerint Ígéretesen tehetséges ember Várkonyi János, aki a művészet szent hevületének állandó lo- bogásában él és alkot. Képeivel már több esetben is szerepelt a nyilvánosság előtt. Gyűjteményes tárlatokon láthattuk alkotásait a békési Körösmenti Kulturális Hetek kiállításán, a Pedagógus Festők Megyei Tárlatán, ahol Békéscsabai városképével I. díjat nyert, ott volt a Pécsi Országos Pedagógus Tárlaton és a békéscsabai XV. Alföldi Tárlaton is. öröm számomra, hogy a Népújság szerkesztőségében nyithatom meg önálló kiállítását, mely minden bizonnyal újabb inspirációt ad fiatal művészünknek a még elmélyültebb alkotásra. A kiállítást az érdeklődők november közepéig tekinthet1’ meg.
