Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-08 / 185. szám
Alkotmányfejlődésünk és a szocialista demokratizmus Alkotmányfejlődésünk etalé- ißti kérdései és gyakorlata — különös tekintettel az államéLet és a szocialista demokratizmus fejlesztésének* • feladataira. — fontos helyet foglalnak el az állam- és jogelmélet tudományában. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán elhangzott központi bizottsági beszámolóban olvashatjuk: „Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése a munkás- hatalom, a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növekedését, hatékonyságának fokozását jelenti. Államéletünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lényege, hogy egyidejűleg erősítjük a központi hatalmat és növeljük a helyi szervek önállóságát.” Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének vertikálisan és horizontálisan is sokrétű feladatkomplexumában kiemelkedő szerepet játszik az alkotmányosság. A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény megjelenése történelmi tett volt: 23 évvel ezelőtt rögzítette, hogy a Magyar Nép- köztársaság a dolgozó nép állama; a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé; összegezte a felszabadulás óta elért eredményeket és főbb vonalaiban megjelölte fejlődésünk további útját. Az azóta eltelt több mint húsz esztendő alatt azonban hazánk gazdasági, politikai, kulturális j életében, gyökeres változások: történték. Sürgetően szükséges-í sé vált, hogy alaptörvényünk tükrözze ezeket a változásokat,! egyszersmind kijelölje' a tovább- j lépés főbb irányvonalait. Már az j MSZMP IX. kongresszusán fel- i merült, de pontosabb és sürgetőbb megfogalmazást a X. párt- kongresszuson nyert az a gondolat, hogy tovább kell fejleszteni, a viszonyoknak megfelelően módosítani kell a Magyar Népköztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány — hangzott el a Központi Bizottság beszámolójában — tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat; utaljon az államéletben az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra; pontosabban határozza meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szoicalizmus építésének jelenlegi szakaszában. E feladatoknak — amelyek rögzítésre kerültek a X. párt- kongreszus határozatában is — megfelelően jelent meg 1972. április 26-án az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló 1972. évi I. törvény. Alkotmányfejlődésünk — az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének vetületében — számos figyelemre méltó elméleti és gyakorlati kérdést vet fel. Az alábbiakban e kérdések egynémelyikének felvázolására vállalkozunk, figyelemmel a jogi ismeretterjesztés iránti növekvő közönségigényre. A szocialista alkomány alapelvei A szocialista alkotmányok története lényegében 1917-tel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével (októberi Félidő a szegedi játékokon kai ment, a néptáncfesztivál gáláját zsúfolt lelátó tapsolta végig — a Cigánybáró előadásai azonban előreláthatóan túltesznek rajtuk: jegyei már hónapok óta elfogyták. S ha az időjárással továbbra is szerencséje lesz a szegedi játékoknak valszínű- leg rekord közönséggel zárja majd idei szezonját. Hét végén a szabadtéri történetében harmadszor mutatták be a keringőkirály, Johann Stra. üss népszerű operettjét. Eredetileg Szegedre várták vezényelni Willy Boskovskyt, a bécsi filharmonikusok koncertmesterét, akit a hírneves újévi hangversenyma. tinók dirigenseként világszerte ismernek, s aki néhány éve már bemutatkozott a szabadtérin, éppen a Cigánybáró előadásait irányította. Az osztrák hegedűművész-karmester azonban megbetegedett, kórházból táviratozott. hogy nem jöhet. Helyét az a Szalatsy István Liszt-díjas karmester vette át, akit egyébként baráti szálak fűznek Bos- kovskyhoz, s korábban maga is segédkezett a Cigánybáró zenei előkészítésében. A rendező Félix László elmondta, hogy az 1967-es premier túlságosan a cigánytáborra épült, az idei inkább Strauss muzsikájára. Igen sok népszerű Strauss-kompozíció hangzik el a darabban, csupán ezek tiszta játékideje két teljes óra. Mirabella szerepében Szil- vássy Margittal egy kupié és egy duett került az operettbe, Kun Zsuzsa—Sipeki Levente a Déli rózsák keringőre táncol, Palcsó Sándor Barinkay szerepében lóháton érkezik a színre, a nagykeringőt pedig az egész színpad „táncolja” a forgószerkezet segítségével. A főbb szerepekben Házy Erzsébetet, Melis Györgyöt, Jablonkay Évát és Berdál Valériát láthatja még még a közönség. N I. dekrétumok) kezdődik. A szocialista alkotmányfejlődés szempontjából az Októberi ForradaL mat követő évek rendkívül jelentősek voltak, hiszen az első szocialista alkotmányok kidolgozásával (1918, 1924, majd 19S6), azokban fogalmazták meg a szocialista alkotmányok több, egymással szorosan', a szocialis>- ta demokrácia szintézisében ösz- szefüggő, ma is érvényben levő alapintézményét. A szocialista alkotmányok általános alapelvei a következők: a) rögzítik a termelési eszközök társadalmi tulajdonát, illetve a társadalmasításí folyamat útját; b) a megvalósult proletárdiktatúra alaptörvényeiként jelennek meg; c) rögzítik az állami szervezet felépítését és annak működési rendjét (az államhatalom elvi és gyakorlati egysége, a hatalom gyakorlása, a demokratikus centralizmus, a népképviseleti és közvetlen demokrácia egysége, a dolgozók részvétele az államügyek intézésében stb.) d) biztosítják az állampolgári jogokat, rögzítik az alapvető kötelességeket; . e) kifejezik az állam következetes internacionalizmusát; f) érvényesítik a szocialista törvényességet. A szocialista fejlődésre általában jellemző elvek közössége természetesen nem jelentheti az egyes szocialista országok történeti fejlődésének eltéréseiből adódó különbségiek figyelmen kívül hagyását. A történelmi adottságok különbözősége minden ország szocialista fejlődésének — következésképpen: alkotmányfejlődésének is — sajátos vonást kölcsönöz és azt eredményezi, hogy a demokrácia ilyen vagy olyan formája, a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan válfaja alakul ki. Azaz: a különböző országokban különböző a társadalom szocialista átalakulásának üteme s ez rányomja bélyegét az egyes országok alkotmányfejlődésére is. (Folytatjuk» Dr. Dér Ferenc Marx-kéziratok új kiadásban Marx írásai közül az 1857 és 1859 között készült gazdasági témájú kéziratokat tartalmazza a Kossuth Kiadó „A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai” című kétkötetes új könyve, amely a napokban került a boltokba, s máris a legkeresettebb kiadványok közé tartozik. A mű a „Marx és Engels művei” sorozat 46. köteteként jelent meg, s egyidejűleg külön — sorozaton kívüli, más küllemű — kiadásban is napvilágot látott. A szóbanforgó kéziratokba — amelyekkel Marx hozzáfogott az 1848-as forradalmak veresége után újrakezdett elméleti kutatásainak összefoglaló feldolgozásához — csaknem minden olyan fő téma előkerül amelyekkel később „A politikai gazdaságtan bírálatához” és „A tőke” foglalkozik. Egyébként Marxot az 1857- ben kitört gazdasági válság előjelei és ezekkel kapcsolattá egy újabb forradalmi feilend lés reményei késztették arr hogy áttekintse és rendszeri foglalja a felgyülemlett anyag< Az 1857—58-as, 50 nyomd ívnél terjedelmesebb kéziratok — amelyekben először dolgozd ki Marx érték, és értéktöbble elméletét — „A tőke” első nyer fogalmazványaként tartják sz mon. i Marx ma is rendkívül idősz rű gondolatainak gazdagsága magyarázata annak, hogy ; utóbbi években igen megnőtt . érdeklődés e kéziratban mara fontos, nagy terjedelmű alkot iránt, amelyből magyar nyelv« eddig csak kis részletek jelenti meg. A mostani kiadás a műn« a moszkvai Marx-Engels-Len Intézet gondozásában megjele eredeti (német) nyelvű kiadás követi. A könyv magyar nyel1 re fordítója: Lissauer Zoltán. Tévedés ne essék... Tévedni kellemetlen érzés. A tévedést elismerni — még kellemetlenebb. Tömegkommunikációs eszközeinkben állandóan ,találkozni” a tévedés ne essék, fogalmat tisztázó fordulatával enyhén szólva untától Figyelem a rádió riporterét: X. Y. közértben hosszú sorok állnak minden reggel tejért. Nem lehetne ezen segíteni? Tévedés ne essék, nem azért emeltünk ez ellen szót, mert sokan szeretik a tejet, hanem ... Nézem és hallgatom a tv kommentátorát: X. Y. vállalatnál nem kapják meg a munkások időben a védőitalt. Mi ennek az oka? Tévedés ne essék, nem buzdítani akarjuk az ott dolgozókat, hogy szódavíz helyett bort igyanak ,de ... Olvasom egy napilapunk vezércikkét: Felháborító, hogy egyes szülők mennyire nem törődnek gyermekeikkel. Többhetes kirándulásra, 1—2 köny- nyű, nyári holmival küldik el a gyereket. Tévedés ne essék, nem luxscikkeket hiányolunk, hanem... A példáknak se szeri, se száma! Csak azt nem tudom, hogy ilyenkor mit kell megmagyarázni? Házy Erzsébet Szaffi szerepében (Fotó: Enyedi Z.) Az idén Szegeden kétségtelenül a Cigánybáró a szabadtéri közönségdarabja. Nem mintha a játékok igazgatóságán panaszkodhatnának az eddigi látogatottságról: Erkel Hunyadija és az Otelló mondhatni telt házak. 4 sttä MMSsz 1972. AUGUSZTUS 8. 7 Dumálni kellene, valahogy nem tudok belekezdeni, nem érzem magam biztonságban, minden más, mint amit megszoktam. Süket alaknak tarthat, ülök itt, tömöm a majmot, s nem szólok egy szót sem, csak bár mészkodok, mint a moziban. A konyhába belefog egy nagykemence, a pitvarból f üthetik, igen fincsi meleg van, én a kemencepadkán aludtam^ no, ilyet is csak múzeumban látni manapság. Van itt még az ablaknál egy asztal, a sarokban — mi más lehetne — lóca, a fölső éle faragott, de feketére vénülve: az ajtó mellett, a tán, borotvakés lóg, spárgán egy olcsó kézitükör, s valami sárgás, fura rongydarab, szalagok lógnak le róla — ahogy jobban megnézem, itt görbüljek meg, ha nem bajuszkötő! Bajuszkötő! — Egyen még. Lihegek, mint a tömött lúd. — Köszönöm, nem megy. — Dehogynem! Nincs olyan megrakott szénásszekér, amire föl ne férne még egy-két villával! — s lekanyarít egy jókora darab szalonnát, két napig lehetne aratni rajta. Beleizzadok az evésbe, de legalább van időm kigondolni, milyen szöveget válasszak. Miért kell lépten-nyomon tói tartani, hogy lesz oly vagy lesznek olyanok, aki akik, nem úgy értik, ahog; riporter mondja, vagy az újs író írja. Miért kell lassan min mondatunkhoz külön haszn ti utasítást adni? Kísértetiesen hasonlít e. jelenség, a „meg kell moru „őszintén” szókapcsolat — hány évvel ezelőtt még na(, divatos volt — karrierjé Azokban az években, sz máról holnapra, mindi „őszintén” beszélt, de töl nem őszintén cselekedtek, azután bármennyire is szí hangzott az „őszintén” szó, san már senki sem hitte, l ezt valaki komolyan is gon ja. Száz szónak is egy a v Beszéljünk, írjunk, értelmi szabatosan — egyszóvá magyarul, s akkor mint azt fogja érteni mondat hallatán, amit elképze amit mondani akartunk. S mindezt — tévedés sék — nem rosszmájúsc nem anyanyelvi kultúrái taságának védelme eszembe. Szilárd — Mert — vegyük csak sorra — a lány az én legjobb barátomnak a húga, ez egy. Itt csibészívednd nem lehet. Csak akkor lehet valamit csinálni, ha a lány is benne van a mókában, akkor fel van mentve az ember a lelkifurdalás alól. Kettő: tetszik nekem, tehát úgy kell kalkulálni, hogy ide máskor is visszajöhessek, ne kerüljem a szigetet, még a térképen is az ujjammal. Lehet eső, lehet sár, de lehet szép idő is ,arra is kell gondolni. Viszont — s % a három — elég sok az akadály. Mert például milyen vagyok és a lánynál? Nem elég, hogy alacsonyabb vagyok nála pár centivel, alighanem könnyebb is, de itt van ez a tegnapi érkezés, még azt a nyomorult „csóko- lom”-ot se tudtam kimondani, ma meg, ahogy én fölébredtem... Lehet, hogy egy ilyen vidéki lánynál többet nyom a latba a kajak, mint a gógyi. Gógyi! aztán honnan tudhatná, hogy van-e gógyim, amikor olyan intelligensen ülök itt szótlanul és zabálok, mint a címeres magyar ökör a jászol mellett! Valami szellemes ötlettel kellene indítani. Nézem az arcát, megérzi a pillantásom, föltekint. Ilyenkor a legtöbb jankó elkapja a szemét, én viszont ráadok egy finom mosolyt és löm: — Ha jóllaktam, röj desebb vagyok ám! Mindjárt derül. Öt nek, amin derülhet, az öreg Bibok nem nyezteti el tréfával. — Egyen csak — Van még a kamrái Ejnye, ilyesmit nem szokás kibes ezzel dicsekedni? ■ koskodjunk, itt rr Félretolom a tá tempósan, ahogy szokás, megropog cigarettát. Rögtör pok és megkínálc — Parancsol? Akkorát nevet a szája: — Kell a fen« bagó! — Ez nem b Oly illatos, en szirom — s k< lók egy lenge ahogy színpadNem érti, Iá fütyüljem nél Eszembe ji tam náluk rí Etezembe j dóm, mi újs sajtófoglalkc ember tudj világban. — Rádió Megrázza — Igazi, mondom. n is k r< ai Iá sz tó; ke ge gyj kör val gya kön a k a ti gén és érdé hely Kön; szati téré, hindi ra’> . Gábo Taí művé lamgír ®2erze Egy Sorén: lékét — A sz* pes rádió san Marg de azt n Meg a ti kellene i lassan félévss nyadó — A őrzöm, Tagore évtordi Euttáha Ptekeíti
