Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

A vásárlók vámszedői ellen Bemutatjuk megyénk iparát \ Szarvasi Vas-Férni pari Szövetkezet kiállítása a Megyei Művelődési Központban A szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőrök üzemi, hivatali dolgozók, akiket az alap- szervezetek választottak meg. Érdekvédelmi tevékenységüket a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Közgazdasági Mun. kabizottsága segíti, irányítja. Kinek az érdekeit szolgálják? Egyrészt a vásárlókét, másrészt a becsületes kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozókét a csalókkal, tolvajokkal, a társa­dalom vámszedőivel szemben. A közösséget megkárosító jog­talan haszonszerzésnek számos megnyilvánulása van. Ezekről beszélgettünk a napokban nyolc társadalmi ellenőrrel, akik az utóbbi idők tapasztalatai alap­ján jónéhány példát mondtak el. Ragadjuk ki a legjellemzőbbe­ket: Hitelesítetlen mércék Az élelmiszerek csomagolására érthetően és olvashatóan fel kell tünteni a szavatossági időt. Ha az lejár, az árut csak leértékelve vagy egyáltalán nem lehet elad­ni. Az ÁFÉSZ újkígyósi 4-es szá­mú önkiszolgáló és a békési 27-es számú vegyesboltjában mégis rendes áron árusították a pörkölt kávét, aminek régen le­járt a szavatossági határideje. Az elkészült fagylaltból min­tát kell eltenni, ez a szabály. Az ecsegfalvi presszóban tettek is el belőle a hűtőszekrénybe, s ez szolgált mintának heteken át, amikor már olyan fagylaltot nem is árusítottak. Zádori Bajos társadalmi el­lenőr gyűjteményébe tartozik egy rézből készült patinás és lyukas italmérő, amit az ÁFÉSZ nagyszénás! 1-es számú italbolt­jában használtak. Amikor meg­találta, mindjárt bevitte az ÁFÉSZ-központba, ahol nem akartak hinni a szemüknek. Az ÁFÉSZ ellenőre sokszor megfordult az italboltban, amit a naplóba való bejegyzése bizo­nyít. Ö miért nem vette észre? Előírás, hogy a mérőeszközö­ket (súlyokat, űrmértékeket) kétévenként hitelesíteni kell. Bé­késcsabán, az ÁFÉSZ Gyóni Gé­tiltaní a gyűlést, ha a kormány ikül- és belpolitikáját támadó és a köztársaságot éltető kiál­tások lesznek. December 1-én sok százan gyűltek össze. Megjelent Nyisz- tor György, ki a napirend elő­adója lett volna. Még nem kez­dődött meg az összejövetel, ami­kor sok jelenlevő spontánul kezdte éltetni a köztársaságot és a békét. Erre a főszolgabíró a népgyűlést, (amely még meg sem kezdődött!) máris felosz­latta. Nyisztor tiltakozott az el­járás ellen. A főszolgabíró erre megfenyegette: ha az első vo­nattal nem utazik vissza Pestre, le fogja tartóztatni. Mivel nagy­számú karhatalom jelent meg, ellenállásnak nem volt értelme. A jelenlevők elkeseredett han­gulatban távoztak. A megye munkássága és ha­ladó polgársága azonban nem adta fel a háborúellenes harcot. E nehéz hetekben is folytató­dott a békeagitáció. Mialatt a hatalmon levők minden eddi­ginél erősebb háborús uszítást folytattak az Orosházán megjelenő Békés­vármegyei Ellenzék e sza­vakkal fejezte ki a közhangu­latot: „AÍigha akad egyetlen ember az egész vármegyében, ki azt kívánja, hogy hajrá, , gyerünk a szerbék vagy az za utcai italboltjában mégis két 2 deciliteres mérőt találtak, amit még 1968-ban (csaknem 4 éve) hitelesítettek. Az ÁFÉSZ sar- kadi 7-es számú falatozójában 1965-ben hitelesített egydecis mérőt használták. A Békés megyei Vendéglátó- ipari Vállalat orosházi 100-as számú egységében nemcsak le­járt hitelesítésűek voltak a mér­cék, hanem, ráadásul piszkos, szennyes is volt az egész ital­bolt. A kiszolgáló az egészség- ügyi könyvét és a bolt működési engedélyét nem tudta bemutat­ni. — Ez már több a soknál. Aláöntés, súlycsonkítás Az italboltokban a visszaélé­sek egyik módja az úgynevezett aláöntés vagy súlycsonkitás. Én. J nek különös esete fordult elő Tótkomlóson a Rózsa-presszó­ban, ahol a gyárilag rosszul hi­telesített féldecis poharat sem töltötték a vonalig. Közben, amig' erről jegyzőkönyv készült, újabb ellenőrzés történt s kiderült az ismételt súlycsonkitás. Csor- váson, az ÁFÉSZ Hóvirág-presz- szójában egymás után háromszor tartottak vizsgálatot és minden esetben alómérést állapították meg a társadalmi ellenőrök. Súlycsonkítást tapasztaltai- a vendéglátóipari vállalat gyulai 54-es, 56-os, 69-es és 68/c számú italboltjában is. Visszaesőként követte el tettét a gyulai Köröstáj Tsz Várfürdő­ben levő pavilonjában is az el­adó, aid a sültkolbász egy-egy adagjánál 2—3 dekával károsí­totta meg a vásárlókat. A lakosság érdekvédelmét szolgálja az árak ellenőrzése is. Általában érdemes tudni, hogy a kirakott élelmiszereket (zöldsé­get, gyümölcsöt is) árcédulák­kal kell ellátni. A blokk nem mindenütt kö­telező. (Így a sportboltban sem). De hogyan reklamáljon a vevő, ha utólag kiderül, hogy hibás az áru? oroszok ellen. Ez az egész vár­megye békére és nyugalomra vágyik.” A békevágy jutott kifejezés­re a december 8-i nagyszénási és gádorosi gyűléseken. Mind­két helyen dr. Bikádi Antal el­lenzéki képviselő mondott be­szédet. Elítélte a kormány po­litikáját; azért folytatja elnyo­mó intézkedéseit, hogy „hábo­rítatlanul rakhasson terheket a nemzet vállára Bécs paran­csára.” Nyíltan támadta ezál­tal a hadvezetőség növekvő ka­tonai kiadásait, mely a hábo­rús előkészületeket szolgálta. December elején szerencsére kedvező fordulat következett be. A Balkánon fegyverszünet jött létre. A monarchiának most már nem volt lehetősége a beavatkozásra. Kardcsörtetése ezért alábbhagyott. A háborús veszély csökkent. A békemoz­galom ezért tárgytalanná vált és megszűnt. Az 1912. október—december közötti háborúellenes mozga­lomból Békés megye népe is kivette részét. Értékes; bár nem eléggé közismert haladó hagyománya ez ennek a vidék­nek. Méltó arra, hogy most — hatvan évvel az események után — tisztelettel emlékezzünk rá vissza. ■ Dr. y erényi László, a történettudományok kandidátusa • Zádori Bajos az áremelkedés­re is példát mondott. Még 1971- ben vásárolt egy gyermeknek való úgynevezett Bandi-heverőt, amelynek az ára a szövettől füg­gően, 1000—1100 forint között mozgott. Ma már nem Bandi-, hanem Gabi-heverő van, ami lé­nyegében azonos, csakhogy — a szövettől függően — 1370—1470 forintba ikerüL Gyártja az Orosházi Faipari Vállalat. A burkolt áremelés nyilvánvaló. Más volt a helyzet Gyulán, a vasműszaki boltban, ahol „téve­désből” egy motorkerékpár-al­katrészt 3 forint 60 fillérrel drá­gábban számlázott az eladó. Bé­késcsabán, a Szarvasi úti vas­boltban pedig egy csípőfogó és egy keresztvágó számlázásánál 11 forint 80 fillér volt a különb­ség, természetesen a bolt javára. Csárdaszálláson, az ÁFÉSZ ve­gyesbolt vezetője betegség miatt éppen otthon tartózkodott. Két eladó volt az üzletben. Az el­lenőrök a füzetek között egy te­kercs fém 10 forintost (500 fo­rintot) találtak, amiről a dolgo­zók nem tudtak. Előzőleg a lel­tározás bolti hiányt állapított meg. Honnan került oda az 500 forint’ Próbavásárlásnál az eladók a kenyér és a citrom árát felke­rekítették. Felelősségrevonáskor a főnök utasítására hivatkoz­tak. Munkájukért köszönet jár Az ellenőrzés természetesen a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók közvetlen érdekét is szogálja. A Békés megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai 79-es számú boltjá­ban például a Duna Csokoládé­gyár Dunakavics cukorka elne­vezésű terméke eredeti celofán­csomagolásban 10 deka helyett mindössze 4 deka volt. Erről ter­mészetesen nem a kereskedelem dolgozói tehetnek. Arról sem, hogy a gyárból érkező áru a rossz csomagolás vagy a szállítás alatti kezelés miatt kiszóródik, a tej és az étolaj pedig kifolyik. A társadalmi ellenőrök tevé­kenysége nemcsak a megállapí­tásokra terjed ki, hanem az ész­lelt hiányosságokról, szabályta­lanságokról, visszaélésekről tájé­koztatják is az érintett vállala­tokat, illetékes szerveket. Mun­kájúkért, amit dolgozótársaik megbízásából önként vállalnak, köszönet és elismerés illeti őket. Még a kereskedelem vezetői ré­széről is, mert a hibák feltárása számukra segítséget jelent. Ezért pedig az ellenőrök választóik ne­vében is joggal elváx-ják, hogy a vállalatok, szervek közöljék velük a hiányosságok, visszaélé­sek megszüntetésére tett intézke­déseiket. Ezt egyébként a belke­reskedelmi miniszter rendelke­zése előíx’ja. Pásztor Béla A Megyei Művelődési Köz­pontban a Bemutatjuk me­gyénk iparát sorozat kereté­ben október 23-án nyílt meg a Szarvasi Vas-Fémipari Szövet­kezet termékeinek .kiállítása, melyen csillárokat, lámpákat, vasalókat, hősugárzókat és húsdíarálókat láthat a közön­ség. A megnyitón Goldberger János a KISZÖV elnöke el­mondta többek között, hogy az j 1952-ben megalakult szövet- I kezetnek ma csaknem 1400 j dolgozója van. Az éves terme­lése értékben 175 millió fo­rint, melyből 26 millió export­ra kerül. A szövetkezet, az áruterme­lés mellett nagy gondot fordít a szolgáltatási igények kielé" gítésére. Már 1964-ben autó­szervizt hozott létre, amit ál­landóan fejleszt. Szarvason és a környékbeli községekben más lakossági szolgáltatást is ellát. Az utóbbi években tért át a szövetkezet villamosberen­dezések, szebbnél szebb lám­pák, csillárok gyártására, ami­vel bővíti a belföldi áruellá­tást. A minőség és a formater­vezés megnyerte a külföldi vá­sárlók igényét is. A verseny- képességre való törekvés a gyártmányok minőségének fokozására és. az önköltség csökkentésére ösztönzi a szö­vetkezetét. Olyan termékek gyártásával is foglalkozik, me­lyek megkönnyítik és kényel­mesebbé teszik a nők otthoni munkáját mint a hőfokszabá­lyozós vasaló, a háztartási húsdaráló. Ezenkívül laborató­riumi bútorok, berendezése­ket készít. A szövetkezet, amely több­ször elnyerte a Kiváló Kisipari Szövetkezet címet, két évti­zedes fejlődése során nagy utat tett meg és ma már kö­zépüzemnek tekinthető. A ki­állított termékek méltán rep­rezentálják az elért eredmé­nyeket — mondotta befejezé­sül Goldberger János. Ezután a vendégek nagy ér­deklődéssel tekintették meg a kiállítást, amely november 4-ig várja az érdeklődőket. P. B Csillárok, lámpák, (Fotó: GM Etbté Villanyvasalók, besugárzók.

Next

/
Thumbnails
Contents