Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-08 / 185. szám
Tudom in Y — Technika nntmiiniiiituuiminnii! Himiiiiimmti! «iimimitHiiiimiHHiiHiniiiiHHiiiniiiiinniimffiiiiminniui Gyorsfagyasztás vákuummal Dopping a sportban A nagyobb sportversenyek ma már kötelező velejárója a dopping-vizsgálat. Sok versenyen okozott szienzációt, hogy egyes eredményeket meg kellett semmisíteni, mert doppingszerek hatása alatt születtek. Különösen vigyáznak a versenyek tisztaságára az olimpiákon. A doppingszereket magyarul ajzószernek nevezik, ám ez valahogy nem ment át a használatba. Pedig nagyon kifejező szó: olyan anyagot jelent, amely, ha a szervezetünkbe jut, szinte nyomtalanul eltörli a fáradtságot, s nagy erőkifejtésre seszi képessé használóját. Ebben van előnye, de ebben van életet veszélyeztető hatása is. Bizonyos, hogy az újkori olimpiákon, de más nagy világversenyeken számos olyan rekord született, aminek forrása nem a becsületes sportoló fizikai és lelki teljesítménye volt, hanem valamilyen doppingszeré. De nemcsak rekordok születtek használatuk nyomán: számos esetben halál is. Ezért figyeltek fél a sport irányítói az ilyen erkölcstelen sportolásra, s hoztak nagyon szigorú szabályokat. Már régen is... A doppingszerek használata sportolóknál nem új jelenség. Az ókori olimpiákról megmaradt feljegyzések is utalnak olyan sportolókra, akiket megfosztottak a jutalmul nyert babértól, mert valamilyen növény dopping hatású anyagát használták a rekord elérése érdekében. Különösen az újkori olimpiákon kezdett használata elterjedni. s főleg a második világháború után. Ennek a jelenségnek magyarázata nagyon egyszerű. Régebben, amíg a gyógyszeripar nem volt a mai fejlettségi szintjén, ezeket a doppingszeréket növényből állították elő. Óriási mennyiségű kaka- es kóla cserjére volt szükség, vagy mexikói kaktuszra, hogy néhány gramm dopping-anyaghoz jusson az előállító gyár. Érthető módon ezért nagyon magas árat kellett fizetni érte. A második világháború utám azonban gyorsan fejlődött a gyógyszeripar, s a doppingszereket, — amelyek kis mennyiségben gyógyszerek! — nagy mennyiségben, tetszőleges meny- nyiségben és nagyon rövid idő alatt, s főleg nagyon olcsón tudták előállítani. Kis pénzért tehát mindenki hozzájuthat. Orvosi receptre mindegyik felírható. Franciaországban pedig szabadon árulják a gyógyszer- tárakban. Ez a magyarázata annak, hogy a második világháború után gyorsan elterjedt, annyira, hogy az egyik nemrégen tartott atlétikai világibajnokságon szinte seprővel kellett összesepemi az atlétikai pályáról az el nem használt és eldobott doppingszereket. Halálos dopping Közben számos haláleset is előfordult. Így például az 1966-os nagy franciaországi kerékpár- versenyen egyik világhírű angol versenyző halt meg, túlzott doppingszer-használat miatt Hiáha állt rendelkezésére a legmodernebb kórházi felszerelés, nem sikerült visszahozni az életbe: felhasználta utolsó energiáját is és a szervezet nem volt képes megújhódni. Az ezt követő években született meg fokozatosan az a minden versenyzőre érvényes rendelkezés, amely megtiltja a sportversenyeken a doppingszerek használatát és a versenyzőket arra kötelezi, hogy felszólításra orvosi vizsgálatnak vessék alá magúkat. Hogyan történik ez a vizsgálat? A verseny után azonnal felszólítják a versenyzőt a vizsgálatra. Köteles bemenni egy zárt szobácskába, inkálbb fülkébe, amelynek minden oldala üvegből van. A versenyzőn nem lehet semmi más, csak egy atlétatrikó. azt is a hasáig fel kell gyűrnie. A fülkében vizeletmintát ad, s azt saját kezűleg pecsételi le, s adja át a szakértőknek. A vizeletet bonyolult kémiai elemzésnek vetik alá, s ha kimutatható benne a dopping, az illetőt kizárják a további versenyzésiből, eredményét pedig érvénytelenítik. Természetes a kérdés, miért kell a versenyzőnek félig meztelenül, sok ember szeme láttára vizeletet adni, miért nem teheti ezt senkitől nem figyelve? A magyarázat nagyon egyszerű. Sokan megkísérelték kijátszani a dopping-szabályt. Sportnadrágjukba, a gumi helyébe csövecskét vezettek be, s ebben vizelet volt. Természetesen olyan, amit akkor vett amikor még nem volt szervezetében dopping. Egy rekordért lám, minden ravaszságra képes az ember. Hz alkohol is dopping-szer Még egy érdekes doppingszerről, az alkoholról néhány szót. Különösen oéllövők használják, így öttusázók is. Az alkohol olyan hatású, hogy kezdetben megnyugtat, s csak később tesz idegessé, Jól kell tehát időzíteni a bevételét. A tokiói olimpián az egyik öctusacsapat tagjai reggel kezdték el a lövészetet, természetesen megfelelő meny- nyiségű „célzóvíz” használata után. Ment is a lövészet. Am akkor lepődtek meg, mikor közölték velük, hogy valamilyen ok miatt nem másnap, hanem aznap délután lesz az úszás. Mire az öttusázók vízbe ugrottak, a7 elfogyasztott alkoholtól már mind részeg volt. Ügy hírlik, úgy úsztak, mint a részeg kacsák. Olyan rossz eredménynyél is. Nem minden esetben segít hát a dopping som. Jól kell tudni bevételét időzíteni, különben éppen ellenkező hatást fejt ki. Ma már nagyon komoly az orvosi ellenőrzés a nagy világ- versenyeken. Ezért remélhetjük, hogy a müncheni olimpiáról végleg kiszorul az erkölcstelen és egészségromboló szer. Szanyi László Brnói „ismerős 99 Nemzetközi vására mellett traktorgyáráról is híres város a csehszlovákiai Brno. Ez a szék. helye a Zetor Műveknek, amelynek traktoraiból közel féltucatnyi típus hazánkban is ismert. A legújabb, a Zetor 6718 traktor a közelmúltban érkezett Magyarországra, s ennek vizsgálatát a Mezőgazdasági Gépkisér- leti Intézet már megkezdte, E traktor motorja négyhengeres, négyütemű, közvetlen befecskendezés es, vízhűtéses Diesel. 2200 névleges fordulaton 60 —65 lóerő teljesítményt ad. Két- kerék hajtású gép. Tíz előremeneti sebessége van. A legkisebb sebessége 4,35, a legnagyobb 23,07 km/óra. A négy hátrameneti fokozat közül a legkisebb 1,33, a legnagyobb 7,44 km/óra. Hidraulikus rendszere 120 at. nyomással üzemel. Teheremelő képessége 1750 kp. A trak. tor tömege 3297 kg. A traktor tágas veztőfülkéje megfelelő helyet nyújt vezetőjének. A szárítás (vízelvonás) régen bevált módszere a konzerválásnak. Alkalmazására nemcsak nagyipari keretek között van szükség, hanem laboratóriumok, ban is. A szárítás történhet normál hőmérsékleten, magas hőfokon és legújabban alacsony hőfok alkalmazásával is. Ez utóbbi esetben, az ún. fagyasztva szárításnál vákuumot is létesítenek a szárítandó anyag környezetében. A képen látható gyorshűtő szárítót gyógyszeripari laboratóriumokban használják oltóanyagok és más, hőre érzékeny anyagok konzerválására. A műveletet akként végzik, hogy a lazán bedugaszolt üvegcsékbe tett anyagokat elhelyezik a kamra polcain, majd leeresztik az ellensúlyos ajtót. Ekkor megindul a mínusz 50—65 C fokos hideggel való fagyasztás. Néhány óra elteltével légritkított teret hoznak létre a kamrában, majd bekap, csolják a polcokba épített fűtőelemeket, s egy kevéssé felme. legítik a kamrát, hogy az elpárolgás végbemenjen. Ezután száraz nitrogént bocsátanak a kamrába, s a kis üvegcséket ledugaszolják olyan módon, hogy a lazán álló kupakokat egy pneumatikus szerkezet rányomja az üvegek szájára. Az angol gyártmányú készülék világszínvonalú konstrukció. Egyszerre hat liter folyadék helyezhető el benne, ami 1750 db 2 ml-es ampullának felel meg. KHÉS MESSZI g 1972. AUGUSZTUS 8.
