Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
r Uj mozgalmi, szervezeti formák a középiskolákban Országos szón \§egszövő vers en y Békésszeniandráson Perzsaszövésben első: Mrena Mária hogy erősödött a KlSZ-szerve- zetek politikai jellege, tartalmasabbá vált az iskola mozgalmi élete, fejlődtek az iskolai közösségek, s a hagyományosan működő KISZ-szervezetekhez mérten háromszorosára nőtt a konkrét megbízással rendelkező KISZ-tagok száma. Hatéko. nyabbá vált az iskolai pártszervezetek irányító tevékenysége, bővült a KISZ-munkát segítő pedagógusok köre. A szakmunkásképző intézetekben viszont nem hozta meg a kívánt eredményt a kísérlet — jobbára az elméleti és gyakorlati oktatás sajátos rendje miatt. A különböző életkorú fiatalokból álló alapszervezetek kialakítása lehetővé tette az önállóbb mozgalmi élet megterem tését, jól szolgálta a közösségek folyamatos erősítését, a mozgalmi élet folytonosságát, a vezetők tudatosabb és természetesebb kiválasztását. Az alapszervezetek élete politikusadba vált, emelkedett a taggyűlések színvonala, növekedtek a KISZ- tagokkal szemben támasztott követelmények. A különböző életkorú fiatalok közös mozgalmi tevékenysége megkönnyítette az első osztályosok beilleszkedését az iskolaközösségbe, bekapcsolódását a mozgalmi munkába. Az osztály-diákbizottságok megfelelően irányították az osztálykollektívákat. tevékenységük a tanulás segítésére, az iskolai feladatok összehangolására és az érdekvédelmi munkára összpontosult. Helyesen értelmezték a tanulás segítésének fontosságát, munkájukban hangsúlyt kapott a hátrányos helyzetű tanulók rendszeres segítése. A diákbizottságok tevékenysége hoz. zájárult ahhoz is .hogy a vegyes életkorúakból álló alapszerveze tek létrejöttével sem hullottak szét az osztályközösségek. Az új mozgalmi formák „gyakorlása” természetesen nem mindenütt volt zökkenőmentes, az iskolák egy részében például nem sikerült egyértelműen tisztázni az osztálydiákbizottságok feladatkörét, s így tevékenységükben nem váltak külön az osztály-önkormányzat, illetve a KlSZ-alapszerve- zet feladatait. A kedvező tapasztalatok alapján a Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács javasolja az új szervezti forma széles körű elterjesztését. (MTI) Üzemeltetői ankét Békéscsabán A Gépipari Tudományos Egyesület Targoncaüzemeltető Szakbizottsága az egyesület Békés megyei Szervezetével közösen rendezi meg Békéscsabán a II. Országos Targonca Üzemeltetői Ankétot. A szeptember 27 —28—29-én lezajló három napos országos tapasztalatcserén, az előadásokat a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának békéscsabai Tanácsköztársaság úti székházában tartják. A tanácskozás szerdán, szeptember 27-én, reggel 9-kor Kiss Sándornak, a GTE Békés megyei Szervezete társelnökének megnyitójával kezdődik. A szerdai délelőttön a szakemberek és az érdeklődők megtudhatják, hogy mi a szerepe a szakaszos működésű szállító eszközöknek az anyagmozgatási folyamat tervezésében. Csütörtökön az országos ankét programjában a MÁV-nál alkalmazott emelővillás targoncák üzemeltetésének tapasztalatairól, illetve a különböző típusú targoncák szervizellátásának helyzetéről hangzanak el előadások. A tanácskozás pénteken ér véget. Elméleti kérdésekre válaszol a versenyző a zsűri előtt. (Fotó: Gál Edit) Az új szervezeti formák az eddigieknél kedvezőbb feltétele, két teremtettek a tanintézeti KISZ-munka továbbfejlesztéséhez, erősödött a KlSZ-szerveze- tek politikai jellege, s a középfokú oktatási intézményekben a tanulók sokoldalú érdeklődését jól kielégítő mozgalmi tevékenység bontakozott ki. Így ösz- szegezte a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa annak a szervezeti kísérletnek a tapasztalatait amelynek során 53 középfokú tanintézet ifjúkommunistái a hagyományos alapszervezeti struktúrától eltérő módon élték mozgalmi életüket. A KISZ Központi Bizottsága még 1970 elején megbízta az Intéző Bizottságot, hogy dolgozza ki a közép, és szakmunkásképző iskolai KISZ-tevékenység továbbfejlesztésének módszereit. Az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatának szellemében még annak az évnek az őszén 53 középfokú tanintézetben a gyakorlatban is kipróbálták az időközben elkészült terveket: a KISZ-alapszer. vezetek nem egy-egy évfolyam, hanem az iskola különböző élet- korú diákjaiból szerveződtek, osztálydiákbizottságok alakultak, érdeklődési köröket hívtak életre, s a kísérleti tanintézetekben az eddigi csúcsvezetőség, illetve KISZ-bizottság és végrehajtó bizottság helyett iskolai KISZ- vezetőséget választottak. Az azóta eltelt két esztendő tapasztalatait most összegezte a Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács. Megállapította, Versenyben a perzsaszövők. A hírnév kötelez A hagyományokhoz híven I idén is megrendezték az orszá-1 gos szőnyegszövő versenyt, ez- { úttal Békésszentandráson. A hazaiak megtartották az „eiőed-' zést”, tehát alapos volt a felkészülésük, hiszen a házi verseny legjobbjai kerültek az országos döntőbe. A versenyzőknek elméleti és gyakorlata tudásból kellett bizonyítani. Neves szakemberekből állították össze a zsűrit, köztük volt dr. Udvardyné Varga Mária az Országos Nép- művészeti Tanácstól, valamint a HISZÖV, a népművészeti vállalat, más szervek szakemberei. Két kategóriában versenyeztek a résztvevők, 16-an a perzsaszövésben és 18-an a torontáli szőnyeg készítésében. Az elméleti vetélkedőn szövetkezetpolitikai és munkavédelmi kérdésekre kellett válaszolni. Az eredmény- hirdetésre a késő délutáni órákban került sor, az első helyezett perzsaszövésben Mrena Mária békésszentandrási, a torontáliban pedig Hajdú Sva kunszentmiklósi versenyző lett. Az első helyezettek mindkét kategóriában 2000,—, a második 1500,—, a harmadik 1000,—, a negyedik 500,— és az ötötdik 300 forint pénzjutalmat kapott, ezenkívül minden versenyzőt könyvjutalomban részesítettek. K. J. Hajdú Éva, a torontáli szövés győztese. Országos versenyre készülnek az ÁFÉSZ-ek bolti pénztárosai Dr. Balogh Mihály, a MÉSZÖV titkára átadja az oklevelet és • pénzjutalmat a hat legjobb eredményt elért pénztárosnak. Hagyomány már, hogy évenként megrendezésre kerül az ÁFÉSZ-ek bolti pénztárosainak országos versenye. Legutóbb a múlt óv őszén megyénk székhelyén, Békéscsabán rendezték meg e nagyszabású vetélkedőt. És amire azóta is joggal ‘büszkék megyénk legjobb szövetkezeti pénztárosai: a múlt óv őszén harmadszorra is ők nyerték csapatban az országos versenyt, miközben Elek Imréné, a szeghalmi ÁFÉSZ pénztárosa országos bajnok lett. A SZÖVOSZ és a KPVD5Z Országos Elnöksége október második felében ismét megren- dezá — ez esetben Budapesten — a fogyasztási szövetkezetek bolti pénztárosainak országos versenyét. Megyénk lányai és asszonyai — akik egymás után háromszor álltak a „dobogó” legmagasabb fokén — nincsenek könnyű helyzetben. A sorozatos első helyezés miatt túlságosan reflektorfénybe kerültek. Érthető volt tehát a nagy izgalom, amely a MÉSZÖV Elnöksége és a KPVDSZ megyei Bizottsága közös rendezésében sorra került megyei versenyen megnyilvánult. A megyei versenyt az elmúlt hetekben Orosházán, Sarkadon, Szeghalmon és Gyomén megtartott területi selejtezők előzték meg, ahol 58 bolti pénztáros mérte össze ismeretét és ügyességét Közülük került ki az a 25 versenyző, akik a napokban Békéscsabán álltak „starthoz”. A zsűriben helyet foglalt szakemberek véleménye szerint megyénk fogyasztási szövetkezeteinek pénztárosad ismét bizonyítottak. A megyei verseny első helyezettje a kétszeres országos bajnok, Elek Imréné szeghalmi versenyző lett. A szeghalmi Orosz Károlyné második, a sar- kadi Táth Jánosné harmadik, az orosházi Szemenyei Éva negyedik, a szeghalmi Fazekas Magdolna ötödik, s a szintén szeghalmi Vigh Fenencné a hatodik helyezést szerezte meg — hogy csak a legjobbakat említsük. A megyei verseny tapasztalatainak összegezésekor már ismertté lett az is, hogy október második felében kik azok, akik Békés niegye fogyasztási szövetkezeteinek bolti pénztárpsait az országos versenyen képviselik — minden bizonnyal ismét sikerrel. Mert — mi tagadás — a hírnév kötelez. És ezt most minden korábbinál jobban érzik a versenyre készülők. Kép, szöveg: Balkius Imre Elek Imréné kétszeres országos bajnok, a Szeghalmi ÁFÉSZ pénztárosa verseny közben, Kedvezőbb feltételek a tanintézeti KISZ-munka továbbfejlesztéséhez