Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
Végrehajtás útján az állami oktatásról szóló párthatározat Csökkentik a pedagógusok megterhelését Az állami oktatás továbbfejlesztésére hozott központi bizottsági határozatnak megfelelően a Művelődésügyi Minisztériumban napirendre került a pedagógusok megterhelésének csökkentése. A néhány hete megjelent utasítás már egyszerűsítette az iskolai adminisztrációt, s most újabb intézkedések következnek. Mérsékelni fogják például a nevelők terhelését a tanulók heti óráinak tervezett maximálásával, de 1975-ig végrehajtják a nevelők kötelezd tanóráinak már bejelentett 15— 20 százalékos csökkentését is. A pedagógusok szakszervezetével együttműködve dolgoznak azon a dokumentumon, amely meghatározza a pedagógusok jogait és munkaköri kötelezettségeit. Az idei tanévben javaslatot terjesztenek a kormány elé az iskolarendszer fejlesztését szolgáló pedagógiai tudományos kutatások és kísérletek elősegítésére. A tervezet tartalmazza majd a pedagógusi tudományos mindig ismerik fel fizetik meg. Másrészt az egységes devizaszorzók kiszámítása úgy történt, hogy azok nem tükrözik teljesen az export népgazdasági szintű átlagos költségeit. E két körülmény együttes eredőjeként a devizaszorzóval számított exportár-bevétel a vállalatok jelentős részénél — szocialista és tőkés kivitelnél egyaránt — a költségeket sem fedezte, ezért szükségessé vált az export anyagi ösztönzése. Az előbbiekből is következik, de nem felesleges határozottan leszögezni: népgazdasági szinten nem minden támogatást igénylő export veszteséges, hisz az alkalmazott devizaszorzó nagysága, mértéke kisebb a tényleges átlagköltségnél. Ezt a tényt az 1968-1970 között alkalmazott ösztönzési rendszer is elismerte, mégpedig olymódon, hogy a látszólag veszteséges exportnál általában nem alkalmazta a de- gresszivitást; a támogatás tehát szabad utat nyitott a kivitel növelésére. Azok a vállalatok viszont, amelyeknél az egységnyi deviza előállítási költsége a népgazdasági átlagnál jóval magasabb volt, azzal a megszorítással kapták az export-támogatást, hogy annak mértéke évről-évre csökkenni fog. Az exportösztönzés 1968-1970 közötti rendszere alapvető funkcióit jól teljesítette: e három esztendő alatt kivitelünk rendkívül erőteljesen, mintegy 34 százalékkal nőtt, a vállalatokat exportstruktúrájuk javítására, a devizakitermelés költségeinek csökkentésére ösztönözte és kényszerítette. Mindemellett a negyedik ötéves terv időszakára mégis módosíkutatások legfőbb irányait, meghatározza a köznevelés távlati fejlesztésére vonatkozó kutatások sorrendjét, mindazt, ami az iskolarendszer szerkezetének, iskolatípusainak, s tartalmának összesítették az ez évi ide-1 genfargalom első nyolchónapi' adatait — mint az Országos Idegenforgalmi Tanácsnál elmondották: az eredmények rekordot jeleznek. Augusztus végéig csaknem ötmillió külföldi érkezett hozzánk a világ 125 országából, 300 ezerrel többen, mint az előző év szeptember 1-ig. A korábbi évek augusztusi csúcsával ellentétben. népgazdasági szerkezetének javítását. A külső piacokon értékesítő vállalatokat exporttermékeikből kiindulva úgynevezett szakágazatokba soro’ták s a támogatás mértékét minden szakágazatban egységesen állapították meg. A korábbiakhoz képest lényeges változás, hogy az új rendszerben a támogatást nem vállalatonként, hanem egy-egy szakágazat — például műszeripar, konfekció- ipar stb. — egészére határozták meg. Továbbá: ez a támogatás nemcsak az „igényjogosultaknak” jár, hanem azoknak a kis számú legjobbaknak is, amelyeknek kivitele enélkül is gazdaságos. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű exportösztönzés differenciálja a szakágazat vállalatainak exportérdekeltségét s a kivitel struktúráját már nemcsak vállalaton, hanem szakágazaton belül is javítja, mert a jobb vállalatok számára az export több nyereséget biztosít, mint a kevésbé jók számára. Az ösztönzés szakágazatok között is differenciál, éspedig olymódon, hogy a támogatás mértékét az adott szakágazatra kiszámított átlagtól fel-, vagy lefelé eltéríti. Az exportösztönzés 1971 óta érvényesülő új rendszerében a jobb vállalatok érdekeltsége erősödött, míg a rosszaké csökkent. Feltételezhető, hogy az előbbi vállalatokat az exportból származó nyereség kivitelük erőteljes növelésére ösztönzi, míg az utóbbiak exportjuk mérséklésére, avagy a meglévőknél kedvezőbb gazdasági eredménnyel exportálható termékek kifejlesztésére és gyártására kényszerülnek. Garamvölgyi István kialakítását szolgálja. Az előterjesztés foglalkozik a tudományos kutatások és kísérletek pénzügyi támogatásának módjával, és kitér az országos koordinációra is. idén július volt a legforgalmasabb hónap. Növekedett azoknak az átutazóknak a száma, akik eredetileg az Adria- vagy a Fekete-tenger mellé igyekeztek, és útitervüket módosítva gyakran napokat töltöttek országunkban. Ez jórészt a szolgáltatások emelkedő színvonalának az eredménye. Idén a Belkereskedelmi Minisztérium gyorsított programjában a Balaton partján felépült száznál is több ÁBC-áruház, önkiszolgáló étterem, bisztró, zöldség-gyü- mölcsárusító pavilon, jótékony hatásaként megszűntek a bélés külföldiek pihenését egyaránt megkeserített hosszú sorbanállá- sok, éllátási zavarok. Színes programok szervezésével őszi kirándulások, lóvas- séták, művészeti hetek stb. az utazási irodák „megnyújtják” a szezont. Ennek következtében csak Lengyelországból százezer turista érkezésével számolnak októbertől december végéig. Utószezoni kedvezményekkel a belföldi utazóknak is kedvezőbb lehetőséget kínálnak a vállalatok — de gyakran ezek az árak is magasak. Az idegenből érkezők mellett a külföldi utazáson részt vett magyarok száma is növekedett, szeptember 1-ig a tavalyinál 200 ezerrel többen — csaknem egy- millióan — keresték fel Európa és más földrészek államait. Ugyanennyien nyaraltak itthon is állami hozzájárulással a szak- szervezeti, vállalati és iskolai üdülőkben is. (MTI) BUBIV-búIorok bemutatója Kijevben Ä napokban nyitják meg Kijevben a Budapesti Bútoripari Vállalat önálló kiállítását. A bemutatásra kerülő 18 szobaberendezés „beszédes” illusztráció az 1973. évi export-ajánlathoz, s ízelítőt ad az 1974-re várható kollekcióból is. A BUBIV évente mintegy másfél millió rubel értékű bútort exportál a Szovjetunióba, ami több mint háromezer háló-, ezer ebédlő- és ugyancsak ezer stíl-garnitúrát jelent. A vállalat eddigi rekonstrukciójának eredményeként 1973-ban növelni kívánja szállításait a Szovjetunióba. A kijevi bemutatón ott lesznek a legújabb termékek is. Ezek különféle színes szobaberendezések, továbbá egy Bajkál szoba, amelynek gyártását nemrégiben kezdték el. A BUBIV- szisztem legújabb változata „családjára” jellemzően, további elemekkel bővíthető. Egyébként a BUBIV érdekelt azon a kiállításon is, amelyet az AR.TEX a napokban nyitott meg Varsóban, hogy ízelítőt adjon a magyar bútorgyárak termékeiből. BÉKÉS MimiSa 3 1972. OKTOBER 14. •• Ösztönzés a gazdaságos exportra Lassan már öt esztendeje, hogy külgazdasági kapcsolataink, nemzetközi árucsereforgalmunk fejlődését új módon, döntő mértékben gazdasági szabályzókkal irányítjuk. Ennek egyik alapvető eleme a külső és a belső árak kapcsolatának megteremtése volt az egységes devizaszorzók alkalmazásával. A külső és a belső árrendszerek'' összekapcsolásához azonban már a keádet-kez- detén egyéb közgazdasági eszközöket kellett társítani annak érdekében, hogy kivitelünk megfelelően növekedjék. Ugyanis, a mi belső árrendszerünk a hazai ráfordítási viszonyokat — költség- és termelékenységi színvonalát — veszi alapul s ezt a külső piacok nem tottuk az exportösztönzés módját. Az exportösztönzés fő célja korábban az volt, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése a kivitelben se okozzon fennakadást. Ezt úgy értük el, hogy a támogatás révén a különböző hatékonysággal exportáló vállalatok számára egyaránt nyereségessé tettük a kivitelt. Ezzel azonban a kedvező és kedvezőtlen hatékonyságú vállalatok exportérdekeltsége nivellálódott. Az új tervidőszak export- támogatási rendszere a mennyiség helyett a minőséget — az exportra termelés hatékonyságát — állította az ösztönzés középpontjába s egyidejűleg szorgalmazza a kivitel vállalati és Vendégek 125 országból —■ Fejlődő szolgáltatások; Idegenforgalmi rekord Ünnepély két bölcsődében Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között adták át képletesen a Vöröskereszt 100 ezer forintos ajándékát — bölcsődei felszereléseket — Körösladány- ban és Dévaványán. A dévavá- nyai ajándékról már beszámoltunk, most képeinken a körös- ladányi bölcsődéről mutatunk be pillanatfelvételeket. A bölcsőde 1953 óta működik, s a ‘kezdeti időben kölcsönkért bútorokkal látták el, így hát nagyon is jól jött a Vöröskereszt ajándéka. Jelenleg 30 gyermeket látnak el a bölcsődében és a nyári hónapokban 10 idénybölcsődés is van. A régi épület szinte megfia, talodott az új bútorokkal, szőnyegekkel, térelválasztó falakkal, fektetőkkel, konyhai berendezéssel és egyéb tárgyakkal amit a 100, ezer forintból vásároltak. A bölcsőde vezetője jól gazdálkodott, sok mindenre jutott a Vöröskereszt ajándékából. Ezenkívül az Üj Barázda Termelőszövetkezet és a kisiparosok, valamint a község lakossága is segíti e gyermekintézményt. Az ünnepségeken, melyen ott volt dr. Samyai Ferenc megyei főorvosi, válamint a helyi tanács és a járás képviselői, öz Ferenc adta át mindkét bölcsődének az ajándékot és kívánt jó egészséget a piciknek, az itt dolgozóknak és a szülőknek egyaránt A picik nevében is elhangzott köszönet Az új, folyóvízzel ellátott mosdó. Orom a sok kedves játék. Fotó: Ilcmény
