Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
MINI Aim A nagydobos [ Csaknem három éve. hogy Tótkomlóson megalakult az úttörők fúvós-zenekara, amely az egész megyében nemcsak jól ismert, hanem közkedvelt is. Az űttörőzenekar legfiatalabb tagját mutatjuk itt be, a 9 éves Újvári Editicét. Szeptemberben lépett a IV. osztályba. A kis Editke másfél évvel ezelőtt, mint kisdobos kezdte „pályafutását” a zenekarban. Majd aktív vadászkürtös lett. Ez év tavaszán azonban kiesett első három foga, s míg helyettük nem nőnek újak, addig nem tud fújni. így aztán dobokon játszik, méghozzá nem is roszul. E felvételt „munka közben” készítettük Újvári Editkéről, amikor is Szarvason adott jól sikerült műsort az úttörőzenekar. Ekkor a nagydobost helyettesítette. Balkus Imre K MEZŐ" : 9! CUAE> £ A Mezőhegyes] Ifjúsági Klub g 1967-ben nyerte el a KISZ Köz- : ponti'. Bizottsága pályázatán a j Kiváló Ifjúsági Klub címet ; Most a Park-Presszó feliratú ! épület klubjában- tevékenyked- : nek. Ebben az évben is érdekes j ötletekkel gazdagítják a klub- £ programot. £ A Mini Magazint összeállította: Vitaszek Zoltán Itália 1972 tavaszán Újságok, színészek, fi Intek, diákok Az olasz újságok, képeslapok nagy része finoman fogalmazva mindenfélét tartalmaz. Ezekből meg lehet tudni, hogy Cathrine Deneuve elválik Mastroiannitól, hogy Marion Brando Párizsban új patmert talált, hogy az angol királynő lánya egyszerű polgárhoz akar férjhez menni, hogy Onassis válik Jacquelintől, egy francia fotómodell kedvéért, és így tovább. Az ember tehát itt az újságokból mindent megtudhat, de hogy mi történt például Belfastban, vagy hogy mi van Angela Davis-szel, arról egyetlen szót sem. A könyvesboltok kirakataiban nem egy Tolsztoj-, Dosztojevszkij-, Lenin- és Marx-mű- vet láttam, sőt felfedeztem egy József Attila-kötetet is olasz fordításban. Ezeket elsősorban egyetemisták olvasgatják. Olaszországban egyébként rengeteg az egyetemista. Ugyanis mindenkit felvesznek az egyetemre, aki fizetni tud. Az előadásokra eljárni az egyetemeken nem kötelező. Volt alkalmam olyan tanórát látni, ahol a 40 diák- S bői mindössze 3 jelent meg. £ Ezek a „ráéerős” diákok, ök £ azok, akik szinte naponként ■ rendeznek sztrájkot. Előfordul : az is, hogy csak szórakozásból. : Filmvilág. Milyen filmeket is £ láttam odakint? Az olaszok azt £ tartják, hogy a világon első he- ■ lyen áll az olasz film. Láttam S az olaszok Lowe Story-ját, a : „Találkozást”-t. A főszereplő, ; miután nem sikerül rávennie » szerelmesét, hogy férjétől el- • váljon ,a nő) ablaka előtt ; agyonlövi magát. Nem sokkal ■ a film bemutatója után egy • Róma környékbeli fiatalember : iiuitnmiiinimiinainanMinniimi g A Békéscsabai Tiziek Ifjúsági j Klubjában olimpiai élménybe- számolóra kerül sor szeptember ; 18-án, hétfőn este. A Tizek ; vendége az olimpián járt csel- ! gáncsozó, Petrovszki Mihály, a ! békéscsabai Szalvad SE siparto- : lója lesz. i - * Av ókori gladiátor-játékok színtere, ma az Olaszországba látogató turisták Itáliát felfedező kőrútjának egyes számú célpontja: a római Colosseum. ugyanezt tette hűtlen menyasszonya ablaka előtt. Sokat cikkeztek erről akkoriban az SLÁGERL ti) Mondd el ,ha kell (Koncz) 2. (3) A sző veszélyes fegyver (Illés) 3. (4) Mit tehet az ember (Generál) 4. (5) Add már, uram, az esőt (Kovács Kati) 5. (9) Minden jót. Mónika (Payer) 6. (—,) Két összeillő ember (Szécsi Pál) 7-, (6) Varázslatos fehér kő (Omega) 8. (8) Jelképek (Elés) 9 (7) Viharos éjszakán (Corvina) 10 (2) Ügy szeretném (Bergendi) újságok. Megnéztem a „Vám- pirorok háza” című film bemutatóját is, ez elég volt, ahhoz, hogy a film megtekintéséről lemondjak. Nagyon tetszett viszont a Bocaccio művéből készült „Decameron”, ami talán kissé túlságosan is naturálisra sikerült. S ha már naturalizmusról beszélek, megemlíteném a sztriptizbárokajt is, melyekből minden nagyobb utcában legalább kettő van, s szinte teljesen üresek esténként. Az olaszoknál egyébként az este 7—8 óra felé kezdődik. Ott ugyanis délben minden bezár, a gyárak is és csak 2, fél 3 körül nyitnak újból. A munka általában 6—7 óra felé ér véget, s így az olaszok csak 9—10 óra tájban keresik fel a szórakozóhelyeket ... Háromszor negyven sorban ennyit tudtam elmondani arról az Olaszországról, amelyet én ismertem meg 1972. tavaszán. Búcsúzóul még egyszer megnéztem a római Colosseumot, és háromhónapos olaszországi utam Budrió „Gyula-parkjában” ért véget, amely akkor május elején gyönyörű tavaszi színekben pompázott. Kezdtem magam otthon érezni... (Vége) K. M. itcsaztsi ininiHmiiinaHiiaiHniiimnmufimmsnniHiiiiMimMnanHHiiiiiniiimiimii „Csak fiataloknak" Beszélgetés Komjáthy Györggyel Ha szombat délutánonként felhangzik a szignál, a fiatalok várakozással ülnek a rádióhoz, hogy meghallgassák „Komjá- thyt”. Kitűnő hangvételével esztendők óta a fiatalság egyik legkedvesebb rádióműsora, Komjáthy György tehát érthetően rendkívül népszerűvé vált, elsősorban a ifjúság körében, de a tánczenét kedvelő idősebb korosztályok körében is. Sokan kérdezték már tőle, hogyan került kapcsolatba a zenével? Mi is ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést. — Szinte már közhelynek hangzik, dehát mit csináljak, ha ez az igazság, magam sem tudom, mikor kezdtem a zenével ismerkedni. — A családban volt talán zenész? — Érdekes, hogy én voltam az első, az úttörő, A zenével azóta sem szakítottam. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola orgona és zongora szakán végeztem. Aztán egy kis vargabetű után kerültem a rádióhoz. — Rögtön könnyűzenei szerkesztőként kezdte a pályafutását? — Nem. A rádióhoz ugyanis technikai rendezőként kerültem, több min tíz éve. Ma is úgy ér. zem, rendkívül hasznos volt számomra az az időszak, amikor alaposan megismerhettem a rádió technikai felépítését, az erősítők szerepét, a rádió hangtitkait, — Mióta dolgozik szerkesztői munkakörben? — Lassan ennek is egy évtizede lesz. Kezdetben a reggeli esztrádműsorok és az ötórai teák zenéjét állítottam össze. — Mikor és milyen elképzeléssel indult a „Csak fiataloknak’ műsor? — 1964-ben sugároztuk az első adást. Az volt az elképzelésünk — és talán részben sikerült is megvalósítani —, hogy a fiataloknak olyan műsort szerkesz- szünk, amelyben hallhatják az adott időszak legsikeresebb slágereit. Ma is fontos, hogy a „Csak fiataloknak” műsor tükrözze ifjú hallgatóink általános igényeit, a beat zenétől egészen a klasszikus dzsesszig. — Köztudottan sok kívánság- levél érkezik a szerkesztőségbe. — Valóban nagyon _ sok. A havi „termést” csak négyjegyű számokkal tudom kifejezni. Ezért ezúton is elnézést kérek azoktól a kedves fiatal hallgatóktól, akik kívánságát még nem tudtuk teljesíteni, dehát a műsoridő véges. Előfordul olyan nap, amikor mintegy 300 levél érkezik. A kívánságlista egy egész heti műsort tenne ki. — Minden kívánságot ki tudnak elégíteni? — Ha olyan kérés érkezik, amely a legfrissebb felvételeket keresi és az még nincs a birtokunkban, minden esetben megpróbáljuk megszerezni, így aztán előbb-utóbb teljesíteni tudjuk a legkülönösebb kéréseket is. Viszont kérjük hallgatóinkat, ne küldjenek üres magnószalagokat egy-egy szám felvétele cél. jából, mert külön gond a visszaküldésük. Ezeket a „megrendeléseket” sajnos, nem tudjuk teljesíteni. Komjáthy György idejének nagy részét a rádióban tölti. Tájékozódik a világ lemeztermeléséről, nyomon követi a könnyűzenei eseményeket. — Otthon is hallgat zenét? — Sem lemezjátszóm, sem magnetofonom nincs a lakásban. De napi 10—12 órás zene- hallgatás után kell otthon az a kis csend... * i m t Fiatalok arcképcsarnoka Hivatásas ifinevelő . Az ifjúság nevelésénék különböző helyeken, helyzetekben más és más feltételei vannak, A honvédség KlSZ-bizottságá- nak titkára, Homola Csaba, aki Békéscsabán, a Központi Tiszt- helyettes Iskola tisztje, a következőképpen vall erről: — Mielőtt hivatásos katona lettem, részt vettem a KISZ munkájában, aiapszervezeti titkár voltam. Egyik harckocsizó alakulatnál választottak meg a KISZ-bizottság titkárává. Húsz alapszervezet munkáját kellett összefogni. Nem volt könnyű. Bármennyire tapasztalt is egy ifjúsági vezető, a hadseregben a politikai apparátus és a pártbizottság segítsége nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen boldogulna. S hogy az ifjúságnevelés milyen helyzetek elé állítja a hadsereg KISZ- vezetőit, arra egy példa: az 1970-es árvíznél bebizonyosodott, de más éles bevetéseknél Is, hogy a katonai KlSZ-szer- vezet vezetőjének mozgás közben kell végeznie a nevelőmunkát, valahogy ahhoz hasonlóan, mint a Komszomol vezetői a Nagy Honvédő Háború alatt. A tiszthelyettes iskolán pedig egészen különleges feladata van. Nem kevesebbet kell elérni, mint hogy a két év alatt az iskolára bevonult, sokszor csak nyolc általános iskolával rendelkező hivatásos katonát, tiszthelyettest hivatásos ifjúsági nevelőnek kell átképezni. Ehhez jártassá kell tenni * mozgalmi munkában. — Egy sor kitüntetési szala** got látok zubbonyán, mién! kapta? — Két alkalommal vettem át az Aranykoszorús KISZ-jel- vényt, sokévi mozgalmi munkám elismeréseként. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát 1968-ban egy éles bevetés után, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát és az Árvízvédelmi Emlékérmet 1970-ben a tiszai helytállásért kaptam, de a legnagyobb elismerés nem ez volt számomra, hanem az, hogy ekkor kapta meg a Központi Tiszthelyettes Iskola a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A KISZ Érdemérmet 1971. április 4-én munkámért kaptam — mondja szerényen Homola Csaba, s aztán arra kér, hoggy inkább beszéljünk a KISZ-mun- káról. Azt azonban még megtudom, hogy elvégezte a marxista—leninista egyetem négyéves szakosító tagozatát, az öthónapos KISZ KB-iskolát. Felesége tanárnő, van egy öt és fél éves kislánya — aki minden bizonnyal büszke sokszor kitüntetett, fiatal apjára — és részt vett a KISZ VIII. kongresszusán, mint küldött: Szívesebben beszél munkájáról, mint önmasáról. R J.