Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-08 / 185. szám

A párthatározat nyomán Csökkentik az iskolai adminisztrációt — korszerűsítik a felügyeleti rendszert Az állami oktatás helyzetének felülvizsgálatát követő pártha­tározat szellemében több jelen­tős intézkedés végrehajtására kerül sor az 1972—73-as tanév­ben — tájékoztatták a sajtót a Művelődésügyi Minisztérium­ban. Elmondták, hogy az új tanévben fokozatosan korszerű­sítik az iíikolákhan a felügyeleti rendszert Ennek alapvető célja az ellenőrző munka hatékonysá­gának növelése, a tanintézet ve­zetésének támogatása, a pedagó­gusok segítése. Az Iskolai adminisztráció csökkentésére is újaibb fontos lépést határozott el a minisztéri­um. A jövőben a tanácsi művelő­désügyi osztályok jóváhagyá­sa, engedélye nélkül nem le hét semmiféle jelentést, fel­mérést, vagy statisztikai ösi- szeállítást készíttetni. Ez az intézkedés a pedagógusok terhelésének enyhítését szolgál­ja. Napirendre tűzték a külön­böző nyomtatványok egyszerű­sítését is. A tantestületi kollek­tívák terhelésének csökkentése érdekében ezentúl lényegesen kevesebb munkaterv készülhet az Iskolákban mint eddig A kö­vetkező tanévben a pedagógusok munkaköri kötelezettségeinek végleges meghatározására is sor kerül Hordozható ivóvíztartály Űj termékkel, az Ipoly elne­vezésű hordozható ivóvíz tariály- lyal jelentkezett az egri MEZŐ­GÉP Vállalat A tartály amely­hez mosdótál, ivóbögrék és mentődoboz iá tartónak, az igé­nyeknek megfelelően 50—100— 200 literes kivitelbein készül. A burkolat hőszigetelése az ivóvizet a legnagyobb melegben is meg­felelő hőmérsékleten tartja, a víz félmelegedése minimális. Az első megrendelők azok a gyü­mölcstermelő gazdaságok voltak, amelyek diákokat foglalkoztat­nak a nyári szünidőben. Változatlanul előtérben áll az iskolai élet demokratizmusának továbbfejlesztése. Ezzel szoro­san összefügg a pedagógus kö­zösségek, a tantestületek jogainak bőví­tése, annak biztosítása, hogy kifejthessék véleményüket az Iskola életét meghatározó kér­désekben és befolyásolják a tanintézetben születő döntése­ket. Elmondották az illetékesek azt is, hogy az idei tanévben meg­kezdődnek az igazgatók kineve­zésének új rendszerét előkészítő munkálatok. Az állami szervek­re hárul az a kötelezettség, hegy mielőtt a kinevezés ügyében döntenek, kérjék ki a nevelői kollektíva véleményét. 1973-tól fokozatosan bevezetik az igazgatók határozott időre szóló kinevezését. Munkájukat időközönként értékelik, és mód van arra — sőt jól bevált igaz­gató esetében célszerű, kívána­tos is —, hogy megbízatását megismételjék. Ami a gimnáziumokat illeti, hamarosan hozzálát feladatához például az a bizottság, amely kidol­gozza a diákok terhelését je­lentős mértékben enyhítő tan­anyagcsökkentést. Arra a .kérdésre, van-e vala­mi új elgondolás az érettségi, il­letve az egyetemi felvételi vizs­gával kapcsolatban, közölték: Tisztában vannak arral, hogy egyéni problémákat és súlyos társadalmi feszültségeket okoz az a kényszerű kettősség, ame­lyet az érettségi és a felvételi vizsga időbeni közelsége jelent Éppen ezért perspektivikusan szeretnék a jelenlegi helyzetet megváltoztani. Az elképzelések szerint a jövőben vagy az lesz, hogy csak egyszer kell vizsgáz­ni, vagy pedig olyan módosítás lép érvénybe, amelynek eredmé­nyeként a két vizsga jellegében alapvetően különbözik majd egymástól. A végleges megoldás­ról két variáció többéves kipró­bálása után döntenek. j Hat SS ás idős ember öröme A kondorosi Dolgozók Tsz- ben augusztus 6-a kettős ün­nepié volt a tsz idős tagjainak és hozzátartozóinak. Amellett, hogy kellemes nyári vasár­napra ébredtek, egy még kel­lemesebb találkozóra indul­tak: a hagyományos öregek napjára. A szövetkezet veze­tősége és nőbizottsága, vala­mint a KISZ-alapszervezet tagjai kitettek magukért. Az idei öregek napját az eddigi­nél ünnepélyesebbé, felejt­hetetlenebbé tették. Nem is voltak még ennyien együtt egyik évben sem. összesen 600-an ülték körül a tsz köz­pontjának hűs fái alatt a szé­pen terített, díszített asztalo­kat. A »tanyákról, a távolabbi helyekről hintókkal, gépko­csikkal hozták be a meghí­vottakat, s Ladnyik Mihály elnök mindenkit személyesen fogadott. A tíz szocialista bri­gád tagjai már az elmúlt év Diák vagyok Podebradyban — Halló. Szerkesztőség? Itt Gazsi Csaba beszél. Egy cikket szeretnék leadni Önöknek. Ma­gyar partizán emlékművet avat­tak Tyn nad Vita von ban, err® írtam. — Hogy került oda? — Diák vagyok Podébrady- ban, A cikk megjelent lapyunkban. Aztán megbeszéltünk egy talál­kozót. Egy békéscsabai fiú, aki külföldön tanul. Prágától 50 kilométerre, az ősi Podebrady város műszaki egyetemén, ősztől már harmadéves. Most itthon tölti a nyári szünidőt —< Furcsa. Amikor kint va­gyok, számolom a napokat a hazajövetelig, itthon pedig hi­— Hát akkor? honnét tudják, hogy mi van? Rámpillant, azt mondja hű­vösen: — Tudjuk. Ránézünk a naptárra: hétfő után kedd. Meg kinézünk az ablakon. Meg&zívom a cigit, bólogatok. Most nagyon kell vigyázni, érez­ze ,hogy egyetértek vele. — De az esték... Azok biztos unalmasan telnek, nem, Mar­gitka? Nem felel. Fölkel, viszi az ételt kifele, elrakja az edényt Utánanézek a konyhába lebbe- nésének, s rögtön kiszárad a szóm. Hiába, én már így va­gyok a szoknyákkal. Térül-fordul, ügyet se vet rám, nem is tekint felém. Ez nem jó. Remélem, nem rontot­tam el a dolgot — Meg sem köszöntem a reg­gelit — mondom udvariasan. — Hogy annyit fáradt.. Hordja a zsírt, a szalonnát.. — Ne nekem köszönje, hanem a disznónak.. — ? —...az többet fáradt vele, mert az többet hordta — s na­gyot nevet Aha. Ez éle volt Van is ben­ne igazság Elmosolyodok ón is. — Jól áll magának, ha revet — mondja Margit, s rajtam a szeme. Ejha! Most kellene indí­tani valamit —, de épp>en a víg szeme tart vissza, amelyben nincs semmi játék, vagy kacér­kodás, csak afféle rábámulás. Amitől — hülye dolog — állat­kerti lakosnak, egzotikus vala­kinek érzem magam. — Kimehetne kicsit levegőz­ni — mondja a lány és villan­tasz: t barátságosan. — Hadd csinálok itt rendet! Jó ötlet. Keresem a köpenyem,! nem akad szemembe, biztos: nincs hideg... No, egy lös tréfát: • — Hát akkor... jó munkát. Ha j bejövök, körletvizitet tartok. j — Azt nyugodtan tarthat —5 feleli harciasán. Sietve eltűnők.; A pitvarban szemközt vág a j hideg, de a lendület kivisz, — J nahát, mirelit a világ! A levegő; valósággal csikorog, úgy kuco-1 rodom össze, mint az aszaltszil-! va. A dohányfüst, amit kifúvok,; a lehelletemtől kövérré vastag- ■ szik. Rendcsinálás ide vagy oda! — és megyek vissza, majd el- ólldogálok valahol... ~a dög! A nagy fehér kutya! Borjú­nagyságú. Nem is tudom, hogy feledkezhettem meg róla. Nem láttam, azt hittem .elvitték a gazdái. Vagy, hogy elment va­dászni. Ott áll köztem meg a tornác közt és a fehér csimbókjai alól fenyegetően néz. Morog. Egvet moccanok, jobban morog. A fe­hér fogai fölött feketén vooag- lik az ínye. Világéletemben rühelltem a kutyákat Nem tudom, miért azok is engem. Véneken nem volt amikor Szomolnokra ér­keztünk, elsőnek a kutyákat láttam meg, három rusnya fé­reg, habzott a pjofájuk, hörögve« szívták be a levegőt. Ezért lép»-; tem le az emeleti ablakon át az:! esőcsatornán, istenkísértés volt! de én az udvar felé nem men-; tem volna a nagy istennek se, a! kutyák miatt — Ne csináld — mondom a; kutyának bizonytalanul. (Folytatjuk) ányzik az ottani környezet. A hatalmas vár, ahol lakunk, a város nyugalma, sétányai, zené­je és szökőkútjai, a barátok, a bolíviai, a ciprusa, a libanoni srácok. Persze az ottani hon­vágy erősebb. Amikor a Tiszán innen Dunán t túl vetélkedőt közvetítette a rádió, izgatottan hallgattam az egyetem pince­klubjában, hogyan szerepel a Békés megyei csápját. Egyszer- csak hallom sokszáz kilométer­ről: „Az a feladat, hogy a bé­késcsabai Kulich lakótelep 26— 31-es épjületei között kell a csa­patnak parkosítani...” Mi a 27- es épületben lakunk! Aztán apjám hangjára figyeltem fel. Nem lehet leírni azt az érzést. — Nyelvi előkészítőnk Tep- licóben volt. Ez egy zeneileg híres kisváros a cseh-német ha­táron. Meghívtak egy családhoz bennünket és legnagyobb meg- lepjetésünkre békéscsabai lek­várral kínáltak. —» Az egyetem? Romantikus környezet. Középkori vár. Alat­ta folyik az Elba. Nem isme­rem a magyar egyetemek életét, de ott nagyon jónak tartom a teljes önállóságra nevelést. A gyakorlatok kötelezőek, az előa­dások nem. A szombat mindig szabad. Hétköznap délelőtt elő­adás van, délután szakmai gya­korlat. Esete általában a klub­ban vagyunk. Előkerülnek a bendzsók, a gitárok, és rögtön­zött nemzetközi műsor születik. A cseh ifjúsági szövetség na­gyon sokat ad a szabadidő szervezésére. Különösen népsze­rű a komoly zene, Beethovent, Dvorákot-ot és Smetanát szinte mindenki ismeri, kincsként á- pjolja, népszerűsíti. A cseh if­júság tömegsportja a röplabda és a jéghakii. Egyébként kint is KISZ-tagok vagyunk. A nagykövetség KISZ alapszerve­zetéhez tartozunk. Időnként be­járunk Prágába pjolitikai tájé­koztatóra, értekezletre. — A tantárgyak? Nagyon sze­retem az atomikát. Ebben ta­nultuk a relativitás emélet ma­tematikai levezetését és ezáltal hittem el ezt az elméletet. A fizikát mos is nagyon szere­tem. Ezt gimnáziumi tanárom­nak, Uhrin Jánosnak köszönhe­tem. — ősszel átköltözünk Prágá­ba. Kitűnően felszerelt az otta­ni egyetem,' ahol a további há­rom évet töltjük el. Ha vég­zünk, a filmgyártásban, a Rádió hangtechnikai csoportjánál, vagy a Televízió színes technikájá­nál dolgozhatunk. Képzésünk költségeit a Művelődésügyi Mi­nisztérium biztosítja. Meg va­gyunk elégedve, mert nagyon szép ösztöndíjat kapunk. Vet­tem már kint magnetofont, ren­geteg hanglemezt és egy ver­senykerékpárt. A nyelv? Azelőtt nem sze­rettem, de amióta ismerem, ér­tem — egészen más a vélemé­nyem. Nagyszerű érzés idegen nyelven gondolkozni. Október elsején folytatja ta­nulmányait Gazsi Csaba, a volt békéscsabai diák és vele együtt azok a fiatalok, akik a szocia­lista országokban tanulmányi eredményeikkel, magatartásuk­kal méltó követei hazánknak és megyénknek — Podebradyban. Réthy István óta patronálják a szövetkezet idős dolgozóit. Meglátogatják otthonukban, elbeszélgetnek gondjaikról, segítenek a ház­táji betakarításában, ahol szükséges, az asszonyok még ki is takarítják, rendbe­hozzák az idős emberek la­kását, otthonát. A szövetkezet öt éve tart kapcsolatot a Budapjesti Vil­lany- és Gépiszerelő Ktsz-szel, melynek szocialista brigád­vezetői, valamint elnöke és több tagja eljött erre a talál­kozóra is. Az idős emberek a szövet­kezettől mindig rendszeres segítséget kapnak, többek kö­zött, akiknek 500 forintnál kevesebb a járadékuk, azok­nak 100 forinttal kiegészítik. Ezenkívül mindenkinek in­gyen művelik meg a háztájit és kedvezményes áron kap­nak terményt. Az elmúlt héten megalakították az idő­sek klubját is a szövetkezet központjában, ahol televízió, rádió, társasjátékok állnak rendelkezésükre. A találkozón Ladnyik Mi­hály elnök ismertette a szö­vetkezet eredményeit, gazdál­kodását és az idei termésát­lagokat. Kedves epizódja volt az ünnepjségnek, hogy össze­sen mintegy 2 ezer forint ér­tékű tombolatárgyat vásárolt a tsz, a tombolajegyet min­den vendég ingven kapta a meghívó mellé. Nagyon örül­tek a nyertesek a kedves ajándékoknak, térítőknek, zsebkendőknek és egyéb tár­gyaknak, amit a tombolán nyertek. Hagyomány már, ( hogy a szomszédos öregek napközi otthonának tagjait is meghívják a Dolgozók Ter­melőszövetkezet ünnepségére. Most is iitt voltak. Kedves meglepetés volt, hogy Baku- lya Jánosné, Jurák György- né, Zvara Mihály és Csendes István a szövetkezet négy leg­idősebb — B0 éven felüli tagja — ajándékot és virágot kapjott ebből az alkalomból. Az önkéntes tüzoltótestület zenekara pjedig vidám dalok­kal köszöntötte a résztvevő­ket. Ebből az alkalomból kö­szönték meg a tsz vezetősége nevében Labáth Györgyné munkáját, aki évek óta a szo­ciális bizottság elnöke, most megy nyugdíjba és hosszú éveken át sok-sok segítséget nyújtott az öregeknek. A 600 résztvevőt ebéden látták ven­dégül, ezt követően késő dél­utánig együtt szórakoztak öregek és fiatalok. Kasnyik Judit 694-en jelentkeztek a keszthelyi egyetemre A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre összesen 694-en je­lentkeztek. A jelentkezők 48 szá­zaléka fizikai dolgozó szülők gyermeke. A keszthelyi egyete­men az 1972/73-as tanévben 257 elsőéves kezdheti meg tanulmá­nyait. A Minisztertanács leg­utóbbi határozata értelmében ősztől a keszthelyi egyetem fő­iskolai karaként működik a nagykanizsai növénytermelő üzemmérnöki kar is. 1972, AUGUSZTUS t. 5

Next

/
Thumbnails
Contents