Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Ot éves: A termelőszövetkezeti és földiogi törvény Ma öt esztendeje fogadta el a magyar Országgyűlés a termelőszövetkezeti és a földjogi törvényt. Az előbbi szentesítette a tsz-ek életének és gazdálkodásé» nak azoikat az új formáit, módszereit, amelyek a hatvanas évek első felében kezdtek kibontakozni, s egybein megnyitotta a továbbá egészséges fejlődés útját A földtörvény viszont megszüntette azt a kettősséget, eL tentmondást, amely a termelőszövetkezeti földtulajdon, és földhasználat között volt Módot adott arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásba került földeknek ne csupán a használata, a birtoklása, hanem a tulajdona is közössé váljék. Mindkét törvény célja az volt tehát, hogy a szocialista viszonyokat erősítse a mezőgazdaságban. Fél évtized tapasztalatai már alkalmasak arra, hogy mérlegeljük ezeknek a törvényeknek a hatásait. A gyakorlatban is érvényre jutott az az elv, hogy az állam nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem az anyagi érdekeltségen alapuló gazdaság- politikai eszközökkel befolyásolja a tsz-ek működését. Termelőszövetkezetre kötelezettséget csak jogszabály vagy — meghatározott körben — tanácsrendelet és a tsz vezető szerveinek határozata, illetőleg az általuk kötött szerződés állapíthat meg. Testet ölt az önállóság abban is, hogy a nagyüzemi társas gazda_ ség ügyeit maguk a tagok intézik, s a tsz-ek állami felügyelete a működés törvényességiének ellenőrzésére korlátozódik. A termelőszövetkezet egész tevékenységére a tagok soraiból megválasztott ellenőrzőbizottság felügyel. Nem akadálytalanul és időnként nem vadhajtások nélkül ugyan, de most már a törvény előírásainak és szellemének megfelelően alakult ki a termelőszövetkezetek tevékenységi köre. Jogszerűen foglalkozik a Tsz nem csupán a szűkén értelmezett mezőgazdasági termelésgyasztott, tejet pedig 11,2 százalékuk. Ez is Kubához tartozik. Múltjához, történelméhez. Ennek ís>- merete nélkül nagyon hamis képet kapnának az országról, az itteni életről. S ami lényeges — Kubát csak kubai mércével, s nem európai mértékkel szabad mérni. Kubában ma jegyrendszer van. Minden élelmiszer és közszükségleti cikket a szigorú egyenlőség alapján jegyre osztanak szét. De így mindenkinek jut, mindenből. Egy munkás fizetésének legfeljebb felét tudja elkölteni, ennyit tesz lehetővé a korlátozott áruelosztás. De mindez csak az igazság egy része. Mert, minden munkahelyen közétkeztetés van. Az általános, a középiskolások, az egyetemisták többsége nem csupán ebédet kap, hanem reggelit és vacsorát is. Mindezt természetesen a jegyen felüL Kubában nem találni éhező embert, ké- regető koldust (ez Latin-Amerikában nagy dolog). Szűkösen élnek, de a nagy többség még így is jobban él, több kalóriát fogyaszt, mint a forradalom előtt: S ami még többet mond. A tanulás Ingyenes, beleértve az iskolai tanszereket, tankönyveket, sok esetben a ruhát és az elhelyezést is. Az egészségügyi ellátás ugyancsak ingyenes. A lakbérek saimbóliku- sak, nem haladják meg a fizetés 8—10 százalékát. Nem kell fizetni sem a vízért, sem a telefonért, sem a sportrendezvények belépőjegyeiért. Es szimbolikus a villany, a közlekedés és az egyéb hasonló szolgáltatások árai is. Ktü mondják, sehol a világon sei, hanem a hozzá Kapcsolódó beszerzéssel, a termékek feldolgozásával, értékesítésével, teljesíthet szolgáltatásokat, s bérmunkát is vállalhat. Mind szélesebb körben hódít teret a törvénynek az a tétele is, hogy a közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő, szerves egység. A termelőszövetkezeti önkormányzatból eredően alakult meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és létrejöttek a tsz-ek területi szövetségei. Ezek a testületek elősegítik a tsz-ek együttműködését, önálló gazdálkodását és egyre hatékonyabban látják el a termelő- szövetkezetek érdekképviseletét. Amikor a földjogi törvényt megalkották, a tsz-ek használatában levő földek, mintegy ötödrésze kívülállók, nem tsz- tagok tulajdonában volt. Hozzávetőlegesen ugyanannyi állami földet birtokoltak a szövetkezetek, további ötödrész a tagok hozzátartozóié vagy haszon- élvezettel terhelt terület volt, s csak a többi, nem egészen 40 százalék volt a tagok tulajdona. A törvény kimondta a szövetkezeti földtulajdon fokozatos bevezetését, s megfelelő rendelkezésekkel gondoskodott arról, hogy idővel általánossá váljék a tsz-ekben: Elvileg is elismerést nyert, hogy a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik formája. A törvény életbe lépése óta a méltányosság, a tsz-tajgok esetében pedig az önkéntesség élvének szigorú betartásával, jó úton halad a szövetkezeti föld- tulajdon térhódítása. Öt év elteltével, sok tapasztalat és bizonyító tények alapján állapíthatjuk meg, hogy mind a termelőszövetkezeti, mind a földjogi törvény megfelel céljainak. Alkalmas arra, hogy továbbra is jogi alapja legyen a szocialista viszonyok erősítésének a mezőgazdaságban, társadalmunkban. Gulyás Pál | nincs olyan gyerekkultusz, mám! Kubában. Mintha a ma felnőtt- ! je akarná pótolni mindazt, amit j ő nem kapott meg. Számunkra ■ e szeretetnek egészen szokatlan > — intézményes — formái is! vannak. Ha például egy gyerek j kórházba kerül, megengedik, j hogy a szülő bent legyen vele ■ az egész ápolási idő alatt. A j szülő a gyógyulásig kapja tel- ! jes fizetését, s ingyenes ellátást! a kórházban. Havanna legszebb 5 pálmaliigetes parkjait a gyere-; kék számára alakították át ját- ■ szóterekké, s a nemzeti könyv- ! tárban olyan olvasó, mesélő! szobákat hoztak létre számukra, : ahol a fal tiszta fehér. S a szé- ; kékén kívül semmilyen bérén-; dezés sincs, ami gátolhatná a ■ gyerekeket abban, hogy azono- ! suljanak a- mese világával. S ha: a lány ünnepli 15. születésnap- : ját — ami a legnagyobb csalá- i di ünnepek közé tartozik —: külön biztosítanak számára a ■ jegyen felül enni, innivalót, j Ugyanúgy, mint a fiatal háza- ! sok számára, akiknek külön üz- j let nyüt azért, hogy jegy nélkül : megvásárolhassák a legszüksé- ■ gesébb holmikat. ■ A z pedig írott törvény nél- ■ küi is törvény, hogy min- • den fiatal házas — ha kéri —! az ország legszebb szállodáiba,: üdülőibe kap beutalót. Olyan • helyekre, ahová bőre színe, vagy ■ osztályrangsorolása miatt vala- ■ mikor be sem léphetett. S ez ! pedig nem kis dolog. Mert Ka- ■ vannától alig néhány kilométer- • re, az egyik tengerparti strand ! bejáratánál — emlékeztetőül — ! ott van még egy időmosta táb- j la: „Para negros” — „Négerek : számára”. ■ Király Ferenc (Folytatjuk) i Ghánái vendégek A. Bart Addison és Humphrey Awuku Kudroha, a ghanai mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének küldöttei a MEDOSZ Békés megyei Bizottsága vendégeként három napra Békés megyébe látogattak, ahol Plavecz János (középen), a megyei bizottság titkára fogadta őket. >aa«MNSSssTCsaBaassa»samKmB2»H9MMB»MraMSSBrams>aMKNra«Efé«s2!£S!BZisss££S!es«®££Z34< A megyei tanács vb üléséről jelentjük: Harminchatmillió forint községek támogatására intézkedés a gyermekruházati cikkek johh ellátására Csökkent a munkaerő-mozgás A megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 26-án tartotta ülését. Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. Csatári Béla általános tanácselnök-helyettes írásos beszámolót terjesztett a testület elé a vb kereskedelmi osztályának munkájáról. Ennek a napirendi pontnak tárgyalásánál jelen volt és felszólalt Borsos László belkereskedelmi miniszter-helyettes is. Az előterjesztést a vb megvitatta és elfogadta. Megállapította, hogy az osztály ágazati, hatósági és irányító munkája megfelel. Elbizakodásra azonban nincs ok; tovább kell javítani a vállalatok felügyeleti és árellenőrzését. Eredményes intézkedést tett többek között a kereskedelmi osztály a megye zöldség- és gyümölcsellátásának javítására, 1972 első félévében az előző év hasonló időszakához képest 30 százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek az üzletek. Helyes, hogy az újonnan létesített ABC-boltckban mindenhol árulnak zöldséget és gyümölcsöt. Kifogásolható azonban, hogy egyes városok és nagyközségek peremkerületeiben (például Orosháza) az ellátás színvonala stagnál, sőt helyenként visszaesés tapasztalható. Ezeken a helyeken elsősorban szövetkezeti kereskedelemre hárulnak a feladatok. A vb megállapítása szerint megyénkben helyes a baromfi értékesítésére tett intézkedés. A baromfiáru minősége, választéka kielégítő volt. A kereskedelmi osztálynak azonban jobban kell gondoskodnia arról, hogy a baromfiipar előhűtött áruból gyakoribb szállítást vállaljon. Jónak mondható a megye húsellátása, a hatósági vágások száma nőtt. A tőkehúsellátás biztonságosabbá tétele érdekében két mezőgazdasági nagyüzem összesen 28 vagon sertés vágásra kapott engedélyt. Jól oldotta meg az osztály a tej- és tejtermék ellátását és országosan is kiemelkedő a megye sütőipari termékekkel való ellátása. A megye vendéglátóellátása, az üzletek árutelítettsége biztosított. Megfelelőnek ítélte meg a testület a ruházati cikkek kínálatát. Hiányos azonban a gyermek- ruházati cikkek választéka. A kereskedelemben hálózatbővítésre van szükség. A megye negyedik ötéves terv fejlesztési programja a kiskereskedelmi és vendéglátóhálózat alapterületének 35 ezer 600 négyzetméterrel történő bővülését tartalmazza. A tervezés helyes és szükséges, mert a megyében az általános alapterületi (130 négyzetméter) vendéglátóegységre jutó lakosok száma 808, szemben az országos 595-tel. Előreláthatólag Békéscsabán az áruház építése 1973- ban megkezdődik. Összességében megállapítható, hogy a hálózatfejlesztésben mutatkozó nehézségek ellenére az ellátottság minden tekintetben javul. Az előterjesztés kiterjedt a kereskedelmi osztály árellenőrző tevékenységére is. A testület megállapítása szerint a kereskedelmi osztály irányító tevékenysége az ár alakulásában az árpolitika befolyásában alig érezhető. Az osztály árhatósági munkája gyakorlatilag csak az árellenőrzésre szűkül le. Ezen tevékenysége tehát javításra szorul. Szükséges a piacok olyan ellenőrzését is megszervezni, hogy a továbbeladás céljára felvásárlók a lakosság érdekeit ne sértsék. Ez a tevékenység ugyanis áru*, illetve választék- hiányt, vagy áremelkedést idézhet elő. A munka további javítását szolgáló határozatok között szerepel az is, hogy a kereskedelmi osztály intézkedjen: a megye gyermekruházati cikkekkel történő megfelelő kielégítéséről. Tegyen hathatós intézkedést a fogyasztói érdekvédelem területén. Ezt követően Bagyinka Mihály, a munkaügyi osztály megbízott vezetője adott tájékoztató jelentést a kötelező munkaerőközvetítés tapasztalatairól. A jelentést azzal a megállapítással vette tudomásul a végrehajtó bizottság, hogy az 1971. április 1-én bevezetett kötelező munkaközvetítés hatására lényegesen csökkent a korábbi években jelentkező nagyfokú munkaerőmozgás. Sikerült az adminisztratív munkára jelentkezőket olyan területre irányítani, ahol tartós munkaerőhiány van. A kötelező munkaközvetítés gyakorlati alkalmazása során arra is törekedett az osztály, hogy a megye iparfejlesztésével összehangoltan azokhoz a vállalatokhoz történjen a közvetítés, ahol munkaerőhiány van. így kiemelten foglalkoztak az építőipar, építőanyagipar, élelmiszerfeldolgozó vállalatok munkaerő biztosításával. A végrehajtó bizottság döntött továbbá az Országos Tervhivatal, valamint a Pénzügyminisztérium részérő) biztosított 36 millió forint támogatás felosztásáról, amely a folyamatban levő fejlesztésekkel kapcsolatos és egyéb feladatokkal összefüggően szükséges juttatásokat szolgálja 1972-ben a községekben. így többek között Sarkadon egészségház befejezésére egymillió. Battonyán a belvízrendezés és szennyvízelvezetés folyamatban levő munkáira 600 ezer, Déva- ványán a szociális otthon rekonstrukciójára 500 ezer, Békés nagyközség célcsoportos lakásépítés többletköltségének pótlásához kétmillió 800 ezer forint — és rajtuk kívül még negyven település — támogatást kapott A testületi ülés folyó ügyek tárgyalásával ért véget. 3 msem 1972. SZEPTEMBER 27.
