Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
1 A KTE rendesésében t A közlekedés nemzetközi gazdasági kapcsolatairól tartott előadást Csoltó László, a KSZT titkára Á Közlekedéstudományi Egyesület Békés megyei Területi Szervezete tegnap, csütörtökön délelőtt előadást rendezett Békéscsabán, a KPM Közüti Igazgatóság tanácstermében. A mintegy 80 részvevő jelenlétében Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára tartotta meg tanulságos és érdekes előadását a közlekedés nemzetközi gazdasági kapcsolatairól. Bevezetőben igen találóan megjegyezte, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél fogva a fordítókorong szerepét tölti be a nemzetközi közlekedésben. Ez a kulcspozíció természetesen sok gonddal és feladattal jár együtt. Nevezetesen állandóan szükséges fejleszteni a közlekedés nemzetközi szolgáltatásait, el kell látni a növekvő export és import, valamint a tranzitforgalom igényeit ahhoz, hogy a de- inzaszerzés és -kímélés minél eredményesebb legyen. Elmondta többek közt, hogy eközben megkülönböztetett gondot kell fordítani a nemzetközi szükségszerű és az érdek- kapcsolatok ápolására és fejlesztésére, a KGST-országok- kal való együttműködés bővítésére. Ennek egyik fontos jövőbeni tennivalója, hogy a csúcsidőszakokban jelentkező igények teljesítésére jobban összehangolj ák a szocialista országok közlekedésének teljesítményét. Az előadó szólt arról is, hogy különösen keleti—nyugati irányban egyre sürgetőbb a megfelelő közúti úthálózat fejlesztése. Ehhez hasonlóan tovább szükséges növelni a vízi szállítást, mindenekelőtt a dunai folyami és tengeri hajózást. Egyszóval — mint mondotta — a nemzetközi fuvarozási piacon elengedhetetlen versenyképességünk állandó és- rendszeres növelése. Csoltó. elvtárs előadása után a résztvevők több kérdésére válaszolt. P, P. Nemcsak kért a tagság, hanem adott is Múlt év márciusában nem kisebb feladatot kapott a küldött- gyűlésitől Szeghalmon a-, ÁFÉSZ igazgatósága, mint megteremteni a helyi bűtorértékesítést és megfelelővé tenni a zöldség- és gyümölcsellátást. A szövetkezet tagsága — küldöttei útján — azonban nemcsak kórt ,hanem adott is. S ez abban jutott kifejezésre. hogy néhány hét alatt célrészjegy megajánlással együtt volt az összeg, ami a helyi bútorértékesítés bevezetéséhez szükséges volt. A tagság ilyen áldozatvállalása eleve gyors cselekvésre ösztönözte az ÁFÉSZ igazgatóságát. És a szövetkezet vezetői nem tétováztak. Igaz, hogy korszerű bútorüzletre nem telt. Viszont lehetővé vált a raktárból történő árusítás. Jóllehet ezt átmeneti helyzetnek szánta a szövetkezet igazgatósága. Azt azonban teljesíteni tudta a vezetés, hogy ma már —■ még ha raktárból is — helyben tudja beszerezni, megvásárolni bútorszükségletét a szeghalmi lakosság. Az imperialista hatalmak és mindekelőtt a NATO tagországai, amelyek érdekeltek abban, hogy lekössék a Szovjetúnió erejét a Távol-Keleten, ki akarják használni a maoistákat a Szovjetúnió nemzetközi pozícióinak gyengítésére. Ez a fő oka annak, hogy az imperialista hatalmak felülvizsgálták korábbi vonalukat a KNK-val szemben, és az utóbbi években hajladóságot mutatnak a maoista rendszerrel való kapcsolataik bővítésére. Az amerikai imperializmus Kínával kapcsolatos törekvései egyenesen arra irányulnak, hogy tartóssá tegyék Kína és a Szovjetunió, valamint Kína és a szocialista közösség országai közötti szakítást, a világ különböző térségeiben gyöngítsék az amerikai agresszióval szembeni ellenállást, s kihasználják a kínai nagyhatalmi nacionalizmust annak érdekében, hogy segítségével fokozzák a nyomást a Szovjetúni- óra és a többi szocialista országra. Az amerikai monopóliumok lapja, a Times című folyóirat például még jóval Nixon pekingi látogatása előtt azt írta, hogy ..az Egyesült Államok és Kína közötti legszivélyesebb viszony á szovjetekkel szembeni fellépés emelőkarjává válhat”. A szocialista közösséghez tartozó országok összefogásának erőAmint Szebélédii Jánostól, a szövetkezet elnökétől és Fekete László szövetkezetpolitikai vezetőtől hallottuk, a bútorértóke- sítés jó üzletágnak bizonyult. A múlt év második felében havonként 150 ezer forint volt a forgalom. Ezzel szemben az idei első félévben már 250 ezer forintot árultak bútorból. Sőt júliusiban 450 ezer forint értékű bútort adtak el. Mindketten bizakodóan beszéltek arról, hogy hamarosan sor kerül Szeghalmon egy bútorbemutató-terem kialakítására. Ezziel a község szövetkezeti tagságának, de égés, lakosságának több évtizedes kérését, illetve óhaját teljesíti az ÁFÉSZ. Megoldotta a szövetkezet igazgatósága a küldöttgyűlés másik határozatát is. Miiközben a zöldség- és gyümölcsforgalom az utóbbi másfél évben megháromszorozódott. ma már ezekből a cikkekből nincsen ellátatlan körzet a községben. És mint a szövetkezet vezetői mondják: az utóbbi a fontos. B. I. södése nyomán, a maoista pro- ; vokációk és aknamunka visszau- ■ tasítása következtében, azonban S sok tekintetben sikerült ellensú- • lyozni a kínai szakadár tévé- : kenység káros hatását a nemzet- ■ közi erőviszonyok alakulásában. ■ Mindamellet számításba vesz- • szűk azt is, hogy még a maoista : külpolitikai kurzus folytatása j esetén sem szűnnek meg Kína és : az imperializmus közötti komoly ! érdekellentétek,amelyek elkerül- : hetelenül arra kényszerítik a ki- j nai vezetést, hogy megőrizzen : bizonyos szintű kapcsolatokat: a szocialista országokkal, s kő- : zöttük a Szovjetúnióval. Ez a! tény ugyanis lehetőséget nyújt; a mi számunkra is ahhoz, hogy : gátoljuk és csökkentsük a mao- : ista vezetésnek a szocialista erők : szétforgácsolására irányuló tő- ■ rekvéseit. A szocialista országok terme- ! szetesen továbbra is támogatják : Kína népének valóban szociális- ; ta követeléseit és érdekeit a nem- ; zetközi színtéren. Felléptek és • a jövőben is fel fognak lépni az ■ imperializmusnak Kína bizton- S ságát veszélyeztető, szocialista: érdekeit sértő kísérletei ellen. De • minden olyan maoista törekvés : ellen is, amely a szocialista vi- ■ iágrendszer meggyöngítésére irá- ; nyúl. V. F. Hétköznapi demokrácia Elsődleges jelentésébe» a demokrácia politikai fogalom. De nem erről akarok beszélni. A demokrácia másodlagos, bár ugyancsak nagyon fontos, hiszen az elsőből szorosan következő jelentéséről. Ebben a jelentésében a demokrácia magatartás- fogalom: a társadalmi érintkezés hétköznapi formája. A munkahelyen a vezetők és vezetettek, a főnökök és beosztottak kapcsolatának formája. Ügyes-bajos dolgainkban az ügyintézők és ügyfelek, a közigazgatók és köz- igazgatottak kapcsolatának formája. A családi életben a férj és feleség, a szülők és gyerekek kapcsolatáé. És fői-mája annak, ahogyan vasúton, autóbuszon, villamoson, boltban és utcán egymással érintkezünk, ahogyan egymást szólítjuk, ahogyan köszönünk egymásnak, ahogyan becsüljük vagy nem becsüljük egymást. Végül is itt dől el, mindennapos magatartásunkban, hogy tudunk-e már jól „demokráciául”, hogy vérünkké vált-e, beidegződött-e már reflexeinkbe: mindenkivel egyenjogúak vagyunk és mindenki egyenjogú velünk. flZt mondom (harcsak tényék cáfolnának rám), hogy még nem tudunk jól „demokráciául”, még nem vált vérünkké, nem idegződött be reflexeinkbe. Ezer évig jártunk antidemokratikus iskolába, s csak történelmi percek óta járunk demokratikusba: túl hosszú tanulóidő volt az egyik, és túl rövid a másik. Most olvasom a költő Váci Mihálynak halála után közzétett cikkgyűjteményét. Mennyit szenvedett ennek az antidemokratikus iskolának a magatartásunkban őrzött hagyatékától, és micsoda indulattal küzdött ellene! Azok ellen az iskolamesterek ellen is, akik nádpálcával már nem, de csípős csalánnal még rá-rácsap- nak arcunkra, ha egyenjogúságunk tudatában emeljük rájuk. „Mert ezek itt maradtak, és rátelepedtek közérzetünkre — figyelmeztet Váci —, marokra szorítják hangosibodó szívdobogásunkat, rápirítanak önbizalmunkra, lidércnyomásként lebegnek legszebb álmaink és terveink felett, és szégyenérzést próbálnak elültetni bennünk és fiainkban. Az ezeréves Magyar- ország elnyomóinak utolsó, meg- félénkült, tehetetlen, de annál gyilkosabb gúnyolódásé és kárörvendező kis utódai, akik még ma is úgy beszélnek a nép fiairól, köztük élő, nagy bátorságé testvéreimről, mint a béreseikről és a cselédeikről. Egész berendezkedő életünket, a nép keserves honfoglalását messzirö1 nézik, kudarcainak örülve, sikereit kiröhögve, és gúnyos vicceket gyártva róluk. Hányán szenvednek elnyomásuktól — igenis, én annak nevezem! Hány fiatal szenved és vergődik nagyképű és pimaszul magabiztos, üres gőgjüktől, lenéző ajkbiggyesztésük- fcől, hány fiatal fejt ki tízszeres erőfeszítést, míg alkotását, munkáját megvalósítja, mert percenként szembetalálkozik,,, ragályos világukkal. Ez alól az elnyomás alól, melynek nincsen ' politikai terminológiája, amely nincs kategorizálva, mert a klasszikusok nem emlegetik, a politikusok ma még nem érnek rá vele eleget foglalkozni — ez alól az elnyomás alól de nehéz felszabadulni!” Igen. Nagyon nehéz Nehéz megszabadulnunk attól, hogy bármilyen rendű és rangú főnökeink tekintélyérveit cáfolhatatlannak fogjuk fel, és meghajoljunk előttük, szinte nem is mérlegelve: igazságot vagy hamisságot. 'okosságot, vagv butaságot tartalmaznak-e. Nehéz megszabadulnunk attól a szorongástól .amely a hivataloknak már a várószobáiban elfog bennünket, s bénító erővé növekszik a hivatalnoki íróasztalok előtt. Nehéz megszabadulniok az újságíróknak, a rádió -és tv-ri- portereknek attól az alázatos mosolyától, amely az arcukra ül, ha „nagy emberrel” készítenek interjút. Nehéz megszabadulnunk ettől a „nagy ember” fogalomtól is, amelynek ikerpárja természetesen a „kis ember”: akinek rangja van, az nagy. akinek rangja nincs, az kicsi; aki „csak” munkás vagy paraszt, vagy alkalmazott, azt „egyszerű embernek” hívjuk, mintha nagyszerű embernek vagy bonyolult embernek csak azt tudnánk elképzelni, aki az uborkafa valamelyik ágán csücsül. Nehéz megszabadítanunk osztályhelyzetre vagy foglalkozásra utaló elnevezéseinket a rosszfajta mellékzöngéktől; ha valakire azt mondjuk, hogy paraszt, még mindig sértésnek hangzik. Nehéz megszabadulnunk azoktól a finom megkülönböztetéseinktől, amelyekkel megszólításainkban és köszönéseinkben egy képzelt fontosságrendnek hódo- luk, s a vezérigazgatót X. elv- társnak, a főmérnököt Y. mérnök úrnak, a bérelszámolót Z. kartársnaik, a gépírónőt Mancikának, a takarítónőt pedig Julis néninek hívjuk, a két utóbbi közt még olyan különbséget is téve, hogy Mancikának kezticsókolom jár, Julis néninek pedig jónapot. Nagyon nehéz megszabadulnunk attól is, hogy: — ha tányérsapka van a fejőnkön, szalag a balkarunkon, vagy csak a pult, az íróasztal másik oldalán állunk-ülünk, ha Békéscsabán az idén még 500 lakásba vezetik be a gázt Felülvizsgálják n berendezéseket A Délalföldi Gázgyártó és | Szolgáltató Vállalat békéscsabai kirendeltsége Békéscsabán 5 év j alatt 3250 lakásba vezette be a földgázt és helyezte üzemibe a berendezéseket. Ebből erre az évre 200 lakás jutott, december végéig azonban 500 van hátra. Mégpedig az Orosházi úton 40, az Áchim lakótelepen 250, a Ta- j nácsközitársasóg útján 80, a Ku- [ lieh Gyula lakótelepen 100 és1 mintegy 30-40 családi ház a meglévő gázvezetékek mentén. A napokban kapcsolták be a gázt a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat épületében és hamarosan sor kerül erre a Körösvidéki Cipész Szövetkezet Ki-! nizsí utcai új telepén is. Bevezetik a gázt a megyei és a városi tanács épületébe és eljut a vezeték a KISZ- táborba, valamint a Lencsés! úti KISZ-la- kótelephez is. Gázvezeték épül a két mező- berényi és a békési téglagyárhoz, ahol már az idén gázzal fűtik majd a kemencéket. A kirendeltség a gáz minőségének változása miatt a berendezéseket minden lakásban felülvizsgálja és beszabályozza. PB-gázpalackkál jelenleg 16 községet lát el a kirendeltség. A következőkben más községekben is cseretelepet létesít; férjek vagyunk, vagy szülők, hatalomnál!: képzeljük magunkat (holott éppen hogy a szolgálai a dolgunk); — ha autóban ülünk, lenézzük azt, aki gyalog jár; ha jobb ruha van rajtunk, lenézzük, azt, aki rosszabbul öltözött; ha fehér a bőrünk, lenézzük azt, akié színesebb: — ha bármiféle előnyt csikar, tunk ki magunknak akár tehetséggel, akár ügyességgel, erkölcsi tőkét kovácsoljunk belőle, s azt képzeljük: különbek vagyunk tőkeszegényebb társainknál (holott mindenkivel egyenjogúak vagyunk és mindenki egyenjogú velünk). A prédikáció persze aligha sújkolhatja ezt belénk (az én prédikációm sem). Magatartás- demokráciánk a politikai demokrácia függvénye: minél többen érezhetik magukat a hatalom részesének, annál kevesebben képzelhetik magukat külön jogú hatalmasságnak, kiváltságos nagy- embemek, vagy kiváltság nélküli kisembernek. A demokrácia elemi iskolái már fölépültek, építsük föl gim, náziumait és egyetemeit is. Javítsuk a tantestületek színvonalát, gazdagítsuk a tananyagot, szigorítsuk a tanrendet! És tanuljunk szorgalmasan. Van hozzá tehetségünk, hiszen az elemi iskolát egészen jó eredménnyel végeztük-végezzük. Milliónyian vagyunk olyanok, akikről Váci azt írta: igenis, felszabadulnak, mert megízlelték már „a zavartalanul élvezhető önérzet tiszta inges ünnepeit, megízleiték a nekik is kiosztott méltóság valami általuk meg sem nevezhető, érzelmeik zűrzavarában még talán egy szíwe- résnyi erővé sem hangosodó megelégedettséget, derűt, nevezzük bárminek, és nem mondanak le erről soha többé — visz- szamenőleg sem! Már múltjukra is visszavetítik szabadságukat, és embernek emlékezik magukat anyakönyvi bejegyzésüktől fogva. A negyven—hatvan—hetven évesek, a feudalizmus nagy, terelt embernyája másként érzi magát, a haza polgárának, méltó embernek, először ebben a keserves, égrogyasztó, isten szomorította életben. Hát ha már egyszer kiegyenesedett — akkor emlékeiben sem szeretne meggörnyedni”. Faragó Vilmos rövidebb az út Építőipari gépek nagy választékban, raktárról ie! «PifOiPAni tíeeesirö vAllalat EGV IGÉPKERESKEDEU1I O. Budapest, V;, Néphadsereg u. 6.; V; em. Telefon: 126—234, 126—630, 318—302, 316—774 Telex: 22—4560. Távirat: EPGÉPKÖECS. x 3 um Hieran 1912. SZEPTEMBER 32,
