Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-27 / 254. szám
Ebv agrármérnökre jutó szántóterület 1971-ben országosan: 1678 Ki Egy agrármérnökre jutó szántóterület 1971-ben Békés megyében: 2998 kb Mezőgazdasági szakembereinkről — számokban A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte megyénk mezőgazdasági üzemeiben dolgozó szakembereinek munkáját és megvitatta továbbképzési gondjait is. Az előterjesztés — a vita anyaga — amelyet Elek! János, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz főagromómusa. a megyei tanács mellett működő termelési és ellátási bizottság tagja állított össze, itt fekszik előttem. Betűk és számok. Betűk és számok. Amikor az ember már nagyon sok hasonló jelentést látott ,nehezen szánja rá magát, hogy egy újabba is belenézzen. Pedig bele kell liézni. Pontosabban- szembe kell nézni azokkal a gondokkal, amelyekről ezek a betűk és számok vallanak. Létszámuk megsokszorózódott Itt van mindjárt a cím föle kiemelt két sor. Békés megyében csaknem kétszer annyi szántóterület művelését kell irányítania egy agrármérnöknek, mint amennyi országos átlagban egy mérnökre jut. Ez már csak azért is furcsa, meri ugyan melyik megyéi-e jellemző leginkább a mezőgazdasági tevékenység, ha nem a miénkre. Akkor mégis miért e lemaradás? Természetesen az okai ennek ís megvannak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után megyénk e tekintetben eleve hátránnyal indult. 1964- ben ugyanis nálunk 4 800 hold szántó jutott egy agrármérnökre, országos átlagban ugyanekkor pedig csak 3 600. A-z előterjesztés táblázataiból megállapítható. hogy termelő- szövetkezeteinkben az egyetemi, illetve főiskolai végzettségű szakemberek száma 1964-től 1971-ig megkétszereződött, a felsőfokú technikumi és a szakközépiskolai végzettségűék száma hatszorosára, a középfokú technikusoké pedig két és félszeresére növekedett 8 év alatt. Egyik oldalról ugyanis az iskolából kikerült szakemberek egyre szívesebben vállaltak munkát a termelőszövetkezetekben, mivel időközben, a közös gazdaságok is javítani tudtak munkabér-fizetési rendszerükön. Másfelől pedig a gazdaságok is egyre inkább szükségét látták annak, hogy mind több szakembert alkalmazzanak. Ennek azután nem is maradt él a kedvező hatása. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben 1968-tól 1972-ig kettőről hétre „szaporodott” a mérnökök & kilencről tizenötre a technikusok száma. Ezzel egyidőben az árbevétel 47 százalékkal lett nagyobb. Való igaz, hogy ez a 47 százalékos növekedés nem egyedül a szakemberek megnövekedett számának köszönhető. De az is tagadhatatlan, hogy a mezőgazdaságban is csak megfelelő szakgárda irányításával lehet lépést tartani a fejlődéssel. Ezekszerint akkor mégsinGs olyan különösen nagy gond termelőszövetkezeteink szakember- ellátottságában, mint amilyen- neli az első látásra tűnt? Sajnos erről szó sincs. Hiszen egy agrármérnökünknek mégis csak kétszer annyi földdel kell „bajlódnia”, mint amennyi országos átlagban egy-egy kollégájára jut. Mégis kevesen vannak Mit lehel; tenni? A-z előterjesztés erre is választ keres. Megállapítja, hogy a „fiatalítás” az egyik legfontosabb tennivaló, mert a gazdaságainkban dolgozó felső- és középfokú végzettségűek szánná- j nak még mindig csaknem a fele negyven éven felüli, A hax- j mine éven aluliak száma pe- ! dig még egyhanmada smxs ae összlétszámnafc. Az azután már egy másik kérdés, hogy a fiatalítással is ésszerűen kell élni. Sokszor előfordul Ugyanis, hogy a friss diplomás, de még Tapasztalatlan, gyakorlatban járatlan fiatal szakembert azonnal vezetővé ■ nevezik ki. Lényeges tehát, hogy a gazdaságok a korábbiaknál több figyelmet fordítsanak a gyakornokok nevelésére, így elkerülhető azok a kezdeti időben jelentkező buktatók, amelyek miatt nagyon sok fiatal hagyja el első munkahelyét. A fiatal szakembert természetesen a mezőgazdasági üzem csak azután tarthatja meg, ha már „megszerezte”. A szakember utánpótlás első és legfőbb forrását a különböző egyetemekről, főiskolákról, teöhniku- _ mokról kikerülő végzett fiate- ’ lók jelentik. Legegyszerűbb lenne közülük azokat megnyerni megyénknek, akik maguk is megyénkből' származnak. Kár hogy egyelőre a végzettek csak véletlenül, vagy a „jobb megoldás híján” jelszavával térnek haza. Pedig ezt a hazatérést szervezetté is lehetne tenni. Akár* úgy, hogy a megye illetékesei intézményes kapcsolatot ópítnének ki a mezőgazda- sági jeftegű felső oktatási intézményekkel, akár úgy ,hogy a szakember-hiánnyal küszködő gazdaságok a megye érettségi előtt álló középiskolásai számára ösztöndíj-pályázatokat hirdetnének meg. Ügy tűnik, ez utóbbi formákban jelentős tartalékokat lehetne föltárni, eddig ugyanis a Békés megyéből származó és mezőgazdasági pályára került végzettek közül csak minden második tért vissza megyénkbe. Ugyanehhez a kérdéshez tartozik természetesen az is, hogy elsősorban a gazdaságoknak keill olyan körülményeket biztosítaniuk a fiatal kezdő szakemberek számára, hogy az vonzó legyen. Vagyis, a köztudatban ne csalt az hasson természetesnek, hogy a falura érkező orvos lakást kap, hanem legyen ugyanolyan természetes ez a mezőgazdasági szakemberek esetében is Gondok a továbbképzésben • ««■■■■■■BBSSiassK*;i**«ssas**i*S!i«s«s*s**s*9issi*#****Jt*saeas3*****a*«******s***»***a*****Milyen a tej minősége? S Megyénk sajnos a továtobkép■ zés szervezettségében sem áll ■ előrébb, mint a szakember* ! utánpótlásban. Pedig a szakkóp■ zettség növelése, illetve annak 5 állandó szinten tartása a gaz• dasági fejlődés egyik alapfelté; tele. ■ A szükséges szakmai és veS zetői ismeretek robbanásszerű S növekedése ma már nagyon 5 megnehezíti, hogy a szakembe■ rek önképzéssel jussanak a 5 megfelelő szintre. Ezért válik S szükségessé, hogy a szakember- i képzést és továbbképzést me- 5 gyei szinten fogják össze és ■ tegyék szervezetté. Hogy ez ■ mennyire sürgető, azt hadd bi- S zonyítsák ismét számok: 1968 végétői 1972 közepéig S termelőszövetkezeti brigádve• zetők továbbképzésén megyénk ■ 130 közös gazdaságából mind- ! össze 450-en szakmai, politikai : továbbképzése pedig 1968-ban a 5 szakemberek 7,7, 1971-ben pe• dig 4,6 százaléka vett részt. 3 Ezék és az itt ismertetett szá- | mofc mind-mind — úgy érzem ! teljesen érthetővé teszik, 3 hogy az előterjesztés anyagának 3 összeállítója miért fejezi be így • jelentését: ■ „Elengedhetetlenül szükséges, • hogy a továbbképzéseket szer- : vezett, kötelező jellegű oktatási ; formában szervezzük meg.” (kőváry) A méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz-ben naponta kétszer méri a tej zsírtartalmát Gurzó Jánosné és Rúzsa János tejkezelő. — Most éppen 3,9 százalék, ami megfelel a követelménynek. (Fotó: M. L.) Cukorrépa rakodás9 géppel A békési Egyetértés Tsz 15 evvel ezelőtt részt vett a 200 mázsás mozgalomban, az idén pedig a cukorrépa termése holdanként 300 mázsa. Most naponként — gépesített rakodással — 20 vagont szállít a Sarkadi Cukorgyárba. (•Fotó: Márton László) Virágzik a varázsmogyoró Megkezdődött az őszi facsemete exportálás a Szarvasi Arborétumban Beköszöntött az ősz s felöltötte „ezer színű köntösét” a Szarvasi Arborétum. A 156 holdas természetvédelmi kertben a szivárvány minden színében pompáznak a fák, cserjék és dísznövények. A halványsárgától a rozsdabarnáiig, a vérvöröstől a bánsonybordóig, megszámlálhatatlan színárnyalatú zöldet és mást látni a csodás kertben. A cserjéket, bokrokat pirosbogyók ékesítik. Az utánozhatatlan szépségű kertben — ahol a világ minden tájáról szármaSzerves trágya a tenger mélyéből A Kaspi-tenger vizében 'éld moszatok és algák hatásosan helyettesítik az ásványi műtrágyákat az öntözéses mezőgazdaságban. Ezt kazahsztáni tudósok állapították meg, sokéves kísérletsorozat eredményeképpen. A tengeri trágya jelentősen meggyorsítja a növények fejlődését, növeli ellenállóképességükefc a szárazsággal szemben. A Kaspi- tengerből származó trágya segítségével Kazahsztán forró sivatagaiban 300 000 fát és bokrot sikerült megtelepítem, 1972, OKTÓBER 27, i zó több mint 1600 féle fa é« dísznövény alkot különleges klímát - — biológiai érdekesség jelenleg a varázsmogyoró virágzása. A varázsmogyoró fákon egyszerre jelentkeznek a tavaszi kikelet és az őszi elmúlás jelei: a virágok és a hervadó levelek. Termést majd tavasz- szal hoznak. Beköszöntött az ősz á faiskolába is. A dolgozók reggeltől napestig szedik, csomagolják a szépén fejlett dísznövény-csemetéket, amelyet hazánk minden tájára és külföldre szállítanak. A Szarvasi Arborétum növényi ritkaságokból nevelt facsemetéivel beírta nevét a nemzetközi parkosítási nagykönyvbe. Budapestre például a vakok parkjába innen szállítják a különböző illatú és tapintású dísznövény-csemetéket. Kecskemétre, Miskolcra, Szegedre és más vá- rósba küldik a parkosítóanyagot. ugyanakkor megkezdődött az exportálás is. Elsőnek Olaszországba indítottak útnak különféle fenyőfa-csemetéket, közöttük gyönyörű ezüstfenyőkisfákat. Ám Hollandiába, Nyu- gat-Németországba és más államba küldenek a közeljövőben ezüstféléket, juharokat, törökmogyorót, platánt, ezüsthársat és egyéb dísznövényt, amiből 100-as, ezres tételeket act a megrendelőknek az Arborétum, Gondoltak a későbbi évekre is, az utánpótlás folyamatos. Nemcsak eladnak, hanem külföldről maga az Arborétum új fajtákat szerez be, hogy meghonosítsa, elszaporítsa és értékesítse város- parkosítások számára. —> Ary —
