Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-03 / 208. szám
Hétfőm Antifasiszta nagygyűlés A nemzetközi antifasiszta nap alkalmából nagygyűlést rendez szeptember 4-én, hétfőn a Magyar Patizián Szövetség az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Jogász Szövetség a Láng Gépgyár művelődési központjában, Angyalföldön, a Rozsnyai utca 3. szám alatt. A nagygyűlésen dr. Korom Mihály igazságügyminiszter mond beszédet. „Nem felejtünk!” címmel, ugyancsak hétfőn dokumentációs kiállítást nyit meg Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, a XIII. kerületi népfrontbizottság Váci út 50. szám alatti helyiségében. (MTI) _____________ A szovjet mezőgazdaság gépesítése A kilencedik ötéves terv időszakában a szovjet mezőgaz- dság 1 millió 700 ezer traktort, 1 millió 100 ezer tehergépkocsit, 543 ezer gabonakombájnt, 87 ezer exkavátort, több százezer egyéb — kukorica-, siló-, burgonya-, zöldség-, répabetakarító — kombájnt kap. Több mint kétszeresére növekszik az állattenyésztés gépesítését szolgáló berendezések száma is. Csepel Sárréten Befejeződik a harmadik, kezdődik a negyedik műhelycsarnok építése A Csepeli Autógyár szeghalmi gyáregységében hamarosan elkészül a harmadik műhely- csarnok, ahol eszterga- és marógépeken az eddigiekhez hasonló gépkocsialkatrészek készülnek majd. Ez mintegy 80—100 dolgozónak nyújt munka- és kereseti lehetőséget. A gyáregység már tavasszal megkezdte a munkaerő-toborzást. A legtöbben a Hajdú megyei Csökmőről jönnének, de a felvételüket egyelőre el kellett halasztani, mert a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat még nem fejezte be a szociális épület bővítését. Az új dolgozóknak sem öltözködésre, sem fürdésre nincs lehetőségük. Dékány Gábornak, a gyáregység vezetőjének tájékoztatása szerint az építők októberre ígérik az új szociális létesítmények átadását. Gondot okoz, hogy a széntüzelésű kazán olajtüzelésűvé való átalakításának a munkái is késnek. A vállalat nem hiába fejleszti a szeghalmi üzemét. Évről évre több gépkocsit gyárt, több alkatrészre is van szüksége. Ezért megkezdődött a negyedik üzemcsarnok építése, amely kétszerese lesz a mostaninak. Mind több munkáskéz kell tehát. Az üzem ennek megfelelően | folyamatosan képez át gépbe- állítókat. Olyanokat, akik eddig más szakmában dolgoztak és eddig vidékre jártak, A csaNe száriak ki a paprikát! Egy évvel ezelőtt, amikor a kormány meghirdette a zöldségtermesztési programot, ki mert volna arra gondolni, hogy itt, a megyében ilyen rövid idő alatt paprikából árubőséget teremtenek a szövetkezetek és a kisegítő gazdaságok. Az aszályos időjárás ellenére annyira bőven1 termett ez a növény, hogy az ipar és a kereskedelem csak nehezen bírja felvásárolni a telki, nált áru mennyiségét. Sajnos, Kondoroson a szeméttelepre is vittek néhány kocsi zöldpaprikát, mert nem kellett senkinek. A békéscsabai Május 1 Tsz-nek szintén voltak értékesítési gondjai. A bőség gondjai lennének ezek? Mindez olyan körülmények között játszódik le, amikor az ország nyugati felében, de idehaza, Békésben is igen drága a zöldség. A probléma gyökere szerintünk az, hogy az ipar és a kereskedelem nem készült fel kel. lóén a kormány zöldségtermesztési programjának várható hatására. Nem remélhették, hogy a mezőgazdaság egy esztendő alatt ilyen fordulatra képes. És mit tesz most az ipar és a kereskedelem? Válogat az áruban, különféle minőségi követelményeket állít fel. Az ezzel kapcsolatos hangulatra kezd jellemzővé válni egyes tsz-vezetők véleménye. Azt mondják: a tsz-ben termelt paprikának lassan egy hibája van, történetesen az, hogy paprika alakú. Ha valamilyen más formája lenne, valószínű, kapnának rajta és átvennék. Ez különben a helyzet iróniája. Amikor a Körösök Vidéke -Tsz- ek Szövetségében baráti beszélgetést folytattak az ipar képviselőivel, akkor arra kérték a termelőket, hogy csak annyi zöldárut szerződjenek — köztük paprikát is —, amennyit átvesz, nek és feldolgoznak, amennyi a kapacitás jó kihasználásához szükséges. Az üzemekben most úgy érzik, hogy az ipar nyersanyagból kissé túlbiztosította önmagát A nyersanyag túlbiztosítása, a nagy biztonságra törekvés oda vezetett, hogy alkalom- adtán a szerződött területről sem vették át a tételeket Vajon milyen jövő esztendő elé nézhetnek ipari és kereskedelmi szerveink, amikor az áru átvételének időszakában nem ápolják kellően a termelőkkel nagynehe- zen kiépített kapcsolataikat? Valami megoldást mégis csak kellene találni a paprikabőség levezetésére. Most az lenne a legfontosabb, hogy az áru valamilyen módon eljusson a fogyasztóhoz. Az ország nem áll anyagilag olyan jól, hogy a kormány zöldségtermesztési programjában termesztett paprikát helyenként — még ha kis tételekben is — a szeméttelepre hordják. Ráadásul az ország nyugati felében hiányos az ellátás. De a megye helyzetén is lehetne valamit javítani. A bérből és fizetésből élők számára a mostaninál olcsóbb áron lehetne hozzáférhetőbbé tenni a zöldt paprikát. Ez a felfogás azonban bizonyos értelemben ellentétben áll a kereskedelemben uralkodó szemlélettel. A kereskedők egy része évek óta azon fáradozik, hogy minél kevesebb árut adjon el a lehető legnagyobb haszonnal. így nyilvánvaló, hevesebb az üzlet kockázata is. A dolgozók érdekében vajon nem lenne-e helyesebb a másik megoldás, vagyis a mostaninál alacsonyabb áron a több zöldség értékesítése? De igen! Ez vezetne a legjobb eredményre, mert jól járna a termelő, a fogyasztó és a kereskedő is. Azt is érdemes lenne megpróbálni, hogy a megyében jelentkező árufelesleget miként lehetne elhelyezúi a különböző tést- vérvállalatok segítségével az ellátatlan területeken. Mégis csak kár, nagy kár, hogy a zöldpaprika a megyében itt-tott a jó termés hatására a szeméttelepre kerül. Még a kisebb tételekért is szót emelünk! Mindez az ipar és a kereskedelem jó néhány dolgozójának szemléletéből fakad. Ezen kellene valamit változtatni, mert különben a mező- gazdaságot jelenleg ért hátrány a jövő évi termelés-szervezésben rossz hatású lehet. Dupsi Károly ládok szempontjából is előnyös. Képeznek az üzemben szakmunkásokat is. Tizenöt fiatal lesz géplakatos. Művezetői tanfolyamon négyen veszned részt, néhány érettségizett szakmunkás pedig levelező tagozaton szaktechnikumot végez majd. A gyáregység, amely 1971. áprilisában alakult, az idei első félévi tervét — ami a központi gyáréval azonos — 80 százalékra teljesítette. Nem is rossz eredmény, ha arra gondolunk, hogy a központi gyárban egykét évtizede dolgozó műszakiak és. munkások vannak, akik igén nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Itt sok akadállyal kellett megbirkózni, a fejlődés azonban egyenletes volt ég a második félévben a termelési tervét várhatóan 90 százalékra teljesíti majd az üzem. Tavaly a termelést még eléggé hátráltatta, hogy sokan jöttek és mentek. A dolgozók 50 százaléka cserélődött. Az újakkal élőiről kellett kezdeni a gépek ismertetését, a munka betanítását. A szakmunkások többsége maradt. Azok közül, akik elmentek, sokan vissza is jöttek. Főként azért, mert megtudták, hogy a termelés növekedése következtében az órabérek átlagosan csaknem egy forinttal emelkedtek. Az igazi munkásélet most kezd kialakulni. Már 6 brigád elhatározta, hogy jövőre célul tűzi a szocialista cím elnyerését. Valamennyi igyekszik példát mutatni a munkájában és a magatartásában is. Nagy eseménynek számított a tavaly ősszel szervezett véradónap, amikor 70-en adtak vért. Az idén várhatóan még többen jelentkeznek. A község életében is jelentős szerepet tölt be a KlSZ-alap- szervezet, amely többek között az egyik külterületi iskolát patronálja. Az új ifjúsági művelődési teremben pedig klubdélutánokat rendez az új-telepi fiatalokkal együtt, ősszel a mezőgazdaságban dolgozó ifjúsággal rendez találkozót. Közel az üzemhez van egy régi kis fűszeres bolt, ahol palackozott italt is árusítanak. Az idén ettől nem messze italboltot hozott létre az ÁFÉSZ. A kettő között van egy termelőszövetkezeti borkóstoló is, munkakezdés előtt nyit. Az üzembe Igyekvők közül egyesek nem tudnak ellenállni a csábításnak és betérnek valamelyikbe. Megisszák a féldecit, ami kettős következményekkel járhat. Ha észreveszik, hogy valaki szeszes italt fogyasztott, ha- zaküldik, ami keresetkieséssel és 10 százalék nyereségrészesedés-elvonással jár, az üzemnek pedig munkakiesést jelent. Ha nem veszik észre, a dolgozót a gépnél súlyos baleset érheti. Nem vitás, hogy ott érdemes boltot nyitni, ahol vevő is van. De egyéni vagy csoportérdekekért „rátelepülni” egy gyárra mégsem megengedhető. Ha pedig már ott van a két kocsma, legalább a munkakezdés előtt és műszakváltás idején tartson zárva. A községi tanácsnak módja van arra. hogy ezt előírja. Azzal viszont segíthetne az ÁFÉSZ, ha fűszerboltot jobban megtelítené élelmiszerrel, hogy a dolgozók munkából hazamenet bevásárolhassanak. Az üzemben most 330-an dolgoznak. Fele-fele arányban nők és férfiak. A létszámot évről évre növelik. Fejlődik Sárrét legnagyobb ipari létesítménye. S ha a kereset egyelőre még elmarad a központi gyárban dolgozókétól, a különbség begyakorlottsággal és a teljesítmény növelésével egy-két éven belül megszűnik. Természetesen elsősorban azok járnak majd jól, akik becsülettel kitartanak a munkahelyük mellett és a Csepeli Autógyár törzsgárda- tagjaivá válnak. Pásztor Béla Á susogó fal Védősávnak nevezik azokat. az' erdőterületeket, amelyek ] a talajt és a vetést védik a szá- | ráz szél forró leheletétől és a téli hóvihartól; A kiszáradt szürke fold és a kiégett fű sivárságának terjedését „susogó-fal” akadályozza a Szovjetunióban a Volga és a Don folyók között. Tölgyek és J nyárfák erdősávja ez, amely va- | lójában elóg lyukacsos fai: há- | rom sor fából áll. A 250 kilo-1 méteres hosszú erdősáv 1 kilo-1 méter szeles; belsejét kis erdő- j csíkok hálózzák keresztüL-kasul. i A sáv úgy kanyarog a szemha- I tárig, mint valami kígyó; pan- [ tosan követi a Volga és a Don| vízgyűjtő területének választó- vonalát, tehát a legmagasabb pontok felett húzódik Nemcsak a száraz szelek ellen nyújt védelmet .hanem megköti a nedvességet is a sztyeppén. Felszívja a vizet a föld mélyéről, s bár igaz, hogy a fák maguk is sok vizet fogyasztanak az erdősávban, de viszonzásul porhanyósabbá teszik a ■talajt .amely így a várva-várt eső minden cseppjét beissza. Az eredmény: a fák több vizet tartalékolnak, mint amennyit elfogyasztanak. A havat azelőtt mindig a mélyedésekbe sodorta a vihar, a 3 lÉmmtim 1972. SZEPTEMBER 3. mezők, a termőföldek betaka- ratlanok maradtak. Márpedig, ha a homorulatokba gyűlik a hó, az olvadás nemhogy megáztaitná a vetést .hanem a hömpölygő .zuhatagok vagy elmossák, vagy egyszerűen elkerülik Sokan azt hangoztatják, hogy a hóvihar ellen bármilyen épített, szilárd fal is védelmet nyújt Ez igaz, de ugyanakkor forgószelet, légörvényt kavar, amely a havat egyenetlenül halmozza fel, vagy Irtózatos erővel szótsöpri. A fák ruganyos ágai között a szél megállapodik, mintha hálóba került volna. A sáv tehát fokozatosan lefékezi a vihar erejét, amely megszelídülve egyenletesen teríti szét a havat. Az erdősáv mögött —» különös természeti jelenségként — harmincszor olyan széles széüámyék-övezet kéletíkezik mint a fák magassága. Ilyen védősáv ültetése nem tartozik a nehéz feladatok közé. Egyetlen 80 lóefős traktor, amely megfelelő gépeket vontat, 15 méter szélességben lazítja fel a talajt, és a földbe helyezi a csemetéket. Nem mindenütt ilyen könnyű a csemeteültetés; a volgográdl sztyeppén teljes öt éven át ápolták a fiatal fákat ,hogy a sivatagos vidéken minél mélyebb gyökret ereszthessenek. A kísérlet sikerült, ma már összeér a fák koronája. A felnőtt erdősáv már nem szorul ápolásira; önmagáról gondoskodik, Kiáltó lelkiismeret A szarvasmarha-tenyésztési program kerekén 600 ezer forint terven felüli bevételt biztosítana a kaszaperi Lenin Tsz-nek, amennyiben a márciusban kiselejtezett teheneket december 31-ig tartja és leelleti azt a7 üszőállományt, mely- lyet erre az esztendőre a tehenek pótlására tervezett. A kaszaperi Lenin Tsz-ben most ezzel harminccal kénytelenek több tehenet tartani, mert tőlük senki sem veszi át ebben az esztendőben. Ezért a tsz-elnök lelkiismerete kiált, lázong. A selejt-szarvasmarhákat úgy szeretnék átadni a kereskedelemnek, ahogyan azt a szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram megjelenése előtt még 1971. nyarán tervezték, a sokévi hagyománynak megfelelően. Ebben a közös gazdaságban évente általában 25—30 tehenet selejteztek. Pótlásukról saját tenyésztésből, Icilváló üsző-agye- dekkej gondoskodtak. Így évek óta rendszeresen 250 tehenet tartottak, gondoztak. A statisztikai jelentések szerint jelenleg 280 a tsz tehén-állománya. A kormányrendelet alapján a MÉM a nőivarú egye- dek értékesítésére stoppot rendelt el. így a kaszaperi Lenin Tsz-ből megszépített statisztikai jelentést küldhetnek a tehén- állomány alakulásáról, mert 250 helyett 280-at tartanak. Ezzel a szépítéssel sehogyan sem ért egyet Varga József tsz- elnök. Azt mondja, hogy a szövetkezet istállóiban 250 tehénnél többet nem tudnak elhelyezni. Nincsen többre férőhelyük. Évek óta ennyi az állományuk. A 30 selejt-tehenet március óta szín alatt tartják, melyet karámmal is körülvettek. Ezek az egyedek sem tejet, sem borját nem adnak. Egyi- kük-másikuk már 600 kilón felüli. Ha a termelőszövetkezet ebben az esztendőben azokat nem értékesítheti, a december 31-i tehénlétszám után, mely Kaszaperen 30-cal lesz több a márciusinál, melyet jelentettek a statisztikai hivatalnak, akkor a tehénlétszám növelésért, az üszők elletéséért 150 ezer forint helyett 750 ezer forintot írnak a Lenin Tsz javára. Vajon ér-e ennyit ma az a 30 se- lejt-tehén, melyet elkülönítve, szállításra előkészítve kénytelenek tartani? Aligha. Ezzel maga Varga József is egyetért Ezért kiált a lelkiismerete, lázong, szűknek érzi nyomban az irodát, mihelyt ez a téma kerül szóba. A kaszaperi Lenin Tsz elnöke tehát érdemtelennek tartja a felkínált összeget, nem ért vele egyet, pedig igencsak győzködik; fogadja el, használja ki, mint ahogyan mások élnek is ezzel a lehetőséggel. Ö azonban továbbra is nemet mond. A tehén kivágási stop miatt neheztel, mert úgy érzi, hogy zavarja a termelés kialakult helyi folyamatát, még akkor is, ha az háromnegyedmillió forintot ígér. Ez a példa is mutatja, hogy egy általános értékesítési vesztegzár elrendelése nem lehet helyes. Következményei milliós vagy többszáz milliós nagyság- rendű felesleges kiadáshoz vezethetnek. A kaszaperi Lenin Tsz ugyanis csak egy a sok közül, ahol azonos vagy hasonló gondokkal küszködnek. Lehet- ne-e egy-egy intézkedést kissé nagyobb differenciálással megvalósítani? Igen, lehetne. És érdemes is lenne, mert ezzel olyan anyagiak szabadulnának fel, mint amilyenről a kaszaperi példa is tanúskodik. Az így felszabadult összeget ténylegesen az ágazat javára lehetne fordítani. így a helyenkénti névleges eredmények helyett igen értékes és tényleges létszámtartást, illetve fejlesztést tudnának elérni. D. K.
