Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

Elkészült a „Fürdő-terv"

Hasznosítjuk páratlan hérízkincsiinket

19 megye érdekelt — Mit tud a magyar víz?

Az utóbbi 10—15 évben gyakran olvashattuk a lapok híradásaiban: 30—50—70 C fokos víz tört fel a fúrások nyomán, az Alföldön, a Duna—Tisza közén, a Dunántúlon, Miskolc, Szentes* Zalakaros vagy Gyula határában, szinte az ország valamennyi helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak.

Az ember kellemesen megle- j

podik e gazdagság hallatán és azon nyomban felteszi a kérdést: vajon jól hasznosítjuk-e Európában is páratlan természeti kincsünket? Tudunk arról, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságaik bekötik vízhálózatukba ezeket a kutakat, vizükkel öntöznek, palántanevelőket fűtenek. Arról is értesülünk, hogy néhol fürdőket létesítenek, de ezek a fürdők a szakszerűtlen telepítés következtében csak viszik a beruházók pénzét, a kutakat lezárják, a medencéket kiszárítják.

Egységes fejlesztési elképzelés

Az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Fő- igazgatósága megbízta a Vízügyi Tervező Vállalatot, hegy készítsen fürdőfejlesztési tervet.

Mit tartalmaz, e grandiózus terv, hol fejlesztik a meglevő, fürdőket, hol építenek újakat, erről beszélgettünk a VIZITERV irodavezető főmérnökével, Kör- nyeá Lászlóval és Sashalmi András osztályvezetővel.

Minden megye egy vaskos iratköteg, benne térképek, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesítéséből — egy évi, nagy munka nyomán — készült el az orstzág fürdő-térképe.

Mit olvashatunk le erről al

1 »■■■■■■—«■■■>■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■»■■«

öregtől. Engem meg kiröhög, hogy seholse vagyok a húgánál.

— Jó ridegen tarthatott benneteket apátok — mondom gúnyosan. — Egy szavába kerül, s megcsináltok ti itt mindent neki, tán még az élőfát is leölnétek, ha mondaná.

— Ha kell a fa, leöljük — feleli. — Az még mindig jobb, mint felülni az ágára oszt onnan fütyülni a kutyának.

Derék, jó szöveg, ki se nézné belőle az ember, rábólintok

— Oda is kell valaki — mondom —, mert a madarak ilyenkor Afrikába utaznak.

Tudja jól, hogy arra célzok: az öreg még dolgozni se engedte el a tanyáról.

— Valahol nekik is le kell bámulni... Persze, a gólyának nem megy, az csak pirosodik... lábra... merthogy fehér a bőre.

Sokat húztak a nyáron, hogy engem nem fog a nap. Darabokban jött le a bőröm, de csak halványrózsaszínben.

— Így is félnek tőle a lányok — mondom.

Sötéten néz oldalt. Eltrafál- tam. Nagyon érzékeny a húgára. Még figyelmeztetett is annak idején, hogy haj lesz, ha piszkoskodni akarok.

— Ezt honnan tudod? — kérdi. — Mondta valaki?

— Hát! Te!

Azért törtp magát annyira Mohácsra, mert elmarta őt egy • elvált asszony.

— Én? Nem anyád?

Érzem, hogy üres leszek belül, s mintha egy harang kondulna meg bennem.

Ez már haragbői volt. Jól tudja ő, hogy én... hogy engem...

De a paraszt hétszentségit!... Belevágok valamit!

térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az országnak a Mátra—Börzsöny hegységen kívül olyan része, ahol ne bugyog- na elő értékes víz a földből, ha víznyerési szándékkal lehatolnak a fúrók a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok, a gazdaságok vízfúrásába, ám a III. ötéves terv idején ez a kedv né- milee megcsappant. Miért? A vízfúrásokat nagy mélységben kell végezni a jó hozamú kutak létesítésének érdekében és ez sok pénzbe kerül. A vizek egy része gázos — ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése, vagy elvezetése közben elveszti értékes ásványi tartalmát. Jól meg kell tehát gondolni, hol, mire használják a vizet. Különösen fontos meggondolni a fürdő létesítésének tervét

B fürdökombinát

A tervező szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses és csak akkor hajt hasznot építtetőiének, ha vendéglátóipari létesítmények^ kel, szállodával, játéktermekkel;' sport-létesítményekkel kombinálva építik meg.

A most elkészült megyei fürdőfejlesztési tervben a meglevő 350 ezer fürdőférőhely megkétszerezését javasolják. Kidolgozták a 200—500—1000—2000 és 5000 férőhelyes fürdők tevtípu- sait. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint kellene, mert egy-egy fürdő — nagyságától függően — 2—40 millió forintba kerül. Ebben nem szerepel a szálloda, étterem, boltok, szolgáltató létesítmények építésének költsége.

Nincs mit. Egy üres bádogtok: van az ablakban. Neki meg vas- J viHa a kezibe.

Eldobom a csikket. Parázzsal,: mindennel. S szugerálom, hegy: kapjon lángra a szalma.

Ehelyett: odaszaladnak a tyú- j kok. Belekapnak, s ezzel elolt- 5 ják. {

Ahogy fölnézek, találkozik a j szemünk. :

Látta. ■

Fölkelek és kimegyek. Üvölt a j szél, viszi a havat Enyhül az i idő. •

A kutya megéhezheti, hogy! most nem tanácsos kikezdeni: velem. Húzza az ínyét, de nem j mozdul a fektéből. {

Fogom a cuccom, s azonnal el.: megyek innét!... :

Hülyeség Fele holmim mosás- j ban. S ez a vihar... Azt se tu- I dom, merre kell menni. '

Az öreg nincs a konyhában, S nem mintha hiányozna!

Járok néhány lépést. Mint az | oroszlán a ketrecben. Aztán le-1 vágom magam az éjszakai he- j lyemre. Nézem a plafont. :

Nem is tudom, miért épp ez- 5 zel a címeres szigeti ökörrel ha- ; verkodtam össze. Voltak ott ■ hozzám hasonló városi srácok : fölösen, akik ugyanúgy tudták a : nasi-vasit, mint én, s nem ke- • nyérrel ették a levest; volt né- ! hány menő is, aki vastag búk- : szát hordott a farzsebben, vagy : állami kocsi hozta a látogatóját, • Nekem sose volt gondom a ha- m verkodással, mindig tolongtak: körülöttem, erre kiszúrom ezt a • hallgatag, nagyfejű tanyasi álla. j tot, ezt a levakart hirdetőoszlo- j pót. Hogy örültem, amikor a du- : mámra kinyílt, fölengedett!

(Folytatjuk) :

A tervezők tehát azt javasolják, először a meglevő fürdőket kell kombinátokká építeni, azután kerülhet sor új fürdők létesítésére. Különösen a regionális fürdőközpontok fejlesztésére, teljes kiépítésére kell most a IV. és az V. ötéves tervben a pénzt áldozni. Mivel a tisztasági fürdők iránti kereslet évről évre csökken, a vegyes strandfürdők létesítését érdemes szorgalmazni.

265 helyiségben érdemes új fürdőt építeni?

A fürdő-térkép tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a megnövekedett idegenforgalom és belföldi igény miatt — érdemes fürdőt építeni, ami nemzetközileg is jelentős dolog.

A megfontoltság azt diktálja: Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Gyula és Miskolc-Tapolca élvezze az elsőknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzetközi rangot is elérték. Érdemes foglalkozni a Nyíregyháza-Sóstói, a kát posvái-i, a győri, a szentes— csongrádi, a büki, a mezőkövesdi, a sikondai fürdők továbbépítésével. Még komplettebbé kell tenni a kecskeméti, a zalaeger-1 szegi, a szolnoki, és az egri uszodát.

A tervezők 265 helységben javasoltak új fürdőépítést, de ebből pillanatnyikig csak 40-ben vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 10-ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöt-hatot, ahol megindulhat a munka és az állam is kinyitja a költségvetés „kasszáját”...

Gyógyító erő?

Sok a magyar hévizekről a szóbeszéd. Valójában, mit tudnak? Erre is válaszolnak a különböző vizsgálatok. Érdemes megtanulnunk, hogy például a 26 C fok fölötti hőmérsékletű vizet lehet csak termálvíznek nevezni. A magyarországi kutak átlagos hőfoka 35—50 C fok, de a gyulai víz például 94 C fokos. Hazánkban szigorúan vizsgálják a gyógyvizeket. Ezt a rangot csak nehezen adja meg az Egészségügyi Minisztérium és csak annak a fürdőnek, illetve víznek, amelynek műszaki, kémiai feltételei az előírásoknak megfelelnek. Gyógyvíz például a pa- rádi, a szoboszlói és a hévízi víz.

Az európai államokban jó híre van a magyar hévizeknek, s egyre többen szeretnének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos felhasználásuk még hátra van. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési terv jó alapot ad arra ,hogy megtudjuk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk velük a jövőben.

Szűts Dénes

Jó állapotban levő

Robur

LO 2500-as 2 t tehergépkocsi

eladó

Ar megegyezés szerint. Érdeklődni lehet, a gk. megtekinthető Sütőipari Vállalat, Gyoma,

Táncsics út 35 sz. alatt.

x

A magyar paprika világhírnevéért

Kalocsán 1917-ben fűszerpaprikával foglalkozó kutató intézet alakult elsőnek a világon. Ugyanitt ma a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomásán a fűszer, paprika nagyüzemi termesztésével foglalkoznak. A nemesítés hosszadalmas folyamatát úgy

tették gyorsabbá, hogy az üvegházban évi kétszeri generációváltást valósítottak meg.

Képünkön: A keresztezésekhez felhasználják a paprika őseit, a közép-amerikai vadon termő fajtákat is.

(MTI Fotó — Kunkovács László felvétele — KS)

Jubileumi előadásra késsül a Balassi

A Békéscsabai Balassi Néptáncegyüttes augusztusban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Az ünnepség első programjaként augusztus 12-én 17 órakor kiállítás nyílik a Megyei Művelődési Központ 7-es számú termében, az együttes életét megörökítő dokumentumokból. A kiállítást Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára nyitja meg.

Ugyanezen a napon este 20 órai kezdettel néptáncbemutatót rendez a Művelődési Központ a ligeti szabadtéri színpadon, melyen fellép a Budapesti Vasas Táncegyüttes, az idei Ki mit tud? győztese (művészeti vezető: Szigeti Károly), a Debreceni Hajdú Táncegyüttes (művészeti vezető: Kardos László), a Gyomai Körösmenti Tánc- együttes (művészeti vezető: Nagy Albert) és a Battonyai Nemzetiségi Táncegyüttes (művészeti vezető: Lovász Mihály).

Augusztus 19-én, 18 órakor emléktáblát avatnak a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet (Lenin út 3) falán, mert ebben az intézetben alakult 25 évvel ezelőtt az együttes. Ünnepi beszédet mond Rábai Miklós, Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője és Gécs Jenő, a Balassi Együttes egyik alakítója. Másnap, 20-án este 20 órai kezdettel a szabadtéri színpadon mutatja be a Balassi Néptáncegyüttes jubileumi műsorát: Magyar kaleidoszkóp, Erdélyi hármas, és Békési táncképek címen. Közreműködnek: Pál Olga és Andó Mihály népdalénekesek.

Művészeti vezető: Búm Miklós,

zenei vezető: Tóth István. A műsor zeneszerzői: Németh

László, Holpert János, Gerő Pál, Kerek Attila, Vavrinyecz Béla. Jelmeztervező: Kascsák Margit és Witz Eva. A jubileumi előadás rossz idő esetén az Ifjúsági és Űttörőházban kerül bemutatásra ugyanebben az időpontban.

Évi

négy ezer-hétszáz forint

A szeghalmi Járási Hivatal költségvetésében a kulturális célokra fordított összeg 2700 forint, amelyet főleg klubfoglalkozásokra, s a klub felszereltségének gazdagítására fordítanak. A szakszervezettől évi kétezer forintot kapnak e célra, az ösz- szegből a fotószakkört tartják fönn. A tavaly nyári kitűnően sikerült harkányi kirándulás után az idei őszön Egerbe és Miskolc-Tapolcára utazik a Hivatal dolgozóinak egy csoportja. Az út költségednek egy részét a kulturális alapból fedezik.

bM% nimmst

1978. AUGUSZTUS 9.

5