Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

Államtitkárok a tárgyalóasztalnál 0 Berlinben folytatódtak a tár­gyalások a dr. Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bahr, az NSZK államtitkára vezette küldöttségek között. Képünkön: A dr. Mihcael Kohl (balról a harmadik) vezette NDK küldött­ség és az Egon Bahr (jobbról a harmadik) vezette delegáció a tárgyalóasztal mellett. (Telefotó — AP—MTI —KS) Küldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága meg­hívására Győri Imrének, a Központi Bizottság tagjának, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának vezetésével csü­törtökön az MSZMP KB párt­munkásküldöttsége a Szovjetu­nióba utazott. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor, a KB tagja, a párt_ és tömegszervezetek osztályának vezetője búcsúztatta. Richard Nixon amerikai el­nök háromnapos kaliforniai vá­lasztási kőrútjának befejezté­vel beszédet mondott pártja Los Angeles-i „választási ban­kettjén”. A nemzetbiztonsági főtanács­adója, Henry Kissinger kétna­pos párizsi titkos tárgyalásainak eredményeiről semmit sem kö- j zölt, de sejtetni erigedte: lehet- i séges hogy az Egyesült Álla- ! mok hamarosan megszakítja a Dél-Vietnamnak nyújtott légi- és haditengerészeti támogatást legalább is így értelmezik ho­mályosan megfogalmazott kije- jelentéseit egyes hírügynöksé­gek. A Dél-Vietnamban állomáso­zó amerikai csapatok fokoza­tos kivonásáról szólva úgy vé­lekedett, hogy a dél-vietnamiak hamarosan képesek lesznek az Egyesült Államok támogatása nélkül teljes egészében maguk biztosítani „saját védelmüket”. Az elnök az 1969 óta követett vietnamizálási politika állítóla­gos érdemeit méltatva hozzá­fűzte: „Véget fogunlk vetni a háborúnak anélkül, hogy elárul­nánk szövetségeseinket. Véget fogunk vetni a háborúnak anél­kül, hogy cserbenhagynánk foglyáinkat”. Visszautasította a demokrata párti ellenzéknek azt a szemrehányását, hogy a vietnami béketárgyalásokat vá­lasztási célokra használja fel. Magabiztosan hozzáfűzte, hogy a történelem nemcsak azért fog emlékezni kormány­zatára, mert véget vetett az előző kormányoktól örökölt há­borúnak hanem azért is, mert a Szovjetunióhoz és a Kínai NéDköztársasághoz való közele­dést célzó politikájával csök­kentette a jövendő háború koc­kázatait. A Los Angelesben egyébként a vitanami háború ellen tilta­kozó tüntetők hatalmas tömege fogadta Nixont. Fiatal leányok és fiúk ezrei feliratos tábláikon békét követeltek ütemesen han­goztatott jelszavaikban lehur­rogták Nixont. Incidens nem történt. (AFP) A NATO-n belül nem tudnak megegyezni az európai biztonságról Mao és Tanaka Miről beszélgetett Mao Ce- tung Tanaka miniszterelnökkel? Tették fel a kérdést japán új­ságírók kormányuk hivatalos szóvivőjének, aki maga is jelen volt a minden előzetes bejelen­tés nélkül megejtett találkozón, s a válasz így hagzott: a japán —kínai kapcsolatokról, Kína történetéről, a kínai konyháig bezárólag. A csütörtöki japán lapok hi­telesnek tekintett színes részle­teket közölnek a Mao Ce-tung és Tanaka között lefolyt párbe­szédről. A kínai pártelnök ér­deklődött, hogyan haladnak a tárgyalások a japán miniszterel­nök és Csou En-laj között, s hogy befejeződött-e köztük a „veszekedés”? Mert az emberek egy kiadós veszekedés után vál­nak igazán jóbarátokká, — tet­te hozzá. Tanaka élénken tilta­kozott. mondván, hogy Csou En- laj -jal valóban baráti tárgyalá­sokat folytatott. Mao, — rámu­tatva Liao Cseng-csire, a kínai— japán baráti társaság elnökére, akit a napokban neveztek ki a kínai külügyminisztérium ta­nácsadójává — kijelentette, hogy Lio Japánban született, s nem vinné-e magával Tanäka Japánba? (A megjegyzésből a _ japánok mindjárt arra a követ­keztetésre jutottak, hogy Liao Cseng-csi lesz Kína első tokói nagykövete.) Tanaka azt felel­te, hogy Liao rendkívül népsze­rű Japánban, olyannyira, hogy ha képviselőjelöltként lépne fel a japán felsőházi választáson, nyilván be is futna. Mao ezután megjegyezte, úgy hallotta, hogy Tanakának nem ízlett az idegen étel Hawai-i- szigeten. (Ezt célzásnak íekintá a Tanaka—Nixon találkozóra.) Milyennek találja a kínai kony­hát? Tanaka a legnagyobb elis­merés hangján szólt a gazdag kínai konyháról és a kínai éte­lek ízletességéről. Külön diese­le a köles-fajtából készült kí­nai pálinkát, a maotajt, amely igen erős, legalább hatvanöt fo­kos. — nem, hetvenöt — korri­gálta Mao. A továbbiakban a kínai pártelnök Kína történetéről és a klasszikus irodalomról be­szélt, majd Japán belpolitikájá­ról, különösen a választási rendszerről faggatta Tanakát. Végezetül hatkötetes kínai klasszikus irodalmi művél aján­dékozta meg a japán miniszter­elnököt, viszonzásul a tőle ka­pott japán festményért. (MTI) Befejeződtek a kínai-japán-tárgyalások Pekingben véget' ért Tana­ka, japán és Csou En-laj kínai miniszterelnök négynapos tárgyalássorozatának záróta­nácskozása. A megbeszélés után a japán küldöttség szó­vivője közölte, hogy a talál­kozó „igen sikeres” volt, egy- j ben bejelentette, hogy a tár-1 gyalásokról kiadandó közös közleményt — amely tudtul adja a japán'kínai diplomáci­ai kapcsolatok felvételét — pénteken helyi idő szerint 15.40 órakor (magyar idő sze­rint 8.40-kor) írja alá a két miniszterelnök. (AFP) Kuba közelről A „kölcsönös és kiegyensú- lyózott csapatcsökkentések” té­mája foglalkoztatta az észak­atlanti tanácsot, s minthogy e kérdésben a tagországok nem jutottak megállapodásra, nem tudtak megegyezni az európai biztonság és együttműködés ügyében folytatandó tárgyalá­sok végleges menetrendjéről sem. A döntés várhatóan egy hét múlva születik meg. Finnország, mint ismeretes, 34 országot hívott meg az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet sokoldalú előkészítésének első értekezle­tére, amelynek színhelye Hel­sinki, kezdési időpontja pedig november 22-e lenne. Az Egye­sült Államok és néhány NATO- beli szövetségese kitart amel­lett, hogy e tárgyalásokkal lé­nyegében oárhuzamosan érdemi megbeszéléseknek kell kezdőd­niük a kölcsönös és kiegyensú­lyozott csapatcsökkentésekről is. A helyzetet bonyolítja, hogy a NATO-tagországok még egy­más között sem állapodtak meg A Vietnami Demokratikus Köztársaság által nemrégiben | emberbaráti okokból szabadon- I bocsátott három amerikai piló­tatiszt és kísérete csütörtökön reggel az AEROFLOT szovjet légiforgalmi társaság egyik me­netrendszerű járatán Moszkvá­ból továbbutazott Koppenhágá- be. A repülőtéren a Demokrati­kus Vietnam moszkvai nagykö­vetségének képviselője és az amerikai ügyvivő búcsúztatta j őket. A három repülőtiszt — Ed-1 arról, melyikük vegyen részt ez utóbbi tárgyalássorozaton. A NATO-tanácskozásról adott jelentését az AP azzal zárja, hogy ottani diplomaták tovább­ra is valószínűnek látják a sokoldalú előkészítő értekezlet november 22-i megnyitását. Ugyanakkor további konzultá­ciókat várnak: elsősorban az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között A Reuter hírügynökség jelen­tése szerint Franciaország nem fog részt venni a kölcsönös és kiegyensúlyozott csapatcsökken­téssel foglalkozó tárgyalásokon, részben azért, mivel „minden nagyobb arányú amerikai visz- szavonulásban (t. i. Közép-Eu- rópából) Nyugat-Európa kato­nai erejének szükségképneni gyengülését látja következ­ményként”. Ugyanakkor Fran­ciaország ellenez minden olyan tárgyalást erről a kérdésről, amelyet Párizs „tömbök közöt­ti” megbeszélésnek minősít. (Reuter) ward Elias őrnagy, valamint Mark Gart Ley és Norris Char­les hadnagy — és kísérete egyébként nem fogadta el az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének meghívását, hanem a2 AEROFLOT tranzit- szállodájában töltötte a szerda éjszakát. A szabadon bocsátott amerikai pilóták Moszkvában sem nyilatkoztak az újságírók­nak, első érdemi nyilatkoza­tuk várhatóan a dán főváros repülőterén fog elhangzani. (AFP) . . Változó szokások A cikksorozat szerzője az MTI kubai tudósítója egy esztendeje él a Karib-tengeri szigetország­ban, A z idei esztendő első fele rendkívül sikeres volt Ku­bában. A vállalatok nagy több­ségénél jelentősen nőtt a terme­lés. Növekedett a tej, a tojás és a hal és más élelmiszerek ter­melése is. A könnyűiparban ki­magasló sikereket értek el. Min­dennek egyik alapja az, hogy az utóbbi években Kubá­ban a figyelem központjá­ba került a termelékenység, a pontos munka. Előtérbe került a termelés szervezésének továb­bi tökéletesítése, a gazdaságirá­nyítási módszerek finomítása. A szigetországban egy év alatt 2200 üzemben vezették be a nor­mákat, a ma már mintegy 700 ezer munkás dolgozik az új szisztéma szerint. Kidolgozták a gazdaságfejlesz­tés ötéves tervét, sőt készülőben van a távlati fejlesztési terv is. Mindehhez jó alapot és biztos jövőt jelent, hogy Kubát az idén felvették a KGST tagjai sorába. Ez, amellett, hogy rendkívüli po­litikai jelentőséggel bír — hiszen a szocialista közösség integráció­ja „rálépett” Amerika földjére — a kubai gazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését teszi lehetővé. A nemzeti arany, a cukoripar gépesítése mellett, a nikkel, a réz gyorsabb kibányászását, és o egy sor új iparág fellendítését is segíti. Amióta a gazdasági életben elő­térbe került a termelékenység az ösztönzők szerepe is kezd más megítélést kapni. A kubai emberek nagyon fogékonyak az ünnepségek, a rendezvények iránt. Ügy is fogalmazhatnánk a külsőségi megnyilvánulásoknak rangos szerepük van a kubai em­ber hétköznapjaiban. Nem vélet­len tehát, hogy egy jól dolgozó kubai munkás elvárja, hogy az elismerés, a köszönetnyilvánítás ünnepi külsőségek között történ­jen. Azt mondják, hogy a tiszte­letelvárásnak ez a fajtája, igénye még abból a talajból táplákozik, amikor érezték hiányát. Amikor a kirándulni jövő amerikai és külföldi turista azt gondolta: az alamizsna dollárcentekkel min­dent megadott. H a tehát ma Kubában az er­kölcsi ösztönzés alapja még fogékonyabb, ezt mindenki ter­mészetesnek veszi a szigetország­ban. S valahogy más a rangja is. A kiváló dolgozó például hétköz­napjaiban is büszkén hordja a jelvényt, a diák vagy a paraszt- ember a legféltettebb kincsei kö­zé helyezi az elismerő oklevelet, vagy bármi más kitüntetést. Az pedig valóban vonzó és példa­mutató hatást gyakorol az em­berekre, ha nevük a dicsőség táblán, vagy az újságok hasáb­jain található. Az igazsághoz tar­tozik az is, hogy Kubában az emberek nem szenvednek pénz­hiányban. Alapvető probléma az áruhiány. Ilyen helyzetben tehát a pénzkereset ösztönzése nem le­het ösztönző. Ebből kiindulva in­tézkedett egy éve úgy a kormány, hogy egyes tartós fogyasztási cikkeket a munkahelyeken oszt­ják el. A jól dolgozók előnyben részesülnek. Vagyis a figyelem központjába került a gondos, a pontos munka, a normák tel­jesítése. Maga a munkahelyi kollektíva dönti el, hogy ki ér­demli meg: rádiót, televíziót, ke­rékpárt, vagy órát, illetve ahhoz való vásárlási jogot kapjon. A hangsúly azon van, hogy a kol­lektíva döntse el. S ez a kollek­tív döntés, a vélemények kiké­rése, meghallgatása egyre erő­teljesebben érezhető Kuba egész társadalmi életében. Ahogy Fidel Castro mondotta: a kubai forra­dalom. új, érettebb fázisába lé­pett,ez pedig megköveteli a tö­megek, a tömegszervezetek na­gyobb társadalmi szerepét. W nyár elejére befejeződtek **’ a szakszervezeti választá­sok. összesen 22 szakmai szak- szervezet alakult meg, illetve alakult újjá. S a választásokat mindenütt — az alapszerveze­tektől az országos szintig — a demokratikus centralizmus, a felélénkült tevékenység jellemez­te. Az alapszervezeti titkos vá­lasztásokon például háromszor annyi volt a jelölt mint a betöltendő hely, s tulajdonkép­pen mindenki javasolhatott je­löltet. S azóta is vitadúsabb a szakszervezeti élet az egész Ku­bában. Vitáznak és véleményt Nem nyilatkoztak Moszkvában az amerikai pilóták Lehet-e hinni Nixonnah?

Next

/
Thumbnails
Contents