Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-02 / 207. szám
Nyár végi szántás Mélyszántással készítik elő a talajt az őszi vetésre a med- gyesegyházi Haladás Tsz földjén. Fotó: Deinény Húsa év története — Bemutató Orosházán Á munkásoknak meg kell mondani... A kisparaszti gazdaságtól a korszerű nagyüzemi termelésig az elmúlt 20 esztendő alatt jutottak el Orosházán a cinkusi és a tatársánci határrészfoen gazdálkodók. 1952. augusztus 20-án alakul meg az orosházi Szabadság Tsz. Akkor 30-an szövetkeztek 500 hold föld be- művelésére.Ma 2116 holdon ta- láltáik meg a boldogulást. Már 265 családnak nyújt biztos munkaalkalmat ez a közös gazdaság. Hogyan fejlődött, hogyan erősödött ez a közösség? Ezt mutatja be az a kiállítás, melyet vasárnap délelőtt 10 órakor Orosházán, a művelődési központ koncerttermében nyitnak meg a nagyközönség előtt. A tatársánci és a cinkusi családok szorgalmát tanúsítja többek között az is. hogy a közösből származó bevételekkel jól gazdálkodtak. A félmillió forintot érő, 20 évvel ezelőtti tiszta vagyon 1971. végére meghaladta a 28 millió forintot! Ebből a fel nem osztható alap csaknem 19 millió forint. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a kertészkedésben országosan is figyelem e méltó eredményeket értek el. Itt épült fel többek között házi kivitelben az ország egyik leg! modernebb, gázzal fűtött növényháza. Akik annak idején a szövetkezet alapításában részt vettek, ma már többségükben nyugdíjasok. A közösség öszesen 113 nyugdíjasról gondoskodik. A dolgozó tagok jövedelme igen kedvezően alakult. 1971- ben elérte a 29 552 forintot. Az egykori tanyasi szövetkezetnek jó híre van. Ebből a határrészből. már nem vándorolnak el az emberek, sőt Pusztaföldvárról és Kaszaperről szaporodnak az újabb munkavállalók, szövetkezeti tagok. Orosháza ellátásában közvetlenül is részt vesz a Szabadság Tsz. Húsfeldolgozójukban finom csemegét készítenek, melyet a Csillag Áruház hoz forgalomba. Zöldség- és virágüzletet nyitottak a városban. Mindezt a fejlődést eredetiben kiállított eszközök és tablók tükrözik, melyek jóllehet az orosházi Szabadság Tsz életét teszik szemléletessé. Az eszközök és a tablók, az eredmények mögött azonban ott található a Viharsarokban élő parasztság útkeresése, felemelkedése, melyet a szövetkezeti mozgalom felkarolása, az összefogás hozott el. Munkában a kertészeti szakbizottság A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége mellett működik egy kertész-klub, melyet rövidesen a szövetség kertészeti szakbizottságává szerveznek át. Ebben a klubban kertészeti egyetemet végzett diplomás szakvezetők tömörülnek, összejöveteleiken kicserélik tapasztalataikat a nagyüzemi kertészkedésben elért eredményekről, keresik a lehetőséget az ágazat fellendítésére. Ezt ebben az esztendőben a kormány is segíti, mivel meghirdette a zöldségtermesztési programot. A kertés, szakemberek munkájához igen spk kezdeményezés fűződik. Ezek között említette Siez György kertészmérnök a vöröshagyma gépesített termesztésének szervezését. Most Új utakat keresnek a paradicsomtermesztés korszerűsítésére. A palántanevelést szeretnék kikapcsolni, s a magot speciális vetőgéppel a szántóföldön helyrevetni ugyanúgy, mint a kukoricát, vagy búzát. Az eredmények igen biztatóak. Ez év tavaszán összesen húsz holdon tettek próbát öt termelőszövetkezetben a paradicsom helyrevetésére. A békéscsabai Lenin Tsz-ben és a Május 1. Tsz-ben, a mezőmegyeri Béke Tsz-ben. a kondoros! Dolgozók Tsz-ben és a békésszentandrási Zalka Máté Tsz-ben szépen fejlődött és igen jó termést adott az a paradicsom, melyet v ezzel az újítással termesztettek. Csütörtökön a békéscsabai Lenin Tsz-ben tartotta megbeszélését a szövetség mellett tömörülő kertész szakember-csoport. A magról vetett paradi- csomtermesztés tapasztalatait beszélték meg és elhatározták, hogy a következő esztendőben az eddiginél nagyobb területen megismételik a kisérletsoroza- tot. Tűzoltók társadalmi munkája Szeghalom nagyközségben a járási tűzo'tóparancsnokság évek óta visszatérő gondja, hogy az őszi esős és a téli időkben hogyan közlekedjenek járműveikkel a Baross utcában, amely eddig kövezetlen volt. Nemrég a járási tűzoltóparancsnokság dolgozói társadalmi munkában vállalták, hogy a mintegy 100 mé_ ternyi utat kikövezik. Az összefogás eredményeként öt nap alatt elvégezték az út burkolását és társadalmi munkájuk értéke meghaladta a 30 ezer forintot. „Itt nem agitálni kell elvtárs, hanem dolgozni!” mondotta az egyik művezető, amikor a megyei pártbizottság munkatársa azt kérdezte tőle: „Hogy megy az üzerrtben a termelési agitáció?” Derülni kellene a dolgon, ha a „jó pofa” válasz nem tükrözne egy téves nézetet, amely mostanában eléggé eluralkodott. Olykor még egyes pártmunkásoknak is kételyeik támadnak: szükség van-e egyáltalán üzemi termelési agitációra? Pedig senki előtt nem lehet kétséges, hogy a párt munka-1 módszerében továbbra is alapvető politikai eszköz a feladatok megmagyarázása, az emberek meggyőzése a kitűzött célok he. lyességéről. A mi közösségünkben a dolgozók nemcsak alkalmazottak, hanem tulajdonosok Is — egyenrangú tulajdonosok a vezetőkkel —, és joggal várják el, hogy tájékoztassák őket munkájuk értelméről’., céljáról; üzemük terveiről, feladatairól, a ve. zetők döntéseiről. Hazánkban ma a szociálisa építés homlokterében a termelés áll. Ha jobban, eredményesebben, gazdaságosabban termelünk, akkor magasabb szintre emeljük a szocializmus építését; előbb valósulnak meg társadalmi céljaink és jobban elégülnek ki egyéni vágyaink. Éppen ezért a politikai agitációnak, a párt nevelő munkájának is ma a legfontosabb feladata az emberek jobb, eredményesebb munkára buzdítása. Gazdaságpolitikánkat a dolgozók általában ismerik — magyarázza a sajtó, a rádió, a televízió —> egyetértettek gazdasági irányítási rendszerünk korszerűsítésével is. A probléma azonban gyakran a megvalósításnál, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben jelentkezik, amikor konkrét gyakorlattá válnak • az elvek. Itt és ekkor volna szükség leginkább a magyarázó, érvelő, meggyőző szavakra. Az üzemben a gazadságpolltika és az irányítási rendszer jobb munkaszervezésben, korszerűbb gépek beállításában, minőségi, gazdaságossági követelményekben, célszerűbb, ösztönzőbb bérezésben jelentkezik. Ha a párt. agitáció lépést akar tartani a köl veteleményekkel, akkor ezekben a kérdésekben kell választ adnia mindazokra a problémákra, amelyek a dolgozók körében je» lentkeznek. Ha át ke'l szervezni az üzemet, hogy gazdaságosabb legyen a termelés, akkor meg keli magyarázni az embereknek: miért kell más rendszerrel, esetleg más munkabeosztással vagy más munkahelyen > dolgozniuk. Ha nem értik az új bérezési rendszert, akkor azt kell megmagyarázni, hogy ez ösztönzőbb, igazságosabb, mert segítségével annak adjuk a több bért, aki többet vagy jobban dolgozik. Természetesen az üzemi párt. szervezet csak akkor tudjg moz. gósítani agitátorait, ha idejében tudomást szerez a döntésekről, a konkrét feladatokról, és fel tudja készíteni őket a meggyőző munkára, el tudja látni őket megfelelő információval és hatásos érvekkel. Éppen ezért az üzemi pártszervezet munkájában alapvetően fontos, hogy minden tevékenység szinkronban legyen a gazdasági vezetéssel. Méghozzá nem is egyszerű szinkronról van szó, mert nem elegendő a párhuzamosság, az egymás mellett dolgozás, hanem szorosan együtt kell dolgozniuk. A gyakorlatban ugyanis sem a gazdasági, sem a pártmunkában nem választhatók el egymástól a termelési és a politikai feladatok. A magasabb szintű termelőmunka és a korszerűbb üzemi, pártmunka lényege a terme'és' és a politika szoros összefüggésé, ben rejlik. Ahhoz, hogy az üzem eredményesen dolgozzon, minden gazdasági vezetőnek — párttagnak és pártonkívülinek — az igazgatótól kezdve a művezetőig, agitátornak kell lennie. Hiszen ők értik legjobban a helyi gazdasági feladatokat, ők tudják leginkább megmagyarázni a dolgozóknak, hogy mit miért kell tenniük. A kommunistáknak pe_ dig — az agitáció mellett — pé»’I damutatoan keli dolgozniuk, hogy magukkal húzzák, serkentsék, ösztönözzék a pártonkívülie- ket is. Mert, akik csak fecsegnek a jobb munkáról, azok rossz ági. tátorok. Ami pedig az agitáció módját, hogyanját illeti, azon érdemes kissé elgondolkozni. Az idejétmúlt „megagitálás” helyett inkább a természetesebb, a mai kornak megfelelőbb „beszélgetést’’ kell alkalmazni. A kommunisták, a tömegszervezeti aktivisták, a szocialista eszmék megvalósításáért harcoló emberek, ott vannak mindenütt a munkások között. Bármikor beszélgethetnek a mellettük dolgozókkal, a velük utazókkal, a szomszédjukban lakókkal vagy az asztaluknál poharazgatókkal. Nem kell külön agitációs félórákat tartaniuk, amelyeknek néha nagyobb az elriasztó, mint a megnyerő hatásuk. Egyszerűen beszélgetni kell, a helyes gondolatokat kell elültetni az emberek fejébe. A mindennapos társalgások és beszélgetések rendszerint kiterjednek — a munkán túl — az élet minden területére. Módot adnak az agitátornak arra is, hogy megmutassa az öszefüggé- séket, hogy bebizonyítsa: a jólétnek is, a nélkülözésnek is a termelésben rejlik az alapja, vagyis minden a munkapadhoz vezethető vissza. A korszerű agitáció lényege- mindent meg kell mondani és magyarázni az embereknek; mindent, amire kiváncsiak, ami izgatja, foglalkoztatja őket, amit nem értenek, amire választ várnak. Sok mindent megírnak az újságok, sok mindent megmond a rádió, bemutat a televízió de nem mindent. Minden munkahelyen akadnak olyan kérdések; amelyeket csak a helyi pártmunkások, agitátorok, vezetők tudnak megválaszolni. És mindig, minden esetben az igazságot kell mondanunk — még akkor is, ha az többeknek nem szimpatikus —> ^ nemcsak mondanunk, kijelentenünk kell, hanem érvelnünk is kell az igazság melleit. Lehet, hogy nem értenek velünk egyet, ellentmondanak, vitatkoznak. A vitát is vállalnunk kell, mert ha kitérünk e’őle, vesztettünk, ha vitázunk győzhetünk. A fentiekből is látszik, hogy ma sem könnyű feladat agitátornak lenni. Jóllehet céljaink helyesek, de a szocialista építés közben számtalan ellentmondással találkozunk A kommunista agitátor akkor mutathat irányt, ha ő maga nem csak hisz ügyünk igazában, hanem tájékozott is, ha valamivel többet tud, mesz- szebb lát, mint a társai. Ezt a meszebblátást kell segítenünk, minden rendelkezésre álló eszközzel, a felsőbb pártszerveknek és az alapszervezeti partvezetőségeknek. Szabó Sándor Bmjumms} 3 1972. SZEPTEMBER 2. D. K. Mezei csendélet Megszáradt kendergúlák között pihen a növényvédő repülőgép. Fotó: Demény
