Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. OKTOBER 21., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXVII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Nőtt a szakszervezetek szerepe, társadalmi befolyása ÁlctiVaulésen vettek részt a szakszervezetekben dolgozó kommunisták Ismeretterjesztők köszöntése Négy évvel ezelőtt, 1968-ban tartotta legutóbbi küldöttértekezletét a Tudományos Ismeret_ terjesztő Társulat Békés megyei szervezete. A négy esztendő alatt sokat erősödött, fejlődött a társulat, bővült hatóköre és jelentős tevékenységet végzett a közművelőd« ráeső területe: az ismeretterjesztés színvonalas és széles körű megvalósításában. Most, amikor a VI. küldöttértekezletet köszöntjük, elismeréssel kell megállapítanunk, hogy a társulat Békés megyei szervezete a párt X. kongresszusának szellemében, annak határozatai értelmében dolgozott. Munkájának irányát, megvalósulását hazánk társadalmi fejlődése, közvetlenül pedig a megye társadalmi, gazdasági és kulturális szükségletei határozták meg. A mai tanácskozásra készített beszámoló gazdagon árnyalt, a társulat munkáját sokoldalúan elemző tanulmány. Világosan határozza meg a társulat helyét a közművelődésben, amikor megállapítja: „A TIT a dolgozók műveltségének gyarapítását, tudatának szocialistává formálását a tudományos ismeretek terjesztésével végző, társadalmi hivatásként vállaló értelmiségiek szervezete. Azért tömöríti magába tehát az értelmiség legjobbjait, hogy — mint a párt X, kongresszusa kimondta — a nép részeként részt vegyenek a szocializmus építésében. A társulatot az a cél vezeti, hogy az értelmiség tudása legjavával járuljon hozzá népünk műveltségének további emeléséhez. Tevékenységével, az ismeretek terjesztésével, szervezeti életével, vitafórumot nyújtó klubéletével azt a feladatot teljesíti, amit a X. kongresszus határozata így fogalmazott meg: Sokoldalúan segíteni kell egész értelmiségünk világnézeti fejlődését, hogy növekvő aktivitásával Kapcsolódjon be a politikai és szakmai közéletbe, mind te’jesebben azono. süljön a szocializmust építő nemzet céljaival”. A VI. küldöttértekezlet a beszámoló alapján és a vita során bizonyára sokoldalúan értékeli majd a megyei szervezet eredményeit mindabban, amiről fentebb beszéltünk, abból az aspektusból, hogy a társulat alapvető feladata a társadalom'válameny- nyi rétege körében a tudomány terjesztése. A korigény és egyben a társulat céljai múlhatatlanul megkövetelik, hogy az ismeretterjesztés hatóköre évről-évre bővüljön. Erre törekszik a Békés megyei szervezet is, és megnyugtató, hogy az elmúlt időszakban mind több dolgozó réteggel — szocialista brigádokkal, szakmunkásokkal, termelőszövetkezeti dolgozókkal — kerültek kap csolatba. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének első éveiben a gazdasági vezetők kevesebb gondot fordítottak a kulturális munkára, és emiatt az ismeretterjesztés az ipari és a mezőgazdasági réteg- területeken mind minőségben, mind mennyiségben csökkenő tendeciát mutat, attól függetlenül, hogy az ismeretterjesztés tömegvonzása egészében sokat fejlődött. A VI. küldöttértekezlet felada. ta, hogy megkeresse: miként találhatna még erősebb kapcsolatokat a társulat a munkás—paraszt dolgozó rétegekkel és hogyan végezhet a közművelődésben az ejkövetkező években minden eddiginél hatékonyabb munkát, az egész nemzet javára. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága tegnap, október 20- án tartotta a szakszervezetekben dolgozó kommunisták aktívaülését, melyen megjelent Frank Ferenc, a megyei párt- bizottság eäsö titkára és Bútor Sándor, a SZOT szervezési alosztályvezetője is. A beszámolóban Supala Pál, a megyei pártbizottság titkára összegezte az MSZMP Politikai Bizottságának a szakszervezetek tevékenységéről és pártirányításuk továbbfejlesztéséről szóló 1966. május 10-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, majd az aktívaülés megvitatta a további feladatokat. Supala elvtárs bevezetőben megállapította, hogy a párt irányításával az állami, társadalmi szervek együttes munkájának eredményeként jelentősen fejlődött a megye gazdasági, társadalmi élete. Üj ipari üzemek létrehozásával és a régiek fejlesztésével nőtt a termelés és a foglalkoztatottság. Az iparosítás, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében végbement társadalmi átrétegeződés j nagy hatást gyakorolt a mun- | kásosztály összetételére, szám- . szerű alakulására. A fejlődés 1 eredményeként megyénk ma már nem mezőgazdasági, hanem agráripari megye. Szocialista építőmunkánk a a dolgozók tudatos részvételével, fokozott aktivitásával fejlődhetett csak eredményesen. Ezek az eredmények politikai és gazdasági téren egyaránt a hatalmon levő munkásosztály osztály-szervezete, a szakszervezetek egyértelmű támogatásával valósult meg. A Politikai Bizottság határozata alapján a szakszervezetekre kettős feladat hárul: egyrészt a dolgozók szervezése, nevelése a szocialista építésre, másrészt a szakszervezet tagjainak, mint munkahelyi kollektíváknak, és az egyes dolgozóknak az érdek- védelme. Politikai szerepük, jogkörük a gazdaságirányítás reformjával, a hatáskörök decentralizálásával tovább bővült. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy megyénkben a szakszervezeti szervek túlnyomó többségükben a kettős feladatot helyesen értelmezik és a gyakorlatban is helyesen valósítják meg. Munkájukat a párt elvi irányítása alatt önállóan, az alapszabályaik és a választott testületek döntései alapján végzik. Hatékonyan részt vesznek a szocialista építőmunka, a társadalmi, a politikai, a kulturális élet fejlesztésében. Supala elvtárs ezután méltatta a szocialiáta munkaverseny helyzetét. Elmondta, hogy 1971ben a megye gazdasági egységeiben 1693 brigád (21 ezer dolgozó) nyerte el a megtisztelő szocialista címet és a törzsgár- datagok száma eléri a 28 ezret. A továbbiakban a párt- és a szakszervezetek szorosabb együttműködésére hívta fel a figyelmet Supala elvtárs. Kifejtette azt a véleményét, hogy a határozatok egységes értelmezése és gyakorlati megvalósítása érdekében a megyei, valamint a járási, városi pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek többször kell tanácskozniuk a szak- szervezeti szervekkel, s ebben érvényesüljön a kölcsönösség elve. Helytelenítette, hogy egyesek a szakszervezeti megbízatást, a szakszervezetek szerepét lebecsülik. A szakszervezeti megbízást pártmunkának kell tekinteni — mondotta. Elismeréssel szólt a megyében dolgozó mintegy 5 ezer szakszervezeti bizalmi tevékenységéről is, akik a mindennapi munkában szoros kapcsolatot tartanak fenn dolgozótársaikkal. Befejezésül megállapította Supala elvtárs, hogy a Politikai Bizottság határozatának végrehajtására vonatkozóan a megyei tapasztalatok általában kedvezőek. A pártszervek és a szak- (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-Lengyel Barátsági Napok A Hazafias Népfront megyei bizottságának rendezésében október 23—24-én Magyar—Lengyel Barátsági Napok kezdődnek megyénkben. Október 23-án lengyel vendé, gek érkeznek Békéscsabára, ahol a délelőtti órákban fogadáson vesznek részt, amelyet a HNF megyei bizottsága rendez tiszteletükre. A vendégek délután látogatást tesznek a békéscsabai Knér Nyomdában és a konzervgyárban. A program szerint este 6 órai kezdettel kiállítás nyílik Békéscsabán, az MSZMP III. kerületi székházában, majd ugyanott 18.30 órai kezdettel rendezik meg a magyar—lengyel barátsági estet. A lengyel vendégek másnap, október 24-én Muronyba látogatnak. Délelőtt a községi tanács előadótermében találkoznak a Békés járási és községi párt- és állami és társadalmi szervek képviselőivel Délután megtekintik a Hidasháti Állami Gazdaság üzemegységét, ezt követően 17 órakor találkoznak a község értelmiségi dolgozóival. Itt is este 18.30 órai kezdettel rendezik meg az állami gazdaság kultúrtermében a magyar—lengyel barátsági estet, majd filmvetítéssel zárul a program. Szolidaritási nagygyűlés Gyulán Tegnap, pénteken a délutáni órákban szolidaritási ifjúsági nagygyűlést rendeztek Gyulán, a vár előtti téren. A több mint kétezer úttörő és KISZ-fiatal zászlókkal és tiltakozó feliratú táblákkal indult el a gimnázium elöl a gyűlés szín. helyére. A párt városi bizottságának székháza előtt csatlakozott a menethez dr. Gombár József, a KISZ KB titkára. Jámbor István, a párt városi bizottságának első titkára, dr. Vidó István, a városi tanács elnöke, valamint a Demokratikus Ifjúsági Vi'ágszövetség brazil képviselője és Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára. A vár előtti téren 3 órakor kezdődött az ünnepség. Kozma Antal, a KISZ városi bizottságának titkára megnyitója után dr. Gombár József lépett a mikrofon elé: „Nagy öröm számomra, hogy e nagymúltú városban beszélhetek a latin-amerikai nép szabadságharcáról. Nemrégiben csaknem egy hónapot töltöttem Batin-Amerikában és részt vettem Chilében a fiatalok VII. kongresszusán. Sok országba eljutottam; Argentínába, Venezuelába, Peruba s így személyes tapasztalatok alapján beszélhetek az ott látottakról” — kezdte ünepi beszédét. A nagy tetszéssel fogadott ün_ népi beszéd után a DÍVSZ brazil képviselője köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette hazájának börtöneiben sín> >7 - dő, politikai meggyőződésükért elítélt hazafiak sorsát és harcukat a szabadságért. Nagy sikere volt a fiatalok körében a gyűlésen közreműködő Los Pacsungos paraguay-i együttes rendkívül dallamos protest song-jainák. A nagygyűlés dalaikkal ért ért véget, amelybe a résztvevők is bekapcsolódtak. ;saaQoaas!B&9ssai23Ssi&s35aaaE88ZBa2sa8sasBaasaBBBasssiBRa>a*sa«xaaBaaBMZ!iti E5B&8B88B98BB<SBflBBSVS|BBB8BB888BBBBBBBBBRBSSa Ssellősőpadon a A körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz központjában már a harmadik szellőzőpadot szerelik. Egyszerre nyolc—tíz vagonnyi rizst lehet egy-egy ilyen pádon szárítani. Erre most nagy- szükség van, mert a rizsre vízözönnyi eső hullott. A villanyszerelők 12 óránként váltják egy. mást, mivel a szárítógépeknek éjjel-nappai működniük kell. Séllei Károly (a kép előterében) mindennap hajnali 4 órakor kel. A szárítómotorok mellett még 120 villanymotort gondoz. A legfontosabb most mégis az, hogy a képen látható és a szellőzőpadhoz tartozó gép motorja működjön. A körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-ben ugyanis még legalább 50—60 vagon rizst kell szárítani. Fotó: Demény
