Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Irányítószám-rendszert vezet be a posta A Szegedi Postaigazgatóság sajtótájékoztatója A küldemények rendeltetési nelyének jelölésére a posta 1973. január 1-től négy számjegyből ' álló postai irányítószám-rendszert vezet be. A jövőben a küldemények feldolgozása majd az irányítószám alapján történik. Az előkészületekről pénteken délelőtt sajtótájékoztatót tartott a Bács, Békés és Csongrád megyei lapok munkatársainak Fodor István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője. A többi között elmondta, hogy a küldemények rohamos növekedése miatt a posta csak az irányítószámok használatával tudja a küldeményeket időben továbbítani és kézbesíteni. A levél- és a csomagküldemények jelenlegi, csaknem teljesen manuális fel- dolgozási módja a követelményeket már nem elégíti ki. Ezért a feldolgozó szolgálat korszerűsítése és fejlesztése érdekében a Magyar Posta a feldolgozó szolgálat központosítását, a postai szállítási hálózat átalakítását, a postai irányítószám bevezetését és későbbi időpontban a feldolgozó szolgálat gépesítését, automatizálását határozta el. Arra a kérdésre, hogy mi a postai irányítószám, elmondotta, hogy a címben rendeltetési helyet, feladónál pedig a feladási helyet nagyobb városokban, mint például Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden a kézbesítési körzetet is jelöli. Az irányítószámot mindig a rendeltetési hely neve előtt kell maid feltüntetni. A küldemények i gyors feldolgozását elősegítő irányítószámok négyjegyűek. A közlekedésföldrajzi, az állam- igazgatási, a gazdasági és forgalmi szempontokat figyelembe véve dolgozta ki a posta ezt a kódrendszert. A jövőben Magyarország minden jelentősebb lakott helyének önálló irányítószáma lesz. Az olyan községekben, ahol nem működik posta- hivatal, ezek a kézbesítőhivatal (utolsó posta) részére megállapított irányítószámot kapják, ilyen esetekben előfordul, hogy több szomszédos község azonos irányszámmal szerepel a jegyzékben. Mikor és hogyan ismerheti meg a lakosság lakóhelyének irányítószámát? A tervek szerint az egyes irányítószámok és használatot tartalmazó segédeszközök november 13-tól állnak a közönség rendelkezésére. Alkalmazásukról, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról folyamatosan és részletesen tájékoztatják a közönséget. Az írányítószámokat már sok országban bevezették. Azok használatát a közönség és a hivatalos szervek mindenhol megértéssel fogadják és szívesen alkalmazzák. A Magyar Posta felhasználja számos európai ország irányítószám-rendszerének kedvező tapasztalatait. Ezzel is elősegíti, hogy minél gyorsabban, eredményesebben vezethessék be az irányítórendszert, s a magyar közönség is megértéssel és szívesen fogadja. Öt anyának egy leánya t I Fotó: Márton László A békési Laukő Mihálynéit második gyermeke születésekor súlyos tragédia érte, teljesen elveszítette szemevilágát. A nagyobbik gyermek még csak öt éves, férje az állami gazdaságban dolgozik, kora reggeltől késő estig. Közeli hozzátartozójuk nincs, aki segíthetett volna, gondozta volna a kicsiket. Az eset mégsem vált kilátástalan szeren, esetlenséggé, először a megyei Vöröskereszt segített, majd tudomást szerezve a bajról, a kötöttárugyár békési telepén dől\ BtgüJMSJféS 1973. OKTOBER 31. gozó Törekvő nevet viselő szocialista brigád tagjai siettek a család segítségére. Okányi Piroska brigádvezető meglátogatta a fiatalasszonyt és felajánlotta, hogy brigádtársaival együtt hetenként többször elmennek mosni, takarítani Azóta gyakori vendégek, szabad szombatjaikat is ott töltik, sőt a rossz idő beállta előtt a lakást is kifestették és függönyöket vásároltak. Üzemi hulladékból bébi-ruhákat, takarókat varrtak. A kicsiket versengve ápolják, gondozzák. Ügy tervezik, hogy karácsonyra megtartják a névadó ünnepséget is, s a brigád tagjai közül négyen lesznek névadó mamák. Így lett egy gyermeknek öt anyukája Békésen. Képünkön a brigádtagokat és az édesanyát látjuk az újszülöttel. Tudnivalók a ragadós száj- és körömfájásról A megye területén rendkívüli nagy gazdasági kárt okozó ragadós száj- és körömfájást állapítottak meg az állategészségügyi szolgálat szakemberei. A ragadós száj- és körömfájás a kérődző állatok' (szarvasmarha, juh) és a sertés fertőző betegsége. Előidézője rendkívül nagy fertőző képességű ragályanyag. A betegség az állat- és személyforgalommal, valamint az állati eredetű termékekkel és azok csomagolására használt anyagokkal terjed. A ragályanyag rendkívül fertőzőképessége mellett is a betegség terjedésének megelőzése és felszámolása ésszerű, szigorú intézkedésekkel és kellő fegyelmezettséggel biztosítható. A betegség ragályanyagát a beteg állatokon kívül, leginkább az azok!ál közvetlenül, vagy közvetve érintkezett személyek és tárgyak (pl. tejeskanna, tápos-zsák), valamint állati nyerstermékek (tej, hús) és a takarmány közvetítik. A betegség szétterjedésének megakadályozására éppen ezért rendkívül fontos a betegség mielőbbi felismerése és bejelentése. A fertőzött gazdaságokban, udvarokban és községekben az állatforgalom, személyforgalom, valamint az állati nyerstermékek forgalmának korlátozása és állategészségügyi ellenőrzése. A ragadós száj- és körömfájás. behurcölásá- nak megakadályozása végett az üzemek és az egyéni állattartók gondoskodjanak az állattartótelepek, illetőleg udvaraik zárásáról, lehetőség szerinti bekerítéséről. Idegen személyt az állattartó-telepre ne engedjenek be! Az ott alkalmazott dolgozókat lássák el munkaruhával és lábbelivel amit csak a telepen belül viselhetnek. Biztosítsanak részükre megfelelő öltöző és mosdóhelyiséget. A ragadós száj- és körömfájás ragályanyagát hús hulladéka, vagy mosóleve is közvetítheti, amit a sertések moslékába dobtak, illetőleg öntöttek, valamint üzemi konyhákból összegyűjtött moslék és hulladék is. A hús hulladékát és mosólevét ne adjuk sertéseknek, hanem azokat semmisítsük meg. Összegyűjtött konyhai moslékot és konyhai hulladékot feletetés előtt főzzük meg. A ragadós száj- és körömfájás tünetei az egyes fogékony állatfajoknál különbözőek lehetnek. Az állatok lázasak, a szájban — sertésen túrókarimán is — a lábvégeken is, esetleg a tőgyön hólyagok keletkeznek. Az állatok nyál- zanak és rosszül esznek. A beteg állatok sántítanak és sokat feküsznek. Az az állattartó, illetőleg állatgondozó, aki az állatokon a betegség tüneteit észleli, azonnal jelentse a községi tanácsnak, vagy a kezelő állatorvosnak. A bejelentést ne maga, hanem olyan megbízottja útján tegye meg, aki a beteg állatokkal nem érintkezett. Az állatorvos érkezéséig maradjon az állatok tartási helyén és az udvarból, illetőleg tanyáról, vagy telepről másokat se engedjen eltávozni. A járvány leküzdése és a betegség felszámolása érdekében a ragadós száj- és körömfájás ragályanyagát kell megsemmisíteni. Ennek többféle módszere ismeretes. A ragályanyag leginkább a beteg állatban és annak környezetében található meg, szétszóródásának megakadályozása végett a fertőzött helyet zárlat alá kell helyezni. A zárlat lényege röviden az, hogy a lezárt helyről bizonyos ideig személynek kimenni, onnan állatokat, állati termékeket és olyan tárgyakat, amelyekkel a betegséget terjeszthetik, kivinni nem szabad. Gyakorlatilag a fertőzött helyen levő minden tárgyat ilyennek kell tekinteni. Azt a községet, amelyben csak egyetlen helyen is jelentkezik a betegség, szintén zárlat alá kell helyezni. Ez az állatforgalom és a legeltetés megszüntetésével, esetleg a személy- forgalom és a legeltetés megszüntetésével, esetleg a személyforgalom és az állati termékek forgalmának korlátozásával jár. A fertőzött község szomszédságában levő községeket bizonyos távolságon belül védőkörzetbe kell vonni, ahol az élőállat-forgalom ugyancsak korlátozva van. Ezek a szigorú intézkedések azért szükségesek, mert a rendkívül nagy ragályozóképességű vírus továbbhurcolását csak ilyen módon lehet megakadályozni. A fertőzött gazdaságokban és az egyéni állattartók fertőzött udvaraiban levő kórokozókat a zárlat tartama alatt meg kell semmisíteni. Ennek a legmegbízhatóbb módja a 2—3 százalékos lúgos fertőtlenítő anyaggal történő lemosás és permetezés. Ha egy községben több egyéni állattartó udvarában állapították meg a betegséget, a fertőzött helyek számának csökkentése végett a fertőzött udvarban és annak szomszédságában levő állatoknak egyhelyre, elkülönítőbe (karanténba) történő szállítását rendeli el a hatóság. A karanténba szállított állatok ápolását, gondozását, gyógykezelését, sertés esetében annak takarmányozását is az állam magára vállalja, A ragályanyag megsemmisítésére legalkalmasabb a lúgos kénhatású fertőtlenítőszerek 3 százalékos vizes oldata. Az egyik legmegfelelőbb a kereskedelmi forgalomban levő „CSEPEL—12”, amely mind a személyi, mind az állatok, valamint a tárgyak és helyiségek fertőtlenítésére egyaránt alkalmas. A tárgyak, állatok és istállók fertőtlenítésére a HYPO & a klórlúg 3 százalékos oldata is jó eredménnyel vehető igénybe. Végül meg kell említeni, hogy a ragadós száj- és körömfájás leküzdése nem kizárólagosan a hatóságok és az állatorvosok feladata. Munkájuk eredményes végzéséhez elengedhetetlenül szükséges valamennyi állattartó és a lakosság segítsége. Tanasztalat van arra. hogy ahol a hatóságok intézkedését megértették és részükre társadalmi segítséget is nyújtottak, a fent vázlatosan ismertetett védekezési módszerek alkalmazásával ezt a veszélyes betegséget aránylag kis károsodással, eredményesen fel lehet számolni. Dr. Csukás András, MÉM. osztályvezető-főálLattorvos BssssBaaaaaMaaaasBBrc iaaaaaaaaasataaaaaaaBaaaaiaBaaaaaaacBacsBBaaaaaaaca8«aaaaoaaaaaaa«aaca«aa«asiaBeaa«saaa» Gerencsér Miklós: Fekete tél n. Keze verejtékétől síkos iett a pisztoly agya. Gyengéd lökéssel tovább indult a gépkocsi. Faragó mindent értett Eles kemény kontúrokban látta a Gestapó-fő- nök számítását, hidegen és tárgyilagosan tudomásul vette a maga gyávaságát Kezéről leszáradt a verejték, engedelmesen vitte benne Volkhardt akaratát, a halált. Kedves, játékos képzelettel formált ornamentika díszítette a szemközti ház homlokzatát. Az osztrákba oltott olasz barokk finomságai biztoskezű mesterre vallottak, de Weinhoffer Jenőt a legkevésbé épp az érdekelte, miféle ízlés nyomait őrzik a pár. kányok, a kovácsoltvas ablakrácsok, a kosárívű kapuboltozat a tizennyolcadik századi polgárházon. Egyszerűen ki kellett pillantania szobájából, mert néhány másodpercnyi örömittas hallgatással akarta ünnepelni diadalát. Leplezve örömét, fenyegetően meredt Nagy Rezsőre, aki a szoba közepére állított széken ült. — Hallgass ide, szomszéd. Azon a helyen, ahol a széked áll, már sok ember elájult. Itt verlek holtra, ha hazudsz. Érted, szomszéd? A kerek, lágyképű Nagy Rezső idegesen rakosgatta sapkáját egyik térdéről a másakra. Nem tudta pontosan, ki a nagyobb úr, ezért egyforma alázattal pislogott hol Faragóra, hol Weinhof- ferre. . — Biztosan ők azok... Kilencen vannak... — Jól van szomszéd, majd meglátjuk. Ha tévedtél, mész a frontra. A legjobb esetben. Alászolgája. Többé nem méltatta figyelemre a besúgót. Mihelyt az csetlő- botló ügyefogyottsággal elhagyta a rossz szagú szobát. Weinhoffer az íróasztala mögé nyúlt, kiemelte rejtekhelyéről az ötliteres demizsont. Már nem a demi- zsonból ivott, szerzett magának egy kocsmai nagyfröccsös poharat, azt, töltötte tele savanyú écsi borral. Faragó iránti kárörömét nem is titkolta. — Ne csüggedj, majd segíthetsz a vallatásban. Szép munka lesz. Alig gyaníthatta a félszemű alkoholista helyettese komorságának igazi okát. — Gratulálok a sikerhez — mondta gépiesen Faragó és kifejezéstelen tekintettel kisérte figyelemmel, hogyan kortyolja hangos nyeléssel felettese a bort. A szokásos vedeléstől egészen eltérő képet látott. Napok óta nem tudott szabadulni szörnyű vízióitól. Sivár, gyenge fény sző. ródott az előszobába a huszonr ötös villanykörtéből, Urbantsok Tibor vagongyári főmérnök válla, nehéz termete a fürdőszoba ajtófélfájának dőlt és 6 megbabonázva nézte, hogyan kezd cigarettát sodorni szemben a pisztolycsővel az a nyugodt ember. — Még a Gyepűszálláson, ia rólunk fognak beszélni — kóstolgatta előre a siker ízét a cin- gár Weinhoffer. — Ha valamire, hát erre oda fog figyelni a nemzetvezető. Nem lesz többé kedvük szervezkedni a kommunistáknak. — Csak gratulálni tudok — ismételte monoton hangon Faragó. Formásra mintázott arca a dúltság nyomait viselte. Akkor, enyhe részegségében ás halálfélelmében örült,' hogy más életével válthatja meg a maga bőrét. Most kínozta a kellemetlen felismerés, hogy elszokott a gyilkolástól. Odalent a Balkánon nem jelentett gondot az ilyesmi. De az régen volt. Azt hitte, örökre vége. Közel két éve senkire nem fogott fegyvert. Nem is akart. Gondolta, elmanőverez valahogy a háború végéig; aztán fátyol borul az egészre, mint a többi katonánál. Az az ember milyen nyugodtan sodorta a cigarettát... — Nem kell mindjárt hinni ennek a gyáva szemétnek — intett a fejével Weinhoffer az ajtó felé, mintha csak most távozott volna a besúgója. — Most mi következünk. Szakmai alapossággal. Ráállítjuk az embereinket a megnevezett egyénekre, Aztán ha minden oldalról klappolnak az adatok, rájuk borítjuk
