Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

»»Bemutatjuk megyénk iparát" A két medgyesegyházi ipari szövetkezet kiállítása Békéscsabán Medgyesegy házán két ipari szövetkezet van. A Bőr- és Tex­tilruházati Szövetkezet 340 dol­gozója cipőket és ruházati cik­keket készít Éves termelése értékben 25 millió forint. A Vas- és Faipari Szövetkezet 310 dolgozója ugyancsak évi 25 mil­lió forint értékben vas- és fa­ipari termékeket gyárt. Közös jellemzőjük, hogy a ter­mékeik egy része exportra ke­rül és mind a kettő a lakossági javító, szolgáltató igények ki­elégítésére is gondot fordít. Hétfőn, szeptember 25-én Bé­késcsabán, a Megyei Művelődési Központban a Bemutatjuk me­gyénk iparát című sorozat ke­retében október 2-ig tartó ki­állítás nyílt a két szövetkezet termékeiből. Különösen a Bjr- és Textilruházati Szövetkezet cipői, ruhái keltettek érdeklő­dést. Szlávik Lajos, a Centrum Aruház igazgatója sajnálattal állapította meg, hogy az áru­háznak nincs közvetlen kapcso­lata a szövetkezettel. Joó János, a szövetkezet elnöke azonban felajánlotta, hogy üljenek ie tárgyalni. Két hét múlva új modelleket is bemutatnak Med- gyesegyházán. így tehát várha­tóan üzletkötésre is sor kerül és a megye lakossága nemcsak láthatja, hanem — igaz, már csak jövőre — meg is vásárol­hatja majd a bemutatott ter­mékeket. A kereskedelem igénye ter­mészetesen az áru minőségét is dicsérd. Az pedig, hogy a szövet­- - £ Vas- és fatermékek. kezet újabb partnerrel is kap­csolatot teremt, a termelés év­ről évre való növekedését tük­rözi. A Vas- és Faipari Szövetke­zet biztonsági ajtózárai, Parázs elnevezésű tűzhelyei és szer­számtartó ládái is számot tart­hatnak a közönség érdeklődé­sére. Bőr- és textilruházati cikkek. (Fotó: Bamácz István) Ezt is meg kell jól tanulni Nyolc fehérkabátos fiú vonul ki a délelőtti órákban Békéscsabán a Csaba Szálló konyhájából. A megilletődött gyerekeket az üzletvezetőrrő és egy magas fekete ruhás férfi kí­séri. Megállnak az asztalok előtt és figyelmesen hallgatják Háló János szakoktató halk utasítá­sait, Az első feladat: a tányérok, kai felteritett asztalokra papír- szalvétát, evőeszközt helyezni. — A szalvétát bal kézre, rá a villát. Jobbra a kanalat és a kést A kés élének a tányér felé kell fordulni. Az összes evőesz­köz vége 1 cm távolságban kell, hogy az aszta) szélétől — igy a szakoktató. No lám! Annyit írtunk az általános és középiskolák most kezdődött új tanévéről, a peda­gógusok újabb feladatairól. S bár ezekben az iskolákban i„ az életre készítik fel a gyerekeket, miért ne írjunk erről az iskolá­ról is, ahol már ők — a jövendő pincérnemzedék — tanuló idejű, jük nagy részét a szakma jó el­sajátítására fordítják. — Lám ez a miniszoknyás szép nagylány milyen bizton­sággal forgolódik az étteremben, még rendeléseket is felvesz! — Igen, ő már utolsó éves. Másodikos, le mivel érettségi­zett egy évvel kevesebb a tanu­ló ideje. — mondja Háló János j szakoktató. Miközben Miközben be­szélgetünk, állandóan figyeli ta­nulóit. Egy lányosképű, sovány fiú különösen ügyetlenkedik, pe­dig csak a szalvétát kell három­szögűre hajtani és a tányér mel­lé helyezni. Simogatja, illesztge- ti, fehér kabátjának újjá majd a térdéig ér. A szakoktató odalép hozzá és mint egy szerető édes­apa vissza hajtogatja a lobogó kabátujjat. A fiú hálásan néz rá és máris ügyesebben végzi műn. káját. Egy villa nem egészen tiszta! „Hangeriit” vesz elő és buzgón törölgetni kezdi. — Az étteremben törölgetni tilos! — hangzik az oktat ) szava. — Tes­sék kimenni a konyhába és ott elmosogattatm. Hát igen, mi vendégek, mit tudjuk azt milyen sok apró­ságból tevődik össze az, hogy egy ebédet, vacsorát kellemes hangulatban fogyasszunk el a pénzünkért. Bár az idősebb nemzedék, a mar aktív felszol­gálók se felednék el az iskolá­ban tanultak. Reméljük az if­júság sem fog emberséges szak­oktatójáról, annak tanításairól elfeledkezni. fi szavakkal bú­csúzunk , e ki-;dv-s délclőttől, amit a Csaba vendéglőben töl­töttünk. H. I. Közgyűlés előtt a TIT Meghirdetik as úttörő honvédelmi szemlét Szabó Ferenc főtitkár nyilatkozata Egy évtizeddel ezelőtt alakul­tak meg országszerte az úttörő­honvédelmi alegységek. Ezzel kapcsolatban Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára elmondta az MTI munkatársának: — A pajtások a honvédelmi alegységekben olyan technikai ismeretekhez jutnak, olyan jár­tasságokra és készségekre tesz­nek szert, amelyek egyaránt hasznosak a tanulás elősegíté­se. az építőmunkára, a haza védelmére való felkészülés szempontjából. A programok összeállításához és lebonyolítá­sához értékes segítséget nyújta­nak a néphadsereg, a határőr­ség. a munkásőrség, a rendőr­ség parancsnokságai, KISZ-bi- zottságai, az MHSZ klubjai és a szolgálatukat teljesítő katona­fiatalok. A honvédelmi alegy­ségek — ezt a segítséget fel­használva — elmélyítik, kiegé­szítik az úttörőcsapatok és az iskolák sokoldalú hazafias és honvédelmi nevelőmunkáját. Programjuk alkalmas arra, hogy játékos, romantikus formában fejlessze a gyerekek fizikai és szellemi képességeit, szoros összhangban a honvédelmi ne­velés céljaival. — Az MHSZ segítségével szervezzük például évente az úttörő honvédelmi versenyt és az úttörő lövészversenyt. Az érdeklődésre jellemző, hogy csu­pán a legutóbbi tanévben a hon­védelmi versenyen több mini negyedmillió, a lövészversenyen pedig csaknem 200 ezer pajtás vett részt. A honvédelmi szakkörökben 1965-ben még csak alig ezren tevékenykedtek, ma már a tagok száma meghaladja a 20 ezret. A határőr szakaszokban mintegy 10 ezer úttörő munkálkodik, 1965-ben csak 687-en voltak. Az idén alakultak meg az első munkásőr úttörő szakaszok, amelyekben jelenleg kétezer pajtás tömörül. Néhány helyen már polgári védelmi úttörő sza­kaszok is vannak. — Tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy a haza védelmé­re való felkészítés megalapozá­sára kitűnő eszköz és lehetőség történelmi múltunk haladó ha­gyományainak ápolása, a sza­badságharcok, a hősi csaták felidézése. Már készülünk arra, hogy a spanyol szabadságharc 40. évfordulóján felelevenítsük az „ezernyelvű, egyszívű brigád” hőstetteit színes, játékos formá­ban — hasonlóan korábbi ak­cióinkhoz — a pajtások közre­működésével. — Ügy véljük, jó alkalom lesz az elmúlt évtized eredmé­nyeinek bemutatására, a hon­védelmi alegységek eddigi tevé­kenységének átfogó felmérésé­re, értékelésére az úttörő hon­védelmi alegységek szeptember 28-án kezdődő első országos találkozója Pákozdon és környé­kén. Ezt egybekapcsoljuk a fegy­veres erők napjának megünnep­lésével. Ezúttal hirdetjük meg első ízben az úttörő honvédel­mi szemlét „Trombita harsog, dob pereg...” címmel. Üj, nagyszabású akciónk célja a hazafias és honvédelmi nevelés módszereinek, lehetőségeinek tovább bővítése, egyben az 1972—73. úttörő évi fő feladatok végrehajtásának segítése — fe­jezte be nyilatkozatát Szabó Fe­renc főtitkár. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei Elnöksége tegnap délelőtt tar­totta soron következő ülését. Dr. Kertész Márton elnök meg­nyitója után beszámoló hang­zott el a szervezet 1968—1971 között végzett ismeretterjesztő munkájáról. Az elmúlt négy év gondjairól és sikereiről dr. Krupa András megyei titkár beszélt. A beszámolóból kitűnt, hogy ez idő alatt az értelmiségi aktívák fáradhatatlan munkát végeztek. Az ismeretterjesztő, felvilágosító, tudományos-tech­nikai és művészeti témájú elő­adásokkal nagy mértékben hoz­zájárultak az ifjúság és a fel­nőtt lakosság tudatformálásá­hoz. Munkájuk eredményeként mind többen érdeklődnek az is­meretterjesztő előadások és be­mutatások iránt megyénkben. A beszámolót vita követte* melyben javaslat hangzott el; hogyan támogassák az ismeret- terjesztői feladatokat a gazda­sági vezetők. Szó esett az ifjú­ság, a tanyán élő lakosság és a dolgozók iskolájában tanuló fel­nőttek támogatásának lehetősé­geiről is, majd 1972. október 21-re, tűzték ki a megyei kül­döttértekezlet időpontját. Az elnökség ezután a küldött- értekezlet előkészítésének fel­adatairól tárgyalt és jóváhagyta az alapszabály módosításával kapcsolatos állásfoglalást, mely­re dr. Sonkoly Kálmán, a TIT alelnöke tett javaslatot. Az elnökségi ülést követően a járási és városi titkárok tar­tottak értekezletet, ahol meg­beszélték az évad előkészítésé­vel kapcsolatos feladatokat. Módosítások a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatható állami támogatások rendszerében és a tandíjaknál A Művelődésügyi Ministe­rium az elmúlt tanévben meg­vizsgálta az 1969-ben bevezetett új ösztöndíj-rendszer tapasztala, tait, és azok ismeretében né­hány korrekciót hajtott végre. Az idei oktatási év kezdetén életbe lépett módosításokat egyrészt az ár- és bérviszonyok­ban bekövetkezett változások indokolták, másrészt az, hogy az adott lehetőségeken belül tovább kívánják növelni az ösz­töndíj-rendszer hatékonyságát. Az említettekkel kapcsolatban most megjelent miniszteri uta­sításról tájékoztatták az MTI munkatársát a minisztériumban. Elmondották, hogy módosul­tak a szociális támogatás alap­jául szolgáló jövedelemkategó­riák. A korábbiakhoz képest a jövedelem-határok általában 100—300 forinttal emelkedtek. Ezenkívül a 2 500 forintot meg­haladó egy főre jutó családi jö­vedelemmel rendelkező hallga­tók az újonnan rendszeresített VI-os kategóriába kerülnek. Az ide tartozók pénzbeli szociális­támogatásban már nem része­sülhetnek, és a természetbeni szolgáltatásokat (diákotthon, menza), csak az önköltség térí­tésével vehetik igénybe. Ami az egyéb változásokat illeti: a szociális támogatások keretében havi 100 forinttal emelkedett az I-es jövedelem- kategóriába tartozó hallgatók támogatása, és hasonló mérték­ben növekszik a felsőoktatási intézmény székhelyén lakók pénzbeli szociális támogatása is. A diákotthoni ellátásban nem részesülő hallgatók közül a jö­vőben nemcsak az I. hanem a a II. kategóriába tartozók is megkaphatják a havi 150 forin­tos kiegészítő szociális támoga­tást, az úgynevezett albérleti se­gélyt. A nem helyben lakó hallgatók kedvezményesen ré­szesülhetnek vacsora-juttatásban is. A tanulmányi ösztöndíjaknál fokozódik a differenciálás lehe­tősége azáltal, hogy 3.51—3.99 közötti tanulmányi átlagered­mény esetén havi 50 forinttal emelkedik az adományozható ösztöndíj felső határa. A másik lényeges változás, hogy a Nép­köztársasági tanulmányi ösztön­díjban részesülő hallgatók a jö^ vőben a jövedelemkategóriájuk szerint járó pénzbeli szociális támogatást is megkapják. Ezzel a legkiválóbbak pénzbeli támo­gatása maximálisan havi 400 forinttal is emelkedhet. A művelődésügyi miniszter­nek egy másik most megjelent utasítása a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatos hall­gatóinak tandíjára vonatkozik és a benne foglaltak szintén az idei tanévtől érvényesek. Az új utasítás következetesen érvénye­síti azt az elvet, hogy aki ta­nulmányi ösztöndíjban része­sül, az nem fizet tandíjat. Az új rendelkezések jelentő­sen növelik a KlSZ-szerveze- tek hatáskörét és egyben fele­lősséget is. Így például a tanul­mányi ösztöndíjak juttatásának feltételeit a jövőben csak a KISZ-bizottságokkal egyetértés­ben állapíthatják meg. A mi­niszteri utasítás lehetővé teszi, hogy az év közben valamilyen okból keletkező megtakarításo­kat is célszerűen felhasználhas­sák. Ezekből az összegekből ugyanis egyrészt növelhető a rendkívüli segélyekre szolgáló keret, másrészt a megtakarítás­ból tanulmányi prémium-alapot, valamint a hallgatói kollektí­vák jutalmazására felhasznál­ható alapot képezhetnek. Az említett pénzügyi alapok létesí­tésére és felhasználására vonat­kozó irányelveket a miniszté­rium később határozza meg. A DÉMASZ VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI ÜZEMIGAZGATÖSAG szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1972. szeptember 29-ón FESZÜLTSÉG ALÄ HELYEZI. Békéscsabán: Lencsésd úton, a Május 1 Tsz, valamint a Sa­lát, Perei, Szász tanyák részére épített kisfeszültségű hálózatot. Mezőmegyeren: Erdei sor és Hold utcáiban épített kisfeszült­ségű lég- és kábelhálózatot. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes! 80736 4 BÉKÉS 1972. SZEPTEMBER 28.

Next

/
Thumbnails
Contents