Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-05 / 209. szám
Hadműveletek Saigon térségében Invázió Kambodzsa ellen Oj támadássorozatot indítottak a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők az ország középső’ részén, a központi fennsíkon; Da Nang, a legnagyobb kikötőváros és támaszpontváros térségében fokozzák a felszabadított területek határainak kibővítésére irányuló akciókat, változatlanul szilárdan tartják magukat Que Son térségében és ugyancsak változatlan ütemben folytatják Saigon térségében zaklató hadműveleteiket: a fővárostól 100 kilométerrel északra fekvő An Loc tartományi székhely körzetében pedig eredményesen szorítják vissza a saigoni alakulatok megmegújuló ellentámadási kísérleteit — tűnik ki a saigoni katonai szóvivők hétfő hajnali bejelentéseiből, A saigoni csapatok hétfőn újabb inváziót kezdtek • Kambodzsa ellen: alakulataik a déli országrészekbe hatoltak be. Az iíjváziós haderő létszámát nem közölték. Szabad az út a tartományi székhely felé A felszabadító fegyveres erők Dél-Vietnamban kiverték Plei Me-i támaszpontjukról a különlegesen kiképzett saigoni katonákat — jelentik gyorshírben a nyugati hírügynökségek., A felR Chilei Kommunista Párt ás Szocialista Párt közös nyilatkozata * Santiago A Chilei Kommunista és Szocialista párt vasárnap közös nyilatkozatban leplezte le és ítélte el a népi egység ellenzékének manórvereit. A közös nyilatkozat megállapítása szerint a monopolisták. a nagybirtokosok és a. bankárok az amerikai imperialisták segítségével támadást indítottak a munkáspártok és szervezetek ellen. Azzal a céllá1, hogy megdöntsék a népi kormányt és terrorista diktatúrát létesítsenek az országban. A reakciós tevékenység nagymértékben bonyolította a chilei helyzetet. A nyilatkozat ezzel kapcsolatban hangsúlyozza annak fontosságát, hogy haladéktalanul és határozottan véget kell vetni a jobboldali erők fel. lépésének, mivel tevékenységük polgárháborúhoz vezethet. A két nyilatkozó párt „figyelem bevéve a helyzet komolyságát, úgy határozott, hogy félreteszi a közös harcot akadályozó nézeteltéréseit”. A közös nyilatkozat az Allende-kormány által elért gazdasági, társadalmi és politikai vívmányok megvédésére, valamint éberségre és fegyelmezettségre szólítja fel a chilei dolgozókat, a chilei népet. A nyilatkozatban említett nézeteltérések arra vonatkoznak, hogy a kommunista és szocialista pártnak más véleménye van a forradalmi folyamat ütemét illetőleg. A kommunisták a reálisabb fokozatosság elvét vallják, szocialista szövetségük pedig gyorsítani igyekszik a folyamatot. Politikai ‘körökben történelmi jelentőségűnek tartják a közös nyilatkozatot. Hétfőn van két esztendeje, hogy Chilében baloldali elnököt választottak Salvador Al- lende személyében. A nap folyamán országszerte felvonulások és gyűlések lesznek a népi egység támogatására. A volt keresztény- demokrata elnök Eduardo Frei is bejelentette, hogy „utcára szólítja” pártjának támogatóit. Mint ismeretes, az utóbbi időben összecsapásokra került sor a népi egység és az ellenzék hívei között. szabadító erők vasárnap este in. dítottak tüzérségi előkészítés után gyalogsági támadást a támaszpont ellen. Mint a Reuter megjegyzi Plei Me elvesztése nyugat felől szabaddá tette az utat Pleiku tartományi székhely felé, s ezzel a saigoni alakulatok ismét nehéz helyzetbe kerültek a központi fennsíkon. Hétfőn is folytatódtak a harcok Quang TrI, a legészakibb tartományi székhely térségében. Különösen a népi erők tüzérsége volt tevékeny. A Quang Tritől mintegy 50 kilométerre délre fekvő Hűé, egykori császárváros védelmi vona Iának két pontja ellen hétfőn hajnalban támadást intéztek a felszabadító erők. Egyik célponti juk a hadijelentésekben gyakorta szereplő Bastogne támaszpont, a másik az amerikaiak által Eagle-nek keresztelt támaszpont volt, amely mindössze hat kilométerre fekszik dá’nyugat- ra Hűétől. Ennek a támaszpontnak a területére a felszabadító hadsereg katonái be is hatoltak, megsemmisítettek öt páncélozott járművet, majd visszavonultak. Japán—dél-koreai értekezlet Kedden és szerdán tartják meg Szöulban a sorrendben hatodik japán—dél-koreai miniszteri értekezletet. A japán küldöttséget Ohira külügyminiszter, vezeti, aki tájékoztatja Pák Csöng Hi elnököt Tanaka miniszterelnök és Nixon elnök hawaii csúcstalálkozójáról. Japán megfigyelők szerint a szöuli éltekeziet viharosnak ígérkezik. Défl-Konea ugyanis egymilliárdos ^segélyt kíván Japántól, míg az utóbbi legfeljebb százötven — kétszázmillió dollárt hajlandó adni. A politikai tárgyalások során Szöul nyilván kifejezésre juttatja majd, hogy nem lelkesedik a japán many kínai politikájáért, mutatnak ra Tokióban. korTanaka Peking előtt Tanaka japán miniszterelnök az Egyesült Államokból való hazaérkezése után azonnal nekilátott a pekingi utazását előkészítő feladatok megoldásának Ezek a feladatok a következők: 1. Egységes nézet kialakítása a liberális demokrata pártban Chnoupek külügyminiszter a csehszlovák-nyugatnémet kapcsolatokról Prága Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter vasárnap beszédet mondott Ostravá- ban a szlovák nemzeti felkelés 28. évfordulója alkalmából rendezett gyűlésen. Méltatta a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek részvételével megtartott krimi találkozó jelentőségét, s megállapította, hogy a találkozó jól szolgálta a szocialista országok egységének megszilárdítását. Kifejtette, hogy Csehszlovákiának elsőrendű érdeke fűződik az Európában kibontakozott pozitív folyamat elmélyítéséhez, állandósításához. Ezért szorgalamzza kapcsolatainak rendezését Ausztriával és a viszony normalizálását a Német Szövetségi Köztársasággal. — Kiváltképp ez utóbbi esetben — mondotta a külügyminiszter többször kifejeztük hajlandóságunkat, hogy aktívan előmozdítjuk a megoldást. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy mindenekelőtt a müncheni szerződés eleve érvénytelenségének az NSZK kormánya által történő elismerése befolyásolná kedvezően az egész európai légkört. Annál is inkább, mivel megítélésünk szerint a dolgok jelenleg már any- nyira világosak és megoldásra érettek, hogy a kérdés rendezése — mindenfajta „gondolkodási szünet” és huzavona nélkül is — megvalósítható mindkét fél számára elfogadható módon. Ehhez szükséges, hogy jószándék meglegyen a másik oldalon is. — Nagyra becsüljük a Brandt-kormány pozitív, reális nemzetközi politikáját, s úgy gondoljuk, hogy e politika pozitív vonásainak meg kellene nyilvánulnia a csehszlovák— nyugatnémet kapcsolatok rendezésében is — hangoztatta a csehszlovák külügyminiszter. (MTI) a Kínával,való rendezés kérdésében. 2. Tajvan tájékoztatása Japán Kína-politikájának várható alakulásáról, 3. Peking álláspontjának megismerése a normalizálás részleteit illetően. 4. Kormányhatározat kidolgozása a kínai kérdésben. 'Hírek szerint Tanaka szeptember 11-én Tajvanra küldi Siina Ecuszaburot, a liberális demokrata párt alelnökét, akinek az lesz a feladata, hogy egyrészt megmagyarázza Japán álláspontját a Kínával való kapcsolatok rendezésének kérdésében, másrészt megkísérelje elnyerni ehhez a tajvani vezetők egyetértését. Szeptember 14-én Koszaka Zentaro volt külügymniszter vezetésével japán küldötség utazik Pekingbe, hogy a kínai féllel együtt végső formába öntse Tanaka miniszterelnök pekingi útitervét. Magyar—lengyel megállapodás Hétfőn a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Orbán László, a miniszter első helyettese és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete aláírta a magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési vegyesbizottság létesítéséről szóló megállapodást. (MTI) Vietnami napok • . * ■ Gépesített embertelenség o Tudjálk-e az amerikai pilóták, hogy, mit művelnek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban? Természetesen tudják, de más tisztában lenni a fegyverek pusztításával, esetleg felvételekről ellenőrizve a hatásukat, mint' közvetlenül, saját szemünkkel meggyőződni a rombolásról, amit mi megtehettünk. Egyáltalán azért lőhet így felvetni a a kérdést, mert a VDK ellen jelenleg olyan modem légiháború folyik, amelyben a technikai eszközök sokszor pótolják és kiegészítik az embert. Látszatra tehát a „technikára” lehet hárítani a felelősséget. A VDK helyzetét nemcsak az jellemzi, hogy nagyon kiterjedt és intenzív légiháborút folytatnak ellene az amerikaiak (átlagban napi 200—300 bombatá- madás éri az országot), hanem az is, hogy ez a légiháború megfélemlítő és megtorló céllal a polgári lakosság ellen folyik. Kint járva jónéhány, a Johnson időszakban még nem haszr nált azóta jelentősen továbbfejlesztett harci eszközt láthattunk. Az egyik ilyen eszköz távolról cserjének, bokornak hinné az ember. Aztán közelebb megy, látja, hogy műanyagból van. S ahol a valódi bokornál a gyökér kezdődne, itt hegyes véget találunk. Amerikai repülőgépek szórják le ezeket a „cserjéket”, amelyek belevágódnak a földbe, ágaik kinyílnak, s adóberendezésként kezdenek él működni. Az „ágaik” — antennák. Ha valaki közeledik feléjük — legyen az vietnami paraszt vagy kisgyerek — az adóberendezés minden zajt, hangot továbbít. Néhány percen belül repülőgépek érkeznek és kioldják bombáikat. Persze vé- , dekezni is lehet ellenük. Ágaikat felhajtva össze kell kötni azokat — s az adás megszűnik. Ugyancsak a polgárt lakosság ellen készült az un. golyósbomba. Időközben már ezt is módosították — nem golyók, hanem szabálytalan fémdarábak vannak benne, ftoncsoló hatásuk így többszörös. Ezekből a kisméretű bombákból 150—200 darabot beletesznek egy-egy konténerbe. Efgyszerű szorzás kérdése, hány ezer gyilkos fémdarab röppen szót, ha ledobják. Láttunk olyan parasztot, aki ilyen bomba robbanásának közelében 'volt — testének szinte minden négyzetcentiméterén volt seb. Amikor a kitelepített kórházban meglátogattuk, még élt. A fúróbombát a polgári lakosság óvóhelyei ellen használják az amerikaiak. Ezt a bombát a tankelhárító rakétából fejlesztették ki. Lényege, hogy a bomba nem robban fel, ha az óvóhely falának ütközik, hanem áttöri és bent vagy mélyen a föld alatt robban. Elsősorban tehát a bentlévők megsemmisítése a célja. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi bombázások minden korábbi időszakot felülmúlnak. Csak néhány összehasonlító adat: márciusban még csak 45 B 52- es óriásbombázó volt a térségben, jelenleg 250, ;— több mint a7 USA összkészletének a fele (150 van az egyéb támaszpontokon). S ma ezeket a légierődöket nemcsak a határövezetek ellen vetik be, mint a Johnson időszakban, hanem a sűrűn lakott települések és a nagyvárosok ellen is. Ugyancsak márciusban még csak 600 amerikai repülőgép tartózkodott az indokínai térségben — jelenleg 1 300, s ezek a legkorszerűbb típusok. A Johnson-időszakban alkalmazott F—105-ös helyett most a sokkal korszerűbb F—4-es vadászbombázót használják, ösz- szesen mintegy 60 típusú gép tartozik az itt állomásozó amerikai haderő fegyvertárába. Egy korábbi háborúhoz, a koreaihoz viszonyítva á helyzetet: akkor összesen három bombázó típust használtak az amerikaiak. Hét nagy repülőgópanyáhajó és hatvan egyéb csatahajó cirkál Vietnam partjai közelében. Egy B 52-es egyszeri támadása 41 ezer dollár — s átlag naponta százszor támadnák a B 52- esek. A taktikai légierő egy gépének egyszeri támadása 8 500 dollár. A taktikai légierő naponta 800-szor támadja az indokínai országokat. Tehát egy napi bombázás ára 10 millió dollár. így jön ki az a végösz- szeg, amely szerint az USA-nak évente 20 milliárd dollárba kerül a vietnami háború. Egy összehasonlító adal: a meghirdetett „nagy társadalom” program megvalósítására évente csak kétmilliárd dollár jut. Nem véletlen, hogy az USA aranytartalékai az 1949. évi 24,6 milliárd dollárról 1971-re 9,7 milliárd dollárra csökkentek. Marafkó László (Következik: Hó „apó” és Buddha) A Nam Dinh-i II. számú kórház egyik épülete állt ezen a helyen..» (Fotó: Demény)
