Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-26 / 227. szám

Válságok ás megoldások Libanon ás a palesztin gerillák között Izrael mérgesgázt vetett be? Kairó A kairói A1 Ahrajm értesülése szerint szombaton este ismét válságos pontra jutott a libano­ni hatóságok és a palesztínai ge­rillák viszonya s a kenyértörést csak egy legfelső szintű talál­kozóval sikerült elhárítani. Az történt ugyanis, hogy amikor egy gerilla-csoport visszatért Beirutba, a libanoni hadsereg a főváros határánál barikádokat állított eléjük és felszólította őket a fegyvereik átadására. Szaeb Szalam miniszterelnök és Jasszer Arafat, a palesztínai felszabadítás! szervezet elnöke egész éjszaka kapcsolatban állt egymásai, s végű megoldották a problémát A kairói lap erről nem közöl részieteket, csupán azt teszi hozzá hogy a libanoni kormány, a hadsereg vezetői és a palesztínai ellenállás vezérkara még e héten kibővített konfe­renciát tart . a vitás kérdések tisztázására. Beirut A libanoni kormány felkérte a Nemzetközi Vöröskeresztet, az ENSZ-et és az Egészségügyi Vi­lágszervezetet, hogy vizsgálják ki, valóban bevetettek-e mérges gázt az izraeliek a múlt hét vé­gén Libanon ellen intézett ag­ressziójuk során. A súlyos gya­núra az adott okot, hogy rövid­del a betörtest követően rejté­lyes tünetekkel szállítottak a beiruti amerikai egyetem kór­házába három testvért, az egyik megtámadott faluból. Közülük a legidősebb, minden jel szerint gázmérgezés következtében már életét vesztette, és egyik öccse is súlyos állapotban van. Tel Aviv Izraeli katonai forrásokból származó értesülések szerint vasárnap bomba robbant a meg­szállt gazai övezetben és Khan •Tunisznál megrongálta a vasút­vonalat. Jeruzsálem Vasárnap ünnepélyesen meg­nyitották az Izrael állam ne­gyedszázados fennállása alkaL mából rendezett ünnepségsoro­zatot. Az állam kikiáltásának évfordulója ugyan 1973. május 15-re esik, de a kormány úgy döntött, hogy az ünnepséglek a zsidó időszámítás szerint kezdő­dő egész éven át tartanak. Zal­man Sa zár elnök megnyitóbeszé. dében elmondotta, hogy 25 év alatt 1 400 OOO zsidó vándorolt be az országba. Japán—kínai csúcs Tanulta megérkezett Pekingbe Tokió Éliás Béla, az MTI tokiói tu­dósítója jelenti: Tanaka japán ministzterelnöik hétfőn Pekingbe utazott, hogy ötnapos csúcstalálkozó kereté­ben rendezze Japán kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. A japán kormány által bejelentett program szerint Tanaka a dél­után folyamán tárgyal első íz­ben Qsou En-laj kínai minisz­terelnökkel, sőt Jomiuri Simbun jelentése szerint találkozik Mao Ce-tung pártelnökkel is. A japánok kiszámították, hogy az ötnapos látogatás negyven­egy millió jenbe (százharminc- ezer dollárba) kerül, sokkal ke­vesebbe, mint Tanaka közel­múltban lezajlott honolului út­ja. Lényegesen csökkentette a költségeket, hogy Kína saját költségén látja vendégül a ja­pán kormányfőt és félszáz tagú kíséretét A csúcstalálkozó ese­ményeiről nyolcvan japán új­ságíró tudósít és színes közvetí­tést ad a japán televízió. A mi­niszterelnök különgépe hétszáz I darab, külön erre a célra készí-1 tett, aranymintás rizsboros csé­szét szállított Pekingbe, hogy a Tanaka által adandó fogadáson ezekből igyanak a vendégek a japán—kínai barátságra. A japán közvélemény felfoko­zott várakozással tekint a pe­kingi csúcstalálkozó elé. Megfi­gyelők rámutatnak ,hogy Tana­ka az első olyan japán kor­mányfő, aki békeidőben fordul meg Kínában, azzal a határo­zott céllal, hogy lezárja a két ország között sok évtizede fenn­álló ellenséges viszonyt és új fejezetet nyisson Japán és Kína kapcsolatainak történetében • • « Peking Tanaka japán miniszterelnök hétfőn délelőtt Pekingbe érke. zett. Tanakát Csou En-laj kínai miniszterelnök, Csi Peng-fej külügyminiszter, Kuo Mo-zso, a Kínai Országos Népi Gyűlés ál­landó bizottságának alelnöke és más kínai vezető személyiségek fogadták. A repülőtéren eljátszották a japán és a kínai nemzeti him­nuszt, majd Tanaka és Csou cfíszszázad En-laj elvonult a előtt Tanaka ötnapos pekingi láto­gatásának befejeztével pénteken délelőtt Sainghajba utazik, majd szombaton tér vissza Tokióba. Zavaros a helyzet Ugandában Uganda! jelentések szerint 2 nap alatt felszámolták azt az 1500 főnyi — tanzániai katonák­ból, ugandai gerillákból, izraeli és angol zsoldosokból álló — ,,inváziós hadsereget”, amely Uganda délnyugati részén 1972. szeptember 17-én „tört” az or­szágra. A tanzániai kormány cáfolta, hogy köze lenne az Uganda elleni támadáshoz. Az Amin-rendszer támogatására Kadhafi líbiai elnök által kül­dött 400 katonát szállító 5 re­pülőgépet Szudánban leszállítot­ták és visszaküldték Líbiába. Az események hátterét ho­mály fedi. Egyes vélemények valószínűnek tartják, hogy a Délnyugat-Ugandában állomá­sozó — Obote 1971. januárjá­ban megbuktatott ugandai el­nök híveinek számító — kato­nák lázadtak fel a másik törzs­beli, Amin-párti tisztekkel szemben. Mások az akcióban az 1971. januárjában Tanzániába menekült, a Viktória-tó cs a Hold-hegység között letelepült ugandaiak visszatérését látják. Az ugandai belső nyugtalanság összefügg Amin elnök közel­múltban elhangzott bejelenté­sével, amellyel kiutasított az or- ( szág gazdasági és társadalmi | életben jelentős szerepet játszó kb. 80 ezer brit útlevéllel ren­delkező főleg indiai és pakisz­táni származású „ázsiait”. A tá­vozásra felszólított ázsiaiaknak — akik Nagy-Britanniába, Ka­nadába, Indiába, Svédországba, Mauritiusra, Fidzslre és Auszt­riába települnek át — ez év no­vember 7-ig kell elhagyni az országot. Robbanás Belfastban Belfast A Belfast külvárosában lévő 15 emeletes Russel Court luxus- szálloda föld alatti garázsában hétfőn a reggeli órákban hatal­mas bomba robbant Az épület súlyosain megrongálódott Mint a rendőrség közölte négy fegyveres férfi egy televíziója­vító kocsit vitt be a föld alatti garázsba. A kocsin időzített bombát szállítottak. A robbanásra néhány órával azt követően került sor, hogy az IRA ideiglenes szárnya közölte, folytatja bombatámadásait an­nak ellenére, hogy hétfőn kez­dődnek meg a politikai tárgya­lások Észak-írország jövőjéről. A KGST kilencedik tagállama: Kuba A számítógépek tálán nem igazolták volna, hogy Kuba felvétele a KGST-be minden szempontból megfelelt a gazda­sági ésszerűségnek. A már ko­rábbi nyolc KGST tagország miniszterelnökét azonban első­sorban nem a számok hideg bűvköre vezette, amikor a nyár derekán, a KGST 26-ik ülés­szakán egyhangúan kiállt Kuba felvétele mellett. Nyilvánvaló, hogy a döntésnél figyelembe vették a politikai szempontokat is, tehát azt, hogy az európai szocialista országoknak támo­gatniuk kell az amerikai konti­nens egyetlen szocializmus út­ján haladó államát: Kubát A távoli szigetország csatlakozá­sának szimbolikus jelentősége is van: azok után, hogy a kubai forradalom győzelmével az 50- es évek végén a szocializmus már három földrészen vetette meg lábát, most már a széria- « lista gazdasági integrációs szer­vezet vonzási köre is három vi­lágrészre terjed ki. Kétségtelen, Kuba belépésé­nek voltak előzményei. Ezek közé tartozik, hogy a szigetor­szág évek óta részt vesz a KGST különböző szakbizottsá­gainak munkájában. Abban, hogy Kuba felvételét kérte az integrációs szervezetbe, szerepet játszhatott a KGST tavaly el­fogadott komplex programja is: az a kedvező lehetőség, amelyet ez a távlati program nyújt a gazdaságilag fejletlenebb tag­országoknak. (A komplex prog­ramiból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a fejlettebb euró­pai szocialista országok kon­centrált segítséget nyújtanak a lényegesen fejletlenebb Mongó­liának). Kuba jogosan számítha. tott arra, hogy belépése után szintén fokozott támogatást kap. Ezekhez az előzményekhez já­rult hozzá Fidel Castro nyár- eleji körútja az európai szocia­lista országokban. Kuba vezető államférfiad nyilvánvalóan pu­hatolóztak a végleges döntés előtt és meggyőződve a várható támogatás komolyságáról, be­nyújtották felvételi kérelmüket a 26-ik ülésszak elé. A szocialista Kuba eddig is rendkívül szoros gazdasági-ke­reskedelmi kapcsolatokat tar­tott fenn a szocialista országok­kal. Kuba tizenhárom éves tör­ténelme során például majdnem hétszeresére növelte árucsere- forgalmát a Szovjetunióval és gyorsan fejlődtek kapcsolatai a többi szocialista országgal is. A hazánknál alig nagyobb kiter­jedésű Karib-tengeri szigetor­szág az amerikai érdekeknek megfelelő monokultúrát örökölt a múlttól: a megművelt föld 90 százalékát rendszeresen cukor­náddal ültették be. A függet­lenné válás utáni években ez* a hátrányt még súlyosabbá tet­te az USA által szorgalmazott gazdasági blokád. Ebben az idő­ben a szocialista országok Ku­ba segítségére siettek, felvásá­rolták a blokád miatt visszama­radt évi 6—8 millió tonna cuk­rot. Fizetésképpen gyárbendezé- seket, erőműveket, szakembe­reket küldtek Kubába, hogy se­gítsenek az egyoldalú gazdasági struktúra megváltoztatásában Ma azonban, amikor a kubai gazdaság is rövidesen minősé­gileg új szakaszba lép, szükség van arra. hogy a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése mellett ki­építsék a sokoldalú együttműkö­dést. Ezt szolgálja Kuba csatla­kozása a KGST-hez. A szocia­lista országok a jövőben koor- dináltabban, tehát hatékonyab­ban támogathatják a még sok nehézség előtt álló kubai gaz­daságot. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez a támogatás elegendő lesz ahhoz, hogy Kubában a közel­jövőben erős, korszerű ipar ala­kuljon ki. Ennek ma még nin­csenek meg a belső feltételei (kellő mennyiségű beruházási eszköz, szakképzett, tapasztalt munkaerő) és ezt semmilyen kívülről jövő támogatás nem pótolhatja. De elősegítheti. Ku­ba ugyanis nem csupán hatal­mas cukortermelő (a Szovjet­unió után a második helyen áll). Világméretekben is hatalmas réz-, nikkel- és krómkészletek­kel rendelkezik. A KGST-vel való együttműködés keretében az lehet az első lépés, hogy a tagországok segítséget nyújta­nak a rendkívül fontos ércek kitermeléséhez és a feldolgozó ipar kiépítéséhez. E segítség vi­szonzásául az európai szocialis­ta országok jelentős erőforrá­sokhoz juthatnak, és elképzel­hető. hogy talán már néhány éven belül Kuba az érceken kí­vül jelentős mennyiségű, félig vagy teljesen feldolgozott ter­mékeket szállíthat a KGST-tag- országokba. Ez az ipari együtt­működés érezhetően hozzájá­rulhat a kubai gazdaság pros­peritásához, fejlődésének meg­gyorsításához. G. L. Negyvenhárom sikeres akció a Thieu-rezsim állásai ellen Saigon, Phnom Penh Negyvenhárom sikeres gyalog­sági és tüzérségi akciót intéztek a dél-vietnam felszabadító erők az elmúlt 24 órában a Thieu-re­zsim különböző állásai ellen. Egy saigoni katonai szóvivő hétfő reggeli tájékoztatójából kitűnik, hogy a hazafiak e’sősorban Quang Tri, Quang Ngai, Pleiku és An Loc térségében bontakoz­tattak ki támadó akciókat. Kü­lönösen erőteljes nyomást gya­korolnak Quang Ngai tartomány déli részének több járási szék­helyére. Az elmúlt 24 órában he­ves tüzérségi tüzet zúdítottak Quang Ngai tartomány székhe­lyének katonai célpontjaira is. A Saigontól mintegy 547 kilo- mérrel északra levő Quang Nam tartomány ellenséges katonai célpontjait páncélosokkal és 130 milliméteres tüzérségi lövedék­kel támadták. A dél-vietnami forradalmi | erők sikeres akcióival egyidejű-! leg B—52-es amerikai őri sborr- bázók 24 hullámban támad­ták a Vietnami Demokratikus Köztársaság sűrűn lakott terü­leteit, és Dél-Vietnam felszaba­dított körzeteit. Saigoni tájékoz­tatás szerint Észak-Vietnamot hat bevetésben bombázták. Bombaterhüket főképpen Dong Hói kikötőváros térségében szór­ták le. A VNÁ jelentése szerint a de­mokratikus Vietnam légelhárí­tása 1972. szeptember 22-ig ösz- szesen 3933 amerikai támadó re­pülőgépet semmisített meg a de­mokratikus Vietnam légiterében. A kambodzsai hadijelentések­ből kitűnik, hogy Phnom Penh­től délre, a 2. számú főútvonal mentén heves harcok dúlnák a khmer hazafik és a Lón Nol- rezsim alakulatai között. A népi erők elvágták a főútvonal Phnom Penh és Takeo közötti több mint 20 kilométeres szaka­szát, s egyidejűleg ellenőrzésük alá vonták a 3. számú főútvonal mentén levő stratégiai fontos­ságú falvak és ellenséges állá­sok zömét is. Tanácskozás az országgyűlés őszi időszakáról Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének veze_ tésével hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az ország- gyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, képvise­lőcsoportjainak vezetői. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett az országgyűlés két alelnö­ke: dr. Varga Gábomé és dr. Keresztóezy Miklós is — a kép­viselők Apró Antal tájékoztató- já alapján megvitatták az or­szággyűlés soronkövetkező. őszi ülésszakának feladatait, az ülés előkészítésének teendőit (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents