Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

lavuló munkavédelmi helyzet A Koros vidéki Vízügyi Igaz­gatóság évente 12—13 millió fo­rintot fordít munkabizottsági és egészségvédelmi célokra, ami a beruházási összegének mint­egy 12—13 százalékát teszi ki. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi években csök­kent a balesetek és a kiesett munkanapok száma. A, igazgatóság területén nem­rég munkavédelmi minősítő vizsgálatot tartottak. Az ered­ményről október 24-én, munka- védelmi konferencián Prókai Ferenc, az SZMT Munkavédel­mi Bizottságának vezetője szá­molt be. Elmondta, hegy az igazgatóság központjában a munkavédelem jól szervezett, a külső munkahelyeken azon­ban még hiányosságok tapasz­talhatók. Hogy a munkavédelem helyzetében visszaesés ne kö­vetkezzék be, főként a dolgozók­nak a biztonsági előírások be­tartására való oktatását, nevelé­sét kell fokozni. A felszólalók javaslatot tet­tek az egyes munkahelyeken tapasztalható balesetveszélyek, egészségi ártalmuk meg­szüntetésének módjára, vala­mint arra, hogy a munkakörül­mények javítását anyagi ösz­tönzéssel is segítse elő az igaz­gatóság. T árgyalóteremből A gépjárművek jogtalan hasz­nálatát a január elsején életbe lépett BTK-novella lopásnak minősíti. Az elkövetőket pedig, hogy visszatartsa őket az ilyen jellegű cselekményektől, szigo­rú büntetéssel fenyegeti meg. Ám, alkalom esetén a bűncse­lekmény elkövetője nem azon töri a fejét, hogy tette milyen büntetést von maga után, ha­nem igyekszik a lehetőséget minél jobban kihasználni. Molnár Sándor Békéscsaba, V. kerület, Máriássy út 86 szám A NEB dicsérni is tud Hogyan gondoskodnak az idősekről a szarvasi járásban? A NÉPI ELLENŐRZÉSI BI­ZOTTSÁGOT sokszor olyan szervként emlegetik, amely a vizsgálatok során minden áron a rendellenességekre, a sza­bálytalanságokra akar rábuk­kanni. Tagadhatatlan, hogy az ez évi vizsgálatok jelentései a szabálytalanságok legkülönfé­lébb formáit tárták fel. A népi ellenőrök azonban tudnak di­csérni is, de csak akkor, ha a tények dicséretesek. Az idős korúakról történő társadalmi gondoskodás hely­zetét vizsgálta meg a közelmúlt­ban a szarvasi népi ellenőrzési bizottság. A népi ellenőrök arra voltak kíváncsiak, hogy a járásban működő tanácsok hogyan szer­vezték meg az idős korúak szociális ellátását, milyen tá­mogatóst nyújtanak a társadal­mi és a gazdálkodó szervek a munkából kiöregedett emberek­nek. Jóllehet a tüzetes vizsgálat hiányosságokra is fényt derített, ezek azonban nem annyira sú­lyosak, hogy hibákként, vagy helytelen gyakorlat következ­ményeként lehetne róluk beszél­ni. Jelentőségük is eltörpül. Hiszen a feltárt tények többsé­ge azt igazolja, hogy a szarvasi járásban a tanácsok a társadal­mi, s a gazdálkodó szervek nagy gondot fordítanak az idős emberek megsegítésére. A szarvasi tanács ebben az évben szociális segélyekre 700 ezer forintot irányzott elő. Az első félévben 345 ezer forintot hasz­nált fel. Békésszentandráson, Endrődön. Gyomán, Kondoro­son 149 kérelmezőnek adtak rendkívüli segélyt és 152 rászo­ruló kap havonta 500 forint személyi járulékot ebben az évben. A, endrődi, a békés- szentandrási, a kondoros! és a szarvasi napközi otthonökban 120 idős emberről gondoskod­nak. Az otthonokban klubszo­bát, pihenőszobát, ebédlőt tar­tanak fenn. A művelődési házak filmvetítéseket és ismeretter­jesztő előadásokat szerveztek, az öregek részére. Jó a gondo­zottak ellátása is. AZ ÜZEMEK. A TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK sok segít­séget nyújtanak az otthon la­kóinak. Endrődön a gazdálko­dó szervek az öregek napközi otthonának bebútorozásához 50 ezer forinttal járultak hozzá. Kondoroson három termelőszö­vetkezet 60 ezer forintot adott az otthon idős lakóinak megse­gítésere. Békésszentandráson az ÁFÉSZ és a Zalka Máté tsz 30 ezer forintot fordít az öre­gek napközi otthonára. A Sző­nyegszövő HTSZ az otthonban elhelyezett nyugdíjasait éven­te személyenként 1000 forinttal támogatja. Sajnos a járás nem minden községére jellemző ez. Gyomán az üzemek vezetői az utóbbi években elzárkóztak attól, hogy anyagi támogatást nyújtsanak a községben lévő öregek napközi otthonának. A népi ellenőrök szerint a hiá­nyosságok ellenére az otthonok ellátása megfelelő. A gondozás­ra szorulók száma azonban év­ről- évre nő. Egyre sürgetőbb igényként jelentkezik tehát az otthonok bővítése. Ezzel a követelménnyel szá­molt a szarvasi tanács, ami­kor egy új napközi otthon léte­sítését vette tervbe. Endrődön is bővíteni fogják az öregek napközi otthonát A helyhiány azonban mór most is nagy gon­dot jelent. A tanácsok a házi szociális gondoskodás útján pró­bálnak segíteni. Ezt az új gon­dozási formát 1968-ban vezette be a szarvasi tanács. Egy gon­dozónő hetente több ízben 12 idős embert látogat meg ottho­nában és segédkezik a szüksé­ges teendők ellátásában. A házi szociális gondozást Endrődön is bevezették. Békésszentandráson a házi gondozást társadalmi munkában a gazdasági és társadalmi szervekkel karöltve oldja meg a tanács. A jövő esztendőben a házi szociális gondozás feladatait a község­ben egy gondozónő látja majd el. A SZOCIÁLIS GONDOSKO­DÁST jelenleg a tanácsok a saját költségvetésükből fede­zik. A szociális ellátás javítására azonban hatékony együttműködés is létre jött egyes gazdasági, társadalmi szervek és a tanácsok között. Ezen a téren a népi ellenőrök nem egy dicséretes eredménnyel találkoztak. A társadalmi ösz- szefogásnak szép példáját adja az a kapcsolat .amely az idősek segítése érdekében a szarvasi tanács javaslatára létesült a Vöröskereszt és az Üttö- rőszövetség között. A Vörös- kereszt aktívái és az úttö­rők a városban 21 magára maradott idős emberről gon­doskodnak. Gyomán és Kondo­roson is sokat segítenek az idős rászorultaknak az úttörők. A kondoros! Vörös Október ter­melőszövetkezet KISZ-esei pe­dig a magatehetetlen tsz nyug­díjasok háztáji földjét művel­ték meg. A szarvasi Szirén ru­házati, a gyomai Háziipari és az endrődi Cipész szövetkezet szocialista brigádjai a napközi otthonokat patronálják. A járás 16 ipari és mezőgaz­dasági üzemében a népi ellen­őrök megvizsgálták, hogy mi­képpen gondoskodnak nyugdí­jasaikról. Az ipari szövet­kezetekben az idősekről va­ló gondoskodás sokkal szer­vezettebb és jobb, mint a termelőszövetkezetekben. Ennek az az oka, hogy az ipari szö­vetkezeteknek kevesebb a nyugdíjasa. A Táncsics Tsz-nek — amely a múlt évben hét idős tagjának adott havi 100— 100 forint segéfyt — 250 nyug­díjasa van. Ezzel szemben az endrődi szabóipari szövetkezet­nek, amely 1971-ben hét ezer forint segélyalapot létesített csupán 21 nyugdíjasról kell gondoskodnia. A szembeszökő különbséghez, a nyugdíjasok magas számán kívü] az is hoz­zájárult .hogy a termelőszövet­kezet a belvizes esztendő miatt sikertelenül zárta az évet. Bár egy-egy tsz-nek kétszáz — há­romszáz nyugdíjasa van, a vizsgálat egyértelműen megál­lapította, hogy a termelőszövet­kezetek az anyagi lehetőségeik­től függően rendszeresen se­gítik idős tagjaikat. A gondos­kodás leggyakoribb formája a háztáji földek megművelése, különféle juttatások, valamint a járadékok kiegészítése. A TÜZETES VIZSGÁLAT során a szarvasi járási népi ellenőrzési bizottság rendelle­nességre vagy szabálytalanságra nem derített fényt. Több olyan helyes és dicséretes kezdemé­nyezésre, jó együttműködésre mutatott azonban rá, amit a jö­vőben a szociális gondoskodás javítása érdekében fejleszteni kell. A népi ellenőrök dicsérni is tudnak. De ennek kizárólag csak az az oka. hogy a szarvasi járásban a tanácsok ég üzemek többsége az idősekről való gon­doskodást fontos feladatnak tartják, tetteik ugyanis ezt iga­zolják. (Seréül) alatti lakos bűnügyét a Békés­csabai Városi Bíróság tárgyal­ta. A 19 éves fiatalember már több Ízben állt bíróság előtt. Legutóbbi büntetésének letölté­se után Pesten vállalt munkát, majd ismét visszaköltözött Bé­késcsabára. Munkaviszonyt azonban nem létesített. Idejének nagy részét csavargással töltöt­te. Könnyelmű, felelőtlen élet­módja hamarosan újra a bűn útjára vitte. 1972. május 29-én délelőtt Békéscsabán, a Madách utcában az egyik ház kerítésé­nél egy kerékpár vonta magára a figyelmét. Mivel a közelben senki sem tartózkodott, felpat­tant a kerékpárra és elhajtott vele. A tulajdonos néhány nap múlva találta meg. 1972. au­gusztus 14-én délután céltala­nul csatangolt a városban. Éj­szaka a MÁV-állomás közelében levő temető előtt vitt el az útja. Az egyik kapúbejáratnái egy Paflnónia motorkerékpár állt, kormányán egy bukósisakkal. A vádlott elhatározta, hogy moto­rozik egyet. Felcsatolta a bukó­sisakot és nagy sebességgel haj­tott a Kétegyházi úton. Útköz­ben a motorkerékpár elromlott. Eltolta az egyik tanyába, majd hazament. A városi bíróság Molnár Sán­dort két rendbeli visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt egy év és két hónap szabadság­vesztésre ítélte. Mellékbünteté­sül két évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Enyhítő körülményként értékelte a bí­róság a vádlott beismerő vallo­mását. A szabadságvesztést szi­gorított börtönben kell letölte­nie. Az ítélet jogerős. Rendelet a technikus­• ff 9 m W ff I minősítésről Rendeletben szabályozták az illetékes miniszterek a techni­kus-minősítés rendjét. A jövő­ben a technikusi oklevelet mi­nősítő vizsga letételével ’ lehet megszerezni. A technikusi ok­levél a minősítés szakirányá­nak megfelelő technikusi mun­kakör betöltésére képesít és a technikusi cím viselésére jogo­sít. Technikus-minősítő vizsgát a kijelölt szakközépiskolák mel­lett működő „állami technikus­minősítő bizottság” előtt lehet tenni. A vizsgára egyéni tanu­lással — önképzéssel — idősza­kosan szervezett konzultációk­kal, vagy tanfolyamon való részvétellel lehet felkészülni. Technikus-minősítő vizsgákra azok a dolgozók jelentkezhet­nek, akik a megfelelő szakirá­nyú szakközépiskolai érettségi­vel, illetve ezzel egyenértékű­nek tekintett végzettséggel, to­vábbá a választott technikusi szak szakirányának megfelelő munkakörijén eltöltött, legalább kétéves gyakorlattal és a mun­kahely véleményezésével ren­delkeznek. A kohó- és gépipari minisz­ter ,a nehézipari miniszter, a könnyűipari miniszter, valamint a közlekedés- és po6taügyi mi­niszter az illetékes főhatósá­gokkal egyetértésben külön-kü- lön rendeletben részletezte a saját tárcájához tartozó szak­ágazatokban a technikus-minő- sí lés feltételeit. Azoknak a szakoknak a jegy­zékét, amelyekben a rendeletek alapján technikusi oklevelet le­het szerezni, a Művelődési Köz­löny október 16-i száma közli. A miniszteri rendeletek ha­tályba léptek. (MTI) Megkezdődik a zakuszka- gyártás és a hagymaszárítás A Békéscsabai Konzervgyár­ban a napokban kezdik meg a zakuszkagyártást és a hagyma­szárítást. Az alapanyagok szál­lítása és téli tárolása tart. Sár­garépából 180, zellerből 65, vö­röshagymából 220 vagon érke­zik. A konzerv kiszállítása szep­tember 1-én kezdődött és de­cember elejéig mintegy 1600 vagont vesz át a bel- és a kül­kereskedelem. Gerencsér Miklós: ■■«■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■«■■■a Fekete tél 15. Az elvártnál is fürgébben pattant Faragó Béla. Nem mint­ha ínyére lett volna a behódolás. talán többet lázongott magában, mint Weinhoffer, de hideg szá­mítással felfüggesztette büszke­ségét, létezni és boldogulni akart mindenáron. Hiába lőtte agyon Urbantsok Tibor főmér­nököt, a Gestapo közönybe bur­kolózott iránta, így hát további bizonyításra érezte magát kény­szerítve. Mindennapi környeze­tében Demeter főhadnagy teste­sítette meg a korlátlan hatalmat, többször tanúja lehetett, hogy a simulékony-félelmetes nyomo­zófőnök mekkora tekintélynek örvend a megyei notabilitások szemében. Ügy számított, bizto­san nyer, ha doktor Demeter Zoltán jóindulatára épít. Benne látta a magyar Edmund Volk­hardtot, s azért is létkérdéssé vált, hogy bírja ennek a magyar Gestapo-főnöknek bi­zalmát, mert baráti értesü­lései szerint a német Volk- hardt a város elhagyására ké­szülődött. Semmiképpen sem akart befolyásos támogató nél­kül maradni a számára idegen Győrben. Demeter számára is idegen volt a város, abban te­hát megegyeztek, hogy a pozí­ciókra véresen féltékeny helyi nyilasvezetők a betolakodó ri­válisokat látják bennük. Nem találta meg mindjárt a boltíves folyósón a két párt­szolgálatost. — Piriti József — kiáltotta. Erélyes szavára egy ablak­mélyedésből ugrottak elő a pártszolgálat fekete egyenruhá­ját viselő alakok. Piriti, a hullarabláson ért katonaszöke­vény melléről a hátára lökte géppisztolyát, pátlkányos, sötét szemöldöke alól a tisztelet minden jele nélkül mérte vé­gig Faragót. Társa, egy fejlet­len nagylábú suhanc bátran ci­garettázott tovább. — Te ki vagy? — kérdezte Faragó nyersen a suhanctól, — Pásztor Tibor. — Először is dobd el a ciga­rettát, másodszor húzd ki ma­gad, ha velem beszélsz, har­madszor gombold be a kabáto­dat. Na mozgás! — Kioktatá­sát Pirit! Józsefnek szánta, hozzá mégis enyhébben be­szélt. — Beoszthattak volna maga mellé egy érettebb kato­nát. — Vagány kölyök ez, had­nagy úr. Vállalom, hogy em­bert nevelek belőle. — A feladat nem éppen cserkészgyakorlat. Magát di­rekt név szerint kértem, mert tudom, hogy edzett katona. Be kell kisérniök Szabadhegy­ről egy bujkáló kommunistát. A nevét és a címét megtalál­ja ebben a borítékban. De vi­gyázzon, Piriti. Nem járhat úgy mint a múltkor. Kire is gondolok? — Botos György honvédra, aki megszökött mellőlem. — Örülök, hogy jó a memó­riája. Vegye hasznát még igen sokáig. Feledtesse velem Bo­tos Györgyöt, maga pedig ne feledje, hogy a fejével játszik. Na indulás. Észhez térítette a katonás hang a két pártszolgálatost, nyilas regula szerint előre­nyújtott jobbkarral tisztelegtek és elindultak letartóztatni Né­meth Jánost. Ha nem is valami harsány, de némi kedélypezsdítő öröm vigasztalta Faragó Bélát, hogy ő adhatta ki az első letartóz- tatási parancsot a földalatti csoport elleni akcióban. Továb­bi feladatra várva sietett visz- sza Weinhoffer szobájába. Meglepetésére már útra készen várták. Demeter főhadnagy vé­kony szattyánkesztyűjét simo­gatta feszesre ujjain. — Akkor hát indulnánk a Fémdoboz Művekbe — nézett körbe serkentően. — Faragó testvér vegye fel a köpenyét. Weinhoffer testvér itthon ma­rad, helyet szorít a fogdákban, mire visszaérünk. Hát akkor isten segítsen bennünket. Rég elfogyott a türelme We- inhoffernek. A sorozatos, bár udvarias lekezelést hallatlan sértéssel tetézte Demeter. Ki­hagyta a komoly munkából, közönséges foglárrá degradálta. Felháborodásából nem is csi­nált titkot. A csendőrtiszt sze-

Next

/
Thumbnails
Contents