Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

Szeptember 25—30: Japán- kínai csúcs Tokió A japán kormány csütörtök délelőtt hivatalosan bejelentette, hogy Tanaka miniszterelnök Csou En-lajnak, a Kínai Állam­tanács elnökének meghívására szeptember 25 és 30 között látó. gatást tesz a Kínai Népköztársa­ságban. A látogatás célja, hogy jószomszédi és baráti viszonyt teremtsenek a két ország között a japán—kínai kapcsolatok norma­lizálása révén. Tanaka minisz­terelnök szeptember 25-én, hét­főn indul különrepülőgépen Pe- kingbe. ötnapos pekingi tartóz­kodás után Sanghajba utazik, majd onnan tér visza Tokióba. Japán politikai körökben hang­súlyozzák: a Tanaka—Csou En- laj csúcstalálkozó célja annak az abnormális állapotnak a felszá­molása, amely az elmúlt húsz évben, a San Francisco-i béke- szerződés megkötése óta jelle­mezte a japán—kínai kapcsola­tokat. Tlfo-beszéd A jugoszláv sajtó jelentései­ben részleteket idéz Tito párt­elnöknek a JKSZ Elnökség Vég­rehajtó Iroda e héten megtartott ülésén mondott beszédéből. „Szervezetileg — mondotta töb­bek között — szilárdabb pártra van szükségünk. Tökéletesíteni kell a-z egyes szervezeteken be­lüli helyzetet és nagyobb gondot kell fordítanunk a párttagság eszmei-politikai képzésére. Erre annál is inkább szükség van, mert a kommunisták szövetsé­ge képeai azt a, erőt, amely meghatározza, hogyan fejlődik, í milyen módon valósul meg az önigazgatáson alapuló szocializ­mus hazánkban. Mindenekelőtt szükség van a demokratikus centralizmus elvének következe­tes alkalmazására, vagyis arra, hogy egységesen végrehajtsuk a közösen hozott határozatokat. A jelen pillanatban sajnos ez nem mindig és nem mindenütt van így." Tito a továbbiakban kijelen­tette: „A JKSZ-nek meg kell szabadulnia azoktól a tagoktól, akik munkájuk és magatartásuk alapján nem tartoznak a párt­hoz. A JKSZ-nek nem opportu­nistákra, hanem harcosokra és forradalmárokra van szüksé­gük”. Támadás Quang Trinál Kínával haláros területeket bombáztak az amerikaiak Feszültség a Közel-Keleten Az amerikai légierő szerdán sűrű bevetésekben támadta a Vietnami Demokratikus Köztár­saság területeit — közölte csü­törtöki adásában a hanoi rádió. Elsősorban Phu Ly-ra, Kim Bang-ra és Nam Há-ra szórták le bombáikat Súlyos károk ke­letkeztek lakóházakban és egyéb létesítményekben és számos pol­gári személy életét vesztette. A B—52-esek támadták a demili- tartizált övezettói közvetlenül északra fekvő és a Kínával ha­táros területeiket is. Saigon! jelentés szerint a dél­vietnami hazafiak csütörtökön résziben elfoglalták a Ba To já­rási székhely közelében levő egyik saigoni katonai támasz­pontot. A hazafiak Quang Trinál is támadnak: 130 milliméter űrmé­retű ágyúkkal lövik az ellenség állásait, súlyos veszteségeket okozva a saigoni zsoldosoknak. Közel-keleti hírek Binh asszony válaszol az újságíróknak Értesítjük kedves vendégeinket, hogy 1972. szeptember 25-től október 3-íg átalakítási munkák miatt az Árpád fürdő téli és strandjellegű részlege üzemszünetet tart VÁLLALAT VEZETŐSÉGE . 80665 Kairó Szerda este kétnapos bejrúti látogatásának befejeztével haza­érkezett Kairóba Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkárai. Mahmud Riad hazaérkezése után sikeres­nek minősítette bejrúti tárgyalá­sait, az AFP párizsi diplomáciai körökre hivatkozva ugyancsak eredményesnek minősíti Mah­mud Riad és több arab ország közvetítését. Tel Aviv A Tel Aviv-i katonai parancs­nokság állítása szerint szerdán este szíriai területről aknavetők­kel és könnyűfegyverekkel lőt­tek egy izraeli állást a megszállt Golan-magaslatokon. Az izraeli katonák ezúttal is „viszonozták” a tüzet. Újabb izraeli agresszió Négy izraeli torpedónaszád hatolt be szerda este Tyr város térségében a libanoni felségvi­zekre. A naszádok megközelí­tették a partot és lőtték a vá­ros mellett levő palesztin mene­külttábor körzetét. Első ízben ér­kezett hír arról, hogy izraeli fel­derítő repülőgépek csütörtökön reggel 30 perces felderítőrepü­lést hajtottak végre Dél-Liba- ncm felett.. j A bejrúti katonai parancsnok­ság közlése szerint a hét végén Dél-Libanon eüLen elkövetett iz­raeli agresszió során összesen 18 libanoni katona vesztette éle­tét és 46 sebesült meg. öt kato­nát a behatoló izraeliek foglyul ejtettek. Az ENSZ-közgyűlés szerdai ülése Az ENSZ Ügyrendi Bizottsága szerdán 16:7 arányban, egy tar­tózkodással úgy döntött, hogy az 1973-as ülésszak napirendjére utalja a Koreában állomásozó ENSZ-csapatok kivonásának kérdését. A szavazást megelőző vitában felszólalt Jakov Malik, a Szov­jetunió képviselője , és Huang Hua, a kínai ENSZ-küldöttség vezetője. Mindketten követelték az ENSZ-zászló alatt állomáso­zó csapatok kivonását és a két Korea egyesítésére alakult ENSZ-bizottság feloszlatását. Nagy-Britannia és több más nyugati ország képviselője a kérdés megvitatásának elhalasz­tását javasolta. 1972. szeptember 8-án és 16-án az izraeli hadsereg — a müncheni tra­gédiát kihasználva — a „terrorizmus elleni harc” jelszavával nagyarányú támadást hajtott végre a dél-liba­noni „Fatah-vidék” és az észak-liba­noni menekülttáborok ellen. A tá­madásoknak sok polgári lakos esett áldozatul. Az izraeli kormány a so­rozatos Libanon elleni hadművele­tekkel az országban működő Palesz­tin Felszabadítási Szervezet tevé­kenységét akarja felszámolni. A li­banoni kormányra gyakorolt izraeli nyomás első „eredményei” már je­lentkeznek a hatóságok intézkedései­ben. A libanoni kormány az ország déli részén — az izraeli határ men­tén — húzódó támaszpontod kiüríté­sére szólította fel a palesztin geril­lákat és megtiltotta a harcosoknak a támaszpontokon kívüli fegyvervi­selését is. Elrendelte a telefonbeszél­getések lehallgatását és a palesztin ellenállási szervezetről szóló beszél, getések megszakítását. A jelek sze­rint, az izraeli hadsereg következő célpontjául Szíriát szemelték ki. Er­re utalnak a Golan-fennsíkon vég- rehajtott izraeli csapatmozdulatok. A közel-keleti probléma nem old­ható meg agresszióval. Háborús fe­nyegetésekkel nem lehet elérni, hogy a térségben béke legyen# A közel- keleti probléma békés megoldásának alapja az ENSZ 1967-es — a nagyha­talmak által is jóváhagyott — rende_ zési terve lehet. Szocialista országok küldöttségeinek találkozój'a az ENSZ-ben New York Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán találkozott a szocialista országoknak az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakán résztvevő küldöttségei vezetői­vel. A testvéri barátság légköré­ben folytatott beszé’getés során megvitatták az ülésszak munká­jával összefüggő kérdéseket. Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány külügyminisztere, kedden tárgyalásokat foly­tatott Maurice Schumann, francia külügyminiszterrel. Képün­kön: Binh asszony újságírók kérdéseire válaszol a találkozó után. (Telefotó — AP—MTI—KS) Maoista hazárdjáték Kína nemzetközi orientációja az utóbbi időben bizonyos mér­tékig változott. S bár a kinai ve­zetők külpolitikai koncepciói és módszerei rugalmasabbak lettek, nem váltak kevésbé veszélyessé. Az elmúlt esztendőben a kínai külpo’itika legfontosabb esemé­nye kétségkívül az volt, hogy — a szocialista országok és más ha­ladó kormányok több mint két- évtizedes harca eredményeként — az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban sikerült helyreállítani a KNK jogait. Ezzel az ENSZ a világ reális helyzetének inkább megfelelő, teljesebb arculatot ka. pott. Kína viszont olyan fórum­hoz jutott, ahol jobban kifejez­heti akaratát, kifejtheti e’képze- léseit, ugyanakkor nemzetközi magatartása az egész világ szá­mára jobb megvilágításba is ke­rült. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a kínai küldöttség ENSZ- beli szerepléséből világszerte le­vonhassák a következtetéseket Kína várható külpolitikájáról. Az egyik ilyen tanulság az, hogy a kínai vezető csoportban lezaj­lott legutóbbi változások nem csökkentették, sőt tovább erősí­tették a kínai vezetők szovjet­ellenes nacionalizmusát. A má­sik: a világszervezetben kínai— amerikai összjáték bontako­zik ki a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, az imperialista-ellenes kormányok, kai szemben. Ez a helyzet növeli a szocialista országok, a nemzetközi haladás képviselői­nek nehézségeit, ugyanakkor mindinkább leleplezi, hogy mek­kora ellentmondás van a kinai veáetők szavai és tettei között. Jellemző például, hogy Kína miközben a fejlődő országok ve­zetőjének szerepében tetszeleg önző, nagyhatalmi érdekeit kö­vetve támogatja az impe­rialista katonai szövetséghez tartozó pakisztáni katonai dik­tatúrát, — szemben az el nem kötelezettségi politikát folytató és a társadalmi haladás útját járó Indiával, a társadalmi és nemzeti felszabadulás útjára lépett Bengáli Népi Köztársaság­gal. Rendkívül sokatmondó az a tény, hogy Kína mint a Bizton­sági Tanács állandó tagja, első vétóját e fiatal államnak az ENSZ-be való felvétele ellen ad­ta le. A kínai politika a Közel-Keleten is nehezíti a haladó erők helyze­tét, amikor egyenlőségi jelet von az Izrael méllé felsorakozott Egyesült Államok és az agresz- szió következményeinek felszá­molásáért küzdő, arab népeket segítő Szovjetúnió között. Sőt, még a palesztin terroristák mün­cheni kalandját is arra igyek­szik felhasználni, hogy a me­rénylettől magát elhatároló Szovjetúniót azzal rágalmazza, mintha az arab népek igazságos harcával tagadná meg a közössé­get. A maoista vezetés Európában a szovjet-nyugatnémet és a len­gyel-nyugatnémet szerződéseket, az európai biztonsági értekezlet összehívását, az európai enyhü­lés irányvonalát támadja, ami lényegében megintcsak egybe­csendül az Egyesült Államoknak az európai befolyás fenntartásá­ra irányuló politikájával, és a legsötétebb európai reakció tö­rekvéseivel. S ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy a kínai vezetők nem hajlandók a Szovjetúnióval egy­ségben fellépni az indokínai né­peket sújtó amerikai terrorbom­bázások és blokád. ellen, akkor teljessé válik a kép: a kínai ve­zetők politikája valamennyi tér­ségben gyakorlatilag a szocializ­mus, a haladás erőinek politiká­ját gyengíti, és az imperializmus próbálkozásához nyújt támaszt. Vagyis a maóizmus a tőkésvilág számára objektíve a szocialista rendszer elleni küzdelem stra­tégiájának egyik fontos tartalé­kává vált.

Next

/
Thumbnails
Contents