Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

Újra Békés megye ÁFÉSZ pénztárosai szerezték meg az országos első helyezést Tudósítónk jelenti Budapestről Október 24-én, kedden reg-1 gél hét órakor már teljes volt az izgalom a KPVDSZ Jókai utcai székházéban. Az ország különböző részéből Budapestre érkezett mintegy 90 fehérköpe­nyes szövetkezeti bolti pénztá­ros csoportokba verődve latol­gatta az esélyeket. Ott voltak az előcsarnok egyik szögleté­ben Békés megye versenyzői is, akik három egymást követő év­ben védték meg országos első helyezésüket. Ez esetben azon­ban sokkal szerényebb esélyek­kel indultak, mint a múlt év­ben Békéscsabán megrendezett országos versenyen. Ugyanis most többségében olyan fiatal lányokkal és asszonyokkal ér­kezett Király Sándor Békéscsa­báról az országos vetélkedőre, akik most álltak első alkalom­mal starthoz. Ezt persze nem tudták a többi megyék verseny­zői és szakvezetői. Így hát ért­hető volt, hogy a verseny még meg sem kezdődött, a más me­gyék versenyződ és szakvezetői máris Békés megye lányainak jósolgatták a győzelmet. Csaknem öt óra hosszás ke­mény küzdelemnek lehettünk szemtanúi az említett október 24-ének délelőttjén. Ég mi taga­dás, ez esetben nagyon :zgal- mas órákat élt végig Békés me­gye csapata. A heteken át tartó HUltHIHIHmillHNHIIMtlUIHldMIIII meláttára egyenesen a demi- zsonból vedelte a bort. Faragó pontosan tudta mitől kínozza ekkora szomjúság felettesét. Számítása kezdett beválni. Minél sértődöttebbnek látta Weinhoffert, neki annál na­gyobb reményei lehettek. Amikor pedig Demeter maga mellé ültette a német gyárt­mányú terepjáró személykocsi­ba, úgy vélte, a biztos közeli siker felé indul. Előttük Bede Antal zászlós és Dobrai István őrmester uta­zott egy másik személykocsi­ban, mögöttük csendőrlegé­nyekkel megrakott teherautó haladt. — Minden esetre töltsük cső­re a pisztolyunkat — ajánlotta Demeter. — Ámbár nem lesz más dolgunk, mint figyelni az akciót. Legalábbis remélem. Teljesen sötét volt már, alig mutatkozott járókelő a kihalt téliesen ázott utcákon. A kö­rülmények, s az egész folyamat kísértetiesen emlékeztette Fara­gót a Gestapóra. Nem is kétel­kedett abban, hogy Demeter hatalmát, módszereit, de még az adátait is a Gestapótól kap­ta. Annál inkább értelmét lát­ta behízelegni magát a csen­dőrfőhadnagy bizalmába. Mind­ezt persze megalázónak érezte, hiszen ő, az SS egykori hadna­gya soha nem gondolta volna, hogy ekkora szolgalelkűségre kényszerűi, de mit kezdhetne • büszkeségével, ha annak tar­kólövés lehet a vége? Remélte, ílőbb-utóbb tűzre vetik odaa­dása fejében a Volkhardt pán­célszekrényében őrzött szürke gyakorlás, a kiváló csapatszel­lem és küzdeni tudás a több­ségében fiatal együttest azon­ban ismét a „dobogó” legma­gasabb fokára segítette. S ez azt jelentette, hogy ezzel meg­szakítás nélkül negyedszerre is Békés megyei ÁFÉSZ-bolti pénztárosai szerezték meg az országos első helyezést, a SZÖ- VOSZ és a KPVDSZ Elnöksége által most másodszorra alapí­tott győzelmi vándorserleget. Ugyanis az első serleg tavaly, a harmadszori győzelem ered­ményeként végérvényesen Bé­kés megyében maradt. A mos­tani országos első helyezésért Elek Imréné, Orosz Károlyné, Széplaki Etelka, Szemenyei Éva, Bécsi Tibomé, Táth Jánosné, Vigh Ferencné, Fazekas Mag­dolna, Tőrös Erzsébet és Simák Józsefné, mint a szeghalmi, a sarkadi, az orosházi és a gyu­lai ÁFÉSZ-ek bolti pénztáro­sai minden elismerést megérde­melnek. A kiváló csapatered­mény mellett Elek Imréné or­szágos második, Orosz Károly­né pedig országos harmadik lett. Mind a ketten a Szeghalmi ÁFÉSZ pénztárosai. A díjkiosztó ünnepség elnök­ségében helyet foglalt többek között Bartolák Mihály SZÖ- VOSZ elnökhelyettes, Vészi Lászlóné és Dajka József, a dosszié aktáit, akkor aztán be­lőle is lehet valaki. Eldugott helyen, apró nádor- városi házak közé ékelődve feküdt a Fémdoboz Művek, ahol a vagongyár szerszám­üzeme működött. Mire észre vették az alacsony csarnokok­ban dolgozó munkások a nyi­las csendőrök jöttét, már moz­dulni sem lehetett, még a mel­lékajtóiknál is fegyveresek áll­ták el az utat. Schméidl Sán­dor csoportvezető épp a mű­szakváltást ellenőrizte fáradtan és hallgatagon, öklei a homok­sárga köppeny zsebében hever­tek. Főnöke, a tömzsi Nyíri Imre, az autóosztály vezetője pánikba esve szaladgált, vé­delmet keresve húzódott Schméidl Sándor mellé, ami­kor Bede Antal zászlós közele­dett hozzájuk. — Sándor ez rettenetes... bennünket is lefognak tartóz­tatni. — Akkor se veszítsük el a fejünket, mérnök úr. Dobrai István őrmester és két csendőr legény sorra kisér­te ki a letartóztatott embere­ket a műhelycsarnokból. — Melyik az a Balogh Já­nos? — kérdezte Bede zászlós a kopaszodó mérnöktől. Rángatva kapkodta fejét Nyíri Imre. — Kérem, én név szerint... talán a csoportvezetőm... —Balogh János itt nem dol­gozik — közölte félig csukott szemmel Schméidl Sándor. Ökölbe zárt k»:e nyugodtan hevert a köpeny zsebében. (Folytatjuk) uralkodik a félelem fölött, a szabadság romjain”. Átfogó kép fölrajzolására tö­rekszik a kiadó másik újdon­ságának írója, Erdős Tibor is, mégpedig napjaink egyik leg­többet vitatott fogalmáról, a gazdasági növekedésről. Köny­ve — Gazdasági növekedés a fejlett tőkés országokban — nemcsak tényekben, adatokban, hanem gondolatokban, elemzé­sekben is bővelkedik. Magának a fogalomnak a tisztázása után sorra bonckés alá helyezi a kü­lönböző tényezőket — a beruhá­zási hányadot, a termelési szer­kezet változását, a munkaerő szakmai fölkészültségének sze­repét, több más mellett, — majd azokat az egyes országok esetében szántén vizsgálja. Vi­lágos gondolatmenete, elemzé­seinek logikája a témában ke­vésbé járatos olvasó számára is lehetővé teszá az eligazodást a gazdasági növekedés bonyolult folyamatában. Második, átdolgozott és bőví­tett kiadásiban vehetjük kézbé — ugyancsak a Kossuth újdon­ságaként — az Esztétikai kis­lexikont. Az 1969-es első kiadás nemzetközileg is úttörő munka volt, annak minden erényével és hibájával. Előbbieket gazda­gítani, utóbbiakat csökkenteni igyekeztek a szerkesztők, első­sorban azzal, hogy nagy mérték­ben bővítették a szócikkek szá­mát — így például a magyar esztétika történet témaköréből —, jelentős átdolgozásokat haj­tottak végre, s ugyanakkor föl­használták a kutatások és friss szaktanulmányok legújabb eredményeit. A módszertanilag, s kezelhetőség szempontjából is korszerűsített munka szerkesz­tői Szerdahelyi István és Zol- tai Dénes. Az Akadémiai Kiadó tisztele­tet érdemlő. sok gondosságot megkövetelő sorozatának — Magyarország régészeti topog­ráfiája — negyedik kötete je­lent meg a közelmúltban. Veszprém megye pápai és zirci járásának múlt adta, hagyta kincseit öleli fel a testes kötet, két olyan területrészét, ahol rendkívül gazdag régészeti anyag található. Walter Gropius neve elvá­laszthatatlanul összeforrott a világhírűvé lett bauhaus törté­netével; létrehozója és tíz éven át vezetője e sajátos, képző- és iparművészetet egyesítő, tanító intézménynek. Ám Gropius nemcsak kiváló szervező. szu§* gesztív pedagógus, hanem nagy­tehetségű művész is volt, tagja a „nagy hármasnak” — Wright, Le Corbusier, Gropius —, a modem építőművészet úttörői­nek. Az Akadémiai Kiadó Arc- chitektúra sorozatának új kö­teteként Preisich Gábor dolgoz­ta fel monográfikus igénnyel e kivételes alkotó munkásságát, mind építészetelméleti. mind gyakorlati építészi '"tevékeny­ségét. A tömör, de minden lé­nyeges mozzanatot felölelő könyvet életrajzi időtáblázat, bibliográfia egészíti ki, s több, mint hatvan — nagyrészt még maga Gropius által a ma­gyar kiadvány számára váloga­tott — fénykép illusztrálja. M. O. Law and Order — törvény és rend, magyarosabban: törvé­nyes rend. Jelszó, jól hangzik. Főként abban az országban, ahol világviszonylatban legna­gyobb a bűnözés; Amerikában. A Kossuth Könyvkiadó újdon­ságának szerzője, aki e témát feldolgozta, nem kisebb szemé­lyiség, mint Ramsey Clark, 1961-től az Egyesült Államok igazságügyminisztériumának egyik vezető tisztviselője, majd 1966-tól e tárca tulajdonosa, egészen 1969-ig. Munkája szé­les körű, a bűnözés, az igaz­ságszolgáltatás minden fő terü­letére kiterjedő elemzés, bár Clark polgári liberális szemlé­letének korlátái is — így pél­dául a forradalmi erőszak és a bűnözési erőszak azonos meg­ítélése a társadalmi berendez­kedésből következő alap okok megjelölésének elkerülése — észrevehetőek. A Bűnözés Ame­rikában címmel megjelent mű átfogó képet ad arról az or­szágról — a szerző szavaival élve — „amelyben az erőszak Borics Pál szobrai Békésen KPVDSZ Központi Vezetőségé­nek titkárai. Ök gratuláltak el­sőként a Békés megyeieknek. Még nem ért véget azonban a Békés megyed csapat izgulá- sa, Ma, csütörtökön délelőtt az ÁFÉSZ-ek országos versenyén legjobb eredményt elért 40 ver­senyző között ők is újra start­hoz állnak. Ekkor az állami kiskereskedelem 60 bolti pénz­tárosával mérik össze tudásu­kat, ügyességüket. Reméljük, a Békés megyeiek ebben a hajrá­ban, vagyis a szektorok közötti versenyben sem vallanak szé­gyent. A ma délelőtti állami és szövetkezeti verseny legjobb ]2 helyezettje képezi majd holnap, október 27-én azt a magyar együttest, amely — köpenyén hazánk címerével — Lengyel- ország, Csehszlovákia, az NDK, Bulgária és Románia csapatá­val lép „szorítóba”. Nem volt még szoborkiállí-1 tás Békésen, így érthető, hogy I annak a 400-500 látogatónak I túlnyomó része, aki megnézte I Borics Pál szobrait, most találko­zott először kőbe faragott gon­dolatokkal. Hozzászoktunk, köztereink, középületeink érc­szobraihoz, ezért megdöb­bentő volt a találkozás a kővel,, láttuk a kő rétegeit, ereit, a művész vésőjének nyo­mait, — mégis kucsmás férfit, | fiatal leánykát, ülő nőt, kőfej­tő munkást, vagy éppen kubi­kost ábrázolt. Borics Pál kitű­nő ismerője a kőnek, — sze­rette, mert megszenvedett vele. A siroki kőbányában mint kő­fejtő munkás, a legnehezebb munkát végezte, így barátsá­got kötött a kővel egész életé­re, megtanult kőben gondol­kodni, tömör, vaskos figurái­ban kifejezni gondolatait. Budapest és Moszkva közős kötetben A könyv szerepe az ifjúság kommunista nevelésében A szovjet Ifjú Gárda Könyv­kiadó megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából Moszkvá­ban rendezett tanácskozáson — tíz szocialista ország gyermek- és ifjúsági kiadói között — ma­gyar delegáció is részt vett. Az ötnapos értekezletről — amely­nek fő témája a könyvek az ifjúság kommunista nevelésében betöltött szerepe volt — Szól- vássy Miklós, a Móra Könyv­kiadó igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. A tanácskozással egyidőben közös könyvkiállítás mutatta be a résztvevő országok gyermek- és ifjúsági könyvkiadását. Mintegy száz könyvvel vettünk részt a tárlaton, s az ifjúsági regények, valamint a KISZ po­litikai kiadványai nagyon sike­resek voltak. Küldöttségünket fogadta Tya- zselnyikov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első titkára, valamint a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő saj­tó-könyvkiadási és könyvter­jesztési állami bizottság elnöke. Uj KÖNYVEK A győztes Békés megyeiek. (Kép, szöveg: Balkus Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents