Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-02 / 207. szám
-— diplomával — tss-hen JUTKA. AZ ÜZEMGAZDÁSZ Nyitom a ke- vermesi Lenin Tsz irodájának ajtaját. Azaz, csak nyitnám, mert egy csinos, fekete hajú fiatal nő jön kifelé éppen. Majdnem egymásba botlunk. — A Népújságtól vagyok, Farkas Bélánét keresem. — Én vagyok — mondja, de már fullad is a nevetéstől. Fut visz- sza az irodába. Én meg a nyomába. Bent is nevetés fogad. Négy nő nevet :. egyszerre. Rajtam? Nézegetem magam. Azután megmagyarázzák: — Két hete olvastunk Magdiról, a sertéstelep vezetőjének helyetteséről, aki a mi Jutkánknak, Farkasnénak évfolyamtársa volt Debrecenben. A múlt héten meg Icuról, a csabaszaba- di növényvédő agronómusról. Ha hiszi, ha nem. mikor most Jutka az előbb indult kifelé, éppen arról beszélgettünk, hogy a végén még őt is felkeresik ebben a sorozatban. És most tessék, itt van! Nevetnek tovább. Jutka szobatársai, a könyvelők: Marika, Lippai Józsefné, „Tótmari”, Gábor Albertné és Veronka néni, Dévényi Lajosné. Mindannyian tudnak valamit mondani Jutkáról. Veronka néni: ö az, akinek az egyik kezét Fortuna isten- asszony . fogja. Marika és „Tótmari”: Ó egy teljesen emancipált asszony. Nevetnek megint. Én meg már attól tartok, csoportképpé alakult ez a portré. De végre Jutka, Farkas Béláné, a kever- mesi Lenin Tsz „huszonéves” üzemgazdásza is szóhoz jut: — Azt hiszem már a fogadtatáson is látja: rosszul itt nem is érezhetem magam. Nem is érzem. Most már a munkámba is beletanultam. Nem számítottam rá, hogy üzemgazdász leszek. Dehát a férjem „lelőtte” előlem az állattenyésztést. Jutka férje ugyanis egy évvel hamarább, még 1968-ban végzett a Debrecen: Agrártudományi Egyetemen és így lett a tsz főállattenyésztője. Jutka pedig így került Kevermesre. — Tudniillik, én geszti vagyok. Nagyon szeretem a falumat. Eredetileg az ösztöndíjam is odakötött. De követnem kellett a férjemet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a férj lenne a kapitány a családban. Nem is ragaszkodik ehhez. 6 maga figyelmeztet mindenkit arra, hogy az ő felesége egy emancipált nő. Ezt a rejtvényt tehát megoldottuk. De mi a helyzet Fortunával? — Tavaly tavasszal letelepedési segélyt kértem, de elutasították azzal, hogy ez a tsz nem szorul arra, hogy szakembereit a tanács támogassa.. Egy héttel karácsony előtt pedig a megyei tanács mezőkovácsházi járási hivatalának jogásza keresett fel. Boldog karácsonyt kívánt és kért, hogy még a héten vegyem fel a 20 ezer forintot. Nem ez az egyetlen jele annak, hogy Jutka a sors kegyeltje. Hiszen alig másfél évig kellett csak jószágokat tartaniuk ahhoz, hogy összegyűljön a kocsi ára. Most pedig, ha minden jól megy, egy hónap múlva megkapják a szogálati lakást. Eddig ugyanis, 1969 óta, amikor Jutka végzett, a férj szüleinél laktak. Ezek szerint Jutkának a három és fél év alatt, amióta „kint van az életben”, nem is volt és nincs is semmi gondja? — Ezt azért nem mondhatom, hiszen épben elég problémám volt ezzel az üzemgazdász-beosztással. Én agrármérnök vagyok. Az úgynevezett kinti munka közelebb áll hozzám. Sokat gyötrődtem, mire sejteni kezdtem, hogy mi az a közgazdasági elemzés, az előkalkuláció, meg a többi. Bár most már minden megy, azért mégis — ha törik, ha szakad — elvégzem a szakosított üzemmérnökit. Jutka szerint egyébként talán éppen az üzemgazdász! beosztás a „legnőiesebb” a tsz-ek- ben. De megfelelő gyakorlat után, habozás nélkül elvállalná a főagronómusi beosztást is. — Rátermettség kérdése ez, nem a nemé. Ha az emberek látják, hogy ért a dolgához a szakember, nemigen törődnek vele, hogy nő vagy férfi. Ez falun és városban egyaránt így van. Jutkának tehát jók a tapasztalatai. Szereti a falut. Falun nőtt fel. Ott él most is. És jól él. — Megtaláltam a számításomat. Csend van. Jó a levegő. Nincs tolongás. Jól is keresünk. És el tudom képzelni azt is, hogy az egész életemet itt élem majd le. Hiszen a kocsival csak egv ugrás a város. A városba: Békéscsabára vagy Gyulára legtöbbször csak vásárolni járnak be. Mert Jutka kedvenc időtöltése a vásárlás. De melyik nőnek. melyik feleségnek nem az. ha megteheti? (kőváry) SZEPTEMBER KÖZÉPÉN INDULÓ cukorgyártási időszakra fkb. december elejeig) fizikai munkakörbe munkavállalókat felvesz a SZOLNOKI CUKORGYÁR. Vidékiek részére munkásszállást biztosítunk. Üzemi konyhán kedvezményesen ebédelni lehet. Jelentkezni lehet a munkaügyi csoportnál. Szolnoki Cukorgyár 449261 Mit, mennyit, mennyiért lehet beíőzni? Kovács Gábor, a HÉK Békéscsabai Kírondeitségénok vezetője válaszolt fejlesztik a postahivatalokat A munkaidőbeoszás könnyítésével, a kezelés gépesítésével, a reálisabb bérezéssel sokat javítottak a postai forgalmi dolgozók munkakörülményein — állapította meg a Postások Szak- szervezetének központi vezetősége, pénteken délelőtt kezdődött ülésén. A szakszervezet a postahivatalok fejlesztését szabta meg az egyik legfontosabb tennivalóként. A hálózat fejlesztéséire, korszerűsítésére egyébként a negyedik ötéves tervben több mint 750 millió forint áll a postaigazgatóságok rendelkezésére. Lehőczki András Békéscsaba, Sas utca 4 szám alatti lakos bűnügyét a békéscsabai Városi Bíróság tárgyalta. A 23 éves fiatalember már több ízben állt a bíróság előtt. Egy-egy munkahelyen nagyon rövid ideig dolgozott. Legutóbb, 1972. március 2-án Budapesten a Szakipari Vállalatnál vállalt, munkát. Április 12-én viszont felmondott, s 20C forinttal a zsebében hazautazott Békéscsabára. Édesanyjához költözött. A viszony azonban hamarosan megromlott köztük. Édesanyja ugyanis nap mint nap kérlelte, hogy vállaljon munkát, mert a csavargásnak rossz vége lesz. Lehóczki rá, se hederített az intelemre. Ismerőseitől kért kölcsönből, s különböző bűncselekmények útján szerzett tárgyak értékesítéséből tartotta fenn magát. 1972. május 29-én a rendőrség emiatt eljárást indított ellene. Mikor erről tudomást szerzett, elhagyta Békéscsabát. A Kettős-Körösnél, a dobozi híd közelében telepedett le. Egy kunyhót készített magánalt, s itt töltötte az éjszakát. Május utolsó napján Budapestre utazott. A Keleti Pályaudvaron találkozott 2sibrita András ismerősével. Zsibrita elmondta, hogy az egyik áruház kirakatá- i ból ellopott egy táskarádiót. Ezt! követően megkérte a üatalem-i bért, hogy a degeszre tömött tás- j — Paradicsom még szeptember közepéig kapható, zöldpaprika pedig az első fagyig. Az előbbiből 25—30 mázsát, az utóbbiból 30—35 mázsát forgalmaztunk naponta. A paradicsom kilónként 2.70-ért, a zöldpaprika 5 forintért kapható a boltokban. A paradicsompaprika kilója kéjára vigyázzon, amíg ő a közeli üzletben bevásárol. A táskában volt a lopott rádió is, valamint Zsibrita ruhaneműje. Lehóczki mihelyt ismerőse elvegyült a tömegben a rábízott táskával a Teleki téri piacra sietett. A táskát és, a ruhaneműt eladta. Majd Békéscsabára utazott. A táskarádiót a Bizományi Áruházban értékesítette. A békéscsabai bíróság Lehóczki Andrást visszaesőként elkövetett sikkasztás bűntette és közveszélyes munkakerülés vétsége miatt halmazati büntetéseként egy év és négy hónap szabadságvesztésre ítélte Mellék- büntetésként. két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A büntetést szigorított börtönben kell letöltenie fSerédi) Apácák a börtönben Az amerikai Atmore börtönéből csütörtökön két elítélt próbált apácának öltözve megszökni. A kaimnál azonban leleplezték a kifelé ballagó „apácákat”, akik — s ez tűnt fel az őröknek — sajátos módon a fegyenceb egyenlábbeiijét viselték. 3 Ft, az ennél szebb és nagyobb fajtája pedig 4,50. Ebből 5—10 mázsa jut naponta a fogyaszt ókhoz, 120—150 mázsát pedig exportra szállítunk. Hagymából 400—450 mázsa a napi export-mennyiség, de 20—25 mázsa már Békéscsabán is elkel naponta 4,40-ért kilónként. A napi 40—50 mázsa fejeskáposzta kilóját 1,60-ért árulják a boltok. Ugyanakkor a házikertek szaporodó száma és a konzervek évről évre mérséklik a friss gyümölcs iránti igényeket. Szőlőből a korábbi évek 30—40 mázsája helyett idén már csak 5 mázsát igényelnek naponta a boltok, az ár: 9 forint. De a 250-es szilvából sem vesznek ennél többet a háziasszonyok. A gyümölcsök között még mindig az őszibarack vezet, napi 30—40 mázsával, 4,30- tól 7,30-ig terjedő áron, de már csak egy hete van hátra. Az őszibarackot az alma követi, 25—30 mázsával. A piros téli alma kilójának 5,60, a fehérnek 4,60 a fogyasztói ára. Ezekből erre a télre ösz- szesen mintegy 170—180 vagonnyit tárolunk a csabaiak részére. Ebből 80-at itt a telepen, a többit a termelőknél. Körtéből 20 mázsa a városnak a szükséglete. Az első osztályú 7,80 forintba, a másodosztályú pedig 6,50 forintba kerül Uborkát nemigen forgalmazunk. mert a fogyasztók főleg a konzervgyári uborkát keresik. Még talán annyit, hogy felkészültünk a burgonyafelvásárlásra, 160 vagormyira számítunk az idén és amint az idő kedvez, a termelőszövetkezet meg is kezdi a beszállítást (k. e. p.) Tárgyalóteremből: A tolvajt is meglopta fi M a \ Á termelőtől a fogyasztóig Lánc, lánc, iiötölánc... ; I hozzáértük becslése sze5 rint a romlandó élelmiszerek 10 ; százaléka megy veszendőbe a 5 hűtőlánc hiányosságai miatt. 5 Azért, mert az ipartól a háztar- ; fásokig nem tudják mindig 5 egyenletesen alacsony hőmérsék- E liefen szállítani, tárolni az árut; ; mert nincs elég hűtővagon és hű- ; tőkamion, mert kevés az élel• miszerboltokban a hűtőpult, a S hűtővitrin, s a háztartásoknak is ; csak egyharmada rendelkezik 5 fridzsiderrel. ; A számokban mérhető 'anyagi • káron túl a hűtést igénylő élel- S miszerék forgalmának, fogyasz• fásának is korlátokat szab a gé_ 5 pék hiánya. Egy sereg községi ; boltban például tejet sem tudnak • emiatt árusítani, nem is szólva • az olyan korszerű, már falun is • keresett termékekről, mint a fél- ! kész ételek, a mirelit-készítmé- 5 nyék, amelyek egészségesebb • táplálkozást biztosítanak — télen ; is vitamindús zöldséghez, gyü• mölcshöz juttatnak — és könnyű S tik a háztartási munkát. : Ám igazságtalani lenne negatív • képet festeni, hiszen 1956-ban • csak 1000 hűtőbútor volt a boltokban, a hároméves terv időszakában számuk 9000-re nőtt, a második ötéves terv időszakában pedig megháromszorozódott, 1966 és 1970 között a fejlődés üteme tovább gyorsult,_s a negyedik ötéves terv kezdetén az állami és a szövetkezeti élelmiszerboltokban már 44 400 elektromos hűtőberendezés üzemelt. Eközben azonban a hűtést igénylő élelmiszerek termelése és kereskedelmi forgalma is gyorsan nőtt, a régi gépek elhasználódtak. (Csak zárójelben: a gazdasági ösztönzők arra késztetik a vállalatokat, hogy berendezéseiket a végsőkig felújítsák, mi vei ez a forgalmi költség terhére számolható el, s nem érinti a fejlesztési alapot, szemben az új hűtőgépek beszerzésével. Ez egyik magyarázata: miért olyan sok a rossz, alig hűtő berendezés a boltokban). A jelzett, tekintélyes fejlődés ellenére elengedhetetlen a hűtőlánc fejlesztése. Ami a háztartásokat illeti, — a jövedelmek növekedését, a berendezések ter_ melését figyelembe véve — arra számíthatunk, hogy 1975-re a jelenlegi egymillió helyett 2 millió 200 ezer fridzsider lesz az otthonokban; a családok 64 százaléka rendelkezik majd elektromos hűtőberendezéssel. Mi várható a szállítás területén? A Hungarocamionnak 255 hűtőjárműve van, s ezt a közeljövőben 450-re növeli. Ma évente mintegy 200 000 tonna árut tudnák hűtőkocsiban szállítani; a mennyiség a járművek beszerzésének arányában növekszik. I hűltök és a vendéglátóhelyek hűtőkapacitásának növekedése elsősorban a vállalatok anyagi erejétől, beszerzési szán. dékától, emellett pedig természetesen a berendezések termelésének ütemétől függ. E tényezők összehangolása, fokozása érdeké_ ben a Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban felméréseket végzett és figyelemreméltó intézkedéseket tett. A felmérés célja az volt, hogy megismerjék a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek beszerzési szándékát, ezt pedig összhangba hozzák a berendezések előállításával. (Az összhang megteremtése azért is fontos, mert nemcsak mennyiségi igényeket kell egyeztetni; sokféle méretű, kapacitású, teljesítményű, rendeltetésű hűtőbútor létezik, például árusításra szolgáló vitrin, tárolásra alkalmas hűtőkamra stb.k A felmérés vegyes eredmény, nyel járt, A szövetkezetek pél-
