Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

Mit és miért kell megvámolni? Áramszünet alatt A Dél-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat (DÉMASZ) a villamoshálózat javítása, kar­bantartása vagy fejlesztése al­kalmával meghatározott kör­zetben egy időre szünetelteti az áramszolgáltatást. Erről a lakos­ságot újságban (hirdetéssel), az üzemeket, intézményeket külön írásban is értesíti. A villamos­berendezéseket azonban ebben az időben is feszültség alatt ál­lónak keli tekinteni, mert idő­közben is bekapcsolhatják az áramot. Előfordult, hogy egyes üzemek áramszünet alatt saját áramfor_ rásukat (aggregátorukat) a há­lózatra kapcsolták, amivei ve­szélynek tették ki a DÉMASZ szerelőinek életét. Ez történt a békéscsabai Lenin Tsz Berényi úti darálójánál, valamint a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat egyik építkezésénél. Mindkét esetben csak a vélet­lenen múlott, hogy nem követ­kezett be baleset. Tudni kell, hogy a saját áram­forrás hálózatra való kapcsolása esak indokolt esetben és a mű­szaki előírások betartásával le­hetséges, ha azt a DÉMASZ-nak előre bejelentik és az a bekap­csoláshoz hozzá is járul. —or. 9 Korszerű katonai főiskola Több esztendei rekonstrukciós munkával újjáépítették és kor­szerűsítették a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén levő épületeit. A munkálatok túlnyomórészt befejeződtek, az elkészült épületeket átadták. A újjáépített és korszerűsített, szá­mos új létesítménnyel bővített főiskolán a korábbihoz képest lényegesen jobbak az élet- és munkafeltételek. Az új és mo­dernizált tantermek, kabinetek minden igényt kielégítenek és igen jó feltételeket nyújtanak a tisztképzéshez. a hálót Számítok a szakértel­medre. Némi élénkség látszott mozr dulni Faragó fakó arcán. — Számíthatsz is. Ez az ügy minden fáradságot megér. Szabadulni akart nyomasztó érzéseitől. Kínlódásba kergették az önkéntelen víziók, s minél jobban igyekezett kitépni ma­gát tette hatásából, annál haj­szol tabbé fárasztotta az emléke­zés. Irigyelte régi önmagát, aki naív kegyetlenséggel teljesített minden parancsot és soha nem érzett felelősséget a gyilkosságo- kért, irigyelte azt az embert, aki három nappal ezelőtt az ő lövé­sétől rogyott a halálba. Ezerszer és ezerszer átvillant azóta ria- dozó képzeletén az az őrült drá­ma: Urbantsok főmérnök ott állt drapp házikabát­jában a fürdőszoba aj­taja előtt, s azt kérdezte, mit akarnak tőle. Halkan beszélt, nehogy felébredjen a kisfia. Semmi izgalom nem látszott a főmérnökön, amikor ráfogta a pisztolyt. Mintha nem is hallot­ta volna, amikor felszólította, hogy kövesse. Tiltakozás, kö­nyörgés, vagy fenyegetőzés — egyszóval a kétségbeesés helyett türelmesen gondolkodni kezdett, a fürdőszoba ajtófélfájának dőlt, elővette dózniját és cigarettát kezdett sodorni. Ö, Faragó Béla, a hétszer sebesült szökött SS- katona, ezer halál szemtanúja megdermedt, ekkora nyugalom­tól, nem volt képes elhinni, hogy meg kell ölnie ezt az idil­likusán jámbor embert. Mint a gyáva, saját szándékától megré­mült kamasz, szinte lopva sü­flz árú és a vám amolyan I ikertestvérek, s amióta csak nemzetközi kereskedelem léte­zik, az országhatárokon mindig találkoznak. Az országok je­lentős része, elsősorban azok, amelyek tagjai a GATT-nak és aláírták az Általános Vámta- i rifa és Kereskedelmi Egyez- j ményt, ma is azt vallja, hogy, az áruk nemzetközi kereske­delmét adminisztratív eszközök­kel nem szabad korlátozni, a forgalom szabályozását vámok­kal célszerűbb megoldani. Magyarország, amely már ko­rábban kifejezte készségét az Általános Vámtarifa és Keres­kedelmi Egyezményhez való csatlakozásra, 1968. óta a tőkés- országokkal folytatott kereske­delmében nem alkalmaz im­portkontingenseket, amelyek ko­rábban meghatározták a magyar piacon értékesíthető külföldi áruk mennyiségét, ehelyett vá­mokkal igyekszik a forgalmat — a népgazdasági és a keres­kedelempolitikai érdekekkel összhangban — szabályozni. Melyek ezek a népgazdasá­gi érdekek? Köztudott, hogy összes behozatalunkban az alapanyagok dominálnak, ezek iparunk számára nélkülözhetet­lenek. Éppen ezért a tőkésor­szágokból származó alapanya­gokat sem terheljük vámmal, avagy csak néhány százalékos a vámtarifájuk. Az iparcikkek­nél, a beruházási javaknál már más a helyzet, ezeknél a ter­mékeknél egyebek között a ha­zai ipar védelmére is tekintet­tel kell lennünk. Az ipari ter­mékek vámtarifái ezért maga­sabbak és cikkcsoportonként is — pl. félkésztermék, gép, fo­gyasztási cikk — eltérőek. A vámok nemcsak a beho­zatal áruösszetételére hatnak. Köztudott, hogy árucserefor­galmunk nagysága, értéke tő­késországonként különbözik. Ki­vitelünket nagymértékben be­folyásolja, hogy partnereink milyen kereskedelempolitikát alkalmaznak, könnyítik, avagy nehezítik áruink bejutását pia­caikra. A velük szemben ér­vényesített kereskedelempoliti­tötte el pisztolyát, utána pánik-j ba esve menekült tette színhe- • lyéről, szólni sem tudott, ami- ■ kor felkapaszkodott az induló: kocsira. Schultz őrmester több-; szőr kérdezte: meghalt? Meg-; halt? Alig tudta kinyögni: nem ■ biztos. Erre Schultz őrmester! lehordta mindenféle állatnak,: hülyének. Reggel aztán kiderült,; hogy Urbantsok főmérnök meg- ■ halt. Azóta üldözik a vissza-! visszatérő képek, se aludni, se j ébren maradni nem tud, undo- : rodik már magától a gyengesége ■ miatt. ■ Kezdett örülni, hogy kommu-| nisták letartóztatása van a lát- ! határon. Szeretett volna igazán : áhítozni az alkohol után is. ■ Ivott, ha úgy hozta az alkalom, ■ de csak hencegésből. Valójában ■ közömbös volt a szesz iránt. Ki ! akarta próbálni, milyen érzés; belemerülni Weirihoffer szenve- : délyébe, milyen gyönyöröket él; át szakadatlan részegségében ez5 a szörnyeteg, akinek se nő, se | barát, se család nem kell, csak ■ a legocsmányabb savanyú borok,! meg az a fél tucat gumi bot, ame- ! lyek sorban ott lógnak a foga- ! son, hogy magukkal az áldoza- ! tukkal választassa ki, melyikkel ! verje őket eszméletlenre. — Szomszéd, ugye Wolf a ku- E tyád neve? — kérdezte Wein- ! hoffer, s az, hogy társát is! „szomszéd'’-nak szólította, mi- ! ként a foglyokat és más megve- ■ tett emberi lényeket szokta, kéz- • dődő részegségre vallott. — Igen — felelte Faragó. (Folytatjuk) ! kára mi is a vámok révén reá- j gálunk, s ennek megfelelően a kedvezményes, vagy a maximá­lis vámtételeket alkalmazzuk I áruikra. S miután a vám a belföldi piacon belekalkuláló­dik a behozott termék árába, nyilvánvaló, hogy külkereske­dőinket és az importáruk hazai felhasználóit ez a tény beszer­zéseiknél nagyon is befolyásol­ja. Vagyis: abban az országban vásárolunk többet, amely a mi exportunkat — kölcsönösségi alapon — vámkedvezmények­ben részesíti. II vámok gyakorlati alkal­mazásának érzékeltetésére ér­demes utalni arra, hogy a di­vatáru üzletekben gyakran ta­lálkozhatunk a világ különböző részeiből importált ruházati ter­mékekkel, amelyek között Af­rikából és Ázsiából származók is akadnak. Az utóbbiak ára korántsem minőségi okból ala­csonyabb, mint például a fran­cia, vagy az angol áruké, ha­nem alapvetően azért, mert Magyarország a fejlődő orszá­gok ipartermékeit különleges vámkedvezményben részesíti. Manapság nemcsak az áruk áramlanak hatalmas tömegben az országhatárokon át, hanem az emberek is, a nemzetközi turizmusban már százmilliók vesznek részt. A nemzetközi turizmust és utasforgalmat is élénk árumozgás kíséri, mert az árarányok országonként eltérőek, amit a turisták világszerte ki­használnak. Magyarország a tu­risták által behozott árucikkek­re — meghatározott értékhatá­ron belül — nem ró ki vámilletéket, az értékha­táron felüli árukra pedig álta­lában 40 százalékos vámtarifát alkalmaz, amely árufajtánként változó. (A gyógyszerek és gyógyászati eszközök vámtari­fája pl, 10 százalék.) A turis­ták által behozott áruk teljes értélke az évi 150 milliárd fo­rintos belkereskedelmi forga­lomhoz képest elenyésző, né­hány árucsoportban — s épp ott, ahol a hazai és külföldi ár­arányok eltérőek — azonban már számottevő. A ruházati cikkeknél például 17—20 száza­lék. a vegyes iparcikkeknél 3—4 százalék. Rz utasfimmlmi árubevi­tel vámkezelése egyes orszá­gokban — általában a fejlett j tőkésországokban — enyhébb, I mint nálunk, más országokban viszont sokkalta szigorúbb. Egy bizonyos: az utasforgalmi vá­mok alkalmazásának nem az állami bevételek gyarapítása a célja — az évente befizetett vámilletékek összege jelenték­telen —, hanem az üzletelés, a spekuláció korlátozása. A vám­rendelkezések egyébként sem gátolják a turizmust, a rokon­látogatást. Bizonyos, hogy előbb-utóbb további könnyíté­sekre is sor kerül, ennek azon­ban az a feltétele, hogy a fo­gyasztási cikkek hazai és kül­földi árarányai — egyebek kö­zött a ruházati cikkeknél — közelebb kerüljenek egymás­hoz. A második világháborút kö­vető nehéz esztendőkben sok­szor emberbaráti feladatot is teljesítettek a külföldről érke­zett ajándékküldemények. Gaz­dasági helyzetünk azonban alapvetően megváltozott, az esetek többségében, az arindék- küldemények segély-jellege megszűnt, s ezért az ilyen kül­demények is általában vámkö­telesek. Az ajándékküldemé­nyek vámtarifája diffenrenciált és méltányos. Bizonyos érték­kereten belül továbbra is vám­mentesek az ajándékküldemé- nvek; például nem terheli ille­ték a csecsemőholmikat, a pipe­recikkeket, a játék- és sport­szereket, a könyveket. Okarinak azonban olyan nagyértékű küldemények is, — a személygépkocsik —, amelyek már nem tekinthetők szokvá­nyos ajándékoknak, hanem a dolog lényegét tekintve 1500— 2000 dollárnyi érték határon va­ló átjuttatását jelentik. Az ajándékküldemények vámkeze­lését egyébként az is bizonyít­ja, hogy a küldemények tartal­ma. az ajándékozás célja a rokoni, vagy baráti figyelmes­ségtől az árarányok eltérését ki­használó spekulációig terjed, s a valódi indítékot és célt miután a küldemények tízezrei­ről van szó — minden esetben aligha lehet felfedni. Alánjában itt is az indoklatlan anyagi előnyszerzés korlátozása a cél. Egyébként az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy az ajándékozásnak egyéb megen­gedett lehetőségei is vannak, olyanok is — pl. deviza átuta­lása —, amelyek vámmentesek. G. I. IVÓ]»)’ sikere van Békésen••• a Hobby-kiállításnak, melyet a Békési ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága rendezett. A kiállításon népművészeti és modern kézimunkákban, fafaragványokban, trófeákban, rég múlt idő­ket visszaidéző lámpagyűjteményekben gyönyörködhetnek a látogatók. (Fotó: Balkus) Szuduízl Ol'C'fl k Konter László Nem színházi élmény hatásá­ra választotta a színészi pályát; Gyermekkori emlékei között kutat, aztán nevetve mondja: — Nem, középiskolás koromig nem volt igazéul emlékezetes szín­házi élményem, de a színházat mégis, egészen kiskoromtól sze­retem. Szegeden nőttem fel, egy nagy bérház hatalmas udvarán. Az udvaron volt két hatalmas kapu. Ezeken át rohangáltunk ki és be, házat építettünk (ta­lán díszletet?!) és színházat ját­szottunk. Azt hiszem, ezeknek az együtt játszásoknak Öröme, varázsa motiválta későbbi pá­lyaválasztásomat ... Érettségi után öt éven át je­lentkezett a Színművészeti Fő­iskolára, de nem vették fel, így elvégezte a népművelés-könyv­tár szakot Debrecenben. A főis­kolai évek alatt a Csokonai Színházban kapott szerepeket. Aztán ismét Szeged következett. Művelődésiház-igazgató volt, közben a Minerva Színpadot vezette. Bemutatkoztak a ív­ben, a rádióban, Szabó Lőrinc, Weöres összeállításokkal, Mocsár Gábor: özvegyi hűség című né­pi játékával. — Tíz éve vártam már ekkor színésszé-válásomat, és egy szép napon valóra vált az álom: Egy színházcsúfoló paródiát mutat­tunk be a Minerván. A közönség (színházi emberek, újságírók) nagyszerűen szórakozott. Én is játszottam. Az előadás után a Szegedi Nemzeti Színház igaz­gatója odajött hozzám, feltolta szemüvegét és azt mondta: „Ide­figyelj, kispajtás! Nem fogod csúfolni többé a színházat. Szerződtetlek!” Így lettem szí­nésszé Szegeden, 1970-ben. Két évadot játszott Konter László a Szegedi Nemzetiben. Dürrenmatt, Pfeiphel, Arbuzov, Madách darabjaiban. Közben filmforgatások, szinkron-felvé­telek. Ügy érzi, intrikus, karakter­hős szerepek várják. Ahhoz a fiatal színész-nemzedékhez tar­tozik, amelyik játékosabban szeretne játszani. Fölszabadul- tabban, mozgalmasabban, .vala­hogy úgy. ahogyan a tudomány halad”. Olyan előadásokat sze­retne, ahol a* közönség vállon viszi ki a színészeket, vagy akár paradicsommal dobálja a szín­padot; fellelkesül, vagy. felhá­borodik. de mindenképp való­ságos élménnyel hagyja ott a nézőteret. Békéscsabán a Négy süveg cí­mű mesejátékban mutatkozik be, majd Páskándá: Tornyot vá­lasztok című darabjában mint Csulai György püspök lép a bé­késcsabai közönség elé. (réthy) békés mm 1972. OKTOBER 21.

Next

/
Thumbnails
Contents