Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Mit és miért kell megvámolni? Áramszünet alatt A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (DÉMASZ) a villamoshálózat javítása, karbantartása vagy fejlesztése alkalmával meghatározott körzetben egy időre szünetelteti az áramszolgáltatást. Erről a lakosságot újságban (hirdetéssel), az üzemeket, intézményeket külön írásban is értesíti. A villamosberendezéseket azonban ebben az időben is feszültség alatt állónak keli tekinteni, mert időközben is bekapcsolhatják az áramot. Előfordult, hogy egyes üzemek áramszünet alatt saját áramfor_ rásukat (aggregátorukat) a hálózatra kapcsolták, amivei veszélynek tették ki a DÉMASZ szerelőinek életét. Ez történt a békéscsabai Lenin Tsz Berényi úti darálójánál, valamint a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat egyik építkezésénél. Mindkét esetben csak a véletlenen múlott, hogy nem következett be baleset. Tudni kell, hogy a saját áramforrás hálózatra való kapcsolása esak indokolt esetben és a műszaki előírások betartásával lehetséges, ha azt a DÉMASZ-nak előre bejelentik és az a bekapcsoláshoz hozzá is járul. —or. 9 Korszerű katonai főiskola Több esztendei rekonstrukciós munkával újjáépítették és korszerűsítették a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén levő épületeit. A munkálatok túlnyomórészt befejeződtek, az elkészült épületeket átadták. A újjáépített és korszerűsített, számos új létesítménnyel bővített főiskolán a korábbihoz képest lényegesen jobbak az élet- és munkafeltételek. Az új és modernizált tantermek, kabinetek minden igényt kielégítenek és igen jó feltételeket nyújtanak a tisztképzéshez. a hálót Számítok a szakértelmedre. Némi élénkség látszott mozr dulni Faragó fakó arcán. — Számíthatsz is. Ez az ügy minden fáradságot megér. Szabadulni akart nyomasztó érzéseitől. Kínlódásba kergették az önkéntelen víziók, s minél jobban igyekezett kitépni magát tette hatásából, annál hajszol tabbé fárasztotta az emlékezés. Irigyelte régi önmagát, aki naív kegyetlenséggel teljesített minden parancsot és soha nem érzett felelősséget a gyilkosságo- kért, irigyelte azt az embert, aki három nappal ezelőtt az ő lövésétől rogyott a halálba. Ezerszer és ezerszer átvillant azóta ria- dozó képzeletén az az őrült dráma: Urbantsok főmérnök ott állt drapp házikabátjában a fürdőszoba ajtaja előtt, s azt kérdezte, mit akarnak tőle. Halkan beszélt, nehogy felébredjen a kisfia. Semmi izgalom nem látszott a főmérnökön, amikor ráfogta a pisztolyt. Mintha nem is hallotta volna, amikor felszólította, hogy kövesse. Tiltakozás, könyörgés, vagy fenyegetőzés — egyszóval a kétségbeesés helyett türelmesen gondolkodni kezdett, a fürdőszoba ajtófélfájának dőlt, elővette dózniját és cigarettát kezdett sodorni. Ö, Faragó Béla, a hétszer sebesült szökött SS- katona, ezer halál szemtanúja megdermedt, ekkora nyugalomtól, nem volt képes elhinni, hogy meg kell ölnie ezt az idillikusán jámbor embert. Mint a gyáva, saját szándékától megrémült kamasz, szinte lopva süflz árú és a vám amolyan I ikertestvérek, s amióta csak nemzetközi kereskedelem létezik, az országhatárokon mindig találkoznak. Az országok jelentős része, elsősorban azok, amelyek tagjai a GATT-nak és aláírták az Általános Vámta- i rifa és Kereskedelmi Egyez- j ményt, ma is azt vallja, hogy, az áruk nemzetközi kereskedelmét adminisztratív eszközökkel nem szabad korlátozni, a forgalom szabályozását vámokkal célszerűbb megoldani. Magyarország, amely már korábban kifejezte készségét az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményhez való csatlakozásra, 1968. óta a tőkés- országokkal folytatott kereskedelmében nem alkalmaz importkontingenseket, amelyek korábban meghatározták a magyar piacon értékesíthető külföldi áruk mennyiségét, ehelyett vámokkal igyekszik a forgalmat — a népgazdasági és a kereskedelempolitikai érdekekkel összhangban — szabályozni. Melyek ezek a népgazdasági érdekek? Köztudott, hogy összes behozatalunkban az alapanyagok dominálnak, ezek iparunk számára nélkülözhetetlenek. Éppen ezért a tőkésországokból származó alapanyagokat sem terheljük vámmal, avagy csak néhány százalékos a vámtarifájuk. Az iparcikkeknél, a beruházási javaknál már más a helyzet, ezeknél a termékeknél egyebek között a hazai ipar védelmére is tekintettel kell lennünk. Az ipari termékek vámtarifái ezért magasabbak és cikkcsoportonként is — pl. félkésztermék, gép, fogyasztási cikk — eltérőek. A vámok nemcsak a behozatal áruösszetételére hatnak. Köztudott, hogy árucsereforgalmunk nagysága, értéke tőkésországonként különbözik. Kivitelünket nagymértékben befolyásolja, hogy partnereink milyen kereskedelempolitikát alkalmaznak, könnyítik, avagy nehezítik áruink bejutását piacaikra. A velük szemben érvényesített kereskedelempolititötte el pisztolyát, utána pánik-j ba esve menekült tette színhe- • lyéről, szólni sem tudott, ami- ■ kor felkapaszkodott az induló: kocsira. Schultz őrmester több-; szőr kérdezte: meghalt? Meg-; halt? Alig tudta kinyögni: nem ■ biztos. Erre Schultz őrmester! lehordta mindenféle állatnak,: hülyének. Reggel aztán kiderült,; hogy Urbantsok főmérnök meg- ■ halt. Azóta üldözik a vissza-! visszatérő képek, se aludni, se j ébren maradni nem tud, undo- : rodik már magától a gyengesége ■ miatt. ■ Kezdett örülni, hogy kommu-| nisták letartóztatása van a lát- ! határon. Szeretett volna igazán : áhítozni az alkohol után is. ■ Ivott, ha úgy hozta az alkalom, ■ de csak hencegésből. Valójában ■ közömbös volt a szesz iránt. Ki ! akarta próbálni, milyen érzés; belemerülni Weirihoffer szenve- : délyébe, milyen gyönyöröket él; át szakadatlan részegségében ez5 a szörnyeteg, akinek se nő, se | barát, se család nem kell, csak ■ a legocsmányabb savanyú borok,! meg az a fél tucat gumi bot, ame- ! lyek sorban ott lógnak a foga- ! son, hogy magukkal az áldoza- ! tukkal választassa ki, melyikkel ! verje őket eszméletlenre. — Szomszéd, ugye Wolf a ku- E tyád neve? — kérdezte Wein- ! hoffer, s az, hogy társát is! „szomszéd'’-nak szólította, mi- ! ként a foglyokat és más megve- ■ tett emberi lényeket szokta, kéz- • dődő részegségre vallott. — Igen — felelte Faragó. (Folytatjuk) ! kára mi is a vámok révén reá- j gálunk, s ennek megfelelően a kedvezményes, vagy a maximális vámtételeket alkalmazzuk I áruikra. S miután a vám a belföldi piacon belekalkulálódik a behozott termék árába, nyilvánvaló, hogy külkereskedőinket és az importáruk hazai felhasználóit ez a tény beszerzéseiknél nagyon is befolyásolja. Vagyis: abban az országban vásárolunk többet, amely a mi exportunkat — kölcsönösségi alapon — vámkedvezményekben részesíti. II vámok gyakorlati alkalmazásának érzékeltetésére érdemes utalni arra, hogy a divatáru üzletekben gyakran találkozhatunk a világ különböző részeiből importált ruházati termékekkel, amelyek között Afrikából és Ázsiából származók is akadnak. Az utóbbiak ára korántsem minőségi okból alacsonyabb, mint például a francia, vagy az angol áruké, hanem alapvetően azért, mert Magyarország a fejlődő országok ipartermékeit különleges vámkedvezményben részesíti. Manapság nemcsak az áruk áramlanak hatalmas tömegben az országhatárokon át, hanem az emberek is, a nemzetközi turizmusban már százmilliók vesznek részt. A nemzetközi turizmust és utasforgalmat is élénk árumozgás kíséri, mert az árarányok országonként eltérőek, amit a turisták világszerte kihasználnak. Magyarország a turisták által behozott árucikkekre — meghatározott értékhatáron belül — nem ró ki vámilletéket, az értékhatáron felüli árukra pedig általában 40 százalékos vámtarifát alkalmaz, amely árufajtánként változó. (A gyógyszerek és gyógyászati eszközök vámtarifája pl, 10 százalék.) A turisták által behozott áruk teljes értélke az évi 150 milliárd forintos belkereskedelmi forgalomhoz képest elenyésző, néhány árucsoportban — s épp ott, ahol a hazai és külföldi árarányok eltérőek — azonban már számottevő. A ruházati cikkeknél például 17—20 százalék. a vegyes iparcikkeknél 3—4 százalék. Rz utasfimmlmi árubevitel vámkezelése egyes országokban — általában a fejlett j tőkésországokban — enyhébb, I mint nálunk, más országokban viszont sokkalta szigorúbb. Egy bizonyos: az utasforgalmi vámok alkalmazásának nem az állami bevételek gyarapítása a célja — az évente befizetett vámilletékek összege jelentéktelen —, hanem az üzletelés, a spekuláció korlátozása. A vámrendelkezések egyébként sem gátolják a turizmust, a rokonlátogatást. Bizonyos, hogy előbb-utóbb további könnyítésekre is sor kerül, ennek azonban az a feltétele, hogy a fogyasztási cikkek hazai és külföldi árarányai — egyebek között a ruházati cikkeknél — közelebb kerüljenek egymáshoz. A második világháborút követő nehéz esztendőkben sokszor emberbaráti feladatot is teljesítettek a külföldről érkezett ajándékküldemények. Gazdasági helyzetünk azonban alapvetően megváltozott, az esetek többségében, az arindék- küldemények segély-jellege megszűnt, s ezért az ilyen küldemények is általában vámkötelesek. Az ajándékküldemények vámtarifája diffenrenciált és méltányos. Bizonyos értékkereten belül továbbra is vámmentesek az ajándékküldemé- nvek; például nem terheli illeték a csecsemőholmikat, a piperecikkeket, a játék- és sportszereket, a könyveket. Okarinak azonban olyan nagyértékű küldemények is, — a személygépkocsik —, amelyek már nem tekinthetők szokványos ajándékoknak, hanem a dolog lényegét tekintve 1500— 2000 dollárnyi érték határon való átjuttatását jelentik. Az ajándékküldemények vámkezelését egyébként az is bizonyítja, hogy a küldemények tartalma. az ajándékozás célja a rokoni, vagy baráti figyelmességtől az árarányok eltérését kihasználó spekulációig terjed, s a valódi indítékot és célt miután a küldemények tízezreiről van szó — minden esetben aligha lehet felfedni. Alánjában itt is az indoklatlan anyagi előnyszerzés korlátozása a cél. Egyébként az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajándékozásnak egyéb megengedett lehetőségei is vannak, olyanok is — pl. deviza átutalása —, amelyek vámmentesek. G. I. IVÓ]»)’ sikere van Békésen••• a Hobby-kiállításnak, melyet a Békési ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága rendezett. A kiállításon népművészeti és modern kézimunkákban, fafaragványokban, trófeákban, rég múlt időket visszaidéző lámpagyűjteményekben gyönyörködhetnek a látogatók. (Fotó: Balkus) Szuduízl Ol'C'fl k Konter László Nem színházi élmény hatására választotta a színészi pályát; Gyermekkori emlékei között kutat, aztán nevetve mondja: — Nem, középiskolás koromig nem volt igazéul emlékezetes színházi élményem, de a színházat mégis, egészen kiskoromtól szeretem. Szegeden nőttem fel, egy nagy bérház hatalmas udvarán. Az udvaron volt két hatalmas kapu. Ezeken át rohangáltunk ki és be, házat építettünk (talán díszletet?!) és színházat játszottunk. Azt hiszem, ezeknek az együtt játszásoknak Öröme, varázsa motiválta későbbi pályaválasztásomat ... Érettségi után öt éven át jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, de nem vették fel, így elvégezte a népművelés-könyvtár szakot Debrecenben. A főiskolai évek alatt a Csokonai Színházban kapott szerepeket. Aztán ismét Szeged következett. Művelődésiház-igazgató volt, közben a Minerva Színpadot vezette. Bemutatkoztak a ívben, a rádióban, Szabó Lőrinc, Weöres összeállításokkal, Mocsár Gábor: özvegyi hűség című népi játékával. — Tíz éve vártam már ekkor színésszé-válásomat, és egy szép napon valóra vált az álom: Egy színházcsúfoló paródiát mutattunk be a Minerván. A közönség (színházi emberek, újságírók) nagyszerűen szórakozott. Én is játszottam. Az előadás után a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója odajött hozzám, feltolta szemüvegét és azt mondta: „Idefigyelj, kispajtás! Nem fogod csúfolni többé a színházat. Szerződtetlek!” Így lettem színésszé Szegeden, 1970-ben. Két évadot játszott Konter László a Szegedi Nemzetiben. Dürrenmatt, Pfeiphel, Arbuzov, Madách darabjaiban. Közben filmforgatások, szinkron-felvételek. Ügy érzi, intrikus, karakterhős szerepek várják. Ahhoz a fiatal színész-nemzedékhez tartozik, amelyik játékosabban szeretne játszani. Fölszabadul- tabban, mozgalmasabban, .valahogy úgy. ahogyan a tudomány halad”. Olyan előadásokat szeretne, ahol a* közönség vállon viszi ki a színészeket, vagy akár paradicsommal dobálja a színpadot; fellelkesül, vagy. felháborodik. de mindenképp valóságos élménnyel hagyja ott a nézőteret. Békéscsabán a Négy süveg című mesejátékban mutatkozik be, majd Páskándá: Tornyot választok című darabjában mint Csulai György püspök lép a békéscsabai közönség elé. (réthy) békés mm 1972. OKTOBER 21.
