Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
Alkotmányfejlődésünk és a szocialista demokratizmus A szocialista alkotmányok mint a szocialista társadalmi fejlődés egy-egy szakaszára jellemző okmányok :,A szocialista alkotmány helye a jogrendszerben.” című előadásban (Szeged, 1964. Állam- jogi konferencia) Szabó Imre hangoztatta: a szocialista alkotmányok a szocialista társadalmi fejlődés egy-egy nagyobb szakaszára jellemző okmányok; az épülő, a felépült szocializmus, vagy a kommunizmus építésének, illetőleg kibontakozó építésének okmányai. Érvényességükben — fejtegette tovább — a társadalmi fejlődés objektíve meghatározott időszakait fogják át; a szocialista alkotmányfejlődés mentes a politikai hatalom gyakorlásának módjában esetlegesen bekövetkező, és a társadalmi fejlődés fő iránya szempontjából véletlenszerű alkotmányos változásoktól. E történelmi időszakok és az új alkotmányok érvényességének tartama alatt lezajlott társadalmi változásokat a szocialista alkotmányok igyekeznek többé-ke- vésbé előrelátni, s utat nyitni ahhoz, hogy a folyó törvényhozás egyrészről mindinkább kifejezésre juttassa az alkotmányok elvi tételeit, másrészről pedig a törvényhozás esedékes feladatai megoldásának alkotmányos rendelkezések ne legyenek akadályai. i Az előadó példákkal is ált: a népi demokratikus országok első alkotmányainak érvényesülési ideje alatt a magántulajdon alkotmányosan megengedett formái elsorvadtak, vagy eltűntek s az olyan alkotmányos tételnek, amely a magántulajdont és a magánkezdeményezést megengedte, ma már nem az a jelentősége, mint ami az alkotmányok kibocsátásakor volt. A példák sorában az állampolgári jogok alakulására is lehet hivatkozni: az első alkotmányokban sokhelyütt még bizonyos korlátozásokkal leszögezett politikai jogok (a dolgozók jogai) egyre inkább az egész lakosság jogaivá váltak, az állampolgárok jogosítványai jelentősen kiszélesedtek és ezek ki is fejeződtek a későbbi alkotmányokban. Mindezekkel összefüggésben az alkotmányfejlődésben, illetve annak gyakorlati szerkesztésében három, egymással összefüggő problémakört kell figyelembe venni. Először: az alkotmány tételeit — a szabályok érvényesíthetősége miatt — lehetőleg pontosan és határozottan kell megfogalmazni; másodszor: a rendelkezések, nek olyan mér tőkben kell általánosaknak is lenniük, hogy a fejlődést magukban foglalják, azt ösztönözzék; harmadszor: tudni kell, hogy az adott alkotmány életéinek is különböző szakaszai vannak; olyanok, amelyekben az alkotmánynak inkább a jövő felé mutató elemei lépnek előtérbe, majd ismét olyanok, amelyekben az egyes tételek fokozatos meghaladottsága tűnik elő. Mikor készüljön el az új alkotmány? — ez természetesen nem jogi és nem jogszabály-szerkesztési, hanem politikai kérdés és számos társadalmi tényezőtől is függ Az alkotmány és a jogrendszer közötti viszony A szocialista alkotmány és a jogrendszer többi része közötti viszony vizsgálatát elvileg kell vizsgáim. A szocialista alkotmányok lényeges tartalma hármas: egyrészt: az alkotmányos szabályozás szükségszerű tárgyát a társadalmi és politikai rendszer alapjai képezik; másrészt: az állami szervek rendszerének és működésüknek fő szabályozóit állapítják meg; harmadrészt: rögzítik az állampolgárok jogait és kötelességeit. E hármas tartalmi kört — az alkotmány és a jogrendszer mozgásbeli összefüggésében —• lehet megjelölni az alkotmányos szabályozás szükségszerű tartamaként. Szabó Imre azonban ugyanott megállapítja: mindhárom szükségszerű tartalmi elem • „...jelentősége a jogrendszer : számára nyilvánvaló és mindhá- i rom terület alapvető vonásai i jogszabályi alakban kerülnek j megfogalmazásra — befolyásuk 1 azonban a jogrendszerre a köz- j vétlenség, illetőleg a közvetett- ! ség szempontjából nem egy for- I Az alkotmány — jog. „Ha a szocialista jog fogalmában általános ismérvnek tekintjük azt, hogy a jog bizonyos, meghatározott módon alkotott magatartási szabály, amely az állampol gároknak, illetőleg az állami es társadalmi szerveknek szól, akkor jogi mivoltuk megítélésénél ebből a szempontból kell mérlegre tennünk az alkotmányostételeket” — hangsúlyozta Szabó Imre, s felteszi a kérdést: az alkotmány minden egyes tétele egyben magatartási szabályt jelent-e? „E kérdésre a válasz a maga összességében csak igenlő lehet, még akkor is, ha az alkotmányos tételek megfogalmazásának megvannak a maga objektíve meghatározott vagy hagyományosan őrzött sa játosságai.” Ezek a sajátosságok abból következnek, hogy az al kotmónyok leszögeznek bizonyos vívmányokat. megállapítanak bizonyos bekövetkezett hatalmi, gazdasági és politikai változásokat; ennek megfelelően: rendelkezéseik szövege a szokásos „kell” forma helyett — legalábbis részben — kijelentő alakot ölt magára. Az ilyen tételek kettős jelentőségűek, mert a vívmányok leszögezése egyben magatartási szabályt, megtartásukra való kötelezettséget is jelent. Ilyen módon tehát az alkotmány maga is része a jogrendszernek, vagyis: szabályai jogokat és kötelességeket állapítanak meg, rendelkezései ebben a vetület- ben hatnak ki a jogrendszer többi részére. Mindezekből az következik, tehát, hogy az alkotmány nem csupán politikai okmány — törvény, normatív aktus is, ugyanakkor mint alaptörvénynek az a jellemző sajátossága, hogy az egész törvényhozás alapját képezi, jogi bázisát alkotja az adott ország jogrendszerének. Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) Miről ír a Magyar Ifjúság? Előzetes a lap 1972. augusztus 11-i, XEl. 32. számából Ismét kétoldalas tábori össze-1 állítást talál a lapban az olvasó a következő héten, s mellette a 2. oldalon egy összefoglaló interjút az építőtáborozás első félidejéről. Az összeállítás egyébként igen változatos. A kiskunh alas-ta jói állami gazdaságban létesített koedukált táborról szóló képes riport mellett (ebben a Petrik Lajos és Kállai Éva szakközépiskolák ott dolgozó fiataljai a főszereplők) színes képriport mutatja be a nemzetközi diáktábort Verőcén, s a szolnoki magyar—szovjet barátsági tábort Építő ifikről szól egy levél: a tokaji Tokaji Ferenc gimnázium KISZ-titkára írta meg, hogy a törökbálinti táborban ismét elnyerték a győzteseknek járó zászlót, s egy képes hír: Balatonedericsen a vasúti építőtáborozás tizedik évfordulóján emléktáblát avattak. Békés megyéből két anyag is jelenik meg e számban. 'Azj egyik: .Uvegváros címmel az! Orosházi Üveggyárról, a fiatal' lakótelepről, s a KlSZ-védnök- ségről szól, míg a másik sok képpel mutatja be a nagyszerűen sikerült békéscsabai honvédelmi nap repülő- és ejtőernyős bemutatóját. Budapesten az óbudai hegyek tövében épül a Könnyűipari Műszaki Főiskola új épülete. A most főiskolai rangra emelt intézmény létrehozásáról, építéséről szól a 3. oldal anyaga. S egy másik iskolai anyag: Tápió- szelén saját nevelésű fiatalok kerülnek a gyárba, ennek a tapasztalatnak is helyet ad a !ap. „A fekte bárány” című írás Balatonfűzfőre vezet el, ahol sok gondot okoz egy család s egy gyermeke. Hogyan lehetne elrendezni sorsát — erre keres választ az újságíró. ■. A kulturális rovat vezető anyaga Szegedre vezet, el, ahol a Rómeó és Júlia előadásán két fiatal főiskolás alakítja a címszerepeket. E héten kezdődik az új bűnügyi sorozat, amelynek címe: „És mellékesen csempészei* ” Augusztusi kisíilmek Mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek tanulságot nyújthat Az ökör és a borjú című színes román rajzfilm, amely a „felkapaszkodottak” és az „alantmaradottak” érdekes viszonyáról szól. A fantasztikumot kedvelő közönség bizonyosan örülni fog Foky Ottó új filmjének, az Ezüstmajom-nak. A távoli jövőből érkezett vendégre A ma embere rákényszeríti hétköznapjaink minden kellemetlen, nyűgös szokását. A film egyben korunk „népbetegségét”, a bürök-j rácáát is pellengérre állítja. A természetfilmeket szeretők-! hoz sízól a Világmagazin 87. szá-1 ma, mely a Vezúvval és a nap-j fogyatkozással, a mexikói húsevő növényeknek és az oroszlán- fókák életének titkaival ismerteti meg a nézőt. A tenger életéről szól a színes jugoszláv film, címe is már magáért beszél: „Ezt érdemes megnézni!”. A 86. Világmagazin földünk legcsodásabb és legkülönlegesebb tájaira kalauzol a Lvov című film Ukrajna legidősebb városába, a „Lenin nevét viseli’’ című, szintén szovjet kisfilm, pedig a volt Pétervár életébe, történetébe nyújt betekintést A művészet rajongóihoz szól a „Sumér és akkád művészet” és „Babilónia és Asszíria művészete” című két György István film, valamint az igen érdekesnek ígérkező kultúrtörténeti mű, a „Századok és bútorok” című magyar alkotás. Hazánk kisfilmgyártásából nyújt Ízelítőt Szabó István műve, az „Álom a házról’! és a „Molnár Anna”, amelyet Richly Zsolt forgatott N. t. • ........■........■■■■■•■■■■■■■■....................... *•■■•«■■*■§■••«•1 P árbeszédek nyaraláskor PÉNZTÁRI HUMANIZMUS Utas: Gyorsvonat! jegyet kérek Kanizsa felé az első megállóig. Pénztáros: Nem érdemes gyors-jegyet venni. Tíz perccel később jön a személy, az sokkal olcsóbb. És azt az öt kilométert a gyors se teszi meg sokkal hamarabb... BALATONI VENDÉGLÁTÁS Vendég: Mit ajánlana enni:nni° Pincér: Nagyon bőséges választékunk van. Vendég: Akkor azt mondja meg, mijük nincs? Pincér: Halételekkel és balatoni borokkal, sajnos, nem szolgálhatunk... JÖBÖL IS MEGÁRT Vásárló: Kérem, adja ide a panaszkönyvet. Dicséretet akarok bele írni, mert az egyik eladójuk igazán rendkívül udvariasan segített a vásárlásban. Üzletvezető: Nagyon köszönjük. az elismerést, de ha lehet, ne kérje a panaszkönyvet. Mert minden beírásra — dicséretre is, meg elmarasztalásra is — vála- • szólnom kell. És ki szeret leve- j leznd ebben a dög melegben?... j TEJIVÖBAN, j SORBANÄLLÄSKOR Az egyik: Eddig tartott az én [ viccem. Most te következel! A másik: Jó. Tizenkét nagy- • fröccs után a söntéspult mellé ■ csúszik a részeg. A földön ülve j morfondíroz magában: „Na f most. ha fel tudok állni, kérek j még egy fröccsöt. Ha nem tudok : felállni, elmegyek haza”...y * MODERN LUCIFER Kalauz: Balatonkhmkhmkhm-: alsó megálló! Egy állomási érdeklődő: Le- ■ gyen szíves megmondani, ez a 5 vonat megy Miskolcra? Kalauz: Nem, ez csak mente- j sítő. Majd a következő. Az érdeklődő: Köszönöm, ak- : kor megvárom azt. s Kalauz: (miután elindult a j vonat) Az viszont nem áll meg; itt. De csak várjon tovább, ha s az idejéből futja... ; (d-ő) ■ 8. Ettől csak erősíti a morgást. Még jó, hogy nem ugrik nekem, fölzabái nyomtalanul, még a véremet is fölnyalja. — Kutyavári — mondom. Hülye vagyok, a nevét se kérdeztem. Margitnak kéne szólni, hogy parancsolja el. Nem szólhatok. Eléggé leégettem már magam háromszor- négyszer, más se hiányzik. Fütyülök egyet a kutyának. Próbából. Megbillenti nagy füleit. S mintha enyhülne. Fülyülök. Hol így próbálom, hol úgy. Figyelem, melyikre reagál. Hat. Akármi legyek, ha nem hat. Már nem morog, még a fejét is hátrahajtja. Mint aki figyel. Csak ne lenne ilyen átkozott hideg! Zsebrevágom a kezem... ..rögtön morog. A fogát mutogatja. Trillázok, erre megenyhül. Ésszel kell eljárni. Fütyülök, s közben megkerülöm őkéimét, belépek a tornácra, onnan meg be. Nekiugorhat az ajtónak. Vagy a faromnak. Azaz annak nem. Előkeresek egyet a produkcióim közül, s megpróbálok olda- lozni. Ez nem smakkol neki. Elzárja a szöget, morog. Fütyülnöm kell hát, s kigondolom, mi legyen. Előbb-utóbb a lánynak is ki kell jönnie, úgy adom majd elő a dolgot, mint valami jó viccet. Hogy — még ilyet! — meg — ejnye-ejnye! Csak adidg megvesz az isten hidege. Itt fagyok meg az udvaron, a pofám füttyre állva. De mozdulni nem lehet, rögtön támadná akar a kutya. Muszáj fütyülnöm. Berámázni az ilyet, mint én! teljesen meg vagyok zavarodva Miskán látszik, hogy kiröhög, én meg baktatok mindenütt a nyomában, a kutya miatt. Mire megjöttek, keményre fagytam, ő mentett meg. Örákig tartott, mire kiengedtem. S akkor jött a meglepetés. Nahát, ez a lány!... Nem akarta fölfogni az agyam, hogy tizenöt kilométert akar lovagolni. az apja meg a bátyja pedig hagyja, csak ülnek, azt hittem, hülyéskedik. Akkor ugrottam csak ki, amikor a lány már a nagykendőt babrálta a mellén — nem jó azt énnekem nézni. Épp akkor vezette ki Miska a lovat, már föl is nyergei te, mondtam neki: — Elengeditek egyedül? — Nem egyedül engedjük el, hanem hárman... Erre csak nyeltem egyet, mert az anyját, nyugodjék, csak-csak nem emlegetem. Néztem, aho'gy följebb veszi azt a szíjonlógót, lábvasat, vagy mifenét, csóváltam a fejem. Közben csapódott az ajtó, jött Margit nevetve, se szó, se beszéd, föllépett a Miska térdére, csak néztem, félkézzel elkapta a ló nyakát, félkézzel meg a nyerget, a szoknyái megkavarodtak, a térde fölött megvillant a combja fehérje, s már fönn is ült a lovon. Elkaptam a szememet, ő meg hetykén leszólt nekem valami kis süketséget, aztán úgy elvitte a ló, mint a mesében, s ' én ettől kezdve olyan tiszta hülye vágyók, a Patyolat-reklámnak öt hattyúnál jobb lennék. • Ez az én barátom meg hozzáfog ganézni! Kicsit megszédültem én azoktól a comboktól. Az istálló hatalmas, van benne két szélesfarú ló — tisztára a laboros, így hátulról, mindkettő, erről jut eszembe, a fényképem Miskánál maradt —, aztán a hátas üres helye, aztán meg három fejőstehén, mozog a pofájuk, tán rágógumit zabáinak. A lábuk közt ide-oda járkálnak a a tyúkok, a gombszemük engem fürkész, ahelyett, hogy a trágyát szemelnék. Kedvem volna. lehúzni és közébük vágni a csizmámat. — Vigyázz a gyufával — mondja Miska, ahogy rágyújtok. Megkínálom őt is és örülök, hogy észreveszem: előbb kiles az istállóablakon. Félhet az