Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

m2. SZEPTEMBER 2»., PÉNTEK ára 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Köszöntjük fegyveres erőinket Befejeződött a polgármesterek tanácskozása A felszólalások sorozata be­zárult. Félix Slavik, Bécs pol­gármestere „napirenden kívül” kért szót, meghívta az európai fővárosok vezetőit, hogy leg­közelebbi találkozójukat az osztrák fővárosban tartsák meg. Ezt követően — a bécsi polgármester korábbi indítvá­nya alapján — a tanácskozás részvevői egyhangúlag közös dokumentumot fogadtak el a budapesti találkozóról, az eu­rópai fővárosok kapcsolatának szorosabbá tételéről. Ezután Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke összegezte a háromnapos tanácskozás tapasz­talatait (MTI) Baráti köszöntés A Fegyveres Erők Napján sze­retettel köszöntjük honvédein- ket, határőreinket, rendőrein­ket, munkásőreinket, várn­áé pénzügyőreinket, polgá­ri védelmistáinkat. tűzoltóin­kat, ifjú gárdistáinkat és va­lamennyi, a fegyveres és rendé­szeti szerveknél dolgozó polgári alkalmazottat. Kívánjuk, hogy hazánk, a Magyar Népköztársaság békés építő munkájának eredményeit az eddigiekhez hasonlóan a jö­vőben is sikeresen védelmezzék. A KISZ Békés megyei Bizottsága, a Békés megyei Úttörő Elnökség Módosított alapszabály a békéscsabai Lenin Tsz-ben Tegnap, szeptember 28 -án dél- , előtt a békéscsabai Lenin Ter­melőszövetkezet tagsága Békés­csabán a Brigád moziban köz­gyűlést tartott. Ezen a közgyű­lésen vitatták meg és fogadták! el a szövetkezet alapszabályának j azon módosítását, amely a ko­rábbihoz képest kiszélesíti egy­részt a szövetkezet vezetőségé­nek, illetve a szakmai vezetők­nek a hatáskörét, másfelől pe­dig bővíti a tagoknak nyújtható kedvezmények körét. Az alapszabály módosítás el­fogadása után a közgyűlésen Hankó Mihály személyében el­nököt és Kés jár György szemé­lyében, aki augusztus óta a ter­melőszövetkezet akkor elhunyt elnöke, Zsilák Márton helyett az elnöki teendőket ellátta — el­nökhelyettest választott. ló minőségű termékek előállítására törekedjenek szövetkezeteink Elnökségi ülést tartott a Körösök Vidéke Tss Szövetség Elnökségi ülést tartott csü­törtökön Békéscsabán a Körö­sök Vidéke Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége. A szö­vetség megvizsgálta és most ér­tékelte: az 1972. évi új közgaz­dasági intézkedések hogyan hatnak a termelőszövetkezetek­ben, ennek alapján hogyan ké­szüljenek az 1973. évi felada­tokra. A szövetséghez tartozó 76 kollektív gazdaságban — amint Nagy Mihály titkár be­számolójából kiderült — a kü­lönböző áremelések plusz- bevételt nem jelentenek, mert az újabb elvonások nagyvona­lakban ezt kiegyenlítik. Szövet­ségi szinten a társadalombiz­tosítási, az állami biztosítási díjak megemelése, az ipari anyagok árának növekedése, a takarmánykeverési díjtételek megemelése és egyéb közgaz­dasági tényezők 113 millió fo­rint plusz kiadást jelentenek a szövetkezeteknek. Ugyanakkor a cukorrépa, zöldség, vágómarha, vágósertés és egyéb termék árának emelése 108 millió fo­rint pluszt hoz. Az áruértékesítésnél igen nagy az eltérés. Egyedül a hí­zómarha-értékesítésnél 23—36 forint az egy kiló hús eladási árának alsó és felső határa, sőt ha exportra kerül, újabb 2—3 forintot jelent kilónként. Ám a zöldségtermelésben és egyéb te­rületeken is a minőség domi­nál. Az állattenyésztés fejlesz- , tésére érdemes az önálló ta­karmánykeverésre berendezked­ni, s a takarmánytermesztési, a szakember és szakmunkásellá­tási gondokat kiemelten kezel­ni. A szarvasmarha-tenyésztési programot a megyei intézkedé­si tervbe illesztik majd be. Vi­szont a háztáji gazdaságokat továbbra is a nagyüzem szer­ves részeként kezeljék a szö­vetkezetek — ajánlja a szövet­ség. Aluminium öntvény szállítmány Gyuláról az NSZK~ba A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat munkatársának kísé­retében az elmúlt héten nyu­gatnémet cég képviselői jár­tak Gyulán a betonáru szak­ipari vállalatnál. A tárgyalá­sokon a müncheni cég és a gyulai vállalat vezetősége megállapodott alumínium­öntvények szállításában, kö­rülbelül egymillió forint ér­tékben. Tíz éves a szovjet—magyar alumíniumegyezményT Ebből az alkalomból nagy érdeklő­dést kiváltó kiállítást nyitot­tak meg a héten a fővárosban, a Városligetben. A kiállításon résztvesz a Gyulai Betonáru Szakipari Vállalat is alumíni­umöntvényeivel. A termékek­ről a szakemberek a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoz­tak. un a tudományos ülésszak Csütörtök délután a Magyar Tudományos Akadémián plená­ris üléssel befejeződött a nép- gazdasági tervezés bevezetésé­nek 25. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak. A háromnapos tanácskozáson a mintegy 500 magyar szakem­ber és a külföldi delegációk tag­jai a főreferátumokhoz kapcso­lódva három szekcióban vitat­ták meg a strukturáiis változás sok tervezésének, a tervezési modellek felhasználásának és összekapcsolásának kérdéseit, il­letve a tervezés társadalompoli­tikai vonatkozásait. A három témakörben összesen 36 korreferátum, s mintegy 30 további hozzászólás hangzott el, A csütörtök délutáni plenáris ülésen a három szekcióvezető — Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Ganczer Sándor, az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Inté­zetének .igazgatója és Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke — összefoglalta az elhangzottakat. Mindhárom szekcióban azt vizsgálták, hogy milyen módon tehetik még hatékonyabbá a ter­vező munkát, alkalmazkodva a társadalmi fejlődés szabta újabb és újabb követelményekhez, s felhasználva a tervező munka legkorszerűbb eszközeit, főként a számítógépek nyújtotta lehe­tőségeket. Számos felszólaló, köztük a KGST titkárságának képviselője is kiemelte, hogy a tervező munkában is egyre na­gyobb a nemzetközi együttmű­ködés jelentősége. Jó és reális terveket csak akkor lehet ké­szíteni, ha már a tervezést meg­előző időszakban, a prognózi­sok kidolgozásakor szorosan együttműködnek országaink ter­vező szervei. A vitában részvevők kifejtet­ték: Sem a termelési, sem a be­ruházási terv nem állhatja meg a helyét önmagában, ha nem veszik figyelembe a társadalom, a lakosság szükségleteit, a tár­sadalmi átalakulást. Többen fog­lalkoztak a gazdasági életben ta­pasztalható ellentmondásokká], keresve annak módját, hogy eze­ket a-, ellentmondósokat a ter­vezés tökéletesítésével, s minél kisebb körre szorítsák. Az ülésszakot Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal első el­nökhelyettese zárta be, hangsú­lyozva, hogy a tanácskozás igen sikeres volt. s az ülésszak egy­ben azt is tükrözte, hogy ha­zánk és a többi KGST-ország szakemberei azonos élvek alap­ján törekednek a tervezési mun­ka javítására. Az ülészak után Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Jubileumi ülésszakunk ör­vendetes módon az alkotó mun­ka jegyében vitatta meg rend­kívül fontos feladatunknak, a tervező munka továbbfejleszté­sének kérdéseit. A tanácskozás központi gondolata az volt, hogy milyen módon javíthatjuk a legkülönbözőbb területeken a népgazdasági tervezés hatékony­ságát. Az elhangzottak részle­tesebb értékelése természetesen hosszabb időt vesz igénybe. Következő ötéves tervünk ki­dolgozásakor azonban már mindenképpen fel akarjuk használni a legjobb, s kivitelez­hető javaslatokat. Az ülésszak iránti nagy érdeklődés is arra utal hogy szakembereink — s a többi KGST-országbeli part­nereink is — igen fontosnak tartják a tervező munka javí­tását, hiszen fejlődésünknek döntő fontosságú feltétele a ha­tékony. megbízható terv. Igen nagy segítséget nyújtottak az ülésszak sikeréhez a többi KGST-ország delegációi. Fel­adataink sikeres végrehajtásá­nak egyik legfőbb biztosítéka, hogy az integráció jegyében még szorosabbra fűzzük együtt­működésünket a baráti orszá­gokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents