Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

Tanyai népművelő

Benkó András 1960 óta tagja az örménykúti Béke Termelőszövetkezetnek.

Könyvelő a 2 600 holdas nagyüzemben. Tagjainak fele még ma is tanyai ember.

Az elnök, Jan- sik Pál szavai szerint szerencsére már nem mindenki petróleumlámpa mellett él:.

A fejlődés óriási ezen a vidéken is, hisz örmény- kúton 1952-ig mindenki tanyán élt. Ebben az évben lett örménykút önálló közigazgatási egység — új község — Békés megye térképén. De még mindig vannak lakói a szétszórt tanya- világban, akik esténként villany helyett gyufát gyújtanak. A petróleum- és a viharlámpa fontos közszükségleti cikk még ma is örménykúton.

Ilyen miliőben fejti ki népművelő tevékenységét Benkó András könyvelő, aki 1966 óta a tsz kulturális bizottságának elnöke. Amikor megválasztották. úgy érezte, tennie kell valamit: e megtisztelő társadalmi rang munkára kötelez, hisz a tanyavilág, a tsz vezető, irányító kultúrmunkása lett.

— Már ifjú koromban megszerettem a kultúrmunkát, mondja, 1953-ban érettségiztem. Utána megalakult a DISZ, melynek titkára lettem. Szerveztünk egy öntevékeny kultúrcsoportot,

amely négy évig sikeresen dolgozott és számos sikert ért el előadásaival, szlovák—magyar műsorszámaival. Talán nem felesleges megemlíteni, hogy örménykúton, illetve a mi termelőszövetkezetünkben a tagok 90 százaléka ma is szlovák nemzetiségű.

— A DISÉ-ben folytatott tevékenységem után magam is kultúrcsoport-tag lettem. Mindenki emlékszik a szarvasi szlovák lakodalmasra, amelyet oly sokszor és oly nagy sikerrel adott elő Janurik Mátyásné, Piri néni együttese. Ennek a csoportnak voltam én is lelkes tagja. Táncoltam, színdarabot ját—

szottam. Egészen 1959-ig amikor mérlegképes könyvelői tafolyamra iratkoztam be és 1960-ban tagja lettem a Béke Termelőszövetkezetnek.

— Hogyan kezdtem itteni népművelő tevékenységem? Gondoltam, hogy az ifjúságnál kell kezdenem. Nagyon divatos formája volt a népművelésnek már akkor is a Ki mit tud-ok rendezése. Én is ezt csináltam. Nem kis sikerrel. Műsorainkat legalább 500-an megnézték. A Ki mit tud győzteseiből megalakítottam a termelőszövetkezet öntevékeny kultúrcsoportját. Van tánccsoportunk, női énekkarunk és citerazenekarunk. Csak röviden szeretném felsorolni eddigi sikereink főbb állomásait. Az első komolyabb fellépésünkre 1969-ben került sor, amikor meghívást kaptunk a Sárréti Napokra. 1970-ben nagy sikerrel szerepeltünk a Dunamenti Folklór Fesztiválon és még ebben az évben felvételt készített műsorunkról a Magyar Rádió. 1971-ben beneveztünk a Szánjatok szép szavak . országos irodalmi versenyre, ahol a 24 megyei együttes között a harmadik helyen végeztünk. Idén a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége rendezésében megtartott országos szlovák Röpülj páva versenyre készültünk és citerazenekarunk bekerült a Budapesten megrendezett országos döntőbe is.

Benkó András közel két évtizedes eredményes népművelő munkája elismeréseképpen augusztus 20-án miniszteri kitüntetésben részesült. Megkapta a Szocialista kultúráért jelvényt és a velejáró pénzjutalmat. Áldozatos munkájának megérdemelt jutalma ez, amely szavái szerint további jó munkára ősz- tönzi majd az örménykúti szét- * szórt tanyák világában. Gratu- ■ lálunk neki és sok sikert ki- J .vánunk a fáradhatatlan népmű- jj velőnek. ;

Kép, szöveg: Kondacs Pál ■

Tanévnyitó a gépipari technikum esti tagozatán

Szeptember 11-én kezdődött meg a tanév a 19-es számú általános gépipari technikum esti tagozatán, amely Békéscsa-'

Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segédmunkásokat

16 éves kortól azonnali belépéssel keresünk

b idapesti,

kiemelt építkezésekre. Jelentkezés:

Április 4. Építőipari Szövetkezet

Budapest, VIII.. Auróra u. 23—25.

4 BÉKÉS MECW^ri

1972. SZEPTEMBER 13.

111. Alföldi Amatőr Filmszemle Gyulán

A gyulai Amatőr Filmstúdió meghirdette Bács-, Békés- és Csongrád megye amatőrfilmeseinek a III. filmszemlét.

Céljuk, hogy a beküldött filmek részletes szakmai e’emzé- sével segítsék a résztvevő alkotók munkáját. A rendező bizottság 8 és 16 milliméteres hangosfilmeket fogad el, melyek között a legjobbakért értékes díjakat osztanak.

A szemlét a gyulai TIT székházában rendezik, 1972. október

7-én és 8-án.

Békés megyei kárszakértők Zalában

Az idei rendkívüli időjárás, az árvíz a jégverés, a vihar nagyon sok kárt okozott Zala megyében. Az eddigi felmérések szerint 100 ezer hektár területet ért valamilyen természeti csapás. Az Állami Biztosító Zala megyei Igazgatósága több mint 6000 ezer hektár terü'eten mérte fel és rendezte az árvíz-, több mint 8000 hektáron a vihar- és több, mint 15 ezer hektáron a jégkárokat, összesen csaknem 30 ezer hektáron, s erre majnem 70 millió forintot fizettek ki.

A károsodott gazdaságok, családok érthetően azt várták az Állami Biztosítótól, hogy mielőbb rendezze az ügyüket, s kifizesse a károsodás miatt járó

Lesz bőven divatos télikabát

A jövő esztendőben — fogyasztói áron számítva — mintegy 500—600 millió forint értékű árut, összesen több mint 800 ezer darab kabátot, kosztümöt bocsát a Május 1 Ruhagyár a belkereskedelem rendelkezésére.!

A most bemutatott legújabb választékban a rendkívül divatos téli, tavaszi kabátok, nyári köpenyek mellett nagyon sok a j nadrágkosztüm, a különféle I blézer, a balionból készült I sportruházati cikk és már na-1 gyón népszerű autóskabát. A \ férfi- és fiúruha nagykereske-1

delmi vállalat, a centrum áruházak, RUBOLT, a NÖRENVÉ, a megyei nagykereskedelmi vállalatok képviselői már feladták rendeléseiket, s mint kiderült a felajánlott termékmennyiség még kevésnek is bizonyult. A ruhagyáriak számításba íréve a már végrehajtott és a még tervezett fejlesztéseket. 1975-ben előréláthatólag körülbelül 40 százalékkal több árut tudnak majd felajánlani a belkereskedelemnek, amellett, hogy jelentősen növelik az export-szállításokat is.

Békés megyei volt a legharcszerűbb csapat

A Tartalékosok Honvédelmi Versenyének országos döntőjét szombaton és vasárnap rendezték meg Kaposvárott. Az országos versenyen két korcsoportban a megyék legjobb tartalékos járőrei vettek részt. Békés megyét a 35 éven aluliak korcsoportjában a sarkadi a 35

éven felüliek korcsoportjában a szarvasi járás csapata képviselte. s mindkét járőr jól szerepelt. Egyaránt a hetedik helyen végeztek, s különösen a szarvasi járásbeliek révén a Békés megyeiek érdemelték ki a legharcszerűbb csapatnak járó díjat. t

összeget. Az Állami Biztosító, hogy mihamarabb segíteni tudjon a bajbajutottakon, más megyékből. s így Békés megyéből is mezőgazdasági kárszakértőket hívott meg Zalába.

A Békés megyeieket Jenei Endre és Thaisz Tamás kárszakértők képviselték. Ök augusztus 4-től szeptember 3-ig vettek részt a Zala megyei károk felmérésében, jártak Lentiben, Murake- resztúron, Csesztregen, Zalabak. sán, Szentgyörgyvölgyben, Le- tenyén, Vecsehelyen, Reszneken. Elmondották, hogy Zala megye legnagyobb rostlen-termelő területén a lenti járásban a közös gazdaságok 1500 holdon vetettek lent, és a rendkívüli jó termésátlagokat ígérő növénynek a kedvezőtlen időjárás, a sok eső miatt csak 30—35 százalékát tudták betakarítani. A felmérések szerint csaknem 1100 hold területet ért az ár- és belvízkár. Sajnos majdnem valamennyi mezőgaz. dasági növényi kultúrában hasonló volt az arány. Elmondották, hogy csak július hónapban Zala megyében 380 milliméter csapadék hullott, ami az átlagosnak négyszerese. Sajnálatos mó. dón különösen a lenti járás termelőszövetkezetei, közös gazdaságai nem rendelkeztek kiegészí. tő belvíz-biztosítással, s így ez a szövetkezeteknek több millió forintos kiesést jelentett.

Békés megyét 1970-ben sújtotta hasonló belvízkár. A gyulai járásban négy termelőszövetkezet a kötegyáni, a mezőgyáni a sarkadkeresztúri és az új- szalontai kötött csak kiegészítő belvízbiztosítást, s így ezek a szövetkezetek összesen több mint 15 millió forintot kaptak az Állami Biztosítótól. A következő évben már 10,' 1972-ben

pedig 13 szövetkezet kötötte meg a kiegészítő belvízbiztosítást.

Igaz, ez a biztosítási díj tekintélyes összeg befizetésére kötelezi a termelőszövetkezeteket, de ez egy esetleges természeti csapásnál megtérül, ami nemcsak a gazdaságnak, hanem a tagságnak is megnyugtató.

K ÓPIUM - MORFIUM - CSANDU H

bán, a József Attila utcai szlo- < vák nyelvű iskolában működik. E Bárdos Miklósnak, a tagozat « vezetőjének tájékoztatása sze- • rint a technikum III. és IV. év- 5 folyamának tanulói még techni- E kusi képzésben, az I. és II. év- ■ folyam tanulói pedig szakkö- ■ zépiskolai oktatásban részesül- ■ nek. és négy év után képesítő, ! illetve érettségi vizsgát tesz- E

nek. ■

■

A tanulók 17—40 éves korú ■ férfiak és nők. A tanítás minden ■ hétfőn, szerdán és pénteken I délután fél 4-től este 8-ig tart. 5 A IV. osztálynak 40, a III.-nak ; 55, a II.-nak 30, az I.-nek 35 a J létszáma. Az I. osztályba pót- ■ felvételi vizsgára még (1—2 na- J pig) jelentkezni lehet.

Azok, akik emelt szintű szak- i munkásképzésben részesültek a • Kemény Gábor szakközépis- 5 kola gépészeti esti tagozatának :

III. évfolyamába iratkozhattak : be, a többiek a technikum es- ■ ti tagozatának I. osztályában • tanulhatnak tovább.

HASIS- MARIUHAN A - MESZK AL - LSD A felelőtlenség teteje Q

5

A kábítószerek rendszerezésekor utaltunk fogyasztását követő néhány tünetére — például arra, hogy megszünteti a fáradtságot, növeli a munkabírást, jó közérzetet okoz, enyhít bizonyos kellemetlen testi és lelki érzéseket, fokozza a gondolat csapongását, álmodozásra késztet, a drogok által kiváltott hallucinációk gyö- nyörködtetőek, a hangok és színek valami csodás világba varázsolják élvezőjét. Mindez szépnek és jónak tetszik. De ...

Mint minden túlzásnak, ennek is megvan a maga árnyoldala. Vonatkozik ez különösen a kábítószerek élvezetére. Mértéktelenül használt dózisai helyrehozhatatlan károkat idéz elő az emberi szervezetben, az egyén szellemi és erkölcsi életében, egész magatartásában. Először a test sínyli meg — az arc elhalványodik, a beálló étvágytalanság következményeként a szervezet leromlik, megjelennek, a tbc első tünetei, májbajok keletkeznek, a

tisztátalan injekciós tű nyomán fertőzés, sepsis léphet fel. Aztán következnek a pszichés zavarok: izgatottság, félelemérzés, önvád, ideggyengeség, ül- döztetési téveszmék, érzékcsalódások, delirium. Egy bizonyos stádiumban következik a jellemgyengeség ,a kötelesség elhanyagolása, az erkölcsi gátlástalanság, az anyagi romlás. Végül a folyamat elmegyengeségbe torkoll.

Aki megkóstolja a drogok valamelyikét — rabja lesz. Ez azonban pénzbe kerül. Nem is kevésbe. Egy jellemileg meggyengült egyén mindenre képes. Itt a nyitja a tragédiák végtelen sorozatának. A kábítószer által bűnössé vagy éppen a halálba menekült emberek számáról ugyancsak nincs és nem is lehet pontos statisztikai adatokat felfektetni. Orvosok véleménye szerint milliókra tehetők ezeknek a száma évente. A bűnügyi nyilvántartások, a bírósági aktacsomók, az elmegyógyászati intézmények, orvosi lapok naponta újabb és újabb esetekkel gyarapodnak. A Newsweek című amerikai lap felmérését ismertető cikkében ezt írja: ....... a

k

ábítószer-fogyasztók miközben a gyilkos mérget hajszolják, ameiy nélkül képtelenek meglenni, évente legalább 15 milliárd dollár kárt okoznak bűn- cselekményeikkel”. És ez az adat csak az USA-ra vonatkozik — mi történthet hát az egész világon?

Lássunk néhány tipikus esetet:

A. Ruggiano, 20 éves fiatalembert szülei New York-i lakásán holtan találták. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a nyilvántartottan heroint élvező fiatalember — gyilkosság áldozata. Mi történt? Ez a szerencsétlen többször feltárta a kábítószerügynökök tevékenységét. Ez egyeseik részére nem volt kellemes, ezért az egyik csomagban, melyet Ru- giano átvett, gyorsan ölő méreg volt — eltették a fiatalembert láb alól, mielőtt ők lebuktak volna.

Egy tragikus sors ... Gorda Sommer egy hamburgi gyárban dolgozott, mint munkásnő. A gyár tulajdonosa, hogy serkentse munkaerőit, délelőttönként egy-egy kellemes ízű tablettát osztatott ki közöttük. Egy idő után Gerdánál beállt a reakció: mind fáradtabb lett, elkésett munkahelyéről, teljesítménye csökkent. Egy napon már nem tudott a futószalaggal lépést tartani. Elhagyta a gyárat, de pénzre szüksége volt. És szerzett, míg végül egy lokál-