Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

Békéscsabai hétfő este. fl jó alapszabály kifejezi a tsz-tagság akaratát és érdekeit Az év végéig újabb 75000 dolgozóra terjesztik ki a csökkentett munkaidőt Mim ismeretes, mintegy két­millió ipari és építőipari .dolgo­zó munkaideje már korábban heti 44 órára csökkent, a kö­zelmúltban pedig a Miniszter- tanács határozatot hozott arról, hogy munkaidőcsökkentést az iparban és építőiparban foglal­koztatott valamennyi dolgozóra, tehát az ipar az építőipar mun­kájához szorosan kapcsolódó in­tézetek, intézmények kollektí­váira is ki kell terjeszteni. Az illetékes szenek egyezte­tése alapján azt is tisztázták, hogy a kormányhatározat, mely intézeteket, intézményeket érin. H összesen mintegy 150 terve­ző, beruházó, kutató, szervező ügyvitelgépesítési, számítás- technikai intézet körülbelül 75 000 dolgozójának munkaide­jét csökkentik a második félév folyamán. Az érintett intézmé­nyek felügyeleti szervüktől köz­vetlenül kapnak tájékoztatást a munkaidőcsökkentés módjáról és időpontjáról. A munkaidő leszállításának feltétele, hogy a intézményeknek továbbra is teljes egészében el kell látniuk feladataikat és a munkaidőcsök­kentés az áiUami költségvetést nem terhelheti többletkiadások­kal. Losonczi Pál Csongrád megyében Losonezi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden kétnapos látoga­tásra Csongrád megyébe érke­zett. Délelőtt a megyei pártbi­zottságon Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei' párt- bizottságának első titkára tájé­koztatta a vendéget a megye gazdasági, politikai és kulturális életéről, fejlődéséről. A megbe­szélésen részt vett dr. Komó­csin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke és dr. Varga De­zső, a Szegedi Városi Pártbizott­ság titkára. Az Elnöki Tanács elnöke ez­után az algyői szénhidrogén-me_ dencébe látogatott, író—olvasó találkozó, algériai kiállítás Az új Szövetkezeti Törvény és az ágazati jogszabályok alap- | ján ez év végéig új alapsza­bályokat készítenek a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek is. E nagy jelentőségű, sok évre meghatározó jellegű alapszabály sikerétől, eredményességétől függ nemcsak a .Szövetkezeti Törvényben kifejezésre jutó szövetkezet-politika érvényesü­lése, hanem a szövetkezeti élet és hatékonyság, valamint a vál­lalati szintű termelés tovább­fejlesztése is. A legfőbb cél, hogy az új alapszabály min- j denben összhangban legyen a j törvényes rendelkezésekkel és j tükrözze a tagság akaratát és j érdekeit. Ügyészi vizsgálatok ugyanis azt igazolták, hogy az 1967. évi III. törvény alapján megalkotott alapszabályok sok törvénysértő rendelkezést tar­talmaztak, amelyeket azután vagy kiküszöböltek vagy nem. Érthető tehát, hogy megyénk szövetkezeteiben rendkívüli erőfeszítésekre van szükség, hogy a fenti igényeknek meg­felelően sikerrel megszülessék az új alapszabály. Ennek felté­tele azonban elsősorban az, hogy minden szövetkezet a tagság legszélesebb körű akti­vitását biztosítsa az alapszabály megvitatása és megalkotása so­rán. Legalább is üzemegysé­genként és brigádonként kelle­ne alkalmat adni a tagságnak arra hogy megismerje és javas­lataival tökéletesítse az alapsza­bály-tervezetet. E módszer al­kalmazása tekintetében fel kel­lene használni a vállalati és üzemi dolgozóknak a kollektív szerződések megtárgyalásánál követett, sok hagyományra tá­maszkodó megoldásait, mert a szakszervezetek mindent elkö­vettek azért, hogy a kollektív szerződést mindert dolgozó ma­gáénak ismerje el. Ennek kö­szönhető, hogy a kollektív szer­ződések már üzemi profilt kaptak. A szövetkezeti alapsza­bályoknak is ki kell fejezni a termelőszövetkezet sajátos sze­mélyi összetételét, termelési vi­szonyait és adottságait. A Körösök Vidéke Területi Szövetség igen jelentős segítsé­get nyújtott megyénk termelő- szövetkezeteinek azzal, hogy rendelkezésükre bocsátotta a dr. Drágán Iván jogtanácsos szer­kesztette alapszabály-javasla tol. Ez a 63 oldalas tervezet nem­csak a kötelező és törvényes rendelkezéseket foglalja össze, hanem több változatot is tartal­maz a helyi profil és igény ki­fejezésére. Az érdekelt szövetke­zetek hálásan fogadták és nagy­ra értékelték a Területi Szövet­ség segítségét, és most ezen ajánlás felhasználásával elké­szült alapszabály-tervezetek megtárgyalása folyik megye- szerte. Félő azonban hogy az említett Dragán-féle javaslat jósága és magvassága arra csá­bítja a kényelmesebb szövetke­zeti vezetőket és termelőszövet­kezeti jogászokat, hogy a válto­zatok szűkítése után változatla­nul elfogadják. mint saját alap­szabály-tervezetüket. Ha ez ked­például a tudósoknak feltevé­sük sincs róla, miért különböz­nek a Vénusz viszonyai ilyen alapvetően a földi viszonyok­tól. Miért ilyen roppant magas a hőmérséklet például a Vé­nusz felszínén? Lehetséges, hogy ez az „üvegház-hatásra” vezethető vissza, arra. hogy a széndioxiddús légkör nem en­gedi ki a világűrbe az infra­vörös sugárzást — a Földön fontos szerepe van ennek a mechanizmüsnak a túlhevü- lés, a hőhalál megakadályo­zásában. Ám az is lehet, hogy a Nap sugarai egyáltalán nem érik el a Vénusz felszínét, ha­nem teljességgel elnyelődnek a légkör felső rétegeiben, a felhőkben. Ha megmérhet­nénk a Vénusz-felszínre jutó napsugárzást, eldönthetnénk, hogy melyik mechanizmus a felelős a magas felszíni hő­mérsékletért. Ezért nagy fon­tosságú, hogy a Vénusz—8 űr­állomás műszertartálya a Vé­nusz nappali oldalán szállt le. Sajnos, még ma sem ismer­jük pontosan a vastag felhő­takarót felépítő részecskék ve­gyi összetételét, továbbá a fel­hőzet vízszintes és függőleges szerkezetét. Nem tudjuk, ho­gyan jött létre a Vénusz lég­köre és hogy miért tartalmaz ilyen sok széndioxidot. Rej­tély továbbá az is, hogy míg a bolygó felszíne 243 nap alatt, a felhőzet viszont négy nap alatt tesz meg egy teljes for­dulatot. s miért ellentétes irá­nyú a Vénusz tengelyforglása a többi bolygóéhoz viszonyít­va? Nincs kizárva az sem, hogy a Vénusz legalsó felhő­rétege alatt valamilyen, a földhöz hasonló környezet van, amely talán a primitív élet bizonyos formáit is hor­dozhatja. A tudományos kutatók fel­teszik, hogy a Vénusz jelenleg fejlődésének, evolúciójának olyan korai szakaszában van, amelyen a Föld már régen át­jutott —- ebben a fejlődési sza­kaszban talán a Földnek is ugyanolyan széndioxiddús lég­köre lehetett, mint most a Vé­nusznak. A Vénusz rejtélyei­nek rendszeres tanulmányozá­sa, megfejtése így fényt vet­het saját bolygónk geológiai régmúltjára, továbbá a nap­rendszer eredetére és fejlődé­sére is. vezne is a törvényességnek, ép­pen olyan arányban elszíntele­nítené az új alapszabályoknak azt a sajátos helyi jellegét, amiben kifejeződnének a szö­vetkezeti tagok igényei és aka­ratnyilvánításai. A szövetkezeti tagságnak kell tehát kiharcolni és megkö­vetelni, hogy e kényelmes meg­oldás helyett velük és teljes részletességgel megismertessék az alapszabály-tervezetei még a közgyűlés előtt, hiszen később már ilyen nagy anyagot átte­kinteni nem lehet. A tipikus és kötelező rendelkezésekre célsze­rű elfogadni a Területi Szövet­ség javaslatát, ha azokkal a tagság is egyetért, A változatok­nál és a helyi adottságokat tük­röző részleteknél viszont a leg­demokratikusabb módon érvé­nyesíteni szükséges a többségi akaratnyilvánítást és helyi pro­filt. Az új Szövetkezeti Törvény szervezeti reformjai közül kie­melkednek az ellenőrző bizott­ság és a döntőbizottság függet­lenségét valamint a nőbizottság fontosságát kifejező törvényi rendelkezések. Itt van tehát az alkalom, hogy ezeket a kollek­tívákat olyan garanciákkal lás­sák el az alapszabályban, hogy biztosított legyen feladatuk maximális teljesítése. Aggodal­mat kelt ugyanis, hogy az eddi­gi tapasztalatok szerint még mindig eléggé színtelen az ellen­őrző bizottságok működése. To­vábbá az, hogy a szövetkezeti döntőbizottságok nem szabadul­nak az elnöki tekintély vará­zsa alól és ..válltrándítva fejet bólintanak az elnöki akarat előtt, gondolván érvényesítse a törvényességet majd a bíróság. Ezen akart változtatni a Szövet­kezeti Törvény és ezt már a kezdet kezdetén feltétlenül meg kell tenni. Ugyanilyen gondosságnál szükséges kimunkálni a háztáji bizottság feladatkörét, hiszen a legtöbb tagsági vita éppen a háztáji földek körül alakul ki. Ezt kell most megelőzni részle­tes rendelkezésekkel a jogosult­ság és beszámítás kérdésében. A legfontosabb profil-igény, hogy az öregekről, a betegekről és a nyugdíjasokról való és konkrét adottságoknak megfele­lő gondoskodás/már az alapsza­bályban megvalósuljon. Dr. Márai György Dér Endre. József Attila-díjas ír«, szülővárosánál, olvasóival Az egyig legszebb tabló előtt az algériai diákok csoportja Két erdekes kulturális esetné- nye volt hétfőn este a megye- j székhelynek. A Megyei Művelő- j dési Központ Közművelődési! Hétfőinek Művészeink-sorozatá- j ban Dér Endre látogatott szü- j lővárosába, Békéscsabai és megyei esmlé-] keiről beszélt, a második világ- j háború utáni évek. a fényes] szellők időszakáról, arról az életről, amely elbeszéléseinek, színműveinek, kisregényeinek alapélménye volt. A két leg­újabb mű, a Holtak hátán ■ és a Mi pulóveresek című kisre­gények születéséről. Előbbi a felszabadulás után eszmélni kezdő, középiskolába, egyetem­re készülő fiatal építészekről szól, utóbbi az író másik nagy témájáról, a közvetlen jelenről, a ma fiataljairól. Akiknek a történet tükröt kíván tartani, hogy abban meglássák önma­guk arcát, értékes tulajdonsá­gaikat és hibáikat egyaránt. Az est résztvevői a továbbiakban a valóság ;és a mű kapcsolatá­ról, az alkotói munkamódszer­ről, a könyvkiadás kérdéseiről, irodalmiunk mai helyzetéről, esztétikai problémákról érdek­lődtek a vendégtől, aki befeje­zésül jövendő terveiről, egy, az ép í í őm un k ásó król szóló szocio­gráfiáról és a második világihá­borút követő esztendőket bemu­tató regényről szólt olvasóinak Az író—olvasó találkozóval egyidőhen az Ifjúsági és Űttö- rőház Tizek Klubjában a Békés­csabán tanuló algériai diákok fotókkal, könyvekkel, használa­ti tárgyakkal mutatták be hazájuk mai életét, beszéltek Algéria történelméről, kultúrá­járól, érdekes képet adva a tá- távoli, s nálunk kevéssé ismeri országról a jelenlévő fiatalok­nak, Gyermekruházati ankét a nötanácsban Kedden délelőtt kiállítással egybekötött nagy sikerű ankét színhelye volt a Magyar Nők Országos Tanácsának székháza. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR 18 éven felüli férfi és női segédmunkásokat keres felvételre 2 műszakos munkakörbe, bérezés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán: Orosházán. 256616 A nőtanács a különböző ország­részekből több mint 100 család­anyát hívott meg, hogy hasznos véleménycserét folytassanak a gyermekruhaellátásról, a Köny- nyűipari, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, valamint az OKISZ és a SZŐ VOSZ meghívott szak­embereivel. A lányok-asszonyók képvise­lői elmondották hogy ma mái nemcsak városon, de falun is megnövekedtek az igények a korszerű, könnyen kezelhető alapanyagból készülő szép gyer­mekruhák iránt. Az ankéton részt vett Nádor Vera divatter­vező is, aki elsősorban a gyer­mekruházati propagandával kap­csolatos kérdésekre válaszolt.

Next

/
Thumbnails
Contents