Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

Koszta Rozália tárlata Budapesten Budapesten, a Fényes Adolf teremben nyílt meg pénteken délután fél 6 órakor Koszta Ro­zália festő-művésznő gyűjtemé­nyes kiállítása. A Gyulán élő neves képzőművész 35 olajképet állított ki mostani fővárosi be­mutatkozásán, melynek megnyi­tója nagy érdeklődést kiváltó művészi esemény volt. Koszta Rozália művészetéről Bede Anna költő mondott meg­kapó szavakat, hangsúlyozva a művész mérhetetlen emberszere- tetét, mely minden alkotásáról sugárzik. A megnyitón a budapesti és a békési művészbarátokon és ér. deklődőkön kívül ott volt Nagy János a Békés megyei Tanács elnökhelyettese is, és a szűkebb pátria nevében köszöntötte Koszta Rozáliát. A kiállítás szeptember 15-ig lesz nyitva. Szovjetúnió a nemzetközi kiállításon 1972-ben a Szovjetunió 20 kül­földi városban, összesen 90 ezer négyzetméteres területen mutat­ja be ipari termékeit. A külföldi bemutatókon külön részleget szentelnek a szovjet köztársasá­gok együttműködésének ismer­tetésére a Szovjetunió megala­kulásának 50. évfordulójából A Lipcsei őszi Vásáron a Szovjetunió képet ad az űrkuta­tás, a műszergyártás és a szab­ványosítás terén elért eredmé­nyekről. Zágrábban, Amszter­damban és Colombóban kiállí­tást. rendeznek „Az atom a béke szolgálatában” címmel, amelyen bemutatják a reaktorokat, a tengervíz-sótalanító mikleáris berendezéseket, illetőleg ezeknek makettjeit. A közép-ázsiai szov­jet köztársaságok társadalmi, gazdasági és kulturális vívmá­nyairól kapnak képet az Űj- Delhiben megtartandó XII. Ázsi-1 ai Nemzetközi Vásár látogatói I 1 szerint tíz kábítószer-fogyasztó közül mindössze egyet tart nyil­ván a rendőrség.” 1 BORBA: ' „Belgrádban ötévi fogházra ítéltek öt fiatalembert, akik ká­bítószerekkel kereskedtek, és maguk is kábítószer-élvezők voltak. Hogy hozzájuthassanak a szinte már mindennapi szük­ségletté vált narkotikumhoz, betörtek a belgrádi gyógyszer- tárakba, hamisított orvosi re­ceptekre vásároltak kábítószert, sőt a hamisított orvosi vé­nyek alapján beszerzett vegy­szerekből maguk is készítettek kábitószert.” EGY REUTER-HÍR: „A kábítószer világkereskedel­me óriási arányú. Az INTER­POL adatai szerint 1963 és 196S között csaknem 200 ezer kiló kábítószert foglaltak le: 114 ezer kiló nyers ópiumot, 2200 kiló morfiumot, 1700 kiló hero­int, 1200 kiló kokaint és 78 ezer kiló hasist. Az említett idő­szak alatt kábítószer-kereskede­lem miatt 8 908 embert vettek őrizetbe.” BOLDIZSÁR IVÁN: „Nem volt erőm, hogy a fal­hoz támaszkodok nirvánájának a közelébe menjek. Az előbb szé­gyelltem magam mint férfi, most mint ember.” „Meg kell szokni. Nézze meg őket” — bíztatott U. Odalépett, követtem. Mosolya állandó volt, de üres. Szeme mintha a szerelmi kéj tetőfokán fennakadt volna. Kö­zépkorú férfi volt, fekete felöl­tőben, kalap nélkül, gallérja ki­gombolva, de nyakkendője félre Pénzzel, jó szóval, mindennel A kamuti tanácsteremben ünnepélyes csend. Kevesen va­gyunk, csak a község vezetői, Balogh Sándor, a Béke Ter­melőszövetkezet elnöke, a bé­kési járási hivataltól Ó. Ko­vács István elnökhelyettes, Puskás László művelődésügyi osztályvezető, Takács István, a munkatársa és Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési cso­portvezetője. Az újságíró mégis úgy érzi, hogy ott van abban a tanács­teremben az egész falu. Min­den lakosa, kicsik és nagyok, mert ha úgy alakul a dolog, ott is lettek volna biztosan. Mért aki kitüntetést vesz át Kamuion, azt tisztelet övezi, de aki kitüntetés nélkül is jól végzi dolgait, az sincs más­képp. Tizennyolc éve egyfoly­tában tsz-elnök a helyi Béké­ben Balogh Sándor. Aki isme­ri a falusi életet, az elmúlt év­tizedet, a mostanit, a hetvenes évek elejét, az tudja, milyen nagy szó. ha valakit 18 éven át egyfolytában megbecsül a köz­vélemény, és elnökének tiszte­li. Balogh Sándorral így vannak a kamutiak. Tizennyolc éve tisztelik elnöküknek, és — a tanácselnök. Nagy Károly mondja halkan, hogy senki ne hallja — már azt tervezik, hogy a húszéves elnökségét fe­lejthetetlenné teszik... És most, ezen az esős, alig napsütéses augusztus-végi dél- előttön azért találkoztunk né- hányan a kamuti tanácsterem­ben. hogy tanúi legyünk a tsz- elnök kitüntetésének. Aki most nem azért kap kitüntetést, mert szövetkezete ott van a legjob­bak között, hanem azért, mert elsők abban is, ahogyan a köz­ség közművelődését segítik. Pénzzel, jó szóval, cseleke­detekkel, mindennel. És — hiá­ba is szólna szerényebben a szó — ebben Balogh Sándor, a nagy mester, az első szavú tá­mogató. Két éve javasolta, hogy vegye át a szövetkezet a Ikultúrházat, hiszen önmagukat segítik, ha ezt teszik, és két éve, hogy a tanácselnök meg a tanácstitkár is javasolta: adja­nak kezet a kinyújtott, segítő kéznek. Ügy lett. Előtte is sokat adott a fez, 20 ezret évente, azóta sem csúszott. „Heroin” — mond- : ta U. „Magasam van, he is; high” — tette hozzá ... „Mi az ■ a high” — kérdeztem. „Éppen • fixált magának egy lövést” — j magyarázta U.” (New York : percről percre.) LE FIGARO: „Vigyázzunk: a kábítószer- ; fogyasztás Amsterdamban nem ■ legális, tehát ne vigyük túlzás- ■ ba a dolgokat. A szabadban és S a mozik többségében nyugodtan : szívhatjuk. De ne hordjunk ma- : gunkkal nagyobb mennyiséget, ; elegendő annyi, amennyit el tu- • dunk fogyasztani. Jó szerencsét, j Jó szívást..,.” (Idézet egy úti- : könyvecskéből.) J. D. GERBER, ORVOSNŐ „Az USA-ban egyetlen beteg- ! ség sem pusztít úgy az ifjúság • soraiban, mint a heroin; a j New Yorkban ma nyilvántar- : tott 100 000 kábítószer-fogyasztó ■ közül 25 000 serdülőkorú.” MAGYAR NEMZET: „Thieu elnök parancsot adott : Dél-Vietnam négy katonai kör- : zet parancsnokainak, hogy : kezdjenek kábítószer elleni • kampányt és tegyék lehetetlen- ! né a kábítószer-csempészést.” : *** E ■ A végtelenségig lehetne sorolni j az idézeteket. De talán ennyi is S utal a titkos kábítószer gyár- • tásának, feldolgozásának, keres- : kedelmének és élvezésének j rendkívüli kuszáltságára. (Folytatjuk) összeállította: ■ Szabó Endre f Az elnök az elmúlt két évtized történetét eleveníti fel. Lesz­nek-e sokan, akik követik? Balogh Sándor mellett balról Csende Béla. (Fotó: Mártom) viszont 150 ezer a támogatás, a tanácsé pedig 10 ezer, az együttes 160 ezerből jut most már arra, hogy függetlenített igazgatója legyen a kamuti kultúrának, és tiszteletdíjas könyvtárosa a könyvtárnak is. És a pénz jó helyre érkezik. Két év a bizonysága, azóta fel­lendült a kultúrház élete, és a könyvtár forgalma is, hiába, a főhivatású vezetés eredményt hoz! Az igazgató, Nagy Imre bol­dog. Hogyne lenne az, amikor minden percét a község köz- művelődésére fordítja, és nem is titkolja, mennyire becsüli ezért a termelőszövetkezet ve­zetőségét, hogy egy emberként álltak annak idején Balogh Sándor mögé, és megszavazták a nagyösszegű támogatást. Csende Béla mond köszöntő szavakat. Újra és újra vissza­tér a gondolat: „Bárcsak sok olyan termelőszövetkezeti el­nökünk lenne, mint Balogh Sándor. Aki így érti és így szereti a kultúrát, aki tudja: minden forint jó helyre kerül ott, ahol arra fordítják, hogy az emberek okosodjanak, mél­tó módon szóralkózzanak.” Aki Kamuton jár, meggyő­ződhet arról, hogy a kamutiak méltó módon szórakoznak és érdeklődnek a világ dolgai iránt. A falu központja rende­zett, szép. Ott van a kultúr­ház, az iskola, a messzi földön híres-nevezetes kamuti étte­rem, meg körben a sok új ház, tévéantenna-erdővel, az udvaro­kon a gépkocsikkal; még a gye­rekek is tudják. melvik a Moszkvics, és melyik a Zsiguli, hogv a Trabantról ne is beszél­jünk. Nagy a tsz 1150 tagja van, meséli az elnök, alig hogv át­vette a Szocialista Kultúráért kitüntetést, és fogadta a gra­tulációkat, gondja máris a kö­zösség, az emberek, akilk 18 éve bíznak benne, és miután el­olvassák ezt a riportot, biztos, hogy egymás után állítják meg az utcán, megrázzál? a kezét, gratulálnak neki. Szóval nagy a kamuti tsz és az 1150 tagból vagy 900 szeret­ne állandó, folyamatos munkát. Ez az egyik legfőbb gondja Balogh Sándornak. Mi legyen, hogyan legyen? Ősszel hagymát pucolnak és sárgarépát szele­telnek majd a kamuti asszo­nyok és szó van arról is, hogy tésztaüzemet csinálnak, ott is találna állandó munkát vagy 30—40 ember. De ez még mind kevés... És az elnök nem pi­hen. Róla írtam, nem is olyan régen, hogy alig van szabad ideje. Értekezlet, tanácskozás, , aztán újra élőiről. Mégis van ideje arra, hogy odafigyeljen a község közmű­velődésére, a kultúrházra, a könyvtárra, és megértesse azok­kal is, akik talán nem értették azonnal: miért kell adniuk évente 150 ezret? Lesznek sokan, akik köve­tik? Akik elgondolkoznak azon, hogy mit tehetnének a közsé­gükért, az emberekért? Hogy ■ úgy is sokat tehetnek, ha aj termelőszövetkezet kéri: gazdá­ja kívánna lenni a kultúrház- nak, mert van pénze rá, és az a jó. ha minél több forint jut erre?! Balogh Sándor figyelme jel­kép is egyben. A kor emberé­nek jó törekvéseit jelzi: az igazabb emberré válás útja a világ jobb megismerésén ét ve­zet. A művelődésen át, a töb­bet tudás olthatatlan szomján át, oda. ahová eljutni vala­mennyien szeretnénk. Sass Ervin Százötvenezer új lakás Kirgiziában Következik: A kábítószerek fajtái A 3 millió lakost számláló Kirgíziában 1971—1975 között 150 ezer család költözik új ott­honba. A lakásépítést itt is az állam támogatja. A lakbér nem haladja meg a családi költségve, tés 4—5 százalékát Fél évszá­zaddal ezelőtt a köztásaságnak 6 városa volt; számuk már 15­re nőtt Egyre több mezőgazda­sági munkás költözik jól ellátott településekre, ahol kényelmes kőházak, klubok, mozik, iskolák és egyéb intézmények állnak rendelkezésre. Ezeket a telepü­léseket a mezőgazdasági kollek­tívák állami segítséggel építet­ték. I Levél Somogybát „Köszőnetünket fejezzük ki a megyénknek nyújtott segítségükért” Mint ismeretes, a júliusi esőzések nehéz helyzetbe hoz­ták az aratókat. Különösen szorult helyzetbe kerültek a dunántúli megyék: Vas, Zala. Somogy, Győr-Sopron, ame­lyekben amúgy is később érett be a gabona. Az esőzések na-' pokon át lehetetlenné tették az aratási munkát. E megyék gazdaságai olyan hátrányba kerültek, hogy segítség híjján még augusztus végéig sem győzték volna az aratást befe­jezni. Segítségre szorultak, segítséget kértek. Dicséretes gyorsasággal megyénkből is 112 kombájn indult útnak irányvonaton és „saját lábon” Somogy megyébe és ott segí­tettek, ahol legnagyobb szük­ség volt a gyors beavatkozás­ra. * Megyénk kombájnosai már ismét itthon vannak, ottani munkájuk elismeréseként 3 napokban az alábbi levelet kapta a megyei tanács: „Megyénk mezőgazdasági üzemeit a rendkívüli időjárás következtében nagymértékű károk érték. Július hónap má­sodik felében állandósult csa­padékos időjárás hatására az aratási, betakarítási munkák­ban nagy lemaradásunk volt, és saját gépi kapacitásunkkal kétségessé vált az aratás be­fejezése. Kérésünk alapján Békés me­gye párt- és tanácsvezetői — tsz területi szövetségek, az üzemek vezetői — 112 kom­bájn rendelkezésre bocsátásá­val nagy segítséget nyújtottak megyénk mezőgazdasági üze­meinek. Külön ki kell emelnünk a, munkában résztvett kombáj- nosokat, akik a rájuk háruld munka elvégzésében példás helytállásról tettek tanúbi­zonyságot. és kiváló munka­moráljukkal, lelkesedésükkel új lendületet adtak a munka végzéséhez. A nyújtott segítség lehetővé tette — kisebb, belvízzel súj­tott területek kivételével — az aratási munkák befejezését. A megyei párt- és tanácsveze­tés nevében ezúton mondunk köszönetét a segítségért, a se­gítő tsz tagságának és elsősor­ban az odaadó munkát végző kombájnosoknak és minda­zoknak, akik a szervezésben végzett munkájukkal hozzá­járultak mezőgazdasági üze­meinkben az aratás gyors be­fejezéséhez. Ismételten köszőnetünket fejezzük ki megyénknek nyújtott segítségükért. Elvtársi üdvözlettel: NÉMETH FERENC MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára BÖHM JÓZSEF Somogy megyei Tanács elnöke” 5 mims 1973. SZEPTEMBER 3.

Next

/
Thumbnails
Contents